Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-30 / 22. szám

1905. május 30. »Zalamegye Zalavármegyei Hírlap* 5 tartalmazhatnak (buzakeverók a rozsban, valumiut a megengedett tisztátlansági fokot hiírom százalékkal túlhaladó árpakeverék a zabban nem képezi kifogás tárgyát, ha különben a gabonafélék társzerüek), ha ennél nagyobb a százalék, akkor a katonaság át nem veszi; megjegyzem, hogy ha a gazdának az élelmező raktárban díjmentesen rendelkezésre bocsátott Baoker-fóle szelelő rostán a próbánál a szemétbe egészséges szemek is hullanak, jogában áll újból átrostáltatni a kihullott szemetet. A próbánál a rostával peroenkint 35 körforgást kell végezni. A katonaság a minőségi súlyt illetőleg oly esekély igényekkel lép fel, hogv e tekintetben a gazda minőségileg a legrosszabb óv terméséiül is meg tud felelni, mivel a minőségi súlynak hektoliterenkint búzánál csak 73 kgnak kell lenni. A minőségi súlypróba — amint az a budapesti I. honvéd kerületi élelmezési raktárban előttünk be lett mutatva — következőképen történik. Az átveendő gabonából 500 zsákig 5, ezen felül 10 zsák ös*ze lesz öntve, két ember lapáttal jól összekeveri, hogy az összes részek lehetőleg egyenleteben eloszoljanak, ebből az összekevert gabonából 60—70 kgnyit felöntiink a töltőkéezülékbe — mely h»sonló a terménykereskedők ál*al használt minőségi súlypróba mérleghez, csakhogy nagyobb, — melyből a gabona egyenletesen lesz az aláhelyezett 50 liter tartalmú mérőedénybe beeresztve. A midőn az összts mennyiség lement, csapófával le lesz ütve s pontosan megmórlegelve. Az így nyert súly, illetve annak kétszerese fogja adni a beszállított termény hektoliter súlyát. Ezatán jön a tisztátlansági próba. E óéiból az összekevert 5—10 zsákból pontosan lemérünk i00 vagy 200 kgot s ezt a Baoker-féle rostán megtisztítjuk s lemérjük. A megrostált gabonából 3 kgnyi mennyiséget kiveszünk, újból jól összekeverjük s 100 grammot lemérünk s ezen megejtjük a szemlélési próbát egy kiterített fekete papiron, vagyis minden idegen anyagot és keveiéket eltávolítunk s a visszamaradt rész súlyát megállapítjuk, A szemlélési próbánál megállapított tisztátlanság a a rostánál kihullott szemétnek együttvéve nem szabad többet kitenni 100 kgonkint 2.5 kgnál, még pedig oly formán, hogy ebből 1 kgramm essék a rostával kiválasztott személre, 1 és fél kgramm pedig a szemlélési próba utján kiválasztott idegen alkatrészekre. Ha a szállított gabona az ily módon támasztott követelménynek megfelel, akkor az társzerü és átveszik. A zab minőségi súlya ép ugy állapittatik meg a töltőkészülékkel, mint a gabonánál. A zab minőségi HÚlyának hektoliterenkint 41 kgnaK kell lenni. A zab legutóbbi termésből való, érett, romlatlan, sértetlen és tiszta legyen. Csak közönséges sárgafehér zab vétetik át, fekete kivételesen és határozott féltőbb engedély alapján. A zab idegen anyagból legfeljebb 3 és fél súlyszázalékot tartalmazhat, melyből a rostaalj 1 és fél, LZ idegen mag pedig 2 százalék lehet. Ha a zabnál a szeméthulladék 3 és fél százaléknál, illetőleg a roetaalj 1 és fél százaléknál több és ha a zabban kavics, fold vagy agyagd rabkák nem elvétve, hanem feltűnő módon és mennyiségben fordulnak elő, akkor a zab az élelmező raktár által át nem vehető. A széna jó rétiíüvekből álljon, száraz, állott, tiszta, egészséges és kellemes illatú legyen. Sás, nád, tÜBkés, húros, keményszárú növényeknek a szénában nem szabad lenni. Idei termésű széna szeptember előtt át nem vehető. Teljesen kifogástalan minőségű sarjú kivételkép átvétetik. A szalma szintén egészséges, rozsdától, lisztvagy mézharmattól ment, száraz és tiszta legyen. Ágyszalmául elsősorban zsuppszalma vétetik át, azonban oly vidéken, hol a géppel való cséplés a túlnyomó, ott gépszalma is beszereztetik, azonban a szálaknak nem szabad nagyon összetörve lenni. Alomszalmának nem szabad pelyvával kevertnek lenni. A kézi bevásárlás főelőnye, hogy ez esetben Í> ki-guzda is rCazt tud venni a h«di-ereg ellátásában h i^y terményeit jó árban tudj.i értékesíteni s övé marad az a százalék is, mi a köy.vetitőaeli jut. Azt mondják egyesek, Im^y a kereskedő nem vizsgálja meg u,<y a gabonát, mint a katonaság 1 Hál ez igaz, csakhogy gyakorlott szemeivel rögtön észre veszi, vájjon a gabona átadható* e a hadseregnek vagy nem s ha igen, minő tisztogatási munkálatok után, mely munkáknak értékét jó magasan felszámítja s e szerint ígér az áruért. Miért ne tisztíthatná meg a gazda gabonáját ugy, ahogy az fent leirva lett, hiszen a gazdának a tisztogatás nem kerül annyiba, mint a kereskedőnek, mert alkalmas időben esetleg a osolédséggel is elvégeztetheti, de még ha napszám mellett tisztittatja is ki gabonáját, akkor is kifizeti magát, mivel a katonaság a társzerü, tehát megfelelő terményért a piaoi árnál 5 százalékkal többet fizet. Rostálja ki tehát a gazda jól gabonáját, mert ezzel emeli értékét és azután a rostaalja sem vész kárba, mert az a gazdaságban is jól értékesíthető. Megjegyzendő, hogy az élelmezési raktárak is átveszik megtekintés után a gabonát, ha látják, hogy az megfelelő, vagyis kellőkép meg van tisztítva. Ha pedig a gabona szemetes, ad a raktár ingyen helyet, ingyen rostát, hogy az átrostálható és átvehető állapotba hozható legyen. Miután az élelmező raktárak cséplés után több hónapon keresztül szerzik be szükségleteiket, tehát a gazda sem kénytelen — ha a katonaságnak akarja is gabonáját eladni — elprédálni terményét, de megvárhatja az előnyösobb áralakulást s akkor viszi be az élelmezési raktárba. Igen nagy előny a kézi bevásárlásnál való értékesítésnél az a körülmén,, hogy a« eladó terményének jó árát azounal megkapja s még nyugtabélyeget sem kell fizetnie. Ezek azok a legfontosabb dolgok, melyek a kézi bevásárlásnál okvetlen figyelembe veendők, illetve betartandók. A hadsereg élelmezésénél a termelő gazda a kézi bevásárlásokon kivül a bérleti szállításoknál is figyelembe jöhet. A bérleti szállításoknál a gazda és a katonaság között kötendő szerződés alapját a ,,szálli•tási feltételek füzete" k^p-'zi. E füzetben vannak letéve azok a módozatok, melyekkel a katonaság a bérlőt (s/.állitót) elvállalt szerződésszerű kötelezettségeinek pontos és lelkiismeretes teljesítésére szoríthatja, de más részről ez nyújtja a bérlőnek a garantiát arra, hogy zaklatásnak ki ne legyen téve s hogy mindennemű, a szállításból folyó véleményeltérés a jog és méltányosság szellemében tárgyaltassék. E „szállítási feltételek füzetó"-nek alapos ismerete a bérlő részéről oly fontos, hogy a nélkül még ne is gondoljon a gazda bérleti szállításra. Meg kell említenem, hogy a szállitási feltételek füzetét mindenki ingyen megszerezheti, ha a hadbiztosságokho/i, vagy a katonai élelmezési raktárakhoe, vagy pedig a honvéd esapatok kezelő irodáihoz fordul. Miután a szállitási feltételek füzete mindenki által könnyen megszerezhető, nem tartom azt szükségesnek itt szószerint közölni, azonban a füzet egyes cikkelyeinek felsorolása után, azok egyikének-másikának ismertetésére fogok kiterjeszkedni. A füzet oikkei a kövotkezők: I. A szállítási üzlet terjedelme. II. Az állandóan elhelyezett csapatok szükséglete. III. A fegyvergyakorlatra és más óéiból bevonuló legénység (és lovak) szükséglete. IV. Az átvonulók szükséglete. V. Több szolgáltatás. VI. A felveendő szükséglet közlése. VII. Tartalékkészlet. VIII. A tartalékkészlet igénybevétele és megtérítése. IX. A szükséglet csökkenése. X. A felveendő cikkek közvetlen átadása. XI. Az élelmi oikkek minősége. XII. Minőségi kifogások elintézése. XIII. A szállitási kötelezettségek nem teljesítése esetében követendő eljárás. XIV. A felvétel, illetőleg kiszolgáltatás, felvételi okmányok ; leszámolás. XV. Az ajánlattétel. XVI. Bánatpénz és óvadék. XVII. A szállitott. oikkek kifizetése. XVIII. A szállítónak meghatalmazott által való helyettesítése. XIX." Bírói illetékesség. XX. Szerződés átruházás. XXI. A szállító elhalálozása, vagy a szállítás folytatására törvény szerint képtelenné válása esetében követendő eljárás. XXII. A szállításnak valamely társaság által való elvállalása. XXIII. Szerződéskötés. XXIV. Mozgósítás esetére vonatkozó külön határozmányok. Az 1., 2., 3., 4. pontok alapján a szállitó köteles a szerződésben kikötött mennyiséget a megállapított időben ós helyen átszolgáltatni; az 5. pont azonban kötelezi szállítót az esetre, ha a szerződéses mennyiség nem elegendő, ugyanoly árban, ennek 25 százalékát a katonaság kívánságára szállítani, még pedig mindennemű kárpótlásra való igény nőikül. A 6. cikk szerint a katonaság köteles a szállítót a rendes szükségletről ós a kivételezést napról előre értesíteni. A szállitó a 7. §. szerint mindazon cikkekből, melyeknek szállítását elnyerte, köteles tartalékkészletet tartani. Ez alól senki sem menthető fel. A tartalékkészlet mennyisége — 1 havi szükséglet között váltakozik aszerint, amiut a osapat egész éven át egy helyen van, vagy csak rövidebb ideig. A tartalékkészletek a esapatok felügyelete alatt állanak. A részletes utasítást erre nézve különben a szállitási feltételek füzetének 7. ós 8. §-ai nyújtják. A szükséglet osökkenése esetére szállitó kárpótlásra igényt nem tarthat, erről azouban a katonaság köteles 2—4 nappal előbb őt értesíteni. A 10. és 11. §. az élelmicikkek minőségével ós az átadással foglalkozik, mely főrészben ugyanaz, mint a kézi bevásárlásnál. A minőségi és tisztasági próbák ugyanazok s csakis a kényéiszállítására vonatkozólag tartalmaznak részletes utasítást, mely azonban a jelzett szakaszokban teljesen világosan van előadva, do máskülönben a kenyérsütés mikéntje gazdaközönsógünket nem is érinti B nem is érdekli. Egyike a legfontosabbaknak a szállítóra nézve a katonaság által támasztott minőségi kifogások tárgyalása, elintézése. Az esetben, ha a szállitott élelmioikk nem felel meg a kialkudott minőségnek, s ha a megejtett próbák, melyeket már a kézi bevásárlásnál ismertettem, a szállítóra nézve hátrányosan ütnek ki, s ha a szállitó vagy meghatalmazottja a kifogásokat azonnal meg nem szünteti, akkor a minőségi kifogásokat egy helyibizottság tárgyalja. A helyi bizottság a katonai állomásparancsnok vagy helyettesének elnöklete alatt egy helyőrségi tisztből, vagy hadbiztosság szókhelyén egy hadbiztossági tisztviselőből, a helybeli községi elöljáróság egy tagjából s a hatóság által kijelölendő két szakértőből áll. Ha kenyérről ós ágyszalmáról van szó, akkor egy polgári ós egy katonai orvos, ha pedig széna, zab, alomszalma minősége ellen merül fdl kifogás, az esetben egy polgári ós egy katonai állatorvos vesz részt a helyi bisottságban. A bizottság tárgyalásánál a szállitó személyesen, vagy msghatalmazott utjáu jelen lenni tartozik, mit ha nem tesz, elveszti a hozott határozat elleni fellebbezési jogát. Ha a bérlő bérleti kötelezettségónak akár a szállítandó anyagok mennyiségét illetőleg, akár a minőségi követelményeknek meg nem felel, méltánylást érdemlő esetekben oaupán osak irásbelileg lesz figyelmeztetve a szabályellenességre, kérve annak megszüntetését, vagy nagyobb szabálytalanság esetén 10 százalékos pénzbirsággal lesz sújtva, vagy esetleg a vele kötött szerződés azonnal felbontva. A szerződés mindenesetre, feltótlenül ós előzetes intés nélkül felbontatik, ha helytelen mórlegek, mértékek és súlyok használata állapittatik meg, továbbá ólelmioiítkek hamisitása és katonai személyek megvesztegetése, vagy megvesztegetési kísérletek esetén. Felbontatik továbbá a szerződós, ha szerződött szállitó fél szerződésót önkényesen másra ruházza át, vagy ha oly dolgot követ el, mely miatt a kincstári szállításokból kizáratik. A katonai kincstár minden szerződésszegés esetén — még ha ezáltal kárt nem is szenvedett — jogosult az ovadókot bevonni. Sztrájk vagy bojkott esetén a szállitó köteles erről a katonaságot értesíteni s a szükséges kisegítő legénység kirendelését kórni, mely kérelmét a katonaság figyelembe V68ZÍ. Az ólelmioikkek kiszolgáltatásának terminusai, valamint a leszámolás módozatai a szerződés mellékletét képező feltétel füzetben vannak esetről-esetre megállapítva, melyhez a legnagyobb pontossággal kell ragaszkodni, megjegyzendő,