Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-31 / 5. szám

»Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1S09 január 31. véve megfelel a kívánalmaknak. A megalakult hegyközségek — a pacsai járás területén levő hegyközségek kivételével — rendtartásaikat megalkották és hogf az abban foglalt rendelkezéseket nagyrészt be is tartják, abból is következtethető, hogy a hegyközségi rendtartásokban foglalt rendszabályok megsértése miatt több feljelentés érkezett a hatóságokhoz, különösen a badacsonyi borvidéken levő hegyközségek területéről, amelyek az elpusztult szőlők felújítása ós a hegyi rendészet gyakorlása körül is üdvös tevékenységet fejtenek ki. Kevésbé eredményes működést fejtettek ki a hegyközségek a zalaegerszegi, pacsai, letenyei és nagykanizsai járások területén. Ennek azonban nem a hatósági ellenőrzés hiánya volt az oka, mert a hatóságok az összes szőlőhegyekre nézve csau az 1894: XII. tc. életbelépte előtt gyakorolhatták, azóta pedig csak ott gyakorolhatják az ellenőrzést a hegyrendőrségi szabályok megtartása felett, ahol a hegyközségek meg nem alakíttattak. Hogy a hegyközségek nem fejtenek ki eredményes működést egyes helyeken, annak ők maguk az okozói, mert az érdekkörükbe tartozó ügyekben önkormányzati alapon önállóin intézkednek. A hegyközségek ügyeit ugyanis a hegyközségi közgyűlés, a hegyközségi választmány és a hegyközségi hegybíró intézik s a törvénynek egy betű intézkedése sincs arra nézve, hogy a hegyközségek hatósági ellenőrzés alatt állanak. A választmány és a hegybíró határozatai ellen a közgyűléshez, a közgyűlés határozatai ellen pedig az I. fokú közigazgatási hatósághoz van fellebbezésnek helye, a választmány és hegybíró határozatai ellen azonban osak az esetben, ha azok túllépték hatáskörüket és megszegték a közgyűlés, illetőleg a választmány határozatait. Az általános szüret idejének megállapítása a választmány hatásköréhez tartozik, rendkívüli szüretelési engedélyt pedig a hegybíró adhat. A szüreti időnek a megállapításába tehát a hatóságok ott, ahol a hegyközségek megalakultak, voltakép osak a választmányi vagy hegybírói határozat ellen bejelentett fölebbezés folytán hozott közgyűlési határozat ellen beadott fölebbezés alapján folyhatnak be. Ez időig 123 hegyközség alakult a törvényhatóság területén ós feloszlott azok közül 19. Fennáll és nagyrészt működik is tehát 104 hegyközség. — Hogy vannak még a vármegyébeu olyan területek, amelyeken a hegyközségek megalakíthatók lennének, de mindez ideig meg nem alakíttattak, annak az az oka, hogy a hegyközségek megalakítását a törvény nem rendeli el föltétlenül, vagyis az érdekelteket nem kötelezi arra, hogy szükségkép hegyközségeket alakítsanak, hanem csak megengedi, hogy az érdekeltek ott, ahol a törvény által követelt előfeltételek megvannak, hegyközségi szervezetben egyesülhessenek. A hatóságok tehát hivatalból nem járhatnak el, hanem csak az érdekeltek kérelmére működhetnek közre és kö.elesek is ily esetekben közreműködni a hegyközségek megalakítása körül. A törvényhatósági közutakra kiszállított kavics beágyazását illetőleg az ugyanazon közgyűlésen történt felszólalás folytán a következőket jelenti az alispán : Az utak fentartására kiszállított fodanyag célszerűen csakis akkor teríthető el, hi az ut talaja megfelelőeu át van ázva, mert ilyeukor a felhordott kavicsréteg a járművek által könynyen lejáratik és a sárnak a terítés előtt való lehúzása következtében az alul levő régi ktvicosal egy réteggé tömörül és igy a kőpálya erősödik, ami a jó útnak az alaplöltétele. Ha az ut a kavics elterítésekor ninoseu megfalelőleg átázva, a felhordott kavics nem képes az alsó rétegbe Dyomuini, azt a kerekek összeőrlik s ennek folytán a fedanyagra fordított pénz kárba vesz, mert a porrá zúzott kavics osak a homokot, a sarat szaporítja. — Ezenfelül a száraz időben elterített kavics hosszú ideig tartó forgalmi akadályt képez és azt a ló és szekér részben szót is szórja, mielőtt beágyazódnék és igy az az utépítészetre nézve elvesz. Ezért nemcsak nálunk, hanem országszerte az a gyakorlat, hogy a kuviosot az Őszi időben terítik el, amikor az ut kellőleg át van ázva, mert a nyári osapadék hamar felszárad. Da az 1908. évben uralkodott nagy szárazság mi-itt gondolni sem lehetett a nyári elterítésre és igy e részben a munkálatok az időjárási viszonyokhoz képest csak szeptember végén voltak meg kezdhetők s ámbár nagy erővel, sok helyen segéd munkaerő alkalmazása mellett folytak is, több helyen a fedanvag elterítetleu tnaradt, mert a november hó elején beállott korai fagy és havazás miatt e munkálatukat be kellett szüntetni és dacára annak, hogy azou időközökben, amelyekbeu a f.tgy engedett, a kavics elterítése erélyeseu folytatva lett, az mégsem volt befejezhető, ami csakis az időjárás szeszélyének tulajdonítható. — Hogy a fedanyag-halmok mindjárt a kihordás illetőleg az átvétel után el nem teríttetnek és ezért hosszabb ideig az uton vannak, annak okát az képezi, hogy a tvh. úthálózat fentartására évenkint szükséges 15—16000 halom fedanyag szállítása nem halasztható el az őszig, amikor a beágyazás történik, mert a szállítás az ősz folyamán nem volua kellő időben lebonyolítható. Arra nézve, hogy az elmúlt évi tartalék-kavics, illetőleg a jelen kivételes esetben a m. évi kavics-maradvány mellett az uj kavics-szállítmány miképen raktároztaspék az ut két oldalán azon óéiból, hogy a kavics-halmok a közlekedést ne akadályozzák: az utbiztosok eltiltattak attól, hogy a kavicshalmok helyeinek a kijelölését az utkaparókra bízzák s odautasíttattak, hogy azokat önmngok jelöljék ki ugy, hogy a forgalom ne nehezíttessék, nevezetesen, hogy a halmok DC a legszűkebb helyekre, A sztrecsnói vár. — Monda. — A lelkesedés, a csodálkozás hangja tört ki keblemből, amikor hosszú, de kellemes utazás után, a csodaszép sztrecsényi, vagy mint a felvidékeu nevezik, a sztrecsnói völgybe érkezett kocsink. Ezt az Isten bizonyosan akkor teremtette, amikor egyszer az angyalok széles jókedvükkel haragra lobbantották. Lecsapott tenyerével a főidre, minek nyomában óriási kavarodás támadt. A föld egyrésze az égig emelkedett s most gyönyörű fenyvesek borítják e hegyek oldalát, mig néhol kopár sziklák mutatják Isten arcának sápadtságát. Másik része pedig lesülyedt a föld mélyébe s most e mélyedésben fut, rohan haragos, sokszor piszkos ábrázattal egyik legérdekesebb, leghoszabb magyar folyónk : a Vág vize. Hegy, víz, hegy szorosan egymáshoz simulva húzódott itt valamikor több kilométer hosszuságban. De jött a kultura. A folyó mentén sziklaóriásokat robbantott, fenyőerdőket pusztított, a kocsi és a vasút számára. Mig a vonatok sürü egymásutánban száguldanak fel- s alá, addig a pompás hegyvidéki országúton néma osend honol. Csak a mi kocsink csinál némi zajt. Nagyot fordult a világ, A magyar ma már nem kocsin, hanem az olosó, gyors és kényelne ?. hídfeljárók közelébe, nem éles kanyarokba, nem a tartalékkavicosil, illetőleg a kiviostnaradvánnyal szemben helyeztessenek el és hogy a szállítókat előre figyelmeztessék, hogy a fedanyagot ogyes szűkebb útszakaszokra lehetőleg osak ősszel, a terítés előtt szállítsák. Közegészségügy. A felnőttek egészségi állapota elég kedvező volt; leginkább a légzőszervek hurutos ós lobos betegségei, — rheumatious és torokbetegségek fordultak elő. A gyermekek egészségi állapota nem volt kedvező, amennyiben a légzőszervi bántalmak és torokbetegségeken kivül a vörheny, kanyaró és járványos fültőmirigylob esetei fordultak elő — bár enyhe lefolyással — nagyobb számban. A bejelentésre kötelez3tt fertőző betegségek közül előfordultak : roncsoló toroklob 85, hasihagymáz 28, kanyiró 320, vörheny 242, gyermekágyi láz 4, hökhurut 6, fültőmirigylob 57 esetben. A szemcsés köiháriyalob, mely a perlaki, osáktornyai és alsóleadvai járásokban tájkórosan uralkodik, a többi járásokban és rendezett tanácsú városokban pedig szórványosan fordult elő, 2465 I esetben jelentkezett, amelyek közül gyógyult 266, eltávozott vagy meghalt 35, gyógykezelés alatt maradt 2164. Rjndőri boncolás 4, külső hullaszemle pedig rendőri tekintetből 28 teljesíttetett; súlyos testi sértés bejelentetett 29, öngyilkosságot 10 egyén követett el; véletlen szerencsétlenségből bekövetkezett halálnak 12 egyén esett áldozatul, szerencsétlen szülés 2 esetbeű fordult elő, elmekórnak 2 esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát; hét éven alul elhalt gyermekek gyógykezelése 58 esetben mulusztatott el, a mulasztók ellen a törvényszerű eljárás m ;giudíUatott. Az 1908. évi védhimlőoltás és ujraoltás eredménye lezáratott és a jegyzőkönyvek a magyar kir. Belügyminister úrhoz felterjesztettek. Első izben beoltatott 14 570, ujraoitatott 16.624. Van a vármegye területén : lelenc 70, dajkaságba adott gyermek 414, elmebeteg ós hülye 796, siketnéma, vak és nyomorék 820, közsegól>re szorult 2309, keresetképtelen árva 2367. A járásorvosok 240 községben teljesítették a községi közegészségügyi vizsgálatot. A m. t. főorvos megvizsgálta a nagykanizsai, kiskanizsai, légrádi, alsódomborui, letenyei, perlaki és zalaegerszegi nyilvános gyógyszertárakat, a perlaki járásban felülvizsgálta a trachomás szembetegek gyógykezelését, a perlaki állami trachoma szem'sórházat, a domasineozi és dekanoveczi állami elemi népiskolákat, továbbá Zalaegerszegen az össz-'s pékműhelyokut, szódavizgyárakat és vendéglődet s a tatált közegészségi hiányok megszüntetésére a szükséges intézkedéseket magtette. A földmivelósügyi miniszter az országos vízépítési igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztályát Héviz fürdő'.elepnek jó ivóvízzel leeudő mes vonaton utazik és mióta csizma helyett cipőt tapos, ritkán jár gyalog. Azért csendes a táj, azért elhagyatott az egész völgy. Pedig szemnek, léleknek mennyi gyönyörködni va'ója akad itt. A természet talán összes szépségeit ennek az egy völgynek ajándékozta. Átszeli emülten bámultam a természet e nagyszerű alkotását, amikor a völgy kanyarulatánál felséges panoráma tárult szemeink elé. Égig nyúló zordon, fenséges sziklákon düledező kővárnak a romjai bámulnak lehorgasztott fejjel, vissza a messze múltba. Hogy lehetett oda sziklafészket rakni? Ki volt az az istentelen, aki erre a gondolatra jött? Hogyan érintkeztek lakói a külvilággal ? Vagy talán épen azért laktak ott, hogy emberfia közelükbe ne férkőzhessél? ? Lehetetlen is lett volna. A hegy alját a szeszélyes Vág vize mossa s ettől felfelé meredeken, durva össze-visszaságban egymásra bánytvetett szikla-óriások meredeznek az utazó szemei elé. S fent, ezeknek legtetején, közel az éghez, hova már csak a saskeselyű érhet, fel, néz körül az egész vidékre a rablólovagok egykor hires tanyája : a sztrecsnói vár. A vár aljához érve tót kocsisunk ijedt képpel keresztet vetett s valami imafélét mormolt. Rábámultam. Mit jelent ez? Hisz sehol egy kereszt, sehol egy szentkép vagy szobor. A nép fia pedig ok Léikül ezt nem tes/ú. De mi hát az ok ? Taláu a várrom látása döbbentette mesr. De miért? Boizasztó titka lehet e kőfászeknek. Szerettem volna kocsisunktól megkérdezni, dc nem mertem, mert nem tudtam ; állván az én egész tót nyelvtudományom vagy öt rosszul kiejtett szóból. A hátulsó ülésben lévő útitársakat pedig nem akartam zavarni. Hadd élvezzék a fiatalok az ifjúkor legnagyobb gyönyörét : a tiszta szepiőtlen szerelmet. Egymást átkarolva, szorosan egymáshoz simulva, lángban égő szempárok tekintete olvadt egybe. Nem érdekelte őket sem a táj szépsége, sem a várrom fenségessége; érzelmeiket teljesen lekötöLte a jelen, gondolataikat pedig a jövő. Boldog emberek . . . Már-már feladtam a reménvt, hogy a regényes vár történetét megtudjam, amikor hirtelen egy pompás ötletem támadt. Megkérem magát a várat, hogy mesélje ő el saját történetét, azt a borzalmas titkot, moly a r.aiv emberfiát még most is kísértésbe hozza. Felelet helyett azonban a szeszélyes felvidéki időjárás válaszolt. A nyári napsugarai eddig kellemesen sütötték hátuukat, most egyszerre zugó szélroham koromfekete felhőket hajtott felénk s néhány pillanat múlva dermesztően hideg esőcseppek vágódtak szemeimbe ugy, hogy nem is láthattam, miként védekezik az itju pár a hideg és az eső ellen . . .