Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-14 / 11. szám

19C9 március 14. *Zalamegye, Zalavármegyei Hiplaj sohasem fog oly édes és cukordus mustot adni, mint az, mely egyidejűleg káli és foszforsavtrágyával is lesz trágyázva. Ha. az egész lápanyag szükségletet istállótrágyává! kellene pótolni, akkor igen nagy mennyiségre volna szükség. A fönt említett tápanyagok pótlására kat. holdankint és évenkint körülbelül 150 q istállótrágya kellene, miután azonban a szőlősgazda vagy egyáltalán semmi istállótrá^ya fellett sem rendelkezik, vagy hi igei:, akkor ezt a szántóföldjeire hordj 1, leghelyesebben cselekszik, ha istállótrágyát és műtrágyát alkalmaz. Tisztán csak istállót vágyát alkalmazni már a költségek szempontjából véve sem ajánlható és sok esetben annak szállítási költsége többe kerül, mint az istállótrágya m.'ga. Miután azonban az istállótrágyával nomoaak tápanvaggal gazdagítjuk a talajt, hanem az a tal'ij fizikai tulajdonságaira is nagy befolyással van, különösen kötött talajon az istálló'rágyát nem le.h

ct egészeu nélkülözni. Az istállótrágya iazitja a talajt, amely annak vizfoghatóságát és a talaj víz és levegőjárhatósága is kedvezőbb lesz. Kevés szőlősgazda tud azonban a szőlő alá annyi istállótrágyát adni, amennyi annak táplálkozására szükséges volna és ha mégris tenné, ugy ez a szántóföldek rovására történik. Miután azonban a legtöbb gazda annyi istállói ragyát nem tud előállítani, amennyi a szántóföldek trágyázására kell, leghelyesebben cselekszik, ha a hiányzó istállótrágyát műtrágyával póto'ji. A műtrágyának is megvannak a maga előnyei, melyek abból állanak, hogy a benne levő tápanyagok könnyű o'dhatóságuknál fogva könynyeo felvétetnek, miáltal azok jobban kihasználtatnak, mint az istállótrágyával adott tápanyagok. A talaj állandó jó fizikai áltap itban tartására elegendő, ha mindeu 4—6 évben 200 q istállótrágyával lesz trágyázva. A még hiányzó tápanyagokat műtrágyával kell adui. Arra a kérdésre, ho^y kat. holdaakiut mennyi műtrágyát kell alkalmazni, pontos számokkal nem lehet válaszolni. Az váltakozik a talaj minősége, a szőlőfaj, a művelési mód és az adott istállótrágya meunyi és minősége szerint. A következő számok, melyek tapasztalati eredményekre vannak alapítva, elegendő támpontot fognak adni, ha a szőlősgazda a talaj minőségét és a szőlő fejlődési állapotát figyelembe veszi. Ha a szőlő gyenge f jlődést muf tt és kis hozamot ad, ugy a legnagyobb mennyiséget kell alkalmazni. Erős talajon és jól fejlődött szőlő erős vesző és lombozat mellett csak kis fürt hozamot f-d, az annak a jele, hogy a nitrogén túlsúlyban van, míg ellenben a káli és foszforsav hiányzik, ez esetben a nitrogéntrágyát mellőzni lehet. 75—200 kg. 40°/

0 káüsó, 150—250 kg. szuperfoszfát, vagy 175—300 k<r. Thomassalak, 100—200 kg. Chilisalétrom, vagy 75—150 kg. kénsavas aromoniak A trágyázást a lombhullás és takadás közötti időtájban kell eszközölni, ajánlható azonban, a káli és foszforsavtrágya minél korábbi alkalmazása. Minden esetre azonban e két trágyatélét még a nyitás előtt kell elhinteni. Ha az valami oknál fogva mégis későbben történik, ugy ásóVÍ' kell őket jó méiyen alátakarni. A nitrogéntrágyából egyharmadot a káli és nitrogén trágyával egyidejűleg lehet adni, míg a hátralevő kétharmadot április második, vagy május első felében kell e hinteni és bekapálni. Kötött talajon a káli és foszforsavtrágya lehetőleg még ősszel, könnyű homoktalajon pedig még korán tavaszszal, lehetőleg február hó első felében elszórandó. Miután a szőlőgyökér mélyen lekszifc, kimosástól uem igen kell tartani. Az a nézet, hogy nagy fürttermés cukorszegény mustot ad, nem következik be, ha a szőloFgPzda a szőlő táplálkozására kellő gondot fordít és ez esetben ugyan oly jó minőség mellett sokkal nagyobb mennyiségét is lehet előállítani. H. H. Burgonyavetőgumó-beszerzés A műit évben az ország több vidékén a burgonyán a levélfodrosadás és más betegség oly mértékben jelentkezett, bogy a fö'dmiveléeügyi minister szükségesnek látta a beteg vidékek részére felújítás céljából egészséges burgocyavetőgumó beszerzését megkönnyíteni. A m»'g bízott szakközegeknek azonban megfelelő egészU« séges burgonyát a legnagyobb utánjárás mellett is a belföldön csak igen kis mennyiségben sikerült biztosítani, a további intézkedés folytán Poroszsziléziában és Galíciában tett kísérlet pedig az idő rövidsége miatt szintén kevés sikerre! járt A beszerzett korlátolt mennyiségű burgonyavetőgumó-bészlet kisebb résza a jövő évben routatKozó szükséglet részben való fedezése végett elszaporitásra fog felhasználtatni, a többi mintegy 4000 mruázs > egészséges vetőgumó a jelentkező gazd-!<n:.k r>z alábbi feltételek mellett fog rendelkezésükre bocsáttatni: Az eladásra kerülő burgonyafélék a következők: Dolkovszky-féle galíciai eredeti Topáz 150 q, Ordou 200 q, Gastold 50 q, R zydent 40 q. Gracya 100 q, Regina 15 q, Stella 20 q; galíciai utáutermésü Topáz 900 q, Gavrónek 900 q, Devette 200 q; Cimbal-f-lle poroszszilóziai eredeii Woltmann 200 q, C res 100q. Brochen 200 q; hazai felvidéki utántermésü Woltmano 1250 q. Az eredeti Dolkovszky- és Cimbal-féle burgonyavetőgumó kedvezményes vételára bérmentve a rendeltetési állomásra szállítva métermázsánként 9 (kilenc) koron;i, az utántermésü burgonyaára bérmentes szállítással mmázsánként 6 (hat) koroua. A szállításhoz adott zsákok ára darabonként 50 fillér, amelynek fele azonban a zsákok bérmentes visszaszállítása után visszatérittetik. Egy ugyanazon termelő egy vasúti kocsirakománynál illetőleg 100 q-nál többet és 10 q nál kevesebbet nem kaphat. A teljes vasúti kocsirakománynál kiseb

1 tételekre való rendelés többek részére együttesen ugyanazon vasúti állomásra teljes vasúti kocsirakományra történik. Az igénybejelentések a m. kir gazdasági szaktanárhoz Stubnyafürdőre intézendők, kinek értesítése alapján a szállítható mennyiség vételára métermázsánként egy korona zsákdíjjal együtt haladéktalanul nevezett gazdasági szaktanárhoz postautalványon beküldendő, aki az összeg vétele után a burgonyának a megjelölt cimre való elküldése iránt intól.-. , vagy a késve érkezett pénzt feladónak visszaküldi. Budapesten, 1909. évi február hó 15-én. M. kir. földmivelésügyí minister. Házinyúl tenyésztők figyelmébe. A házinyúltenyésztés egy idő óta rohamos lépésekkel halad előre. Az ország minden vidékén ujabb és ujabb hívei akadnak e mindenütt könnyen űzhető tenyésztési ágazatnak, amely hivatva van mint a mezőgazdaság mellékágazata a népjólét emelését előmozdítani. Jö vedel mezőség re azonban a tenyésztők csak abban az esetben számithatnak, ha terméseiken egész éven át minden időszakban túladhatnak. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, V., Alkotmány utca 31., h ízinyultenyésztési akcióját országosan szervezve, módot és alkalmat nyújt arra, hogy a tenyésztők házinyulaikat (akár fajállatok, akár piaci értékesítésre való keresztezések, vagy a tenyésztésből kiselejtezett állatok) bármikor minden mennyiségben értékesíthessék, ahol a levágásra való bármilyen szinü vagy fajta házinyulak leölve, bőr és belek nélkül, (máj, tüdő, lépe és fejjel,) kg-ként 70 fillérért értékesíttetnek. Ajánlatos tehát, hogy a tenyésztők saját érdekükben eladásra kerülő nyulaikat külön-külön, vagy az egész községből együttesen, a darabszám és a körülbelüli éiősu'y megjelölésével fenti szövetkezetnél bejelentsék. Az uj magyar bortörvény. Annak a könyvnek, amelyet a Pátria nyomda r. t. adott ki ej-en a cimen és melyhez a szükséges jegyzeteket és magyarázatokat dr Drucker Jenő a Bor. Lapok felelős szerkesztője irta, most jelent meg a második kiadása. Az a körülmény, hogy alig öt héttel az eiső kiadás után szükségessé vált, egy második kiadást rendezni, legcsattanóbb bizonyítéka annak, hogy ily könyvre nagy szükség volt. De azt is igazolja, hogy szőlőbirtokosaink teljes tudatában vannak annak, hogy az okszerű borkezelésnek az uj bortörvéuy é3 a végrehajtási rendelet alapos ismerete elsőrendű előfeltétele. Nem is vo'na szabad ennek egy pinceíulnjdorios asztaláról, legyen az termelő, kereskedő vagy vendéglős, hiányoznia. Aki figyelemmel lapozgatja a törvényt és Lendeletet és behatóin olvasgatja a hozzáirt magyarázatokat, ' az nemcsak azt tanulja meg belőlük, mit nem szabad tennie, ha a törvényes határozatokkal összeütközésbe jönni nem akar, hanem azt is, hogy mikép<=n kezelje az ő borát, rendezze be pincegazdaságát, hogy az a modern igényeknek megfeleljen, A bővített és javitott második kiadás ára l K. Kapható a Pátria r. t. könykiadóhivitalában (Budapest, IX. Üllői-ut 25.) és minden könyvkereskedésben Az Országos Gazdasági Munkás- és cselédsegélypénztár a gazdasági cselédek után fizetendő díj befizetésére vonatkozólag a következő megkeresést intézte a Z. G. E. elnökségéhez: Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárra vonatkozó törvények értelmében Magyar, rszágon minden gazdasági cseléd balesetbiztosítást élvez oly értelemben, hogy ha a munkaadó a törvény által reászabott minden törvényes feltételnek eleget tesz, akkor baleset esetén a költségeket a pénztár a munkaadónak visszatéríti, ha ellenben a feltételek betartását e'mulasztja, akkor az összes költségek a munkaadó terhére esnek. A törvények értelméban a pénztár fizetési kötelezettségének az alapfeltétele, hogy a munkaadó az illető gazdasági cseléd után az 1900. évi XVI- tc. 8. §-a értelmében évenkint előre fizetendő 120 filléres hozzájárulási díjat kellő időben megfizesse. Dacára annak, hogy az ide vonatkozó törvényes rendelkezések az intézmény nyolc évi fennállása óta a gazdaközönségnek uey hivatalos uton, mint ismertetések kiosztása, sőt hirdetmények kifüggesztése utján ismételten tudomására hozattak, a most lefolyt évben is gyakran előfordult, hogy gazdasági cselédek balesetei alkalmával a segélyek kiszolgáltatását abból az okból voltunk kénytelenek megtagadni, mert a munkaadó az illető gazdasági cseléd után a 120 filléres hozzájárulási díjat kellő időben meg nem fizette. Miként az elutasító határozataink ellen beadott feiebbezésekből láthattuk, a munkadók egy része ugyanis még most sincsen tisztában a 120 filléres hozzájárulási díj jogi természetével, azt tisztán adónak tekinti, holott az tulajdonképen a kötelező biztosítás díjául tekintendő, amelyet ha a gazdák kellő időben be nem fizetnek, nemcsak hogy baleset esetén a pénztártói semminemű kártérítésre számot nem tarthatnak, hanem az 1902: XIV. tc. 24. §-a értelmében sérült cselédjeiknek, illetőleg ezekjjogutódainak ugyano yan összegű segélyt tartoznak a sajátjukból megfizetni, mint a minő segélytől ezek a pénztárral szemben elestek. Abból a célból, hogy a munkaadók figyelme ez n törvényes rendelkezésekre felhívassák, hirdetményt adtunk ki, melyet közhírrététel és kifüggesztés végett az összes községek elöljáróságainak (városok tanácsának) megküldöttünk. Ezen hirdetmény egy példányának csatolása mellett indokoltnak tartjuk azonban a t. cimhez azon kérelemmel fordulni, hogy azt hivatalos helyiségében szembetűnő helyen kifüggesztvén, abbói az alkalomból, hogy most a januári cselédváltozások folytán az újonnan felfogadott cselédek után a 120 filléres hozzájárulási díjak egy része azonnal esedékessé válik, szíveskedjék a rendelkezésére álló legalkalmasabb módon a g.tzd .k figyelmét felhívni arra, hogy a díjat uj cselédeik után azonnal és régi cselédeik után is idejekorán annyival inkább fizessék be, mert ennek elmulasztásával maguknak okozhatnak ugy anyagi, mint erkölcsi kárt, ha netalání baleset esetén a segélyek érvényes biztosítás hiányában kiutalványozható!? nem lesznek. Száiiitási kedvezmény takarmánynemiiekra. A földmívelési miniszter a következő rendeletet intézte a Z G. E.-hez: Folyó évi november hó 11-én 632/eln. T. szám alatt kelt leiratommal kapcsolatban értesítem a t. Egyesületet, hogy a m. kir. kereskedelemügyi minister utazón kedvezményes vasúti díjtételeket, melyek a Bosna-Bródon és Fiúmén át behozandó szántott cukorrépa-szelet küldeményekre nézve lesznak alkalmazandók, folyó évi december 17-én 100546 szám alatt tett intézkedésével kiterjesz tette azon külföldi szárított cukorrépa-szelet küldeményekre is, melyek Zimonyou át fognak az elől emiitett átiratomban felsorolt vármegyék területén fekvő vasúti állomásokra szállíttatni. Ebhez képest az I kivételes díjszabás helyi díjtételei alkalmazásának helye van a gazdák, gazdasági egyesületek, községi elöljáróságok, takar' máuykere8kedők, avagy szövetkezetek cime alatt bél-mentetlenül feladandó, az illető rendeltetési