Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-21 / 8. szám

^Zeköüegje, Zalavármegyei Hírlap* 1909 február 21. lett. Kinyitottam az ablakot — hát ott ölelkezik a feleségem a legényemmel a saját portámon I Velem meg lidérctojást költetnek. Menten kiad­tam az utat az asszonynak, de meg a legéDynek is! Hát most már mondják meg: nincs igazam, hogy én azt az asszonyt többet vissza nem veszem ? Zajos poharazás közben adott az egész társa­ság Cseszkö urnák igazat és már későre járván az idő, kászolódni kezdtek hazafelé. Útközben nagy fontoskodva odaszól Cseszkó a társához : — Hanem azért mégis sajnálok valamit. — Ugy-e a feleségét? — Sajnálja a fene! Hanem tetszik tudni . . . az ember soha se lehet elég okos . . . nem lehet tudni, mi van a dologban . . . hát ha hall vala- I hol a fekete tyúk első tojásáról, üzentesse meg nekem . . . hátha asszony nélkül most jobban sikerülne. A figyelmes asztaltárs. Ez az eset azonban városunkban történt. Egyik hivatal szobájában három jókedélyü ur dolgozik, akik gyakran ütik el az akták száraz unalmasságát jókedvű mókákkal és hecoekkel, melyeket nagyon gyakran egymás rovására követ­nek el. Az egyik közülük tagja egy népes asztaltársa­ságnak. Ezt a jellemző tulajdonságát nzért kell megemlíteni, mert minap egy csomaggal kezében állított be a hivatalba. — Kit hoztál ? — kérdi egyszerre a másik kettő. — Egy valóságos csodát — mondja a kérdett és ezzel kibontja a csomagot. Hát egy darab alma volt, nagyságra fölért egy kisebb fajta görögdinnyével. — A háziasszonyom révén kaptam néhányat. | Gyönyörő szépek, hát gondoltam, egyet viszek az asztaltársaimnak. És miután a szobatársak is megbámulták a hatalmas almát, óvatosan visszacsomagolta a papírba. Elérkezett az ebéd ideje. Emberünk boldogan jelenik meg asztalánál és még boldogabban bontja a kiváncsi^asztaltársak előtt a csomagot. De mekkora volt elképedése és az asztaltársak kacaja, mikor alma helyett egy gyönyörű szép példány kerekrépa tünt elő a csomagból. Mert mig hivatalából pár percre eltávozott, | szobatársai összeesküdve, kicserélték az almat répával. De azért némileg kárpótolták. Ugyanis mikor délután felment hivatalába, szobatársai jóiziien fogyasztották az arányosan megosztott almát, elhelyezvén annak x/ 3 - ad részét az ő asztalára. Ma és holnap. Ma még te vagy édes a legjobb, a legszebb, Ma még te vagy édes mindenem nekem . . . Ma még örülsz, hogyha elmegyek hozzátok, Csókokkal becézed arcom, két szemem . . . Ma még szövünk, fonunk együtt sok nagy álmot, Vágyaink legtöbbje egy oltáron ég .. . Csupa virág uton járunk: te is, én is .. . Fénytengerben csillog fölöttünk az ég . . . Holnap meg tán kinom, bánatom beszél már, Bus jelenbe néző, fényes drága mult . . . Holnap tán már rád is a sorvasztó siró Éjszakának átkos, rut jwlástja hullt. Holnap tán sóhajok remegnek, zokognak, Ahol együtt jártunk házban, utakon . . . S veled együtt csak a fájdalmas emlékek Szaggatott, sirató hangját hallgatom. Esküdtszék. A zalaegerszegi kir. törvényszéknél a mult héten esküdtszéki tárgyalások voltak, amelyek hétfőtől péntekig tartottak. Öt bűnügy került tárgyalás alá. Első nap Barbalics György csabrendeki lakos állott a bíróság előtt, halált okozó súlyos testi sértéssel vádolva. Mult év november 29-én este 10 óra tájban egy muletó társaság távozott a csabrendeki Hamburger féle korcsmából. A hangulat békf-s­s^-ges volt, csak az utcán vesztek össze Varga Sándor és Söjtöri JÓZSÍ f. A vitába belekevere­dett Barbalics György is, aki a békítő szerepet játszotta. Egyszerre Söjtöri József a nyakán szúrást kapott, amely átmetszette az ütőeret. Söjtöri a sebbe belehalt. Az utcán korom sötét volt s nem lehetett látni, kinek a kezében volt a kés. A vizsgálat folyama alatt Barbalios György- azt vallotta, hogy ő rántotta elő a kését s azzal a verakpdők felé sújtott. Hogy kit és hol ért, az ütés, a sötétség miatt nem tudhatta. A főtárgyalás során az a gyanú merült fel, hogy a tettes nem Barbalita György volt, hanem a tettet csak magára vállalja. A bíróság tehát a vizsgálat folytatását rendelte el. Elnök: Dr Degré Miklós, birák: Skoday Aurél és Sperlágh Géza; jegyző Dr Szüos Zoltán ; a vádat Dr Rézler Kornél kir. ügyész képviselte; védő ügyvéd volt Dr Weisz Endre. Esküdtek: Tivadar Ferenc, Hirsch Lipót, Marton László, Pető Lajos, Bódia Tivadar, László Dezső, Steiner Simon, Dr Wollák Adolf, Spiegel Lipót, Técs Károly, Szukics Gyula, Léránt József. — Pótesküdtek: Topler György, Kayser Vilmos. Második nap Dávodi István náprádfai koosis üg/ére került a sor. Az ügyész szándékos ember­ölés büntette miatt emelt ellene vádat. Dávodi István és Bejczi József urasági kocsi­sok voltak Náprádfán, Czeohmeiszter Viktor haszonbérlő szolgálatában. Dávodi már régebben haragudott a társáru s osak alkalom kellett, hogy az ellenségeskedés kitörjön. December 16-án délben tértek haza a kocsisok. Amint etetni kezdtek, Dávodi István ugy találta, hogy a lovainak kimért korpát valaki megdézs­málta. Bcjozi Józsefet gyanúsította s neki támadt, hogy ha még egyszer ei mer vinni az abrakból, leüti. Bejczi a haragos ember elé állott s ezt felelte: „Hát ifts le, ha mersz." Dívodia kezé­ben levő vasvillával végigvágott Bajozin, ez pedig kicsavarta ellenfele ke/.éből a villát, miközben annak keze megsérült. Dávodi erre felkapott egy fejszét s ugy ütötte fejbe Bejozit, hogy átszakí­totta a koponyacsoutot. A súlyosan sérült ember deoember 30-áig kínló­dott a zalaegerszegi kórházban, de megmen tení nem lehetett. Az esküdtek Dávodi Istvánt halált okozó Bulyos testi sértés bűntettében találták bűnösnek s a kir. törvényszék a vádlottat 8 évi fegyházra Ítélte. A főtárgyalást Dr Degré Miklós kir. törvény­széki elnök vezette ; szavazó birák voltak Skodav Aurél és Sperlágh Géza; jegyző Dr Horváth Ferenc. — A vádhatóságot Dr Rézler Kornél kir. ügyész képviselte ; a vádlottat Dr Keresztury József ügyvéd védelmezte. Esküdtek : Marton László, Topler György, Sümeghy József, Téos Károly, Zdrávy Árpád, Spiegel Lipót, Ujlaky Béla, Boros Károly, Pető Lajos, Ksyser Vilmos". Harmadik nap. — Sárközy Mihály kóborcigány bűnügye képezte az ülésszak legnagyobb szen­zációját. Sárközy nem volt foglalkozás nélküli ember, ámbár seholaem lakott. Egy rozzant kintornát szerzett valahol s azzal járta a falvakat. A régi verkli szuszogott, hamis hangokat adott, de azért beszerezte a oigánv kenyerét. Mu t év október hó 16-án Renkóczon járt Sárközy s ott találkozott Rózsás lm rs z alaeger­szegi vándorló kintornással. Az öreg Rózsá9 már előkelőbb zenész volt, nu'rt a hangszero targoncára volt szerelve, inig Sárközy a hátán hordozta az instrumentumát. Emellett a Ró/sás sipládája szebben is szólt, amit Korén István korcsmájában meg is állapí­tottak. A két kintornás a korcsmában volt vendégekkel együtt kipróbálta a hangszereket és Sárközy nagyon megirigyelte a Rózsás hang­szerét. Cserét ajánlott. Rózsás azonban nem volt hajlandó a keuyérkeresőjétó'l megválni. Az alku­nak nem lett eredménye. Másnap az öreg Rózsást a Dobronnk község határában fekvő berekfás erdőben halva talál­ták. A hulla nagy vértócsában feküdt fején, nyakán, mellén tátongó sebek, amelyek a kintor­nás hiláiát okozták. A hullát Tonna József dobronaki lakos találta meg s jelentést tett a csendőrségnek. A nyomozó csendőrök azutín 10Ü—150 lépés távolságban egy kintornát s egy összetört X alakú széket találtak. Amint a csendőrök a tettes után kutattak, az aleómaróozi erdőben egy csapat cigányra bukkantak. A csapat egy tagja a kakastollasok láttára megfutamodott, de az erdőben elfogták. A fogoly Sárközy Mihály volt. Ruháján vér­foltokat találtak. Sárközy bevallotta, hogy Rózsás sipládáját akarta megszerezni s ezért elosalt* az erdőbe. Azzal biztatta, hogy a felesége várja, az majd jó ebédet főz, sőt még feketekávával ÍH kedves­kedik az érdemes vendégnek. Az Égerfás berek­ben leültek pihenni. Ekkor Sárkössy felvette Rózsás hangszerét s el akart menni, de Rózsás utána futott, hogy jogos tulajdonát megvédel­mezze. Sárközy ekkor a kintorna állványául szolgáló székkel fejbevágta, azután pedig szur­kálta egy késsel és vésővel, amíg élet volt benne' Azután a Lendva patakban megmosta a kezét s elmenekült Vasmogye felé. A vizsgálóbíró előtt vallomását módosította a tagadta, hogy a kintorna végett törtónt volna az eset, hanem állítása szerint összeszólalkozott Rózsás Imrével, azt többször fejbe is ütötte, de csak jelentéktelen sérüléseket okozott. Volt azonban tanú arra, hogy Sárközy hoaazu időn át várakozott az uton, nyilván Rózsást várva. Bizonyították azt is, hogy a két kintornás az uton békésen beszélgetve hiladt s látták őket egymás mellett ülni áron a helyen, ahol másaap Rózsás holttestét találták. Sárközy ruhája teljesen vértől volt átitatva a jobb kezén több sérülést találtak, amelyek a Rózsással való dula­kodásból származtak. Sárközy bűnösségét kétségtelenül beigazolta nz, hogy a nyomozás során a községi elöljáró­ságnak pontosan megmutatta a helyet, ahová Rózsás sipládáját elrejtette, ahol véres kezét meg­mosta. |8árközyre tehát bebizonyult, hogy a kintor­nást megölte árért, hogy a sipládát eltulajdonít­hassa. Az esküdtek rablással párosult szándékos ember­ölés bűntettében találták bűnösnek Sárközv Mihály*, akit a biróság 15 évi fegyházra ítélt. Elnök : Dr Degré Miklóa; szavazó bírák: Szirinay Béla éeSkoday Aurél; jegyző DrLudányi Béla; ügyész: Dr Szász Gerő; védő: Dr Barger Béla. Rendes esküdtek : Boros Károly, Ujlaky Béla, Heinrich Lipót, Kayser Vilmos, Háry Dezső, Dr Bmás Dezső, Marton László, Szüts Zsigmond, Hirsch Lipót, Sümeghy József, Steiner Siraou, Léránt József. Póteaküdtek: László Dezaő, Spiegel Lipót. Negyedik nap. Németh Böröcz Ferenc 26 évea tnpolczai legényt a kir. ügyész szándékos ember­öléasel vádolta. Január 24 én, vasárnap délután a vádlott több társával osirozott az utoán. Pénzt dobáltak fel s a „fej vagy írás" döntött egyik, vagy másik javára. A játékosok között volt Virág István is, aki minden pénzét el veszítette. Németh Böröcz Ferenc egy koronával tartozott Virágnak s amikor ez követelését sürgette, az adós pofon­ütéssel akarta tartozását kiegyenlíteni. Virág sem maradt tétlen s visszaütötte n támadót, aki erre teljes erejével rávetette magát ellenfelére. Letépte róla a ruhát, ütötte, rúgta, utoljára pedig elővette a kését e azt Virág mellébe döfte. A szúrás a főütőoret vágta keresztül a rögtöni halált okozott. Németh Böröcz Ferenc mintha aemmi sem tör­tént volna, hazament s a hullát otthagyta az uíoán. Amikor a csendőrök letartóztatták, min­dent beismert. Az esküdtek vádlottat hílált okozrS súlyos testi sértés bűntettében találták bűnösnek s Németh Böröcz Ferenc 8 évig tartó fegyházbüntetéssel lakol a véres játékért. Elnök volt Dr Degré Miklós; szavaaó birák Sscóday Aurél és Sperlágh Géza, jegyző Dr Tulok Jeuő. Közvád'ó Dr Rézler Kornél, védő Dr László Pál. Esküdtek : Bódis Tivadar, Hirsch Lipót, Dr Búzás Desző, Kayser Vilmos, Tivadar Ferenc, Dr Wollák Adolf, Spiegel Lipót, Técs Károly, Süm°ghy Józs'f, Marton László, SEÜCJ S-'igmond^, Lőbl Dávid. — Pótesküdtek : Zdrávy Árpád és Pető Lajos. Ötödik nap. — SpiuiJer József 23 éves hosszu­falui kőműves január 17 én délután együtt boro­zott Dobronakon, D ima János korcsmájában Muhovic* György vándorló órással. Együtt men­tek el a vendéglőből. Amint a Kebele felé ve*.* tő útra értek, Spingler megtámadta az órást, revol­' verével hátba ütötte, az árokba dobta, azután ; rátérdelt s elszedte 2 K 24 f pénzét, ezüst órá­i ját, borotváját és összes szerszámait.

Next

/
Thumbnails
Contents