Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-04 / 14. szám

• Zalamegye, Zalavármegye Hirlap« 1909 április 4. letességet hirdetni. A teljes abstinencia hívei hiába próbálják az alkoholt teljesen kiirtani, de példájukkal és Írásaikkal sok embert mértékletességre szoktathatnak. Itt van példának Foerater röpirata, amelynek elrettentő adatai minden gondolkodó emberhez szólnak. így például egy iszákos német asszony utódairól készített statisztika borzalmasan igazolja az alkohol pusztító hatását. A csavargó asszony leszármazóiuak száma százötven év alatt 834 személyt tett ki. Ezek között volt 106 törvénytelen szülött, 206 koldus, 181 prostituált nő, 76 betörő és 7 gyilkos. A jeles család 75 óv alatt 5 milló márkájába került az államnak segélyezési, kórházi és rabtartási költségek cimén. Akár igazak ezek az adatok, akár csak — ahogy az iró mondja — nagyító üvegen mutatják az alkohol pusztító hatását, de kétségtelenül megdöbbentők. Az alkohol mértéktelen élvezete a jellemre s az agy működésére egyaránt veszedelmes. Jobb énünket elaltatja s a legnemesebb gondolatainkat megbénítja. A cselekvésnek legnagyobb ellensége. A mai kor gyermekének nem mesterséges izgatószerekre, hanem csillapító kurákr.i vau szüksége. Az élet nagyot változott. A gyors haladás, a rohanó tempóban futó élet állandó lázas feszültségben tartják az idegeket. A mai ember gyenge, tulfogékony a behatásokra, tehát az idegeknek szesszel való izgatása kétszeresen hátrányára van, mint azon korban, amikor, az ember élete nyugodt, egyhangú ós csendes volt s a szervezet erősebb és ellentállóbb. Ne igyunk tehát, mondja a humanista és az orvos. — Emeljük a borfogyasztást, — mondják a nemzetgazdák. A kettő között a kivihető igazság az, hogy legyünk mértékletesek s a pálinkát adóztassuk meg ugy, hogy drágább legyen a patikaszernél. Vagy igaz! Ebbe meg a pénzügyminiszter szól bele, mert az állampénztárnak szüksége van a pálinkás emberekre. De akkor miért kiabálják tele az egész világot bölcsességgel, ós erkölccsel, ha az államok a butaságból és a bűnből élnek ? Gyerünk a korcsmába ! Ott elhallgat a tudomány és az erkölcs prédikáció. Egerszegi krónika. Rovatvezető: Publ. Tilos a bot! Valahol itt a megyében van egy hivatalnoka a magyar államnak. Az illető képzett is, szorgalmas is, de a hivatalában olyan ideges, mint egy agg hajadon. E miatt aztán, bár kifogástalanul udvarias uri ember, igen kevés a népszerűsége s nem minden napja telik el ugy, hogy a felekkel valamelyes összekoccanás nem volna, A napokban az illető ur hivatalos helyiségében fölötte sokan voltak. Rájuk illett Mikszáth regényének a cime: Urak és parasztok. Ügyes baja volt ennek is, annak is s mivel sokan voltak, természetes, hogy suttogás, csöndes beszélgetés nélkül nem várakozhattak. Az ideges hivatalnok rájuk szólt az urakra és parasztokra egy kalap alatt: — Halgassanak! — Legyenek csendben vagy a következményeket maguknak tulajdonítsák ! — Nem tudnak hallgatni ? Éppen valami még erélyesebb figyelmeztetésre készült az ideges ur. A várakozók, akik az idegeskedéshez már hozzászoktak, egyszerre elhallgattak s érdeklődéssel várták, micsoda megleckéztetésben lesz ismét részük ? A hirtelen támadt csendben valaki egyszerre megmozdult, mozduI P§ jg ESS lás közben a válla a fogasra akasztott sétapáloához ért, a pálca pedig hangos koppanással esett a földre. Oroszországban nem egy embernek van szerenoséje bombák robbanását hallani, még sincs az a cár vagy dumaelnök, aki a leguihilistább bomba robbanására akkorát ugornék a székéről, mint ideges emberünk a bot koppanására. — Hah! mi volt ez ? — Egy sétapálca, más semmi. — Semmi? Magának a bot semmi? Az ügyviteli szabályzat szerint ide tilos botot hozni, magának talán az ügyviteli szabályzat is semmi? Vigyék ki azonnal a botokat a folyosóra? A publikum persze meg se mozdult. Az ideges a csengőhöz lépett. Csilingelt egyszer, kétszer, háromszor — senki sem jött. Zengett az egész épület a csengéstől — az is hiába. Végre az ideges ur kiszaladt a folyosóra, onnan az emeletre s az emeletről diadalmasan hozta magával Jánost, az ijedt képű hivatalszolgát. Mi lesz itt ? — Jánosi reccsentett rá a hivatalnok a szolgára. Elszed minden botot és kiviszi az ajtó elé, aztán senkinek sem eDgedi meg, hogy ide bottal lépjen be ? Megértette ? — Meg. Jáuos tehát az ügyviteli szabályokban előirt komoly arccal körüljárt s ahol csak talált egy botot, azokat mind összeszedte ós kivitte. Aztán ott állt az ajtó előtt és vigyázott a botokra. Arra járt egy botos ur, aki nem kevésbbé ismeretes az idegességéről. A szolga útját állotta. — Tessék ideadni a botot. — A botot? Megbolondult maga? Mi köze magának az én botomhoz? — Instálom, az ügyviteli szabályok . . . — Menjen a pokolba az ügyviteli szabályaival. Magáé ez a bot, vagy az ügyviteli szabályoké, vagy az enyém ? Maga adott érte pénzt vagy az ügyviteli szabály, vagy én adtam ? Micsoda útonállás ez itt 1 A szolga valahol hallott valamit a becsületsértésről. Hivatalos hangon jelentette ki : — Ezért pedig feljelentem az urat becsületsértésért. Hogy én még útonálló vagyok ! Talán rabló is vagyok, mi ? Én tisztességes közhivatalnok vagyok. — Miosoda tisztesség ez, megállítani az embereket és elszedni a botját! Botkereskedő maga ? — De kérem addig nem lehet bemenni oda, mig a botot le nem tetszik tenni. A botos ur nagyot néz. — Hát mi a tatárnak menjek én be oda ? — Hát nem oda tetszett igyekezni ? — Tetszett a majd megmondom kinek! A szomszéd szobában van dolgom. — Hát mórt nem tetszett mondani? — Hát miért nem tetszett kérdezni ? — Nohát! A botos ur haragosan megy tovább, a szolga pedig — szerencsétlen flótás — újra kezdi a legközelebbi bottulajdonossal. Hogy ilyen heccek mellett milyen csöndben és nyugodtan lehet odabenn tárgyalni a felekkel, arra talán ismét az ügyviteli szabályok adhatnának felvilágosítást. A gyermek könnye. Pálmákat hintettek eléje, Ilozsannáeott a sokaság, Útjára drága szőnyegekként Terültek ünnepi ruhák. Jézus haladt közöttük némán, Orcája nyugodt — halavány. — Hogy elnémulnak a hozsannák Majd ott fönn, a Kálvárián! . . . Egy kis gyermek volt a tömegben S midőn a menet elhaladt, A zajtól megrettent szegényke S ijedtében — sirva fakadt. Jézus megállt. Hozzá hajolva Csókkal csititá a kicsit. — Ez ünneplés hazug zajából Csak egy marad meg: könnyeid! Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. i. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur megengedte, hogy a Zalavármegye területéhez tartozó Lesenozetomaj községben ezen tul minden évben a május 1-ejét követő hétfőn és juniusbau a Medárd napot követő szerdán országos állatvásár tartassák. II. Az iparosok képzése szempontjából felette üdvös lóvén, hogy a külföld ipaii viszonyait tanulmányozzák és az ott tapasztaltakat itthon értékesítsék, kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur óoagyméltósága 1907 évi február hó 9-én 11 576/VII CL. szám alatt kelt elhatározásával minden kereskedelmi és iparkamara területére egy-egy hatszáz koronás ösztöndíjat engedélyezett. Ezen hatszáz koronás iparos ösztöndíjra ezennel pályázatot hirdetünk. A pályázati kérvények, melyeknek a folyamodó lakhelyét, családi ós vagyoni viszonyait, foglalkozását, előképzettségét, nyelvismereteit, erkölcsi magaviseletét, esetleges tanulmányait, az általa netán már elnyert kitüntetéseket és végül az ösztöndíj elnyerés9 esetén általa teeadő utazás irányának részletes megjelölését, valamint azt is kell tartalmazniok és okmányilag igazolniok, vájjon folyamodó Katonai kötelezettségének elegei tett-e már és vájjon biztosítva van-e előre is egy megfelelő külföldi gyárban vagy műhelyben való alkalmaztatása, esetleg valamely külföldi szakiskolába leendő felvétele, folyó 1909 évi április hó 30-áig nyújtandók be ezen kamara elnökségénél vagy küldendők be annak címére. Megjegyezzük, hogy folyamodóknak kötelezettséget kell vállalniok az iránt, hogy az ösztöndíj különbeni visszafizetésének terhe alatt vissza fognak térni hazájukba és külföldön szerzett ismereteiket itt fogják értékesíteni. Azok, a kik katonai kötelezettségüknek még nem tettek eleget, vagy az alul felmentve nincsenek, az ösztöndíjra nem számíthatnak. A kiskorúaknál atyjuk vagy gyámjuknak kell kezességet vállalni a fenti kötelezettség betartása tekintetében. Sopron, 1909. évi március hó 31-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. H írek. Bérmálás Zalaegerszegen. A zalaegerszegi plébánia hivatal tudatja híveivel, hogy a megyés püspök ur őméltósága május hó folyamán Zalaegerszegen bérmálni fog. Akik a bérmálás szentségét felvenni óhajtják, — a tankötelesek kivételével — 8 napon belül jelentkezzenek. Jelentkezéseket elfogadnak : Fábián Gábor hitoktató (Telek-utca 10. sz.), Ktcskés D^zső káotor (Könyök-utca 3. sz.) és Pintér György templomgondnok (R-ít-utci 5. sz ). Az izraelita istentiszteletek további intézkedésig a következő időkben kezdetnek meg: Hétköznapon reggel órakor, hétköznap este '/s7 órakor, péntek és ünnep előtti este 6 órakor, szombat és ünnep reggel 3/

47 órakor, szombat délután 4 órakor, ünnepnap este órakor. , Kinevezések. A magyar kir. pénzügyminiszte! rium vezetésével megbízott miniszterelnök a helvi beli kir. pénzügyigazgatóságnál a következő tiszt! viselőket nevezte ki, és pedig Martinecz Ricjhárd ^swssssmmmmsi használják a hölgyek előszeretettel a zsírtalan ibolya Krémet? Mert teljesen ártalmatlan s kiváló hatásn. Eltávolítja a szeplőt, pattanást és már rövid ideig tartó használat után üdévé, finommá teszi a bőrt. Kapható: Kocsuba Emii gyógyszertárában Zalaegerszegen. űüSSÍ SlíSÍ