Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-16 / 20. szám

í Az első nap a közgyűlés a rendes tárgysorozatnak alig egy negyed részét tárgyalta le s másnap is egész délelőttöt betöltött a közgyűlés. Gróf Batthyány Pál főispán tiz órakor jött a terembe s a közgyűlést megnyitotta. Miután az alispáni jelentéshez felszólalás nem történt, áttértek a választásokra. A kijelölő választmány rövid ideig tartó tanácskozása után egyhangú felkiáltással megválasztattak: árvaszéki ülnökökké Hann János és Fangler Béla árvaszéki jegyzők ; árvaszéki jegyzővé Dr Briglevics Károly árvaszéki aljegyző; árvaszéki aljegyzővé Szeleánszky Nándor közigazgatási aljegyző és JII. oszt. közig, aljegyzővé Polgár Ferenc ideigl. árvaszéki aljegyző. Zalavármegye, továbbá Zalaegerszeg és Nagykanizsa városok gyámpénztárainak, valamint a vármegye kezelésében levő ösazes alapoknak számadásait a közgyűlés jóváhagyta. Eitner Zsigmond indítványára a közgyűlés soron kivül tárgyalta Arad városuak az önálló bank felállítása iránt a képviselőházhoz intézett feliratát. Eitaer Zsigmond lelkes beszédben ajánlotta a közgyűlésnek, hogy irjon fel a képviselőházhoz s az országgyűlési pártokhoz, hogy az önálló bank kivívása érdekében tömörüljenek egy párttá. — „Ahányszor — úgymond — a nemzet jogainak megvédéséről és kivivásáról volt szó, Zalavármegye a küzdők sorában mindig előljárt. Most is fel kell tehát emelnie a szavát, hogy az önálló nemzeti bank mellett nyilatkozzék. Ausztriában minden párt egyetért a magyar érdekek ellen, nekünk is össze kell tehát tartanunk, hogy érdekeinket megvédelmezhessük. Ezer éves alkotmányunk hiányait az abszolutisztikus törekvés mindig ki tudta használni arra, hogy a nemzet akaratát érvényesülni ne engedje. Egy rossz szokás fejlődött ki a mi alkotmányos életünkben : az előleges királyi vető, amelyet még a török alkotmány sem ismer. Az igazi alkotmányosság az, hogy a népakarat érvényesüljön. És nálunk is érvényesülnie kell, ha nem lesznek szolgák és felkinálkozók, akik a hatalomért a népakarat ellenségeivé szegődnek." A közgyűlés általános lelkesedéssel fogadta Eitner felszólalását, egyhangúlag hozzájárult Arad város feliratához, de azt még a következőkkel toldotta meg : »Zalavármegye törvényhatósági bizottsága áthatva a nemzet jogaihoz való törvényes ragaszkodástól, mely mindig a küzdők legelső sorába állította a vármegyét, valahányszor a nemzet valamely jogának kivívása vált szükségessé, kifejezésre juttatja azt, hogy az önálló jegybank felállítását, mint melyhez a nemzetnek törvényben gyökerező joga van, az osztrák-magyar bank szabadalmának lejártával megvalósítani ki- í Az örök hála. Ügyvéd vagyok s ebben a minőségemben gyakran szenvedek végrehajtást. Tudniillik bolond jó szivem van s akkor én is szenvedek, amikor nekem kell ekzekválnom másakat. Ez pedig a gyakorlatomban elég sokszor előfordul. Csak akkor mulatság részemre a végrehajtás, amikor valami nyakas, megátalkodott fickót kell ekzekválnom, aki tudna fizetni, de nem akar. Nos, ilyen mulatságban volt részem a minap is. Egy vén zsugorit ekzelváltam egy vidéki városban. S mondhatom, hogy estére a jól elvégzett munka nyugodt, édes öntudatával hajtottam álomra fejemet a szálló szobájában. Azonban, jaj nekem! A vén zsugori átka utóiért. A szálló földszintjén vendéglő volt, ahonnon gyönyörűen felhallatszott, a mint a cigány a rózsabimbóról ós a méhről szóló ismert nótát játszotta. Nekem a rózsabimbóból osak a tövise, a méhből osak a fulánkja jutott, mert nem tudtam a szememet lehunyni. Hát még mikor az üvegeket kezdték a tükörbe hajigálni 1 Ezt a pokoli csörömpölést hallgatni: ez volt még csak az élvezet! Kétségbeesve csöngettem be a szobapinoért. — Kik mulatnak odalenn? — Az aljegyző ur, meg egy pár barátja. — Hát mondja meg az aljegyző urnák, hogy »Zalamegye, Zalavírraegyei Hirlap* vánja. Ezért azzal a kéréssel fordul vármegyénk az ország valamennyi pártjához, tegyék félre a nemzetre nézve ezsn annyira életbe vágó kérdésben a köztük levő ellentéteket és juttassák kifejezésre azt, hogy az önálló bank megvalósítása az egész nemzet óhaja s erőiket e oélra egyesítve, szerezzenek a nemzet ezen törvényes joga számára a kormány hozzájárulásával érvényesülést. € A belügyminiszter két közigazgatási gyakorneki állást rendszeresített. A közgyűlés a gyakornokokat az alispáni hivatalhoz osztotta be. A balatonparti vasúthoz megszavazott 400,000 kor. hozzájárulásnak kö'esön utján való fedezése iránt az alispán több pénzintézettől ajánlatot kért s a Jelzáloghitelbauk ajánlata volt a legkedvezőbb. Barcsa László, Udvardy Ignác és Elek Ernő felszólalásai után kimondta a közgyűlés, hogy az ajánlatot a mostani pénzviszonyok mellett drágának találja s utasitja az alispánt, hogy a tárgyalásokat tovább folytassa és az eredményről a legközelebbi közgyűlésnek tegyen jelentést. A községi és körorvosok látogatási és fuvardijainak megállapítására vonatkozó szabály- 1 rendelet-tervezetet dr Thassy Gábor m. t. főoros behatóan ismertette. A közérdekű tárgy élénk vitát keltett, amelyben sokan részt vettek. Különösen a fuvardijak tekintetében emeltek több kifogást. Az eredeti javaslat szerint a kilométerpénz 10 kilométerig 40 fillérben, 10 kilométeren tul 30 fillérben, éjszaka ezek kétszeresébea s hivatalos utazásoknál 50 fillérben állapíttatott, inog. A közgyűlés ugy dö itött, hogy a kilométerpénz egységesen — tekintet néikül a távolságra, napszakra és a kiszállás céljára — 30 fillérben szabatott meg. A látogatási dijakra vonatkozólag az eredeti javaslatot fogadták el. (Mult számunkban közöltük.) Kimondta a közgyűlés, hogy négy uj orvosi kör (a novai, perlaki, csáktornyai és pacsai járásokban egy-egy) és két uj községi orvosi állás (Tapolczán és Sümegen) szerveztetik. A községi bábák járandóságai ugy rendeztettek, hogy 500 lakoson aluli községekben 60 K, 1000 lakosnál kevesebbel bíró községekben 120 K, 1000—1500 lakossal bíró községekben 160 K és 1500 lakosnál többel bíró községekben 240 K a bába fizetése. Az összes körjegyzőségek és 2000 lakosnál nagyobb községek fertőtlenítő gépek beszerzésére köteleztettek. A XVI. nemzetközi orvosi kongressusra a közgyűlés dr Thassy Gábor t. főorvost kiküldte. Hitzenberger Lajos nagykanizsai közkórházi gondnoknak 200 K, Ruesz Antal írnoknak 150 ! K évi pótlék engedélyeztetett 1907 és 1908 • évekre. 1809 május 16. Elhatározta a közgyűlés, hogy a vármegyei távbeszélő hálózat fővonalait ( t közpom és járási székhelyek között) kiépítteti. Bezerédj István novai, Deák Antal taliándörögdi, Bobay Géza alsólendvai, Nóvák Károly alsópáhoki ós Hajgató Lajos folsőszemenyei körjegyzőket a törvényhatósági bizottság nyugdíjazta. Az elhagyott gyermekek segélyalapjából a községek gyermekvédelmi k'sdásainak megtérítéséül 16 385 K 86 f osztatott fel a községek között. Zemplénvármegye átirata folytán a közgyűlés üdvözli dr Darányi Ignác földművelési minisztert a bortörvény megalkotása alkalmából. Miskoloz tvh. város átírt a törvényhatóságokhoz aziránt, hogy a katonai előfogatokért járó térítmények iránt a kormányhoz intézett feliratát támogassák. — Zalavármegye törvényhatósági bizottsága a feliratot pártolja s ntal egyszersmind arra, hogy a térítmények felemelése a határszóleken annyival is inkább indokolt, mert ezek Ausztriában sokszorosan meghaladják a nálunk fizetett térítményeket, jóllehet az életviszonyok a határszéli vidékeken Ausztriában éa Magyarországon teljesen ugyanazok. Pozsony városnak a pornografikus irodalom ellen irányuló átiratát a közgyűlés pártolja s felír a kormányhoz az ilyen irodalmi termékek árusításának eltiltása iránt. Maros-Torda vármegyének az uj távbeszélő tarifa mielőbbi életbeléptetése éa Jász-NagykuaSzolnok vármegyének a megyei pótadó kivetésének és kezelésének egyszerűsítése tárgyában a kormányhoz intézett feliratait a közgyűlés pártolja. Az aradi »Székely-otthon« és a »Biharvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület* részére a törvényhatósági bizottság 50—50 koronát szavazott meg. A csáktornyai második gyógyszertár felállítását a közgyűlés nem véleményezi. A megyei takarékpénztár felállítása módozatainak megállapítása oéljából a vármegye bizottságot küldött ki, amely jaleutését most terjesztette a közgyűlés elé. A jelentós felsorolta azokat a nehézségeket, amelyekbe a megyei takarékpénztárak létesítése ütközik s a közgyűlés — többek hozzászólása után — az ügyet levette a napirendről. Néhai Czebe Károly árvaszéki ülnök neje részére a közgyűlés 800 korona nyugdíjat szavazott meg. Elhatároztatott, hogy a pacsai járási főszolgabírói hivatal részére a vármegye egy házat vásárol B a perlaki megyei épületet kiUitiroztatja. Mayer István novai főszolgabíró indítványt adott be aziránt, hogy a tisztviselők a korte3kedéstől eltiltassauak s az alispán közöija a törvényhatósági bizottság tagjaival, kik a pályázók s mennyi a szolgálati időjük. A közgyűlés az csendesebben mulaesanak, mert itt egy nagy beteg haldoklik. I A pinoér elment. Kis idő múlva visszajött: — Az aljegyző ur tisztelteti a nagyságos urat, hogy ha haldoklani tetszik: tessék lemenni közéjük mulatni, mert ott még a halálos beteg ie meggyógyul 1 Minthogy nem voltam haldokló, nem tettam eleget az aljegyző ur barátságos meghivásának. A pincér aztán elmondta, hogy az aljegyző ur nagyon el van keseredve, azért mulat olyan bcm'o'tul. Őizintén sajnáltam az aljegyző urat, mert hiszen világos, hogy ha nein lenne ugy elkeseredve, akkor én nyugodtan alhatnám. Da bizony csak reggel felé nyomott el az álom, amikor már ugy ki voltam fáradva, hogy elaludtam volna, ha tarackot sütögetnek is a fülem mellett. A nap már magasan járt az égen, amikor fölébredtem. Ijedten ugrottam ki az ágyból. Terringcttét! Siessünk, mert különben lekésem a vonatról. Magamra kapom a ruháimat és osengetek a számlámért. A pincér jő ós kopog. — Lehet! — Dehogy lehet, felelt a pincér. Hiszen be van osukva a/ ajtó. Szemügyre vettük az ajtót, hát biz ugy be volt osukva, hogy még a kulcsa is bele volt törve a zárba. — Hát ezt ki cselekedte? — Bizonyosan az aljegyző ur, aki mint aféle legény ember, itt lakik a szállóban. Éppen uraságod mellett van a szobája. Alighanem eltévesztette éjjel az ajtaját és ide akart bejönni. S a zárba beletört a kulcsa. — Az ördög vigye az aljegyző urat! Hát már most egy-kettő, bivjanak lakatost, mert lekésem a vouatról. A lakatos nagy sokára megjelent s én azalatt az idő alatt ugy járkáltam a szobámban, miut Hírkánia bezárt fenevadja. A lakatos ai«nyi ideig bajlódott a zárral, hogy azalatt Pap:.C)9ta kinyitott volna tizenkét wortheimazekrén) t. Végre fölpattant a zár s én künn termettem a folyosón. A lakatos a markát tarhitta a pénzért. — Hogy is ne I — kiáltottam fel, majd még én fizetek! Kérje a pénzét attól a<5 úrtól, a ki a kulosot a zárba beletörte. Ebben a percben kinyílott a szotimédszoba ajtaja s egy fiatal ember jelent meg a küszöbön. Gyűrött ábrázatából Ítélve nem lehetett más, mint az aljegyző ur. — Micsoda, még hogy ón fizessek? — pattaut föl, a mikor a lakatos hozzá fordult. Nem vagyok hunout! Mi közöm nekem más emberek ajtajához ? De már ez kihozott a sodromból. — Hallja maga szarvorru ! riadtam rá. Maga hajnalag huzatja a fülembe a rózsabimbót, a rnéhhel súlyosbítva, beletöri az ajtómba a kul-