Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-20 / 25. szám

XXVIII. évfolyam Zalaegerszeg, 1909. junius 20. 25. szám Előfizetési dij: Kgész évre 10 II — f. Fél évre . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 f Kgyes szám ára 20 tillér Hirdetések : Megállapodás szerint. Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAVARMEGYEI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Közbenjárók és ellenőrzők. Ahányszor a politikai válság kiélesedik, mindig megjelennek a közbenjárók, a men­tők, homo regiusok, akik gyártják a külön­féle kibontakozási terveket, tanácskoznak, kapacitálnak és utaznak Bécsből Budapestre és viszont. E-zek a királyi emberek szintén speci­alitásai a magyar politikai életnek. Fele­lősség nélkül járnak kelnek, Ígérnek, for­mális királyi felhatalmazás nélkül kormányt alakítanak, szóval a két alkotmányos té­nyező közé állanak s közvetítik az alku­dozást. Politikai ügynökök, akik természe­tesen legelső sorban a megbízójuk érdekeit képviselik, mert onnét néz ki a provizió címek, rendjelek és méltóságok alakjában. A fődolog az, hogy a másik részen az ellenértéket leszorítsák s az árut olcsón szállítsák. Most az egyszer pláne olyan ügynök jelent meg a láthatáron, aki ingyen akarta Bécsnek liferálni az egész magyar parla­mentet, sőt ha jól megnézzük az üzletet, még rá is fizettetett volna a gscheftre a függetlenségiekkel, akik követeléseikből nem kaptak volna ugyan semmit, hanem Kristóffy a nyakukra ülhetett volna, hogy ellenőrizze a választói reform megalkotását. Hát nem cinizmus ez? Van lelke egy magyar embernek — aki még pártatlanságra is hivatkozik — ezt a komédiát közvetí­teni ? Lehet még alkotmányos érzületü magyar politikus, aki Kristóffy nevét, mint aktiv kormányférfiuért szóba is hozza? A nemzeti küzdelemnek elnevezett alkot­mányos harc történetére mindenki emlék­szik. Nem kell bizouyitékokat keresni arra, hogy minden darabont számára lehet fele­dés, talán bocsánat is, csak Kiróstóffyt nem lehet feledni, neki nem lehet meg­bocsátani soha. Ha az árulásban van fo­kozat, Kristóffy árulása a legfelsőbb foku. És ugy belerögződött a magyarok szivébe az a tudat, hogy ez az ember a hatalom­ért kész feláldozni mindent, hogy szinte megborsózik mindenkinek a háta, amikor vissza akarják erőszakolni a közélet mezejére. Vagy talán azt kivánják, hogy felejtsük el a törvénytelen rendeleteket, a királyi biztosokat, a vármegyék autonómiájának felfüggesztését, a szuronyokkal való garáz­dálkodást, azt az elbizakodott gőgöt, amely­lyel Kristóffy az alkotmánysérelmeket összehalmozta. Egy olyan embert akarnak politikai ellenőrré feltolni, aki erőszakkal akarta letörni a jogra, törvényre, alkot­mányra hivatkozó nemzetet, aki a Bachus pincében összevásárolt csavargókkal akarta reprezentáltatni a magyar munkásságot és hogy megalázhassa a nemzet eddigi vezető osztályát, ké-jz a nemzetiségek túlsúlyát elősegíteni, hogy behódoltassa Magyaror­szágot Bécsnek. Igen, ezt az urat szeretnék Kossuth, Apponyi, Andrássy kollégájává vagy ellen­őrévé tenni, jóllehet mi Bachhal emleget­jük egy sorban. Arról olvastunk, hogy Lukács László, a homo regius, a kibontakozást közvetí­tette és Kristóffyt hozta a tarsolyában, de hogy a függetlenségi párt, a parla­menti többség követeléseinek teljesítéséből bármit is megigért volna, arról nem be­szélt a fáma. Olyanformán jött, mint Haynau. Un­bedingte Unterwerfung. Feltétlen behódo­lás. Egyéb ut nincs. Tehát következzék egy még rosszabb állapot; a koalíció ma­radjon együtt s öleljen a keblére néhány darabontot, akik majd gondoskodnának arról, hogy a bécsi kovász megsavanyitsa a magyarok kenyerét. Csak természetes és magától érthető dolog, hogy Lukács László nem tudott sikert elérni. Kereken visszautasították. A kinálkozást nem fogadta el senki, sőt — amint irják — a nemzeti társaskörben sem fogadták rokonszenvesen a közvetítés- ! nek azt a módját, amely az országgyűlési többség megalázását célozza. Az ügynököt tehát kitessékelték. De az ügynökök ter­mészetrajzából következik, hogy vissza fog térni. A nagy koffert felvitték Bécsbe, ahol uj mintákat raknak bele. Valami kis nemzetiszínű maszlaggal majd csak meg­bolondítják, ahogyan már szokták. Azu­tán újra jön a vigéc, friss mustrákkal. Talán Khuen-Héderváryval, vagy Lányi­val. Egyik másik lap azt is irta, hogy nem lehetetlen, miszerint valamiféle ricset mégis létrejön. Ideiglenesen bár, de lesz kor­mány, amely belemegy az alkuba. Nehéz elhinni, de annyi furcsa példa van már előttünk, hogy fel lehet tenni. Ebben az országban semmi sem lehetetlen. A falhoz állítanak bennünket, a mel­lünknek szegezik a puskát és ugy alku­doznak velünk. Azután következik az opportunizmus, a nagy ménkű józanság, a mindenekfölött való bölcs belátás és észre sem vesszük, benne van a kezünk a csapdában. Kerülgetni, csűrni csavarni kell minden kényes kérdést, amely Bécsben nem tet­szik ; ki kell küszöbölni minden ütköző pontot a békességért, szóval: Maul haltén und weiter dienen. Igaz, hogy a szélsőségeknél többet ér a békés haladás; igaz, hogy a radikális irányok csak kivételes időkben tesznek nagy szolgálatokat a köznek; de ki az ördög fogja az arany középutat keresni és a mérsékletet megtartani akkor, amikor csúfolódnak, játszanak minden joggal, nem­zetek érdekével és minden kérésre, kíván­ságra, óhajtásra merev tagadás vagy cini­kus békeajánlat a válasz. Ez a politika a legalkalmasabb arra, hogy a legszélső irányba terelje az egész országot. A mostani helyzet intő jel: vigyázzunk, mindenre el lehetünk készülve. Hornyoszsindely, hódfarkú cserépzsindely, alagcső, burkolótégla, • keményre égetett buroktégla • (Klincker) istállók, folyosók és átjárók részére. Bérmentve minden állomásra. Első szombathelyi gőztéglagyár Hübner testvérek és Pohl Gusztá^^jj Mai ftzámunk 10 oldala

Next

/
Thumbnails
Contents