Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-31 / 5. szám

6 •Ealamegye, Zalav&rmegyei Hírlap« 1909 január 81. Igy pé'dául. Az ügyvédet, kinek rosszul megy az irodája — Perlakra. Akinetc a Jom kipur az ünnepe — Csonka­hegyhátra. Ullinger Vendelt — Neszelejre. Az ügyes betörőket — Nekeresdre. A rosz szakácsnékat — Kozmadombjára. A kik kecskét akarnak venni — Bakra. A nagyorruakat — Ormándlakra. És a ki még ennél is nagyobb hülyeséget tud kitalálni — Csabrendekre. A kötelek. Egy szimpatikus földesúr mesélte az alábbi esetet: Az újesztendő bizony alaposan megzsebelt. Ezt is kielégíteni, annak is betömni a száját, gondoskodni a cselédségről is, egyszóval sok kiadásom volt. Na de aztán teljesen megnyu­godtam, mert minden lyukat betömtem. Mily nagy volt azonban a meglepetésem, midőn pár nap múlva összekerülök a házi zsidómmal. Beszélgetek vele erről is arról is, de folyton látom, hogy valamivel ki akkor rukkolni, de nem mer. Felbiztatom, hogy csak ki vele, adja elő : mi baja van. — De nem haragszik meg a nagyságos ur ? — Már miért haragudnék ! Na hát mi baj van ? — Hát tetszik tudni, — ezt az izét. elfelej­tettem átadni, nem sok az egész ... de bizony most szükségem volna a pénzre . . . — Na hát csak ide vele. Mi az? — De ugy-e nem haragszik meg a nagy­ságos ur ? — Dehogy, ha tartozom vele. Csak lássam már mi az? — Hiszen csekélység — és evvel belenyúlva kabátja belső zsebébe, kihúz egy papírlapot és átadja a földesúrnak. Az pedig olvassa róla a következőket: — A nagyságos ur számára három darab marha kötél. Hogy a nagyságos ur nem haragudott meg érte, bizonyítja az is, hogy mikor elmesélte a dolgot, nevetve tette hozzá: — Mintha bizony nekem nem elég volna egy darab is Éjeli jelenelek. Éjfél elmúlt. A kávéház üres. A k;>8zirnö jobbra, a pincér távolabb tőle, de szintén jobbra fordulva alszik. A kávés újságot olvas. Mert hátha még betalál egy pasas vetődni. És csakugyan. Nem is egy, de kettő. Egy cigány és egy kucséber. A milyen szolgálatkészen rezzent fel a sze­mélyzet, épp olyan bosszúsan zökkent viasza a megzavart álmodozásba. Sőt a hova leültek, még a villany lámpát is lecsavarták. Igazi vendég azonban még mindig nem jön. A cigány elkezd beszélgetni az egyik pincér­rel, belevegyül társalgásukba a kucséber is, addig beszélnek, addig zajongnak, mig végre — a kávésnak majd leesik az álla — kinyittatják az egyik szeparét és bemennek. De nem italt, hanem kártyát visznek be nekik. Mielőtt komolyan hozzá fognának, a cigány megkéri a kávést: — Ha a feleségem, ugy amint már tette egy párszor, megint utánam jönne, csak szóljon be nekem előre. Egy kicsit elkártyázgatunk, nem akarom, hogy az asszony megzavarjon. Evvel aztán megkezdődött a nagy kártyázás, ahol igen valószínű, hogy százasok nem forog­tak kockán. A kávést azután ráviszi az unalom a kíván­csiságra, hogy vájjon hogy is tudja a cigány esetleg lerázni az asszonyt, ha érte jön. Nagy fontoskodva benyit hát az ajtón. — Te, most jött be a feleséged — mondja ós óvatosan visszahúzza az ajtót. De még alig tette be, hát már a cigány húzta a leggyorsabb csárdásokat, a kucséber és a pincér meg daloltak torkuk szakadtából, ugy hogy a ki kivüiről hallotta, rögvest avval a benyomással telt el, hogy ott benn már egy erősen mulató kompánia lehet Tetszett az ötlet a kávésnak és miután jól kinevette mrgáí, ugy 5 pero múlva, mely idő alatt c^ak ugy harsogott a jó kedvtől a ezeparé, beszól megint az ajión : — - Na elment már az asszony. Abban a pillanatban elhallgatott a zene is, a nóta is és folytatták tovább a kártyázást. De a kávés nem sokáig hagyta őket nyugton. Félóra múlva ismét beszól: — Te megint itt ez asszony! Hát a sziu-indiánok nem visznek olyan üvöl­tést véghez, mint a megzavart kártyások tettek. Most már nemcsak a szilaj nóta, dühös jókedv, hanem a feszteleien tánc léptek nesze is hallat­szott ki a szeparéból. A megfelelő pauza után persze megint beszó­lás és megint nyugodt folytatása a játéknak. A kávés elunván a mulatságot, felment lefeküdni, ott hagyván a kompániát, mely aztán egész reggelig zavartalanul kártyázott. A kávéházi része a dolognak it befejeződik, a többi a családi szentélyben folytatódott. Mert haza kerülvén a cigány, előveszi a fele­ségét, hogy miért jár éjszaka annyit utána? . . . A továbbiak kifejlődését mindenkinek f.utá­ziájára bizom. Most és miskor. Éjfélre jár . . . Virrasztok még . . . Az órám Az asztalon lomhán, lassan ketyeg. Mint hogy ha ólom csüngne mutatóján, Olyan késve jelzi a perceket. Éjfélre jár . . . Székemben hátradőlve Lezárom olykor fáradt szememet. S emlékezem egy régi szép időre, A mikor még az óra — sietett . . . Hivatalos rovat. A város terülotén szórványosan fellépett vör­heny (sarlach) járványnak, orvosi vélemény szerint, legalkalmasabb közvetítői a piaoon vá­sárolt élelmi cikkek, különösen tej és tejter­mékek lóvén, felhívom a város lakosságát, hogy saját érdekében főleg tejet 8 termékeket nyers állapotban egyáltalán ne fogyasszon. Zalaegerszegen, 1909. január hó 16-án. Fülöp, h. polgármester. II. Az 1908 évi XLVII. tc. végrehajtása tár­gyában kibocsájtott 112000/908. sz. íoldmivelés­ügyi ministeri rendelet 27. §-a értelmében fel­hívom mindazokat, akiknak az 1893 évi XXIII. t.-cikkben megengedett módon cukorral, vagy mazsolaszőlővel készített édes, vagy csemege boraik vannak, hogy ezek mennyiségét 1909 évi január hó 3l-ig hozzám annyival is inkább bejelentsék, mert annak elmulssztása a fent­hivatkozott törvény 38. §-ának 9 pontja ezerint kihágás és a kihágást elkövetők 8 naptól 3 hónapig terjedhető elzárással és 10 koronától 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntet­hetők és csakis a bejelentett édes, vagy más csemegeborok hozhatók még egy éven beliil forgalomba. Zalaegerszegen, 1909 január 26. Ságy, rendőrkapitány. H irek. A vármegyeházból. Az 1909-ik évi február hó 8-án tartandó törvényhatósági bizottsági köz­gyűlésben felveendő ügyek közgyűlési tárgyalá­sának előkészítése végett az állandó választmány ülése folyó 1909-ik évi február hó 1 én délelőtt 9'/ s órakor a megyeház gy üléstermében fog megtartatni. Gyűjtés a templomokban a massinaik javára. Amint mult számunkban is emiitettük, február 2-án a szombathelyi egyházmegye összes templo­maiban gyűjtést rendeznek a messiuai szeren­csétlenek javára. Zalaegerszegen mind a négy mise alatt a perselyebbe folyó adományok a meftsinaiak javára fognak fordíttatni. Öiv. Ruzsics Károlynó kitüntetése, őfelsége a Király által özv. Ruzsic3 Károlyné úrnőnek adományozott koronás arany érdemkeresztet a kabinetiroda leküldte a főispánhoz. A kitüntetést ünnepély keretében adják át a jótékony úrasszony­nak. Az olaszországi szerencsétlenekért. A messinai földrengés alkalmával vagyonuktól megfosztott szerenoHÓtlenek segélyezése iránt vármegyénk területén megindult mozgalom örvendetesen halad előre. A folyó évi február hó 13-án Zalaegerszegen rendezendő hangversennyel egybe­kötött táncmulatság iránt az egész vonalon élénk érdeklődés mutatkozik. A vidékre kiküldött fel­szólításokra tömegesen érkeznek a nyilatkozatok, mebekben vármegyénk előkelőségei készséggel jelentik ki beleegyezésüket, hogy a rendező­bizottságnak névsorába föl vétessenek. Adományok is érkeztek Dr Korbai Károly polgármesterhez, a kf a rendezés nagy munkáját vezeti. Nevezo­tesen Chernel Lászió Caabrendekről 20 koronát, Haydeu Sándor Szalapáról 10 koronát küldött, Ferenczy József uy. cserdőrszázados pedig a terem fűtéséhez egy öl fát adományozott. Már is megkezdődtek és serényen folynak az elő­készületek a mulatságra, a melyen a vármegye minden részéből vesznek részt 8 pedig a társa­dalomnak mioden rétege. Az egész vármegye képviselve lesz a mulatságon, mint egy nagy, kiterjedt csalá J, a melynek tagjai egy önzetlen nemes cél érdekébeu találkoznak a szeretet oltá­ránál. — Azok, a kik akár tévedésből, akár más okból uem kyptak volna a központtól fel­szólítást, felkér.ítnelc, h >gy amjnnyiban aovüket a rendező bizottság tagjai közé fölvétetni óhajt­ják, szíveskedjenek ez iránt Dr Korbai Károly polgármesterhez fordulni. Gyászhir. Széli János zalabéri plébános 82 éves korában meghalt Keszthelyen. A megbol­dogult 1900-ban vonult nyugalomba a zalabéri plébániából s utolsó éveit Keszthelyen töltötte, ahol késő agg korában érte a halál. Rechnitz Mór, a Kassa—oderbergi vasút főmérnöke, néhai Dr Rechnitz Gottlieb zala­egerszegi orvos fia, 51 éves korában meghalt. A megboldogult a poprádi mérnöki hivatal vezetője volt és súlyos betegségében gyógyulást keresDÍ ment a fővárosba, ahol sok szenvedés után elköltözött az élők sorából. Özvegye ezül. Glatz Berta úrnő és négy árvája gyászolják. Főigazgatói látogatás. Dr Várady Károly székesfehérvári főigazgató mult héten Zalaeger­szegen a főgimnáziumot látogatta meg. Kőrút­jában a keszthelyi és nagykanizsai főgimnáziumo­kat 8 a sümegi reáliskolát is megvizsgálta. Népszövetségi gyűlés Zalaegerszegen. A zala­egerszegi népszövetség a mult héten népes köz­gyűlést tartott, Legáth Kálmán apátplébános elnöklete alatt. A gyűlésen megjelent gróf Batthyány Pál főispán, a népszövetség megyei elnöke. L.'gáth Kálmán apátplébános üdvözölte a főispánt s a megjelenteket; hangsúlyozta, hogy a népszövetség nem politikai oélzattal alakult, sőt annak célzata : a katholikusoknak egy tábor­ban vuló tömörítése — minden politikát kizár. Klaffl Mihály segédlelkész a szervezkedés szük­ségességéről tartott beszédet, felsorolta a népszö­vetség céljait és törekvéseit. Ezután megválasz­tattak csoportvezetőkké dr Marik Pál, Tivolt János, Thassy Kristóf, Baly Béla, Bedő János, Horváth József, Keszly Fereno, Siojanvics Jenő, Kovács István, Egyed Dávid, Kellermau József, Bedő Vendel, igazgatóvá pedig Klalfl Mihály. Miniszteri iskolaiatogató. A vallás- és közok­tatásügyi m. kir. minisztérium Lvászonyi Mihály zalaegerszegi állami polgári leáayiskolai igazgatót a moóri állami polgári fiu- és leány-, az alsó­lendvai állami polgári fiu-, a körmendi állami polgári fiu- ós leány-, a keszthelyi állami és róm. kath. polgári leáoy-, a tapoloxi állami polgári fiu-, a szombathelyi államilag segélyezett polgári fiu- és leány-, a sárvári állami polgári fiu-, a pinkafői állami polgári fiu-, a rohonozi éri vasvári róm. kath. polgári ieányiskolák szak­szerű megvizsgálásával az 1909/910. tanév végéig terjedő időre megbízta. Színészet. Szalksy Lajos székesfehérvári szín­igazgató engedélyt nyert a város tanácsától, hogy társulatával f. évi május hó 15-étől junius hó 30-áig és szeptember hó 1-től október hó 31-éig sziniolő.idásokat rendezhessen. Zalavármegye népesedese. 1908 év utolsó negyedében a népesedési mozgalom következő volt: a balatonfüredi járásban születtek 55, elhaltak 51, szaporodás 4; — a tapo'czai járás­ban szül. 192, elh. 138, szap. 54; — a sümegi járásban szül. 142, megh 86, szap. 56; — a zalaszentgróti járásban szül. 149, megh. 97, sz.ip. 52; — a keszthelyi járásban szül. 150, megh. 104, szap. 46; — a nagykanizsai járásban szül. 234, elh. 157, szap. 77; — a pucsai járásban szül. 213, megh. 121, szap. 92; — a zalaeger-

Next

/
Thumbnails
Contents