Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-25 / 17. szám

1909 április 25. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 3 dorlásra osábitott könnyen hivő nép egyre joblmn tódul az ismeretlen uj világba, a csengő dollárok hazájába, melyről azt hiszi, hogy ott vagyont, boldogságot talál. Mert a magyar nép nem boldog, legalább is nem tartja magát annak, azért oly elégedetlenek saját hazájukba.» és vágyódnak egy jobb után. Nagy részük van ebben a mi nemzetközi szooiálista vezéreinknek, akik a néppel meggyüiöltették a hazát s ezzel szivükbe plántálták az idegen haza iránt való szeretetet, mely szerintük jobban gondjukat viseli, mint az édes szülőhaza. Elfeledtették a könnyen befolyáeolható néppel, hogy ezer éven át küzdöttek elődeink ezért a földért, hogy a magyar népnek boldog otthont teremtsenek saját hazájában. Elfeledtették a kivándorlásra csábított magyarokkal, [ hogy apáik sírjai ebben az elhagyni készült föld ben domborulnak, s hogy itt ringott az a bölcső is, melyben a hazától búcsúzók tanulták az első magyar szót. S a könnyen hivő nép mindent elfeledett, mert ezek a nemzetközi lélekkufárok boldogabb hazát Ígértek az elveszettért. Azóta ismer a magyar két hazát, mint a gólyamadár. De akinek két hazája van, az ugy van vele, mintha egy Bem volna. Egyikben sincs maradása, hanem vándorol egyikből a másikba. A sok óceánjáró nagy hajó alig képes szállítani őket, olyan sokan vándorolnak ki a magyar nemzet nagy kárára. Mert legnagyobbrészt a munkabíró, a katonáskodástól szökő, izmos karu iíjuság hagyja itt az országot, hogy egy más, idegen világrészt gazdagítson kincseket érő munkaerejével. Kétségbeejtő tudat, hogy ezt az emberpusztulást mai napig se tudjuk sikeresen megakadályozni. Pedig mindent elkövetünk ennek megakadályozására. A munkabéreket felemeltük, a munkaidőt leszállítottuk, mégis egyre vándorolnak ki véreink. Csakis szooiálista vezéreink izgatásainak tudható be, hogy a kivándorlás egyre nagyobb mérveket ölt hazánkban. Az ő bűnös üzelmiik folytán veszítjük egyre a sok kiváló munkaerőt. S ők az okai annak is, hogy osakis a munkaképtelen, silány emberanyag kerül a sorozások alatt mérték alá. Legfőbb ideje tehát, hogy ezeken a szomorú állapotokon segítsünk és ezeknek az izgató lélekkufároknak megrendszabályozásával elejét vegyük a további emberpusztulásnak. Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közleményei. súlya van a gazdatársadalom érdekképviseleteinek s még nagyobb lenne, ha az erők nem forgácsoltatnának széjjel s a gazdatársadalmi szervezetek a kamarákban egyesítletnének. Sajnos, a kamarák eddig nem létesülhettek, miután ép a gazdasági egyesületek féltették hatáskörüket a kamarák létesítése esetén. Valószínű azért, hogy az eredeti kamarai törvényjavaslat gróf Andrássy Sándor-féle módosítással megoldás tárgyát fogja képezni. Mint speciális dologról, ar elmúlt év eseményei közül, a takarmányinség segélyakcióról emlékezik meg, melyért köszönettel tartozunk a földművelésügyi kormánynak, mely nélkül a kisgazdák, kiknek kezén számos és szép tenyészállatok vannak, nem tudtak volna existálni. Megemlékezik a tárgyalás alatt levő adótörvényjavaslatról, melyben megnyugvásul tekinti azt, hogy a földadó kontingentáltatott 8 igy a gazdaközönség a reformmal nem károsodott. Oka ennek az, hogy a központ ezen kérdésben — élén Dessewffy Auréllal — állást foglalt. Súlyosabb teherként esik a mérlegbe az uj jövedelemadó, mely elől azonban kitérni nem lehetett. A magyar gazdatársadalom mindenkor megmutatta áldozatkészségét 8 jobb ez ily megoldással, amidőn maga a gazdatársadalom nyújt segédkezet annak létesítéséhez, mintha idegen tényezők behatása alatt kényszerülne annak megadására. Felemlíti az uj telepítési törvényjavaslatot s annak helyes irányát, mely eltérőleg az eddig hangoztatott elvektől, nemosak a kisbirtokost, de a középbirtokost is védelmébe veszi s a birtok feldarabolást az üzérek kezéből kiveszi. Szerinte a kisbirtokos politikát meg kell változtatni, a középbirtokost elhanyagolni nem lehet, mert Magyarországot helyes birtokpolitika nélkül megvédeni, fentartani nem lehet, ez pedig középbirtokosok nélkül képzelhetetlen. I. Elnök felhívására a titkár az elnöki jelentést felolvassa, melyet a közgyűlés tudomásul véve, annak a lapban való közzétételét elrendeli. II. Titkár a számvizsgáló bizottság jelentését terjeszti elő. Malatinszky Ferenc a számvizsgáló bizottság jelentése kapcsán felhivja a közgyűlés figyelmét az egyesület vagyoni állapotara 8 javasolja, hogy az állapotok javítására intézkedés tétessék. Körülbelül 10.000 koronás költségvetés mellett közgazdasági célra alig képes áldozni az egyesület, a kiadások legnagyobb részét az administratió emészti fel. Közgyűlés a számvizsgáló bizottság jelentését tudomásul veszi. Jegyzőkönyv, felvétetett a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület 1909. évi március hó 26-án Zalaegerszegen tartott rendes tavaszi közgyűlésében. Jelen voltak : Hertelendy Ferenc főrendiházi tag, főispán, gazdasági egyenületi elnök elnöklete alatt Árvay Lajos, Ba/cza Sándor, Bosnyák Géz.i, Csei tán Károly, Dezső Béla, Fatér János, Fitos Márton, Fiandorffer Ignác, Hayden Sándor, Kayser Vilmos, Koller István, Malatinszky Ferenc, Mesterházy Jenő, Nagy LIÍEZIÓ, Nagy Pál, ifj. Nyáry Kálmán, id. Stádel János, Szily Dezső, Szűcs Dezső, ifj. Tarányi Fereno dr, Zathureczky Márton egyesületi tagok, Boschán Gyula egyesületi ügyész és Sárközy Viktor g. e. titkár. A jegyzőkönyv hitelesítésére elnök Mesterházy Jenő és Szűcs Dezső tagokat kéli fel. Ifj. Tarányi Ferenc a tárgysorozat tárgyalása előtt szót kér s meleg hangon üdvözli az elnököt, ki a messze távolból sem szűnik meg megyéjéről gondoskodni s fáradhatatlan buzgalommal vezeti az egyesület ügyeit. Elnök a szivélyea üdvözlést hálásan köszöni. Kötelességszerüleg oda megy, ahol hazájának szolgálatot tehet. Mindenkor sziveeea jön vissza szülőföldjére, nem csak kötelességből, de barátságból is. Megemlékezvén a mai helyzetről, felemlíti, hogy nem csak a külpolitikai helyzet válságos, hanem válság van a gazdatársadalomban is. Eme válság lz O. M. G. E. elnökválHága, mely szétforgácsolta az erőjiet. Külpolitikailag is nagy III. Az O. M. G. E. felhivja az egyesületet, hogy a megkötendő román és szerb kereskedelmi szerződés tárgyában állást foglaljon. Közgyűlés az O. M. G. E.-nek f. hó 12-én tartott gyűlésén hozott határozatát magáévá teszi, hasonszellemben foglal állást 8 elhatározza, hogy a földművelésügyi kormányhoz e tárgyban felterjesztést intéz. IV. Babolcsai László nagylengyeli lakos azon kérelemmel fordult az egyesülethez, hogy birtokának népies mintagazdasággá való átalakítását a földművelésügyi kormánynál eszközölje ki. Tekintettel arra, hogy a megyében ezidő szerint csak Badacsonytomajon és Felsőraj kon van népies miutagazdaság; tekintettel arra, hogy ép Göcsejben volna legindokoltabb egy népies mintagazdaság létesítése : előadó javasolja, hogy az egyesület nevezett birtokot megszemléltesse s amennyiben ezt a mintagazdaság céljaira alkalmasnak találná, annak létesítését a földművelésügyi kormánynál kérelmezze. Többek hozzászólása után közgyűlés elhatározza, hogy egy népies mintagazdaságnak a Göcsejben való létesítét célszerűnek tartja s felkéri a novai gazdakört, hogy egy alkalmas gazdaságot e célra szemeljen ki. Amennyiben nevezett birtokot a gazdakör e célra akár fekvésénél, akár más oknál fogva alkalmasnak nem találná, ugy amennyiben ebbeli kívánságától a kérelmező eltekinteni nem akarna, forduljon közvetlenül a földművelésügyi kormányhoz. V. Az apaállatok vizsgálati módjának megváltoztatása tárgyában az egyesület az 1908 év folyamán felterjesztést intézett a földművelésügyi kormányhoz. Az onnan vett utasítás értelmében javaslat terjesztendő e tárgyban a törvényhatósághoz, amely hivatva van ez ügyet szabályrendeletileg elintézni. Csertán Károly felszólalásában kinyilatkoztatja, hogy az annak idején tett indítvány nem az apaállatok, hanem a tenyészállatok vizsgálati módjának megváltoztatására vonatkozott. Titkár jelenti, hogy a téves felterjesztésnek oka az volt, hogy az indítványt annak idején nem jól értette, miért is kéri a közgyűlést és a tagokat, hogy jövőben indítványaikat a közgyűlést megelőzőleg beadni szíveskedjenek, nehogy hasonló félreértések származzanak. Közgyűlés elhatározza, hogy átir a törvényhatósághoz s a tenyészállatok eddigi vizsgálati módjának olyképeni megváltoztatását kéri, hogy a tenyészvizsgálatok ne az állatok egy helyre való összehajtásával, hanem udvaronként eszközöltessenek. VI. A m. kir. Gazdasági Felügyelőségtől vett felhívás alupján az egyesület a fóldműveléaügyi kormányhoz az 1909 évi állatdíjazások programmját felterjesztette. A tervezet szerint az 1909 évben Kiskomárom, Zalalövő, Letenye, Pacsa éa Szentgrót községekben tartatnék állatdíjazás. Titkár a tervezet tudomásulvételét kéri s egyúttal jelenti, hogy a Gazdasági Felügyelőségtől nyert értesülés alapján a földművelésügyi kormány a kérvényt már kedvezően el is intézte. Közgyűlés a tervezetet helyeslőleg tudomásul veszi. VII. Az Első Magyar Általános Biztosító Társasággal a jégbiztosításra vonatkozólag kötött szerződés az 1908 év végével lejárt, míg a tűzbiztosításra vonatkozólag az 1910 év végéig fennáll. Az egyesület vezetőségének utasítására az Első Magyar Általános Biztosító Társaság megkerestetett, nyilatkozzék, hajlandó lenne-e a szerződést a jégbiztosításra vonatkozólag meghosszabbítani, ilietve az erre vonatkozó szerződés részt a tüzbiztosítási szerződéssel egyenlő lejáratúvá tenni. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság a szerződés meghosszabbítására hajlandó. Titkár ezek alapján kéri a közgyűlést, hogy a szerződés meghosszabbítása felett határozni szíveskedjék. Közgyűlés a szerződés meghosszabbítását elfogadja s elrendeli, hogy az Első Magyar Általános Biztosító Társaság a határozatról levélileg értesíttessék. VIII. A Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság programmjába felvette a községi állatbiztosító szövetkezetek szervezését. Az állatbiztosítás módja, a biztosítási feltételek oly előnyösek, hogy egy községnek sem szabadna az állatbiztosító szövetkezet szervezésétől eltekinteni. Tekintettel az ügy nagv fontosságára és közgazdasági jelentőségére, szükségesnek látszik ezen szövetkezetek szervezésére a kellő lépéseket megtenni. A Zala vármegyei Központi Mezőgazdasági Bizottság e tárgyban már szintén határozatot hozott s az állatbiztosító községi szövetkezetek szervezésénél való közreműködést elhatározta. Tekintettel arra, hogy a Sümegvidéki s a Csáktornyai Járási Mezőgazdasági Bizottság ez ügyben szintén tettek már lépéseket, indítványozza a tikár, hogy első sorban ezen helyeken indítsa meg az egyesület a szövetkezetek szervezésére irányuló mozgalmat s kérje fel a gazdaköröket, hogy a szövetkezetek szervezésében működjenek közre. Közgyűlés az indítványt elfogadja s elhatározza, hogy első sorban a Sümegvidéki Gazdakörrel egyetértőleg fogja megkisérelni az állatbiztosító szövetkezet szervezését. IX. Mig a megye legnagyobb részében a szőlőfelujítás befejezettnek tekinthető, addig a Göcsejben a szőlőfelujítás nagyon lassú léptekkel halad, azt mondhatni a kezdet kezdetén vau. Oka ennek az, hogy a ezőlőojtással, vagyis a felújítás elemi feltételével még nincsen tisztában ma sem az ottani lakosság.