Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-25 / 17. szám

1900. április 25. •Zalamegye Zalavármegyei Hírlap* XXXIII. A ni. kir. postatakarékpénztár a r. újonnan rendszeresített zárt betéti könyvecskéket ajiínlja az egyesületi tagok figyelmébe. Közgyűlés az ismertetésnek a lapban való közlését elrendeli. XXXIV. Országos Gazdasági Bauk Részvénytársaság tudatja, hogy áruosztályt létesített s a gazdaközönség szükségleteit a legelőnyösebb módon látja el. Tudomásul szolgál. XXXV. Magyar Gazdatisztek ós Erdőtisstek Országos Egyesülete állandó tudósításokat kér az egyesület működéséről. Megfelelő munkaerő hiányában közgyűlés a kérelmet teljeeíthetünek nem találja. XXXVI. „Vas és Gépvásár" kiadóhivatala előfizetésre szólítja fel az egyesületet. Megfelelő fedezet hiányában a kérelem nem teljesíthető. XXXVII. „Budapesti Levelező" kéri, hogy az állandó tuudósítói tiszttel bizza meg az egyesület, melynek fejében 50—200 korona évi díjazást kór. Anyagi fedezet hiányában közgyűlés a kérelmet teljesíthetőnek nem találja. XXXVIII. „Biztosítási és Közgazdasági Lap >k" előfizetésre szóiítják fel az egyesületet. Tudomásul szolgál. Több tárgy nem lóvén, elnök az ülést bezárja. Kmft. Sárközy Viktor sk., g. e. titkár. Hertelendy Ferenc sk, g. e. elnök. Elnöki jelentés. Tisztelt közgyűlés! Az 1908. évről mint egy abnormis, a mezőgazdaságra kedvezőtlen, költséget és gondot okozó, kevés eredménnyel járó évről kell beszámolnunk. Az óv elejének száraz fagyos időjárását február és március hónapokban osapadékdúsabb időjárás váltotta fel, mely arra engedett következtetni, hogy az eddig hiányzott téli nedvesség néniiképeni pótlásával jó eredményt fog az idei termés szolgáltatni. Sajnos az április,, május ós junius hónapokban beállott abnormis, száraz időjárás a gazdák legszebb reményeit tönkretette. Az elvetett tavaszi gabonanemüek fejlődósükben a szárazság miatt teljesen meglettek akasztva, ugy hogy tavaszi gabonában a termés teljesen sikertelennek mondható. Az őszi gabonanemüek, melyek elég jó állapotban mentek át a tavaszba, a szárazságot jobban állták s igy jó közepes terméseredményt szolgáltattak. Ugy a mesterséges, mint a természetes takarmánytermő területek a szárazság következtében nem birtak jó hozamot adni. A gyök és gumós növények az augusztus hóban leesett csapadékot még hasznukra tudták forditani s elég jó terméssel szolgáltak, azonban az október hóban korán beállott fagyos időjárás a kint levő termények egy részét tönkretette. Az ujabban országszerte fellépett burgonyabetegségek megyénkben is sok károsodást okoztak. A levélfbdrosodás s a gyűrűs betegiég megyénk több részén szintén feltalálható. Ezen emiitett betegségek káros hatásukat félő, hogy még csak az 1909. évben fogják teljes mértékben éreztetni. A kisgazda közönség nem ismerve a betegséget, nem ismerve annak kórtüneteit, a fertőzött gumók elvetésével kiteszi magát annak, hogy ez évi burgonyótérmése teljesen tönkre fog menni. A szőlőknek a mult évi abnormis időjárás előnyére szolgált. A májusi hirtelen felmelegedés erősebb fejlődésre késztette a szőlőket, melyek kodvező viszonyok között már junius elején virágozni kezdtek. A fejlődés további szakában a száraz meleg szintén kedvezően hatott a szőlő további egyenletes ós gyorsabb fejlődésére. Ily kedvező körülmények között a szőlő nagy terméshozamot adott s mellette a minőség sem hagyott semmi kifogásolni valót maga után. Síjnos a borárak tek'ntetóben nem voltak a szőlősgazdák oly kedvező helyzetben, mint a termésre nézve. A nagyobb termés a gazdák legnagyobb részét készületlenül találta, ugy hogy a leszüretelt mennyiségeket osaknem a termelési áron alul hozták forgalomba. A későbbi időszak lényegesebb változást hozott a must és borárakra nézve, azonban ekkor a forgalom, illetve a kereslet csökkent meg lényegesen. A kedvezőtlen takarmánytermési viszonyok a gazdák nagy részét arra kónyszerítették, hogy felesleges állatállományát eladja. Az ennek nyomán beállott nagyobbmérvü piacra dobása az állatállománynak az árakban valóságos derutot idézett elő. Az olasz kereskedőknek a vásárokon való megjelenése az árakban némi, utóbb lényegesebb változást idézett elő, azonban ezen körülmény viszont azon veszedelemnek tette ki állattenyésztésünket, hogy a nagyobb mérvű export következtében az utántenyésztésre szolgáló anyag meg fog csappanni s a depecoratió réme fel fogja ütni fejét. Az állategészségügyi viszonyok az óv folyamán elég kedvezőek voltak. Eltekintve a sertésorbáno és sertésvósz kisebb nagyobb mérvű fellépésétől, számottevőbb járványos betegség nem uralkodott megyénkben. A gabona piaci ára nagy fluotuátiót mutatott. Végeredményében a termés nagysága az árakban is kifejezésre jutott, vagyis a spekuláoió nem érvényesíthette hatását, hanem kifejezésre jutott az árakban a kereslet ós kinálat közötti normális viszony. Mindannak daoára, hogy az árak az előbb emiitett tényezők következtében lényegesen emelkedtek s dacára annak, hogy a külföld termése sem ütötte meg a remélt mértéket, a gabonaárak az importparitást nem érték el. Az 1908. évi ősz a vetési munkálatokra eleinte kedvező volt. A nyári kiiebb esőzések a földet porhanyóvá és jól megmunkálhatóvá tették. Az első vetések s igy főleg a rozsok kedvező körülmények között jutottak a íöldbe s meglehetős fejlődésnek indultak. A később vetett gabonanemüek, habár többnyire jól megmunkált földbe vettettek, a beállott szárazság következtében nem fejlődhettek kellőképen. A vetési időszak vége felé a talaj nedvessége annyira csökkent, hogy a vetési munkálatok sem voltak kifogástalanul végezhetők s a vetések osak nehezen vagy egyáltalán nem kelhettek ki. Számos helyen november hó elején az első hó alatt tudtak csak a vetések kikelni. Az 1908. év őszén a vajpiacon lényegesebb fordulat állott be. Amig az 1905. évtől kezdődőleg az árak folyton emelkedtek, addig az óv őszén az árak rohamosan visszaestek s ezáltal a kereskedőknek sok kárt okoztak, melyeket viszont a szövetkezetek is lényegesen megóreztek. Az árak ily mérvű hanyatlása mellett belátván a szövetkezetek azt, hogy gyengébb minőségű termel vényeikkel nem állhatják meg n világpiacon helyüket, mozgalom indult aziránt, hogy a termelés tökóletesbítése, az áru egyöntetű előállíthatása és jobb értékesithetése céljából Zalamegyében állíttassák fel egy szövetkezeti vaj termelő központ. Ama sociális bajok, melyek az 1906, 1907 években a gazdaságot már már válsággal fenyegették, ez évben nem éreztették hatásukat. A világpiaoon beállott pénzdrágulás, a nagyobb üzemek korlátozása, főkép Amerika ipari termelésének reduktiója s a sociálista vezérek diaoreditálása a munkásokat józanabb felfogásra ösztönözték. Egyrészt az Amerikából visszavándorolt munkáscsoport, másrészt az izgatásoktól mentes munkáskéz készségesebben állott munkába s a mezőgazdasági munkálatok ez évben minden fennakadás nélkül voltak végezhetők. Az 1907 év őszén beállott nagyobbmérvü pénzdrágulás az év folyamán lassan lassan csökkent, mig a nyárra ismételten a normális viszonyok közé jutott a pénzpiac helyzete. Sajnos a külpolitikai helyzet bizonytalansága következtében a tőke nem mutatott vállalkozásra nagyobb kedvet s igy mindazon befektetések, melyek normális viszonyok között eszközöltettek volna, a közgazdaság nagy kárára, elmaradtak. Az egyesületi élet ez évben sem tüntet fel lényegesebb újítást. A megkezdett irányban haladva, a rendelkezésre álló erőkhöz mérten, oldotta meg egyesületünk a rá háruló teendőket. A takarmányhiány következtében szükségessé vált takarmányinség-actiót egyesületünk részben szervezte, részben abban tevékeny részt vett. A tapolczai és balatonfüredi járások kivételével az egész megye területén a gazdasági egyesület látta el az inségactió körül felmerült teendőket s osztotta ki a földművelésügyi magas kormány által percentuális kedvezmény mellett adott takarmánynemüeket. A segélyt a gazdaközönség nagy mértékben is igénybe vette, sajnos azonban a kisember részbeni konzervativizmusa, részben bizalmatlansága következtében nem osztathatott ki annyi takarmány, mint amennyire tényleg szükség lett volna. Ugyanis mire a bizalmatlankodók jelentkeztek, a rendelkezésre álló anyagi eszközök kimerülése folytán, már nem részesíthette a földművelésügyi kormány őket a megfelelő segélyben. Az egyesület által fenntartott áruraktár, mely haszon nélkül, a gazdák jó anyaggal és áruval való ellátását tűzte ki célul, a mult évben is szép eredménnyel működött. Főkép a szőlősgazdák szükségleteinek kielégítésére fektette a fősúlyt, mivel e téren mutatkozott legszükségesebbnek a működés kiterjesztése. Az állattenyésztés emelése érdekében az elmúlt évben, a tÖldmivelósügyi kormány anyagi támogatásával, a gazdakörök közreműködésével az egyesület 4 állatdijazást rendezett, még pedig Csabrendeken, Nován, Perlakon és Keszthelyen. Díjazásra az egyesület, a gazdakörök és a megyei takarékpénztárak díjain kivűl 2000 korona, összesen pedig 3000 korona adatott ki. Az állatdíjazások különösen a sümegi és novai járásokban arra vonatkozólag nyújtottak tanúbizonyságot, hogy ezen díjazásoknak az állattenyésztésre lényeges kihatásuk van s az állatállomány szépen fejlődik, illetve a jobb minőségű anyag nagyobb és nagyobb tért hódít. Az állatdíj ázásokon kívül tartott a Nagykanizsai Gazdakör az elmúlt évben egy bikavásárt Nagykanizsán, amelyre mintegy 50 darab bika hajtatott fel, mely felhajtott mennyiség mintegy 40 °/

0-a ott a helyszínén el is adatott. Főkép a gazdasági felügyelőségek vásároltak a köztenyészetek számára itt apaállatokat. A mezőgazdasági szakképzés, a gazdaság teróni ujabb vívmányok, a belterjesebb gazdálkodási módok megismertetése, a lakosság téli foglalkoztatása s munkára tanitása szempontjából ugy az 1908 óv első mint utolsó felében tartattak népies előadások és háziipari tanfolyamok. A háziipari tanfolyamok Zalacsány, Szentmária, BITUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt telőlemez tartós, tűzbiztos, szagtalan, kátrányo/.ást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITIJMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETQK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.