Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-28 / 13. szám

1909 március 21. •Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* Zalavármegye selyemtenyésztése. Az országos selyem tenyésztési felügyelőség jelentése szerint Zala vártnegyében 1881. évben csak 16 klgr. selyemgubót termeltek s 1908. évig a termelés 6485* kgra emelkedett. 1881 -1908. években a selyemtenyésztők 114 007 K kaptat-. Elenyésző osekélység ez Bács-Bodrog vármegye eredméuyéhez képest. El)ben a vármegyében ma már 27.000 ember foglalkozik selyemtenyésztéssel s 1881 év óta közel 25 millió K keresett. Nálunk nagyon lassan halad a selyemtenyésztés emelkedése, aminek főoka a szederfalomb csekély volta. Ami van, az is nehezen hozzátérhető. A tenyésztők sokszor több kilométer távolságból szerzik be a szederfalevelet. A községek nem fordítanak gondot a szederfaültetésre s ami már megvan, azt is elhanyagolják. A legtöbb eeiyemtermelő a Muraközben van, a leienyei járásban pedig egyáltaljában nem akadt egyetlen ember sem, aki selyemhernyót tenyésztett volna. Elenyésző osekély az eredmény a zalaegerszegi, novai, sümegi, tapolczai, keszthelyi, baktoniüredi és alsólendvai járásokban is. A selyemtenyésztők száma 1907. évről 1908. évre emelkedett: Muraszentmárton, Muriszerdthely, Keszthely, Kiskomárom, Baktütiős, Nemesszer, Buc-uszentlászló, Pölösko, Muravid, Perlak, Szv-boticí, Gyömörő, Lesenceistvánd, Besenyő, S/epeik, Z ilaszentgrót községekben. A mostani szederfaáiloroány mellett emelni lehet a tenyésztők számát: Belica, Csáktornya, Drávaszent iván, Drávavásárboly, Muraszerdahely, Nagyfalu, Nyirvölgy, Őrség, Ráckanizsa, ZaiíHíjvár, Zrinyifalva, Rezi, Kiskomárom, Magyarszerdaholy, Nagykapornak, A'SÓdomboru, Drávaegyház, Kotor, Muravid, Stefanec, Tüskeszentgyörgy, Csabrendek, Gyömörő, Mihályfa, Sárosd, Sümeg, L isenceistvánd, Tapo'cza, Söjtör, Zalaistváud, Butyk, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg községekben. Egy-egy selyemtenyésztőnek átlagos keresete jelentékenynek mondható Baktüttősön, Poloskán, Szabaron, Murakirályon. A selyemtenyésztők között a hernyók jó gondozása folytán egy tenyésztőnek legtöbb keresete volt, nevezetesen: a csáktornyai járásban Belicán Berzehalsky Antal 87, Bottornyán Koósz Antal 80, Csáktornyán Morandini Rimán 137, Drávavásárhelyen Vreszk Jenő 105, Muraazentmártonon Percsics József 66, Zalaujváron L:>rbert Mária 87; a nagykanizsai járásban Fityeházán Roboda Károly 75, Kiskomáromban Hajdú István 122; a novai járásban özv. Kulcsár Istvánná 98; a pacssi járásiban F< lsőhahóton Horvá>h János 82, Pölöskén Kovács Lajos 164, Szabar m Nagy József 72; a perlaki járásban Alsódomborun Feletár István 86, Rotorban Szrnerk Márton 90, Murakirályon Vuk András 79, Perlakon Holonya Elek 66, Podbreszten Dolencsik Mátyás 86; a Sümegi járásban Gyömörőn Domonkos Károly 52, a tapolczai járásban Tapolczán Dus Kálmán 85, a zalaegerszegi járásban Besenyőn Gerenosér Gábor 102, Szepetken Szakonyi János 127, Zalaistvándon Tibula Zsófi 75; a zalaszontgróti járásban Türjén Nádasdy Zsófi 85, Zalabéren Singer Sándor 51 ; Zalaegerszeg városban Kalmár József 79 koronát keresett. A Csáktornyái járásban Belica 400, Drávavásárhely 3000, Muraszentmárton 1600, Nyirvölgy 800 és Zalauj vár 800 Q-öl; a perlaki járásban Srobotioa 1200 •-öl nagyságú szedreskertet létesítettek. Zidavármegyében^ öj^szakember 50 községben 6.384 hallgató előtt tartott előadást; nevezetesen : a csáktornyai járásbau Drávaóhidon 40, Drávaszentivánon 73, Drávavásárhelyen 52, Nagyfalun 35, Nyirvölgyön 40, Zalaujváron 191 ; a füredi járásban Felsőőrsön 30; a keszthelyi járásban Alsópáhokon 120, Keszthelyen 500, Reziben 70, S^entgyörgyváron 80; a nagykanizsai járásban Bajosán 85, Balatono.agyaródon 250, Fityeházán 89, Gelsén 90, Kiskomáromban 300, Mura'ereszturon 82; a pacsai járásban Bucsuszentlászlón 160, Felsőhahóton 60, Nagykapornakon 120, Pötrétén 50, Rádon 150, Szabaron 180, Tilajon 120, Z ilaszentmihályon 180; a perlaki járásban Murakirályon 105, Perlakon 98, Podbreszten 125, Szoboticzán 49; a sümegi járásban Bszsiban 200, Csehiben 100, Gyömörőn 60, Mibályfán 50, Sümegen 200; a tapolczai járásban Lesenczeistvándon 200, Tapolczán 200; a zalaegerszegi járásban Almáson 80, Alsóaranyódon 40, Alf-ónemesapátiban 120, Besenyőn 90, Szepetken 150; a zalaszentgróti járásban Batykon 200, Felsőkuatányon 60, Tilajszőllős pusztán 120, Tüskeszentpáteren 200, Udvarnokon 300, Zalabéren 150, Zalaszetgróton 200; Zalaegerszeg városban 100 hallgató előtt "tartottak előadást. A selyemtenyésztési felügyelő a mult évre vonatkozó jelentésében köszönetet mond Gróf Batthyány Pál főispánnak, Árvay Ltjos alispánnak, a vármegye hatóságainak és az államépítészeti hivatalnak hathatós támogatásukért; továbbá Festetich Tasziló grófnak, Festetioh Jenő grófnak, Thassy Imre felsőrajki földbirtokosnak, Pecsurnik Rezső nyirvölgyi földbirtokosnak, Szalmay József csáktornyai főszolgabírónak, Dénes Béla csáktornyai községi nyug. jegyzőnek, Petrics Ignác ottani községi birónak, Morandini Bálint és Morandini Román osáktornyai gyárosoknak, Pál Elek rezii tanítónak, Sáringer Károly magyarszerdahelyi főtanítónak, Horváth Imre zalaszentgróti birónak, Vendler Viktor udvarnoki tanítónak, Balogh József gyömörői tanítónak, Nemsics Ignácz podbreszti vendéglősnek, Török Pál beliczai kántortanítónak, Pintér László tüskeszentgyörgyi kántortanítónak, kik részint a birtokukon lévő szederfák lombozásának megengedésével, részint a aelyemtenyésztés és a szederfatenyésztés lelkes felkarolásával közreműködtek a jó ügy fejlesztésénél. Zalavármegye községei nevének megállapítása. A belügyminiszter Zalavármegye községeinek, valamint egyéb lakott helyeinek nevét az 1898 évi IV. tc. alapján megállapította. Sok község neve a belügyminiszter erre vonatkozó rendelete folytán megváltozik, az idegen hangzású községnevek megmagyarosíttattak. A helységnevek Írásmódjára nézve az az általános szabály, hogy a nevek mind egy szóba iratnak, még az egyesített községeknél is. Alább közöljük járásonként azon községek neveit, amelyek nevében változás történik. A ! zárjelben levő nevek az ujak. Az alsólendvai járásban: Adriáncz (Adorjánfalva); Alsó-Bisztricze (Alsóbesztercze); AlsóLendvalakos (Alsólakos) ; Baksa és Győrfa (Zalabaksa); Barabás (Kerkabarabás); Bratoncz (Murabaráti); Brezovicza(Lendvanyires);Csente (Csentevölgy); Cserencsócz (Cserföld); Dedes (Lendvadedes); Deklezsin (Murahely); Dobraföld (Magyarföld) ; Dobronak (Lendvavásárhely); Felső-Bisztricze (Felsőbesztercze); Felső-Lendvalakos (Felsőlakos); Gáborjaháza (Gáborjánháza); Ganicsa (Lendvarózsavölgy); Gumilicza (Lendvaszentjózsef); Gyertyános (Zalagyertyános); Hidvég (Lendvahidvég) : Hosszufalu (Lendvahosszufalu); Hoticza (Murarév); Izsakócz (Murasziget); Jakabfa (Lendvajakabfa); Jósecz (Szentistvánlak) ; Kebele (Kebeleszentmárton); Kerka-Kálóczfa (Kálóczfa); Közép-Bisztricze (Középbesztercze); Lippa (Kislippa); Lippahócz (FIársliget); Mellincz (Muramelencze) ; Puszta-Kozmadombja (Kozmadombja); Renkócz (Lendvaerdő); Strelecz (Őrszentvid); Szombatfa (Zalaszombatfa); Turnischa (Bántornya); Zala-Iváncz (Zalaivánd). A balatonfüredi járásban: Arács (Balatonarács); Balaton-Kisszőllős (Balatonszőllős). A csáktornyai járásban: Ferencfalva-Mikófa (Alsóferencfalva); Jánosfalu (Jánosfalva); Magyaród (Kismagyaród); Mihályfalva (Kismihályfalva); Nagyfalu (Drávanagyfalu); őrség (Muragárdony); Réthát (Muriréthát); Stridó (Stridóvár); I. Hegykerület (Robádi hegy); II. Hegy— Nini, a papa kanalat vesz! — Mit, te béka? — kiáltott a nagymama. Hol van a papa? — Ott ... ott .. . A nagymama benézett a nagy ablakon s még erősebbet kiáltott. — Jaj, a gazember ! Hát nem megmondtam ? Kasziruőknek kurizál és arra veri el a drága pénzt. Ó isten, isten, mit kell megérnem I A mama is odafordult. — Hátha nem is ő az ? Hiszen csak a hátát látjuk. A nagymama azonban az ölébe kapott s a mamát is maga után húzta. — Gyerünk haza, azonnal gyerünk haza. Ott hagyod rögtön. Lásd I Mindig mondtam ón, hogy a szeme sem jól áll. O isten, isten, hogy egy ártatlanságnak kell egy ilyen gazságot észrevenni I A mama elkezdett sírni és szaladtunk, atnig hazaértünk. Mikor felértünk a lakásba, a mama lámpát gyújtott, aztán sietve a diványra ájult. Alig tért magához, a sírásomra bejött a papa. — Mi az, mi történt? Én oda simultam hozzá — Papa, vettél kanalat? — Miféle kanalat? A mama a papa elé állt és megfenyegette, mint engemet, ha rosszat csinálok. — Csak semmi képmutatás I Mindent tudunk I Rájöttünk a gazságodra! Nagymama az én kis 6zékeinre ült, az ölébe vett és biztatta a mamát. — Ugy, ugy, szedd ki a szemét a gazemberjének ! — Válni fogunk, itt hagylak rögtön ! — Csak erélyesen, lányom ! A papa a mamához sietett és átakarta ölelni, de a mama ellökte magátói. — Vissza, te kigyó, akit a keblemen melengettem idáig. Itt hagylak, már pakolok is? — De hát mi lelt benneteket, azt a kutyafáját? Huj, a nagymama felugrott. — Jaj, megöli a virágszálamat! Maga hóhér I Maga pokol fajzatja 1 Pakolj, lányom, hiszen összemarcangol. — Hát jó, pakoljon, ón tőlem ugyan ítélet napig pakolhat. A mama pedig csak sirt, sirt és kinyitogatta a szekrényeket. — Hol van a tollas kalapom? A púderem ? ó istenem, istenem. A nagymama toppantott. — Holnap mindenért eljövünk, csak ki innen, ki ebből a Sodomából! Sirva mentünk el és a nagymama nagyon becsapta maga után az ajtót. Az utcasarkon megint megálltunk, mert ismét sok kocsi ment i el előttünk. Én besiettem a fényes szobába, j vájjon ven-e még kanala a szép néninek ? És a papa, megismertem a szürke kalapjáról, ismét ott beszélgetett vele. — A papa! A papa éppen akkor fordult meg, de mire megfordult, már nem volt a papa, hanem egy bácsi, akit én nem ismertem. — Hiszen ez nem az apád! kiáltott a mama. A nagymama cibálni kezdte a mamát. — Jöjj, azért ő mégis gazember! Ha meg nem csalt, majd megcsal holnap. Ez lesz a vége. A. mama megint sirni kezdett. — Mama, én . . . visszamegyek . . . ós . . . elhozom tőle ... a ... a haj fürtömet . . . És ott hagytuk a nagymamát, aki utánunk kiáltott. — Ugy menj vissza hozzá, hogy engem többé ne;n látsz ! De mi azért felsiettünk a papához, aki felalá járt a szobában. Elibénk jött. — Micsoda komédia ez már megint ? A mama sirt és megcsókolta a papát. A papa nagyon haragudott és vieszacsókolta. Aztán azt mondta: — Te Ilon, ha még egyszer . . . Érted ? Ha még egyszer az anyád ide dugja az orrát, én, én .. . összetöröm a befőttjeidet ! Sárándy István.