Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-07 / 6. szám

• Zalamegye, Zalavárnoegyei Hírlap* 5 létesített, melyben az összes gyakorlati irányú tárgyak tanítására özv. Szeléné Zóbel Aranka budapesti lakós, oki. női kézimunka tani<ónő neveztetett ki; míg ellenben ar elméleti tárgyak ellátására nézve Grész Irma polgári leányiskolái tanítónő és az intézel igazgatója nyertek megbízást a tanügyi kormánytól. A gyakorlati irányú tárgyak közül taníttatni fog: a fehérnemű szabás és varrás; a felsőruha szabás és varrás; csipkeverés ; azsurozás és egyéb női kézimunka ágak. Továbbá rajz a női kézi munka szolgálatában. Az elméleti tárgyak közül a kereskedelmi és könyvviteli ismereteket Grész Irma s a magyar nemzeti irodalmat az iskola igazgatója fogják tanitatni. A tanfolyam a fennálló miniszteri rendeletek határozmányai szerint két évre terjed. Ez idén az első évfolyam nyittatik meg. A tanfolyam növendékei osak azok lehetnek, akik a polgári leányiskola negyedik osztályát sikerrel elvégezték s husz évesnél nem idősebbek. A tanfolyamra felvett tanuló azt a munkaágat választhatja, ami neki tetszik. Minden növendék a felvétel alkalmával egész évre 12 korona tan-, 2 korona beiratáei, 1 K értesítői és 3 korona könyvtári díjat tartozik fizetni. A 3 korona könyvtári díjból a divatlapok éH minták lesznek beszerezve a tanulók részére. A tanfolyamra beiratkozni folyó évi február 10-ig lehet. Az 1908/9. iskolai év elején előjegyzett tanulókat ez uton felhívom, hogy szabályszerű felvétel és beiratkozás céljából mentől előbb jelentkezzenek nálam. A tanfolyamra nézve bővebb felvilágosítással bárkinek készséggel szolgálok, aki ez ügyben hozzám fordul. Zalaegerszeg, 1909. február 2. Kászonyl Mihály igazgató. A vármegye kÖzgyÜlÓ8e. Zalavái megye törvényhatósági bizottságának holnap tartaudó közgyűlése bizonyára népeB lesz, miután választások is vannak a tárgysorozatba felvéve. A tapoloii ég balatonfüredi főszolgabírói s két szolgabírói állás lesz betöltendő. A tapolcai főszolgabírói állásra Karácsony Kálmán tb. főszolgabíró megválasztása biztosra vehető; a balatonfüredi főszolgabírói állásra Langer István és Farkas István között lesz küzdelem. A két szolgabírói állást több mint valószínű, hogy Dr Kiss Dezső tb. szolgabiróval és Dr Vizkelety Árpád tb. aljegyzővel fogják betölteni. — A tárgysorozatba fel van véve Hajduvármegye közönségének és Debreozen város törvényhatóságának a „Ne temere" ellen intézett átirata, amelynek a sorsa mindenesetre irattárba helyezés lesz. — Zemplénvármegye közönsége a koalioióban levő pártok egyesítése érdemében küldött atiratot. — A rendes tárgysorozatba 76 ügy vau felvéve s miután a választásokkal sok idő telik és a póttárgysor is elég gazdag szokott lenni, valószínű, hogy a közgyűlés még kedden is tart. A vármegyei pénzek kihelyezése. Ismert dolog, hogy a mult év folyamán indítvány adatott be a törvényhatósági bizottsághoz a vármegye kezelésében levő tőkéknek a megyei pénzintézetekben való elhelyezése iránt. A közgyűlés bizottságot küldött ki az elhelyezés módozataira vonatkozó javaslat elkészítése végett s a bizottság jelentése a decemberi közgyűlés által tárgyaltatott. A közgyűlés határozata sok vitára adott alkalmat s abban a tekintetben támadtak koníroverziák, hogy annak megszövegezése fedi e teljesen a közgyűlés határozatát, vagy nem ? Kimondta e a közgyűlés, hogy a vármegye kezelésében levő pénzeket a megyei pénzintézetekben helyezi el, vagy csak a feltételeket állapította e meg, amelyeknek teljesítése esetén a megyei pénzintézeteknek betétekkel való támogatása tárgyában legközelebbi közgyűlésén fog érdemlegesen dönteni. Miután gróf Batthyány Pál főispán a határozat szövegét kifogásolta s e tárgyban az alispánhoz át is irt, az alispán pedig — aki a decemberi közgyűlésen betegsége miatt nem lehetett jelen — az ügyet a februári közgyűlés tárgysorozatába vette fel és ez a kérdés már az állandó választmány ülésén is heves vitát keltett : a magunk részéről nem akartunk a dolog érdemével a nyilvánosság előtt foglalkozni mindaddig, amig a törvényhatósági bizottság nem dönt ebben a sok izgatottságot okozó ügyben. Ezúttal is csak lapunk egy barátjának reflexióit adjuk közre, sine ira et studio és osak azért, mert a kérdés iránti érdeklődés több oldalról is megnyilatkozott. Az ügyre vonatkozólag a következő sorokat kaptuk: „A vita ebben az ügyben teljesen meddő. A választ neiu kisebb tekintély, mint maga az alispán ur adta meg azzal, hogy az állandó választmány — az alispán ur részvételével én hozzájárulásával — azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy a vármegye kezelésében levő pénzek — »z Országos Központi Hitelszövetkezetnél hagyassanak. Ha az alispán ur abban a nézetben volna, hogy a törvényhatósági bizottság a pénzkészleteknek a megyebeli pénzintézeteknél való elhelyezését decemberben már elhatározta, akkor bizonyosak lehetünk arról, hogy felemelte volna energikus tiltakozó szavát az állandó választmány ülésén a törvényhatósági bizottság előbbi határozatának egyszerű félretevése ellen s megelőzőleg bizonyosan az előbbi határozat hatályon kivül helyezését indítványozta volna. Az alispán ur éles elméje, nagy jogi tudása és feltétlen komolysága előtt meghajolhatunk." Langer István balaton-fiiredi helyettes főszolgabíró indítványa az alkotmánybiztositékok kiegészítése tárgyában. A törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. t-c. 24 §-a megállupítja, hogy a bizottsági tagok száma a vármegyékben 120-nál kevesebb és 600-nál több, a városi törvényhatóságokban pedig 48-nál kevesebb ós 400-nál több sehol Btm lehet, de nem intézkedik arról, hogy a közgyűlés megtartására és érvényes határozat hozatalára hány bizottsági tag jelenléte szükségés, minélfogva és tekintettel az 50. íj. első bekezdésére (a közgyüléseu a jelenlevők határoznak) kétségtelen, hogy a közgyűlés megtartható és érvényes határozatokat hozhat legkisebb azámu bizottsági tagok közreműködése mellett is, aminthogy a közelmúlt szomorú időkben tapasztaltuk, hogy az alkotmányellenes kormánynak főispáni cimmel kiküldött darabontjai magukat a jó hazafiak távoltartása mellett 3—10 magáról megfeledkezett hjzafiatlan egyén közreműködése mellett beiktatták s ez alapon a törvényes hatalmat bitorolva végig gázoltak törvényen, alkotmányon, a hazafiss intézmények egész sorozatán és a vármegyei tisztviselők törvényes jogaiu. Kezüket rátették a vármegyék székházaira, a közpénzekre és intézkedéseket tettek az ujoncállításra is. Tehát törvénytelenül rendelkeztek a nemzet vérével és pénzével, az alkotmány, a nemzet és a törvény ellenére. Ha az idézett törvény nem felejtkezett volna meg anuak kimondásáról, hogy a törvényhatósági közgyüléeek csak bizonyos számú bizottsági tag (pl. a rendes közgyűlések a bizottsági tagok 7«"

0

<1> a rendkívüli közgyűlések pedig azok '/ 1

0-ed részének) jelenlétében tsrtathassanak meg, bizonyára nem törtéut és nem történhetett volna meg a hazaárulással határos ama sok törvény és alkotmánysértés, mely nemzetünknek erkölcsi és anyagi erejébeu annyi kárt okozott s a kibontakozás korábban és előnyösebb feltételek mellett következett volna be, mielőtt a végső kétségbeesés nem redukálta jogos követeléseinket a minimumra, m rt hiszen fel kell tételeznünk, hogy egyetlen törvényhatóságban sem akadt volna a bizottsági tagok között 1l

t-od résznyi áruló. Ha a fentebb hivatkozott törvény alábbi csekély módosítással kiegészítve lesz, ez fontos alkotmánybiztosítókot fog képezui arra nézve, hogy elkövetkezhető szomorú időkben törvénytelen kormányok és az alkotmány letörését oélzó intézkedések a vármegyékben ós városi törvényhatóságokban lábra nem kaphatnak. Miután Zalavármegye törvényhatósági bizottságának tagja nem vagyok, ezúton bátorkodom a bizottsági tagok becses figyelmét a fentebbiek megszivlelósére felhívni ós kérem, hogy tegyék magukévá és alkalmilag emeljék közgyűlési határozattá a következő indítványt: Zalavármegye törvényhatósági bizottsági közgyűlése felír a belügyi kormányhoz ós a képviselőházhoz a törvényhatóságokrál szóló 1886. évi XXI. t-c. vonatkozó §-ainak olyképeu leendő kiegészítése iránt, hogy a rendes közgyűlések csak az összes bizottsági tagok J/

8-od, a rendkívüli közgyűlések pedig azok '/ 1

0-ed részének jelenléte esetében tarthatók meg és érvényes határozatok csak ily gyűlésen hozhatók. A bizottsági tagok egy részének a gyűlés folyamán való eltávozása, vagy a szavazástól tartózkodása azonban a közgyűlést és azon hozott határozatokat érvénytelenné nem teszi. A meSSÍnaiakért. A délolaszországi földrengés ; áldozatainak felsegélyezése iránt megindított mozgalom szépen halad előre. Vármegyénk közönsége, mint már olyan gyakran, most is tanújelét adja anuak, hogy a szerencsétlenek iránt érző szive van s áldozatkészségét most sem tagadja meg azoktól, akik arra rászorulnak ós arra méltók. Folyton érkeznek az értesítések, a melyekben a társadalom szine java a február 14-én tartandó h mgversany rendezőségének névsorába leendő felvételét kéri. Adom •• yokat is küldtek e héten a rendezőség ólén álló Dr Korbai KoráJy polgármesterhez s pedig id. Thassy Imre Zalalövőről 50 koronát, Csesznák József Perlakról 10 koronát, Skublics Károly Z ilaszentmihályról 10 koronát, Bakó Gyula Felsőrajkról 10 koronát, Kvas9ay István v^rszentmiklósról 10 koronát. Ezzel az eddig beérkezett adományok összege 120 koronára rug. Az akcióban részt vesz a katonaság is, a mi a polgárság ós katonaság közt lévő jó egyetértésről tesz tanúságot. Nemcsak, hogy a helyben állomásozó m. kir. 7 honvédhuszár osztály tisztikara lépett be a rendezőségbe, hanem a cs. és kir. 48 gyalogezrednek Sopronban állomásozó ezredese azzal kiván a mulatság sikeréhez hozzájárulni, hogy az ezred zenekarát díjtalanul engedi át. Dr Korbai polgármesternek hozzá intézett megkeresésére meleg hangú válaszban azt közölte az ezredes ur, hogy tekintettel a jótékony célra, a zenekart minden dij fizetésének kötelezettsége nélkül engedi át a rendezőségnek, csupán a fölmerülő utazási költség megtérÍLését és a zenekar tagjainak vacsorával leendő ellátását igényli. A katonai zenekar a hangversenyen két zenedarabbal vesz részt, azután pedig játsza majd a táncdarabokat. Az ezred zenekarának jó hírneve nem szorul dicséretre. Az eredeti programmban az a'változás történt, hogy a mulatságot nem febr. 13-án tartják, hanem február 14-én. A mulatságon Malonyay Dezső jeles iró tart felolvasást s Szilágyi Du8Í, a Király színház művésznője fog közreműködni. A meghívók szétküldése most van folyamatban. A rendezőség kéri azokat, a kik nem kaptak volna meghívót és arra igényt tartanak, szíveskedjenek ezt a bizottsággal közölni, hogy a meghívó elküldése iránt intézkedhessék. Eljegyezés. Kell Jenő sümegi lakos eljegyezte Klu^er Margit kisasszonyt Pozváról. Az eljegyzés alkalmával az ajkai bányaszerencsétlenség áldozatainak családjai részére 6 K gyűjtöttek. Szabad liceum. Mult vasárnap Suszter Oszkár főgimnáziumi tanár tartott előadást a szabad lioeumlmn gróf Zrínyi Miklósról, nemzetünk történetének ezen fényes alakjáról, akinek neve vármegyénk évkönyveiben is ragyogó betűkkel van felírva. Nagy költő volt, akit írásaiban a hazaszeretet lelkesített; államférfiú, aki nemzetének javát szolgálta és hadvezér, aki életét vitte a harctérre nemes ideáljaiért. A Csáktornyái vár volt az otthona s a kursaneozi nagy tölgyek alatt érte a halál. — Ennek a nagy alaknak életét, működését ismertette az előadó, gondosan kidolgozott, fordulatos és érdekes előadásban, amelyet vetített képekkel illusztrált. — Ma délután dr Kaszter Ödön ad elő „Művészet a fényképészetben" cím alatt s előadását megaszkóppal vetített képekkel fogja kísérni. Pénzintézeteink. A zalaegerszegi pénzintézetek mult héten tartották meg évi rendes közgyűléseiket. A mérlegek s a minden irányban megnyilvánuló gondos vezetés, amely mindhárom intézetünket jellemzi, ujabb tápot adhatnak a közönség bizalmának, amely meglehet nyugodva afelől, hogy jó kezekre bizta tőkéit. A mult év pénzválságai s a nyomott gazdasági viszonyok hatását takarókpénztáraink alig érezték meg, sőt forgalmuk még erősödött s dacára annak, hogy a b-tétkamatlábat felemelték, a részvényesek érdekei sem szenvedtek csorbát, amenuyiben az osztalékok emelkedtek B a tartalékok jelentékenyen gyarapodtak. A Znlavármegyei Takarékpénztár rt. 4-én tartotta meg közgyűlését, Krosetz István vezérigazgató elnöklete alatt. A 60.000 K részvénytőkével alakult intézet tartalékai az idei dotációkkal 70.000 K emelkedtek; a betétállomány 989.288 K 57 f, a váltótárci 833.488 K 44 i, a jelzálogkölcsön állomány 213.828 K. A mult évi tiszta nyeremény 21.288 K 78 f, amelyből minden 400 K névértékű részvényre 52 K osztalék jut. Jótékonycálokra 300 K juttatott az intézet. — A közgyűlés az igazgatóság javaslatát mindenben elfogadta s az eddigi igazgatóságot és felügyelő bizottságot újból megválasztotta.