Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-20 / 25. szám

18Ö9. juniua 20. »Zalamegye Zalayármegyei Hírlap* 5 az önérzetét, akinek a szolgálatában állunk. Ez pedig nem kisebb ur, mint maga a magyar nemzet. Nagyot változott a világ, a régi despota katona nem ismert maga felett hatalmat. ő volt a nemzet. A mai katona pedig a nemzetnek egyik alárendelt tagja. Jogai mellett kötelessége is van, hogy a zsoldért védelmezze a nemzetet. Hogyan védelmezi a katona a nemzetét, ha arról kicsinylőleg szól ? Már pedig a „osavargó magyar!* féle kifejezés csak nem lehet diesérő, sem magasztaló. A világ megváltozott tisztelt uraim 1 Az a régi állati tömeg, a mely nem volt sem pap sem katona, most már nem állati tömeg. Most sem pap, sem katona, mégis van érdeme, önérzete és tisztelet iránta. Földet művel, kenyeret szerez, bort sajtol mindnyájunk számára; a gyárakban izzad; művészi palotákat épit; költői műveket alkot; helye van a nemzeti tanácsban s kormányozza még a katonákat is. Tehát még ezekről a társtagokról sem szólhat kicsinylőleg a katona. A régi keleti despota katona világból maradt fenn majdnem napjainkig az a tul önérzetes szellem, melyet a »oivil bagázs !< lenéző kifejezése alatt ismerünk. De az idővel érdemet szerzett civil bagázsnak előkerült az önérzete s megteremtődött benne áz ellenszenv a hencegő de tartalmatlan katona iránt, felkerekedett a benne a guny a flasztert osapkodó, kardcsörtető »lajdinándok< iránt. Hála Istennek azonban, a legújabb mai időben igen kevesen lehetnek az ilyenek, talán nincsenek is. A legújabb mai időben, ugy vélem, kilencvenkilenc százaléka a tiszteknek iskolát végzett, értelmes, s önérzetes de illedelmes ifjakból áll, akik a civil világgal is elég jó egyetértésben és kölcsönös megbecsülésben vannak. Különösnek látja tehát a társadalom, ha egy magasabb rendű tiszt olyan föllépést tanusit, melyért a heves vérű ifjút is kemény kritika alá foghatja. A zalaegerszegi társadalom megütközéssel vett hirt erről a kirohanásról. Ismerik itt személyét ós katonai hivatásos pontosságát; egyebekben előnyeiről uem, de hátrányáról sem ismeretes. Itt volt százados ezelőtt 10—12 évvel. Aztán szédületes rohammal emelkedett a tábornokságig. Hát hiszen nincsen abban semmi baj, ha emelkedik. Csak az volna baj, ha a magyarság iránti ellenszenv miatt emelkednék ilyen gyorsan, ilyen magas polcra, — még pedig honvédi méltóságra. Kérdém már, hogyan védi meg azt a magyart, amelyet utál ? Lélektani lehetetlenség. Ámbár, hogy fölesküdt a magyar nemzet védelmére, folesküdt a magyar alkotmányra; nem lehet az ember hű védelmezője annak, a miről megvetéssel beszél. Hivatalos rovat. i. Zalaegerszeg r. t. város 883/kig. 1887. sz. szabályrendelete alapján a szabadban fürdés tárgyában közzéteszem, hogy : a Zala partján létesített bódé előtti viz részen, valamint — de osakis úszók részére — a Kismalom alatt (az utóbbi helyen csak ideiglenesen) a íürdés szabad. A bódé előtti helyen férfiak reggel 5—8-ig, délelőtt 11-től d. u. 2-ig és 6 óra után fürödhetnek, mig a nők délelőtt 8—11-ig s délután 1/

a3—6 óráig fürödhetnek. A fentjelölt helyeken kivül a szabad fürdés büntetés terhe alatt tilos, tilos a mindkét nembeliek együttes fürdése, tilos a ruha nélküli fürdés és fürdés ürügye alatt a Zala balpartjára való átmenés, ott a növények letiprása, fürdés előtt vagy után a réten való kergetőzés. A nők fürdése alkalmával férfiaknak, a férfiak fürdése alkalmával nőknek a fürdőbódéban vagy közelébén tartózkodni tilos. Ságy, rendőrkapitány. II. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város területén 1910 évre az 1907. évi XXXIII. tc. 10. §-a értelmében összeállított esküdtszéki alaplajstrom 1909. évi junius hó 20-tól juliua hó 5-ig vpgyis 15 napon át a polgármesteri iktatóban közszemlére kitétetett. Jogában áll bárkinek azt betekinteni, ellene • a kitűzött határidőn belül felszólamlással élni, ; vagy a beadott felszólamlások ellen 8 nap alatt • észrevételt tenni. A felszólamlások vagy észrevételek alulírott polgármasternél Írásban benyújthatók vagy szóval előterjeszthetők. Zalaegerszeg, 1909. junius 16-án. Dr Korbai Károly polgármester. H irek. A nők munkája. A zalaegerszegi polgári leányiskolában minden reklám nélkül kiállították a női kézimunka tanfolyamon készült muukákat. Alig szerzett valaki tudomást a kiállításról. Legfeljebb a tanfolyamon résztvevők szülői, hozzátartozói és néhány érdeklődő nézte meg eddig a szorgalmas kezek munkáit. Mert az intézet s a tanfolyam vezetői szerénykedtek : a legnagyobb osendben, kizárólag iskolai keretben akarták befejezni az első, alig néhány hónapra terjedő tanfolyamot. Mi azonban felhívjuk a közönség figyelmét a szerény kiállításra. Akiket érdekel a szorgalom ós serény munka eredménye; akik fel tudják fogni a női munka nagy gazdasági és szociális értékét, azok ne mulasszák el megnézni és megbírálni azt: mennyit lehet tenni igazi ambioióval, szakértelemmel és szorgalommal néhány hónap alatt. Nem mondjuk, hogy nem volt már részünk különb kézimunka kiállításokban is. De tanúlságosabb gyüjtyményt még eddig nálunk nem mutattak be. Itt nem az ötletszerű kézimunkagyártás, egyes kabinet darabokkal való tüntetés, hanem a női ujjak utolérhetetetlen ügyességének rendszeres kiképzése ötlik a szemünkbe. Ennek pedig nagy hordereje van úgy gazdasági, mint szooiális tekintetben. Nagyon sokan vannak, akik nem tudják méltányolni a nők kézimunkáját, mert azt a fáradságot és időveszteséget, amelylyel ez a munkásság jár, nem tartják eléggé prodiktívnek. A gyáripar leszállította a női kézimunka pénzben kifejezhető értókét s az élet kenyérharca, amely a nőket a kenyérkereseti pályákra hajtotta, elvonta a nőt ettől az igazán nőies foglalkozástól, amelyet az ő végtelenül finom, hajlékony ós ügyes ujai teremtettek meg. A feminizmus pedig valósággal hadat izent a kézimunkának éppdgy, mint minden házias foglalkozásnak. Általános lett az a nézet, hogy a kézimunkával való foglalkozás csak unaloműzésre való a jómódban élő hölgyeknek; vagy arra jó, hogy aki majdnem az éhenhalásra van kárhoztatva, a száraz kenyeret megkereshesse. Elfelejtették azonban azt, hogy a kézimunka mint mellékfoglalkozás milyen áldásos; és megfeledkeztek arról, hogy a háztartásban mennyire nélkülözhetetlen a női ügyesség fejlettsége s pótolhatatlan, középsorsu emberek által pénzért meg nem vehető a feleség ós anya munkássága, nemes Ízlése, amelyeket fejleszt a kézimunkával való foglalkozás. Az újabb időben eltűnt a himzőráma, a horgoló tű, a osipkeverő vánkos. Legfeljebb egy varrógép áll a sarokban gondosan letakarva. Á varrógép pedig csak akkor zakatol, amikor bevonul a házi varrónő. A hölgyek inkább gyűlésekre járnak, sportot üstnek, diplomákat szereznek. Pedig ne tessék lekicsinyelni azt a horgolt csipkét, a himzést és a nők kezei által előállított százféle apróságot, mert ezek milliókat érő nemzeti vagyont képviselnek. Hiszen milliókat adunk a külföldnek ilyen dolgokért, különösen azóta, amióta asszonyaink elhanyagolják a kézimunkát. Bölos elhatározása a közoktatási kormánynak, hogy a polgári leányiskolák mellé kézimunkatanfolyamokat szerveztet. A tanfolyamok nyoma néhány év alatt szembetűnő. A polgári iskolát végző leányok visszatérnek ehez a nőies foglalkozáshoz ós a sok-sok, eddig kárbaveszett idő produktív munkában telik el. A zalaegerszegi polgári leányiskolával kapcsolatosan a folyó tanévben nyilt meg az első kézimunka tanfolyam. Hálával és köszönettel tartozik a város közönsége mindazoknak, akik létesítették. Kászonyi Mihály igazgató kezdeményezte s főispánunk támogatta a kivitelt. Ma pedig — alig néhány hónapi fennállás után — gyönyörködhetünk az eredményben, amely Szeléné Czóbel Aranka úrasszonynak, a tanfolyam vezetőjének érdeme, aki páratlan ügyességgel, finom Ízléssel és fáradhatatlan buzgalommal oktatta a tanfolyam növendékeit. Meg vagyunk győződve arról, hogy a tanfolyam néhány óv alatt kiváló eredményeket fog felmutatni, ha a város közönsége méltányolja annak munkáját azzal, hogy leányait kivétel nélkül beíratja a szorgalmas munkának és illésnek műhelyébe. A vármegyeházból. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága folyó 1909 évi junius hó 28-án délelőtt 10 órakon Zalaegerszegen, a vármegyeház gyülóstermében rendkívüli közgyűlést tart, amelynek tárgyát képezik: 1. A m. vasúti bizottság javaslata a Balatonparti vasút segélyezésére megszavozott összegnek kölcsön útján leendő felvétele tárgyában. 2. A m. alispán jelentése a 8991/1900. sz. határozat folytán a a földadó-kataszterről szóló törvény alapján teendő javaslat tárgyában. 3. (12.232/ni 909.) Vonyarcvashegy község képviselőtestületének a községi iskola kibővítése és az ezzel járó költségeknek kölcsön utján leendő fedezése tárgyában hozott határozata. 4. (10.428/ni 909.) Néhai Szabó Lajos vármegyei iktató özvegyének szül. Pávek Mária zalaegerszegi lakósnak kérvénye özvegyi ellátásának és kiskorú gyermeke neveltetési járulékának megállapítása iránt. 5. (10.428/ni. 909.) Kránic Lukáos József paosatüttősi lakos és társai fellebbezése a pacsatüttősi bíró választás ellen. 6. 11.573/ni. 1909.) Tomasek Pál és társai felebbezése a községi biró választás ellen. 7. Gyömörey Gáspár gógánfai lakos fellebezése Gógánfa község képviselőtestületének Kurucz József községi biró felmentése tárgyában hozott véghatározata ellen. Ezen tárgyak előkészítése céljából az állandó választmány reggeli 9 órakor tart ülést. A városi képviselőtestület megalakulása. Folyó 1909. évi junius hó 14-én délelőtt 10 órára tűzte ki Zalavármegye alispánja Zalaegerszeg rendezett tanácsú város képviselőtestületének megalakítását. Pontban délelőtt 10 órakor megnyitotta alispán ur a gyűlést, üdvözölte a megjelent képviselőket és megállapította, hogy az alakuló közgyűlés egybehivása törvényszerűen törtónt. Ezután felolvastatta a legtöbb adót fizetők névsorát, valamint az 1906. és a folyó évben megválasztott képviselők névjegyzékét; miután megállapította, hogy a megejtett választások ellen senki részéről sem adatott be felebbezés, a képviselőtestületet megalakultnak nyilvánította, buzdítván a képviselőket, hogy minden tehetségükkel törekedjenek a város erkölcsi és anyagi felvirágozását ós jólétét előmozdítani. Most dr. Korbai Károly polgármester emelkedett szólásra. Konstatálta, hogy a megejtett választás eredménye szerint legnagyobbrészt a régi tagok kerültek ki győztesen az urnából, ami annak adja tanúbizonyságát, hogy a megválasztott férfiak tudatában voltak a választók által rájuk ruházott tisztséggel egybekötött kötelességeknek és ennek közmegelégedésre me^ is feleltek. Kéri őket, ugy az ujonan megválasztottakat, hogy viseljék szivükön mindig és minden alkalommal városunk érdekeit ós tevékenységükkel igyekezzenek ezt lehetőleg előmozdítani. Elnöklő alispán urat is kéri, hogy ugy, mint eddig, ezentúl is legyen pártfogója és hathatós támogatója, védője és elősegítője városunknak, hogy ez megfelelhessen azon várakozásnak, melyet hozzá nem csak mint rendezett tanáosu városhoz, hanem mint e nagy ós tekintélyes vármegye központjához joggal fűznek. Ezután megköszönte alispán urnák a fáradságot, a melyet a képviselőtestület megalakítása körül tanúsítani szives volt. Polgármester beszédét többször szakították meg a képviselők helyesléseikkel s az alispánt megéljenezték. Árvay Lajos alispán megköszönte a képviselőknek az ováoiót s Ígéretet tett arra, hogy a mint eddig tette, a jövőben is hathatósan törekszik majd a város kulturális fejlődésének támogatására, hivatalosan állásánál fogva és privát utón, mint a város szülötte és polgára, mert ő is szivén hordja Zalaegerszeg fejlődését és esőrehaladását. Hivatalvlzsgálat. Gróf Batthyány Pál főispán ur őméltósága a mult héten megvizsgálta a pacsai ós keszthelyi járási főszolgabírói hivata-