Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-28 / 13. szám

1909 március 21. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 5 ség feszült figyelemmel kisérte s az előadót zajosan megtapsolta. — A Z. I. M. K. mult október óta 15 szabad licoumi előad íst rende­zett. Az előadók tárgyaikat a társadalmi tudo­mányok, a földrajz, a osillagászat, jogtudomány, irodalom, esztétika köréből merítették. A prog­ramra tebát elég változatos volt. Összesen 3500 hallgató jelent meg az előadásokon, ami azok népszerűsége mellett bizonyít s arra serkenti az Irodalmi Kört, hogy a jövőben még fokozottabb tevékenységet fejtsen ki a tudományok népszerű­sítése érdekében. Iparhatósági megbízottak. Az 1884. évi XVII. törvénycikk 172. § a alapján a minap válasz­tották meg városunkban az iparhatósági meg­bízottakat; s pedig: Lendvay László, Horváth Lajos, Tölli István asztalosokat, Fángler Gyula kereskedőt, Pfeiff^r Henrik bádogost, Bácsay János bognárt, Ekler Sándor cementáru készí­tőt, Börcz János cipészt, Ján Ferenc kereske­dőt, Lakatos István, L"itn T Ferenc cipészeket, Fiiipánics József csizmadiát, Schmidt Viktor cukrászt, Juhász Lajos géplakatost, Pitterman István kályhást, Fekete István lakatost, Horváth István lakatost, Gasparics Sándor szabót és Men­tes György szabót rendes tagként, — Völfer István cipészt, Scháffer Salamon kárpitost, Uirsch Zsigmond kefekötőt s Malek Rudolf székest póttagokként. A Balaton halászata. A Balatoni Halászati Társulat, mult évre vonatkozó jelentése szerint 1908 évben 7661 mm. halat fogtak ki a tóból; ebből 782 mm. fogassüllő volt. (Hol fogyott el az a rengeteg hal, mikor még a balatonpurtiak sem igen látnak fogast). A társulat a mester­séges halszaporítás érdekében a földmivelésügyi miniszternél lépéseket tett aziránt, hogy a kor­mány által tervbe vett nagyobb sz.básu, több évre terjedő és a közérdeket is szolgáló ponty­halafítási kísérlet állami 1 ámogatásképpen végez­tessék. Mult évben a bérlő vállalat 163 millió süllőikrát költetett ki a Balatonban és halasítási célokra nagyobb összeget ajánlt fel. Az orv­halászat terén az állapotok szomorúak; a rabló­halápzok száma növekedik, az ellenük való véde­kezés a bérlő vállalatnak sok pénzébe kerül, de a maximális büntetésnek ismételten való alkalma­zása sem képes az orvhalászokat megjavítani. Sajnos, az iskolás gyermekek sorából is mennek iváskor halat szúrni. Mult évben 157 orvhalász lett feljelentve. Háborús hirek. A m. kir. kormány megtil­totta a katonai intézkedések hírlapi közzététe­lét. A tilalom ellen vétőket 5 évig terjedhető állt;mfogházzal és 8000 K-ig terjedhető bün­tetéssel sújtják. A közönség tehát a Monarkia haderejének mozdulatairól, elhelyezéséről, szóval a háborús előkészületekről tudomást nem szerez­het. A fővárosi lapok már a mult hét folyamán alkalmazkodtak is a rendelethez; de azért közle­ményeikből kitűnik, hogy a katonai előkészü­letek folynak. — A mult héten is sok zalai tartalékos búcsúzott hozzátartozóitól s amikor híre járt, hogy a 48-ik ezred egy zászlóalját Sopronból Nagykanizsára szállítják, a zalaszent­iváni állomáson néhány száz ember verődött össze. Az asszonyok vékákban hozták az elemó­zsiát, az apák egy kis pénzt szorongattak a bu^yellárisban, hogy a háborúba induló fiúnak útravalót adhassanak. — A hét elején a reggeli vonattal Zalaegerszegre érkező utasok azt a hírt hozták, hogy Forgács gróf belgrádi követet meggyilkolták. A hir a városban valósággal izgatott hangulatot teremtett, mert biztosra vet­ték, hogy kitört a háború. Rövid iuő múlva azonban megjött a hiteles értesítés, hogy a hír­ből egy szó sem igaz. — A közigazgatási ható­ságok el vannak látva háború esetére szóló uta­sításokkal s nem lehetetlen, hogy a jővő héten már aktuálissá válnak a rendeletek, mert a szerbek által felidézett kavarodás még mindig nem jutott nyugvó pontra. Arckép leleplezés. A sümegi polgári önképző­kör megfestette néhai elnökének, Eitner Sándor­nak arcképét s azt ünnepély keretében leplezte le. Husvizsgáló tanfolyam. A Nagykanizsán ren­dezett husvizsgáló tanfolyam befejeztetvén, a minap tartották meg a hallgatókkal a mészár­székekben ós a közvágóhídon a vizsgát, mely a legjobban sikerült. A vizsgán dr Ráoz Kálmán városi orvos és Mayer Ottó törvényhatósági állatorvos is részt vettek. A vizsgáló bizottság az elért eredményért Kertész Lipót állatorvosnak elismerését fejezte ki. A zalaegerszegi vajtermelési központ ellen. Megemlékeztünk arról, hogy a vármegyei tej­szövetkezetek szövetsége elhatározta egy vajter­melési központ létesítését s ugy döntött, hogy a központot Zalaegerszegen állítja fel. A vaj­termelő központ létesítése a szövetkezetekre nézve úgyszólván életkérdés, mert a konjunktú­rák ugy alakultak, hogy a kivitelre szánt vaj előnyösen csak ugy értékesíthető, ha az nagyobb tömegben és egyforma minőségben kerülhet ki­vitelre. De a vajkereskedők kartellje is sürgeti a tejszín központi feldolgozását és a vaj egysé­ges értékesítését. —A „ Keszthelyi Hírlap" mult számában Riedl Ferenc a központnak Zalaeger­szegen való felállítása ellen cikket irt, amely­ben azt indítványozza, hogy a központot Készt helyen létesítsék. Indítványa mellett tetszetős és plausibilis érveket hoz fel; nevezetesen azt mondja, hogy a vaj értékesítése a Balaton melletti für­dőkben könnyű lesz; a gazdasági akadémia tanárai között a központnak hivatott vezetői volnának s az akadémia hallgatóinak alkalma nyílnék a tej feldolgozása és értékesítése körül tapasztalatokat szerezni; végül hogy Zalaeger­szeg közlekedési viszonyai kedvezőtlenek, a szállítási költségek az egyes szövetkezetekre nézve nagyon eltérők lesznek s a költség az. egyöntetű számítást megnehezíti. — Ezúttal nem terjeszkedhetünk ki a cikk minden állítá­sának bírálatára ; sőt készséggel elismerjük, hogy sokban igaza is van. Annyira igaza, hogy ha eljön az idő — és hisszük, hogy mihama­rább eljön -- amikor a második központ léte­sítésére kerül a sor, aiinak a helyét feltétlenül Keszthelyen kellene megtalálni. De az első központnak Zalaegerszegen van a helye, már azért is, mert ehez közel vau a vármegyének legtöbb és legprodiktivebb tejszövetkezete ós mert — bár nem állítjuk, hogy a vármegye székvárosának valami kitűnő közlekedési viszo­nyai volnának — a vaj értékesítése szempont­jából előoyösebb az összeköttetése a külfölddel, mint Keszthelynek. Tudvelevő dolog, hogy a vajat legnagyobb részben Ausztriába, illetve Ausztrián keresztül a vámkülföldre szállítjuk. Zalaegerszegnek pedig Bécscsel elég jó össze­köttetése van. Abban téved Riedl ur, hogy a vaj értékesítésére a fürdőhelyek lényeges be­folyását gyakorolnak. Az a mennyiség, amit nyaratszaka a Balaton mellett értékesíteni le­hetne, a központ évi vajtermelésének csak kis részét tenné s az üzem produktivitásának előfeltétele a kivitel, illetve értékesítés állandó biztosítása. A fürdők pedig osak idény­szerű és alkalmi fogyasztók, amelyekre a ke­reskő támaszkodhatik, de a központ — bár szá­mításba veheti — üzemét azokra nem állapitja. A fürdőknek vajjal való ellátása nem sokkal nehe­zebb a zalaegeszegi központból, mint a keszthe­lyiből. Zalaegerszeg mellett szól az is, hogy a t"jflzövetkezetek szövetségének itt van a köz­pontja s az üzleti vezetés ép oly fontos, mint a műszaki. Ismételjük azonban, hogy ha a köz­pont Zalaegerszngeu beválik, foKétenül helyes lesz Keszthelyen a második központ szerve­zése. Keszthely tehát nemcsak hátrányt nem szenved, hanem az az előnye lesz, hogy már csinált uton haladhat. Ha a vajértékesitési vi­szonyok javulnak, akkor Keszthelynek nem kell sokáig a vajtermelési központ felállítására várni. Köszönetnyilvánítás. Özv. Fangler Mibályné urnő, férje elhalálozása alkalmából, a vezetésem alatt álló zalaegerszegi munkások betegsegélyző egyletének 25 K adományozott, melyért a választ­mány nevében köszönetemet nyilvánítom Dr. Kele Antal m. e. elnök. — Schütz Sándorné urnő a ,,Zalaegerszegi nőegylet" részére 10 K volt szives adományozni, miért ez uton is hálás köszönetét fejezi ki az elnökség. Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur f. é. 9736—III. sz. a. a dunántuli h. ó. vasút részvénytársaság a pozsony-porpáci vasút vonalának Porpác állo­másából kiágozólag Tűrje állomásáig vezetendő helyi érdekű vasút vonalra az előmunkálati en­gedélyt egy évre megadta. Az állami erdészek uj cime. Az állam szol­gálatában álló erdőtisztek régi, megszokott cimeit a földmivelési miniszter megszüntette. Nincs többé erdész, főerdész, erdőmester, hanem erdő­mérnök, főmérnök, segédmérnök. Az intézkedés indoka bizonyosan az, hogy a képesített erdő­tisztek meg legyenek külömböztetve azoktól, akiket jágerokból, vagy erdőőrökből tettek erdé­szekké és erdőmesterekké az egyes birtokosok. Annyi bizonyos, hogy az uj címeket a közön­ség nehezen fogja megszokni és kár a régi hagyo­mányos címeket eltörölni, mert a nem képesí­tett erdészek az állami erdőtisztek tekintélyé­; nek nem ártottak s egyébként is kiveszőben van már a külföldről beszármazott jágerok osztálya. Nagy részük jó magyar családot ala­pított, gyermekeik már képzett emberek s mit ártott az, hogy az egy két öreg erdész ugyan­azt a cimet viselte, mint a diplomások? De nálunk a cimeket szeretik modernizálni, ha a hangzatos titulusok mellől hiányzik is a méltó megélhetéshez szükséges mitulus. A földművelési minisztérium az ügykörében rendszeresített erdé­szeti állások megjelölésére ezután a VlII-ik fize­tési osztályban „erdőmester" helyett „tőerdő­mérnök", a IX. osztályban a „főerdész" helyett „erdőmérnök", a X. fizetési osztályban „erdész" helyett „segéderdőmérnök", a XI. fizetési osztály­ban „erdészjelölt" helyett „erdőmérnökjelölt", végül „erdőgyakornok" helyett „erdőmérnök gyakornok" elnevezés használatát rendelte el. Erszénydobók. Igazán bosszantó, hogy a vásári erszénydobók nálunk még mindig találnak elég ostoba embert, akiket régen ismert fogásukkal be tudnak csapni. A zalai vásározó falusiak között most is akad olyan hiszékeny alak, aki lépre megy. A legutolsó alsólendvai vásáron Horváth György bázai marhakéreskedőt ültet­ték fel s el is vették az erszényét, de szeren­csére a csendőrség elosipte a szélhámost és vissza­szerezte a pénzt. LÓkÖtŐ Cigányok. Galambokon a cigányok Egyed Imre gazdálkodó istálójából kivezették ennek két lovát, ezeket befogták Szabó Lítszló koosijába, majd átrándultak Izsák János portá­jára, ahol kiüritették a fehérnemüs szekrényt s magukhoz vettek 140 K készpénzt, végül benéz­tek még Garai Istvánékhoz, ahol szintén össze­szedtek egyetmást, kocsira raktak mindent s azzal elvágtattak. A 03endőrség nyomozza őket. Közlekedés a Balatonon. A Balatoni Gőzha­józási Részvénytársaság már folyó hó 20-án meg­nyitotta a rendes közlekedést Boglár és Révfü­löp állomások között, személy és teheráru szállítására. A hajó ezen állomások között na­ponkint kétszer közlekedik oda és vissza. Siófok hirei nem izgatták annyira a n. é közönséget, mintha tu­domást. .szerezne róla, hogy bizományi versenyárnházamban f. hó 15-tŐi húsvétig bezáról.ig kb. különféle jn fújta C kerül még soha nem létezett ©lesé ár Azért ajánlom lárkimk, mie.ŐLt ezipőszükségletéí fedezné, bizományi üzletem megtekintését. Egy pár jó férfi cipő már 4 kor. 50 fillértől, remek gyermekcipő már 85 kr.-tól kezdve kapható, • Nöi kalap-ujdonságok megérkeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents