Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-16 / 20. szám

8 > Zalamegye, Zalavármegye Hirlap* 1909 május 16. Fölakasztotta magát. Gyapay Miksáné, aki valamikor jó viszonyok között lakott a fővárosban, nemrég Keszthelyre tette át lakását. Itt nagy nélkülözések között éldegélt a szegény asszony, aki szegénysége mellett még atyját is kénytelen volt támogatni. Más keresetforrás hiányában orvosi tanácsokat, néha még gyógyszereket is osztogatott ki a nép közt. Ezért meggyült a baja a bírósággal, mely kuruzslás miatt szabadságvesztéssel büntette. A napokban kellett volna a büntetés elszenvedése végeLt jelentkeznie. A büntetéstől való félelmében fölakasztotta magát és mire a házbeliek észrevették, a szerenciétlen asszony már kiszenvedett. Életunt katona. Novanics István Nagykanizsán a 20-ik honvédgyalogezrednél szolgált. Már idősebb legény volt, amikor besorozták, mert sokáig külföldön tartózkodott. A katonasorba sehogysem tudott beletörődni. Folytonosan panaszkodott s öngyilkosságra célzott. A mult héten a raktáraknál volt őt szolgalaton. Amikor őrszemnek kiállították, sírva ment a káplár után, akinek feltűnt a szegény katona idegessége s nem akarta az őrhelyen hagyni. Novanics azonban maradni akart. Alig távozott el a tizedes, lövés dördült el s Novanics összeesett. A golyó nem talált jól s nem okozott halálos sebet. Betörés. A zalavári körjegyzői irodában betörők jártak. A község pénzszekrényére fájt a foguk a rablóknak, A vakmerő embereknek sikerült a szekrényt feltörni s 1700 K hivatalos pénzt elvittek. A rablást csak reggel vették észre. A csendőrség azonnal munkához látott s megállapította, hogy a rablók cigányok voltak. Pót 0rszág08 vásár. Zalabakeán az elmaradt vásárt, értesülésünk szerint folyó május 24-én tartják meg. A tüdővész. A hivatalos kimutatás szerint 1908. december hónapban 5332 ember pusztult ei Magyarországon tüdővészben. A dunántu'i vármegyékre 756, Zalára 141 esik. A néppusztító betegség nálunk szedi a legtöbb áldozatot. Dunántulnak nincs egyetlen egy vármegyéje sem, amelyben annyi volna a tüdőbeteg, mint Zalavármegyében. A tüdővészben elhaltak közül Baranyára 63, Pécsre 10, Fejérre 41, Székesfehérvárra 9, Győrvármegyére 23 és Győrre 8, Komárom vármegyére 42, Komáromra 2, Mosonra 19, Somogyra 92, Sopronvármegyére 90, Sopronra 6, Tolnára 66, Vasra 116, Veszprémre 48 esik. Francia, német és román nyelv órák. Berkovics Ignác zalaegerszegi állami iskolai tanitó a francia, német és román nyelvekből magánórákat ad. Akik ezen nyelveket gyakorlati módszer szerint, biztos sikerrel elsajátítani akarják, azoknak figyelmébe ajánljuk Berkovics Ignác urat (lakik Rákóczi utca 6 sz.) Hirtelen halál. Hári Ferenc 29 éves baki Iakós, gazdálkodó kis gazdasága körül foglalkozott a mi-iap. A mezőre akart szekerével menni s épp azon volt, hogy a lábas jószágot az istálóból kivezesse, a mikor rosszul lett és összeesett. Felesége melléje sietett és bevitték a lakásba, a hol ágyba fektették. Gyorsan orvosért küldtek, mert nem tudták a baj okát. Mire azonban az orvos a beteghez ért, ez már meghalt. Az orvos agyszélhűdést állapított meg. Hári özvegyet és két apró gyermeket hagyott hátra. Talált tárgyak. Két kulcs találtatott, az egyik Olakülvárosbon, a másik a Jákum utcában. Igazolt tulajdonosaik a rendőrségen átvehetik. időjárás. Csúnya szeszélyes időjárás uralkodott a mult héten. Egyik nap forrón sütött a nap, másnap pedig már hideg szól süvített, b- borult az ég ós esett az eső. A hűvös május tehát itt van, csak eok ne legyen a hidegből. A földmivelési minisztérium kiadmányai A természeti emlékek védelme. Darányi Ignácz földmivelésügyi minister fontos lépést tett a természeti emlékek intézméuyes védelme érdekében, a midőn megbizta Kaán Károly erdőtanácsost, hogy a természeti emlékek fenntartásának kérdését tanulmány tárgyává tegye. Kaán eidőtanácsos e megbízatásnak megfelelt s munkája: „A természeti emlékek fenntartása" címen most jelent meg a földmivelési minister kiadványaként. A füzet a külföld e tárgyú tevékenységéből merített tanulságok ismertetése mellett, nemzeti viszonyainkra, valamint a még fennmaradt természeti kincseinkre való figyelemmel tárgyalja a kérdést. Ksán szerint gondozásra, sőt törvényes védelemre érdemes természeti emlékként volna tekintendő : a haiai föld felületén, vagy annak mélyében a természet bármely világába tartozó minden olyan természeti alkotás, vagy annak bármily változatban és arányokban csoportosult összessége, moly vagy történetileg becses, vagy tudományosan értékes, esztétikailag kiváló, bármi okból ritka, vagy pedig arra hivatott, hogy idővel a természeti emlék becsével bírjon. Ilyen nemzeti kincseinkből rendszerbe foglalt csoportosítással s az egész magyar társadalomhoz szólva, a fenntartásra érdemes természeti alkotások egész sorozatát tárj i elénk, kiemelve, hogy a védelembe fogadásnak utolsó órája ütött, ha nem akarjuk pusztulásnak átengedni azt, amivel még rendelkezünk. Ismerteti a kültöld orsxágaiuak a természeti emlékek fenntartása érdekében kifejtett tevékenységét és felsorolja azokat az intézkedéseket, a melyek eddig hazánk természeti kincseinek védelme érdekében tétettek, hangsúlyozottan reá mutatván, hogy a kormányakoiónak társadalmi tevékenységgel kell párosulnia, ha természeti emlékcink fenntartását biztosítani kívánjuk. Javazlata az, hogy a tudományos társulatok, egyesületek, hivatalos intézmények és az egész magyar társadalom bevonása mellett írjuk összo természe'i emlékeinket és a kellően elbírált és törzskönyvelt anyag ismerete után a külföld egyes országai példájára hozzunk olyan törvényt, mely a műemlékekhez hasonlóan biztosítson védelmet a természeti emlékeknek. Darányi Ignáo földmivelésügyi minister, a ki a természeti emlékek védelma érdekében még 1900-ban kiadott intézkedésével megelőzte az európai országok ide vonatkozó akcióit, most o füzet szétküldése mellett felhívta a törvényhatóságokat, hogy a kerületükben található természeti emlékeket irják össze és tegyenek javaslatot azok minden időkre biztosítandó védelméről. Utasította összes alantos hivatalait és közegeit, hogy a törvényhatóságokat munkájuk végrehajtásában segitsék. Felkérte a közoktatásügyi és belügyi minister társait, hogy az alájuk rendelt intézeteket, hivatalokat és közegeket hasonló támogatásra hívják fel. Megkereste a fontosabb társadalmi tényezőket, a Történelmi és Természettudományi társulatot, az összes mező és erdőgazdasági egyesületeket, az Országos Kertészeti Egyesületet és a turista egytsületeket, hogy egyfelől az e kérdésre vonatkozó javaslataikkal támogassák, másfelől tagjaikat a természeti emlékek összeírásánál való közreműködésre kérjék fel. Nagy arányú országos mozgalomról vao tehát szó, és mi nem csalódunk, ha azt reméljük, hogy az eg^sz magyar társadalom az ügy érdeCs. és kir. udv. fogorvos száj- és fogvize 2.80, 2.—, 1.— Fog-crémfl 60 f. Valódi csakis, ha cégemmel van ellátva. liagyarországon 1850 óta közkedveltségü, mint egyetlen tanárok által ajánSt legerőteSjosebb, legegészségesebb és .El méhez méltó lelkesedéssel kurolja fel a földmivelési minister ukcióját. Kaán érdemes munkáját erdőtisztek, lelkészek, jegyzők tanítók, erdőőrök a földmivelésügyi ministeriumtól ingyen kapják meg, ha a ministerium könyvtárához fordulnak. Bolti ára 50 fillérben állapíttatott meg. Az édesvízi halászat és halgazdaság. A földmivelésügyi minister kiadásában e címmel egy érdekes és hézagpótló szakmuaka jelent meg, melyet a minister megbízásából Rápássy Miklós műszaki tanácsos irt meg s mely egy most fejlődő nagy fontosságú gazdasági águnk legfontosabb kérdéseit ismerteti meg a nagy nyilvánossággal. A könyv elméleti részek mellett fontos gyakorlati útmutatásokat is tartalmaz; négyszáznyolovan oldalra terjed s öt főrészre oszlik. — Az első részbeu az általános tudnivalókat sorolja fel az író, a második a mesterséges, a karmidik a természetes halászatról szól; a negyedikben a magyar halászati közigazgatást, az ötödikben pedig a külföld halászati viszonyait ismerteti. Az általános részben mindenekelőtt a halászat szó gazdasági értelmét magyarázza meg, kifejtvén, hogy ez a szó nemcsak a hal kifogását jelenti, hanem minden halhús előállítására irányuló tevékenységet magába foglal. Ezután Közérthető modorban írja le halaink természetrajzát, halfajtáiukat, elterjedésük feltételeit, ellenségeiket, táplálékukat. A mesterséges halászatról szóló részben részletesen kifejti a tógazdaság ós mesterséges halászat fogalmát, ismerteti a haltenyésztési módokat s az eddig nyert tapasztalatok alapján gyakorlati utmutatásokat ad. Vizsgálva hazai viszonyainkat, az alacsonyabban fekvő vidékeken főként a ponty tenyésztését javasolja, mellyel együtt, mint mellék termeivény, a fogas süllő és compó, valamint a harcsa, csuka, angolna és pisztrángsügér is tenyészthető. Mágus szintájainkou a sebes pisztráng, a szivárványos pisztráng és a pataki sajblinggal berendezendő tógazdaságoktól vár jövedelmezőséget. Részletesen ismerteti a halgazdaságok bereudezését, a halastavak és teleitetők szerkezetót, a tavak trágyázási módjait s a trágyázás fontosságát. A pontyos tógazdaság mellett külön leirja még a pisztrángtenyésztést is és felvilágosításokat ad a halak szállítására és értékesítésére vonatkozólag. A természetes halászat kérdését a halászati törvény már szabályozza, — de e törvény keretén tul is vannak még fontos tennivalók, melyeket nem szabad elhanyagolnunk, ha nem akarjuk folyóink halállományát veszélyeztetni. Ilyenek különösen a meder ós vízjárás gondozása, a víz természetes tisztaságának megóvása és a mesterséges behalasítás. A halászatunk közgazdaságáról szóló fejezetben rövid történelmi visszapillantást tesz, majd az állami intézmények és a haltenyésztési tevékenység leírása után áttér a mai halászat tüzetes ismertetésére, külöu jallemezvéu főbb folyóiuk és tavaink halászatát. A jövő fontos feladatának tekinti halászati törvényünk revízióját, a halkereskedjlem szervezését ós a tógazdaságok kedvezményezését, mert hnltenyésztésünk igazi kifejlődése c-?ak ezek segélyével várható. A tanulságos kötőt bolti ára 1 korona, lelkészeknek, tanítóknak és jegyzőknek pedig kérésükre ingyen küldi meg a fö'.drnivelésü ;yi ministerium könyvtára. Csikós Kockás Shantung Atmuro és „Hennebeg

1' selyeml K 35 f-töl feljebb bérmentve és vámmentesen. Minta, postafordultával. Megrendelések bármely nyelven intézendők : KO Seidenfabrikt. Hennenberg in Zürich. fiaczi áraink a legutolsó íuíiíásdwü 50 kilóg?.liöiBOfltífit Kor.-t 1 Kor.^U 1330 1350 9.— 9 20 8-50 9 — 9-— 920 8-50 8 60 búsa rozs árpa xab tengeri minőség szerint . > > » > felelős szerkesztő: Dr Gsák Károly. Laptulajdonoaok: Dr Gsák Károly ás Udvardy Ignác.