Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-14 / 7. szám

1909 február 14. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap < 7 házához, ahol a segédek szobájában, a padlón teküdt Kondor Sáudor 16 éves tanono hullája. Az orvos már csak a halált konstatálhatta. A szerencsétlen fiu feje szét volt ronosolva. A padló vértóosákkul volt tele s az agyvelő roncsai szere-szét feoskendeztek. A fal is csupa vér, a hulla feje, aroa vérrel borítva. Rettenetes haláltusa, borzalmas gonosztett nyomai látszottak az egész szobában. A rendőrséget s a csendőrséget, valamiut a vizKgálóbirót azonual értesítették. A belyszinéro Hietett Sa

;amon b. rendőrkapitány, több rendőrrel; Szalay László vizsgálóbiró, dr Gráner Adolf városi orvos, Varga járási osendőrőrmester és két csendőr. A háziakat azonnal kihallgatták. Nem volt otthon más, mint Stefanecz József kéményseprőmester, Stefanecz Gyula és Zsoldos Mári 17 éves cselédleány. A bűntényről először Stefaneoz Gyula adott hirt. A fiatal ember ugy ndta elő a dolgot, hogy este 3/

Á7 óra tájban ment haza s amint a segédek 60tót szobájába tért, érette, hogy a padló nedves, a lába osuszik. Erre gyufát gyújtott s borzadva látta, hogy az inas véres teteme fekszik a fóldön. Atyját értesítette a rettenetes esetről, Stefanecz József pedig rögtön orvosért küldte a fiát. Zsoldos Mári cselédleány, aki egész délután otthon volt, azt vallotta, hogy nem hallott, nem látott semmit. A osendőrök először a kéményseprő segédeket keresték, mert az ifjú Stefanecz olyanforrna nyilatkozatot tett, hogy a kéményseprő munkások között sztrájkmozgalom észle hető s nem lehetetlen, hogy a segédek abból folyólag haragudtak a fiúra. A kéményseprő legényeket meg is találták özv. Grcsovicsné korcsmájában, ahol békésen borozgattak. A korcsmában egész konsternációt okozott, amikor a megrémült emberekot a rendőrségre vitték. Szerencsire a kéményseprők egész délután nem voltak otthon s alibijüket lépésrőllépésre tudták igazolni. A rendőrségtől tehát szabadon bocsátották őket. A kihallgatás éj.élután egy óráig folyt, eredményre azonban nem vezetett. Az bizouyosnak látszott, hogy a borzalmas gyilkosságot csak n helyi viszonyokkal ismerős egyén követhette el, de bűnjelet — a sötétség miatt .nem lehetett találni. A rendőrkapitány tehát a házat egész éjjel őriztette s reggel folytatta nyomozást, amelynek váratlan fordulatot adott egy véres osákány. Az udvaron levő disznóól háta mögött találtak rá a hosszú nyelű, súlyos szerszámra, amelynek véső alakú végén vért és velőroucsok'.t lehetett látni, a nyele pedig teljesen vérrel volt boritva. A rendőrségen Zsoldos Márit, a o-iinos, fiatal cselédet fogták szigorua vallatóra. A leány állhatatosan tagadott. Nem látott, nem tud semmiről. A holmija között azonban egy véres szoknyát találtak, amelynek az első része, a kötény alatt teljesen vérfoltos, mig a kötényen vérnyomok nincsenek. Zsoldos Mári a súlyos bizonyíték láttara már hajlandóbb lett a vallomásra, de egymással ellentmondó feleleteket adott és Stefanecz Gyulát keverte gyanúba. Stefanecz Gyula azonban tagadja, hogy része volna a borzalmas gyilkosságban. Stefanecz Gyulát és Zsoldos Márit letartóztatták és átkísérték a kir. törvényszék fogházába. A vizsgálat nagy eréllyel folyik. A városban az a hír terjedt el, hogy a szerencsétlen Kondor Sándor meggyilkolása összefüggésben volna a mult ősszel a kaszuházi hid alatt talált gyermekhulla kitételével. Énnek a hírnek egyelőre pozitív alapja nincs. A vizsgálat ugyan ebben az irányban is megindult, de hogy milyen eredménnyel, uz még hivatalos titok. A szerencsétlen véget ért kéményseprő tanonoot, akinek tragikus sorsa mindenkit meghatott, nagy részvét mellett temették el a zalaegerszegi temetőben. Hivatalos rovat. i. Zalaegerszeg r. t. város tulajdonát képező vadászati jog 1909. mároius 26-án d. e. 10 órakor a városház kis tanáostermében nyilvános árverésen hat évre bérbeadatik. Kikiáltási ár 500 K, melynek 10°/

0-a bánatpénzül leteendő. A közelebbi feltételek a polgármesteri iktató hivatalban megtudhatók. II. Közhírré teszem, hogy az 1909-ik évi házbérosztály adó az 1883. évi 44. tc. vonatkozó §§-a értelmébeu a városi adóhivatalnál 8 napon át vagyis f. év február hó 22-től 30-ig közszemlére kitétetik, ahol is a hivatalos órak alatt bárki által betekinthető. Zalaegerszeg, 1909. február 8. Dr Korbai, polgármester. H i r e k. Vár03Í közgyűlés. Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestülete mult héten rendkívüli közgyűlést tartott, melyen következő ügyek nyertek elintézést. A város területén ingatlanok telekkönyvi átírásáért fizetendő városi díjakról készített szabályrendelet a napirendről levétetett, mert a városok segélyezése tárgyában megindított országos mozgalom a'kalmából a kormány olyan kijelentést tett, hogy a városok ilyen pótdíjak szedésére feljogosít tatnak. Abban az esetben pedig, ha a kormauynak ez a kijelentése valóra nem válnék, a közgyűlés a szabályrendeletet tárgyalás alá veszi. — Tudomásul vette a közgyűlés a tanács azon intézkedését, mely szerint a polgármester részére 910 K és a rendőrkapitány részére 630 K lakbért folyósított; mert az 1886. évi XXII. tc. 66. §-a szerint a polgármester lakbére a főszolgabíróénál, a rendőrkapitányé pedig a szolgabiróénál kevesebb nem lehet. Elfogadta a közgyűlés a tanáosnak azt a javaslatát, hogy a helybeli m. kir. posta és távírda hivatal a városi ovodában helyeztessék el, mely célra az épület megfelelő módon átalakítandó lesz. Ugy kontemplálják, hogy az ovoda, melynek értéke 35—40.000 koronát képvisel, mintegy 30.000 korona költséggel átalakíttatnék, óvodául pedig megfelelő helyiségről történnék gondoskodás. Az ajánlat elfogadása esetén a város 15 évre kötné meg a szerződést s pedig 5248 korona évi bérért. Az ovoda helyiséget annál inkább bérbeadhatja a város, mert oáljának amúgy sem felel meg s a 35 -40 ezer koronát érő épület úgyszólván alig hajt hasznot. Mig ha a posta számára átalakítják s az uj ovodát körülbelül 20.000 korona költséggel berendezik, a városnak befektetett tőkéje 5

1/

s

0/<r°

8 kamatot jövödelmez. A határozatot a közgyűlés egyhangúlag hozta meg, annak dokumentálásául, hogy fontosnak tartja, hogy a posta a város központján maradjon s ne vitessék ki a perifériákra, a hol csak nehézkesen és idővesztességgel lenne elérhető. Ezzel kapcsolatban tárgyalta a közgyűlés Fürst Sándornak azt a beadványát, melyben kijelenti, hogy hajlandó a postaigazgatósággal a postahivatal. elhelyezésére vonatkozólag kötött szerződésétől visszalépni, ha az áilamépitészeti hivatalt a posta részére tervez ;tt házban helyeznék el ; moly esetben olyan épületet hajlandó e célra építeni, aminőt a kereskedelmi kormány kijelöl. A közgyűlés Fürst Sándor ajánlatát helyesnek találván, elhatározta, hogy azt pártoló vélemény kapósán terjeszti föl a kereskedelmi ministeriumhoz. A város vadászati jogának 6 évre leendő bérbeadását azzal határozta el a közgyűlés, hogy a kikiáltási ár 500 korona s a szerződés a közgyűlés jóváhagyása alá lesz terjesztendő. A Skublics Jenő alapítvány évi kamatait Páviiosek Fereno elaggott, munka és keresetképtelen iparosnak itólte oda a közgyűlés. A háziszemét kihordására vonatkozó szabályrendelet a napirendről levétetett és a városi tiszti orvosnak, véleményadás végett, kiadatni határoztatott. A vizenyős szabadosácsi legelő alagosövezésére a kormánytól 15.000 koronányi kamatmentes amortizacionális köiosön felvétele iránt lépések lesznek teendők, hogy a legelő idővel hasznothajtó legyen. Elhatározta a közgyűlés, hogy a városnál kezelt „Szent Antal" szobor és „Szent Háromság Kápolna" alapok a plébániának adandó* át kezelés végett. Végül Sieiger József és Károlynak, valamint Lőwy Johannának illetőségét tárgyalták. Eljegyzés. Fülöp Jenő zalaegerszegi kir. törvényszéki jegyző eljegyezte Szigethy Margit urleányt, Dr Szigethy Elemér zalaegerszegi ügyvéd bájos leányát. Pénzügyi kinevezés. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök Arany Izor zalaegerszegi számvizsgálót pénzügyi számtanácsossá, Vidóczy Pál s Horváth Kálmán ugyanitteni, Gorauschek Adolf balatonfüredi s Tóth János keszthelyi pénzügyi számellenőröket jelenlegi állomáshelyükön való meghagyás mellett számvizsgálókká nevezte ki. A mai hangverseny. - A délolaszországi és ajkai azerencsétlenek javára ma rendezendő hangversenyre a jegyek jó része már elfogyott. A mulatság népes és fényes lesz. Sokan jönnek be vidékről is. Különös érdekességet kölcsönöznek az estnek az énekszámok, Malonyay Dezső felolvasása s a soproni katonai zenekar szereplése. — Műsor a következő: 1. „La Bohémé" Opera Pucoinitől. Előadja a cs. és kir. 48-ik gyalogezred zenekara; 2. „Bányarobbanás". Költemény. Irta Hantke Emil. Szav«lja ifj. Czukelter Lajos. 3. Műdalok, énekli Halápy Júlia urnő. 4. Magyar népdalok. Előadja a zalaegerszegi Daloskör. Karmester Kuruoz János ur. 5. Felolvasás. Tartja Dr Malonyay Dezső ur. 6. Dalok. Énekli Szilágyi Dusi urnölgy, a Király-Szinház művésznője. 7. „Magyar ábránd" Bachótól. Előadja a cs. és kir. 48-ik gyalogezred zenekara. — Lapunk zártakor értesülünk, hogy Szilágyi Dusi úrhölgy nem jöhet le, de a hangversenyre megjönnek gróf Kinszkyné Pálmai Ilka úrasszony, Komlós Ilona úrhölgy a Vígszínház művésznője és Sarkady Aladár ur, a Vígszínház tagja. Az uj bank megalakulása. Amiről lapunkban több izben megemlékeztünk, t. i. hogy az Országos Gazdasági Bank Rt. Zalaegerszegen fiókot állít fel, az tegnap szombaton délelőtt be is következett. Ritkán jött még össze annyi komoly ember, mint a bankfióknak alakuló értekezletén. Földbirtokosok az egész vidékről, kereskedők és iparosok, gazdasági és társadalmi életünknek több kiválósága vettek részt az értekezleten. Ez a gyűlés is fényes tanúbizonyság amellett, hogy a bankot valósággal a közszükségl^t teremti meg ós ho^y e bankra gazdasági életünkben okos ós tapintatos vezetés mellett nagy feladat és nagy jövő vár. Herceg Sulkovszky Viktor elnöklete alatt Nagy Andor vezérigazgató volt az első felszólaló. Örömének odott kifejezést, hogy ily nagy érdeklődés nyilvánult meg a bank iránt. Vázolta a létesítendő bank célját, mely úgymond »agrárérdekeket akar első sorban szolgálni, az ipar és Sirolin Emeli az ttvágyat és a tritaúlyt, megszünteti a UbOgtst, Táladékot éjjeli Izzadást köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat Is kínálnak, kérjen mindenkor „Boehe" eredeti csomagolású ® F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Sfájí) .. - vv ---"''í'-aív'