Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-07 / 10. szám

1909 márcitU' T. »Zalamegye, Zalavármegyei Hiilap* 5 is tapasstalható okokra támaszkodnak. Ennek a belátása hatalmas ösztönt ad az emberi tudásvágynak s az eredményeken felbuzdulva ezrek és• ezrek állanak a. tudományos kutatás szolgála- j tábu. A tudomány egy külön területté kezd , válni, mely egyes a/ hit világához tartozó és meg uern értett jelenségeket kétséget kizáróan ; megvilágít és a hit világából kicsatolva saját birodalmába átvisz. Sok káros jelenség, mely j valamikor a javas emberek, a varázslók, a ; boszorkányok, általában a babona szolgálatában ; állók által magyaráztatott és ezek által löiidéz- ' letett vagy elháríttatott, a fizikus, az asztronomos, vagy általában a természet törvényeit ismerő gondolkodó szemében mint a világrend nagyszerűségének egyik láncszeme hirdeti a tudományos dicsőséget. A kutatásnak alapvető tényezője az ok és okozati viszony. Ha felületesen szemléljük a tüneményeket, mindmegannyit önállónak s ersdetileg minden más jelenségtől izoláltnak, külön létezőnek látjuk. De ha a rendelkezésünkre álló megismerési eszközök segélyével belemegyünk a jelenségek okainak kutatásába, a látszólag izolált jelenségek között kapcsolatot fedezünk föl. A kapcsolat az ok és okozat szoros összefüggését mutatja. A fizikai világban már jórészt ismerjük az erők ezen kölcsönhatásának tőrvényeit. Ezen törvényismeret alapján előre kiszámíthatjuk a fizikai jelenségek alakulását. Igaz, hogy sok természeti törvény még homályos, mert homályos az ok, mint például az időjárás változásának okai; de azért ha homály is vau az ok és okozat kaposolatában, az adott jelenség valódi okának nem ismerése nem a véletlen hatásával van az elmére, a tudósok azt nem a természet valamely abnormitáeának tulajdonítják, hanem fölteszik, hogy az ok különös összetételében vannak bizonyos alkatrészek, melyeknek tulajdonaágai csak hipotézisén alapulnak, l nem ismertek, minélfogva téves feltételezés ese- i tén a netán várt, vagy megszokott hatás elmarad. Azonban azt a törvényszerüségat, hogy a jelenségek nem véletlenül, hsnem az ok és okozat szükségszerű összefüggésében nyilvánunulnak, kétségbe nem vonják. A tudomány nem maradt meg az anyagi erő törvényszerűségénél, hanem tovább ment. A törvényszerűséget az értelmi erő működésére is kiterjesztette;' A tudat, lelki állapotainak is van j indító oka; ezek sem jelennek' meg véletlenül, i mint deus ex machina. A civilizált ember abban a meggyőződésben van, hogy minden törvényszerű : a fizikai világ, a lelki állapotok) az ő egész lényev Természetes, hogy a kiválóbb elmék ne u elégesznek meg a fizikai vagy értelmi nyilvánniások közvetlen okainak felderítésével, hanem a végső ok, a Spinoza-féle substanoia mibenlétének megmagyarázását kísérlik meg tudományosan ; meghatározsák azon valaminek a mibeulétét, melynek léte semmitől sem függ. Különösen a 18 és 19 scázad filozófiai műveiben látjuk azt a lázas versengést, melylyel a tudósok a végső ok, a létezés megfejtésére nézve monopóliumszerű elméleteket kockáztatnak meg. A kísérletek negatív eredménynyel végződtek, a végső ok, a nagy Létezés titka csak annyiban lett ismertebb, hogy megismerhetetlenségét tudományosan kimutatták s ez az eredmény öntudatos lett. Egyben tisztázták azt a kérdést is, hogy a természetfilozófiában a végső ok fogalma azonos azzal a fogalommal, a mit a vallás rendszerekben isten név alatt ismerünk. A vallásnak a tárgya is a nagy Megismerhetetlen, vagyis a tapasztalati tudáat meghaladó Valóságnak kultusza. A tudomány ós a vallás egy pontban megegyeznek, abban, hogy a világ létezése mindazzal, amit tartalmaz és mindazzal, ami körülveszi, mindörökre megoldást követelő titok. Ebben megegyeznek az összes vallásfelekezetek is, melyek különben nyiltan vallott dogmáikban homlokegyenest ellenkeznek. A vallásnak legfőbb igazsága az a tanítás, hogy minden dolog egy oly hatalomnak nyilvánulása, amely megismerésünket meghaladja. Az a kérdés, miben állhat ezen végső ok 8 vanwe köielezetiségiiiuk e*en végeő okkal, azaz Nulláéi értek-riiHfw az isten fogalommal szem- i befuT Kell-e átUiaetulvttt 1 itatniuk' ezen fogalom ' hi rcra, annak fjében, hogy létezü&k^ és hogy | ím dogok szeretnénk lérwi V I Arra a kérdésre, hogy mi az isten, szépen mondja Spinoza: ax a substanoia, melynek léte semmitől sem függ, mely abban a nagy mindenségben, amit természetnek nevezünk, egyformán meg fog maradni, annak daoára, hogyi a természet jelenségei örökösen változnak. Egy ideális költői abstrakoió, mely tele vau kimeríthetetlen mistioizmussul. Egy tábla, melyen az van felírva, amit magad írtál rá. Szerinte az isten pusztán egy mélységes gondolat, melynek valódi létalakjáról közelebbről nem tudunk és nem fogunk tudui semmit; némileg ellentétben a vallástannal, mely szerint az isten emberhez hasonló, de az erő teljességével felruházott sze-: mély, ki érez, gondolkodik, akar, cselekszik. Az emberek az istenben az ember nagyított alakját látják, ki előre feltett oélok szerint cselekszik, igazgatja, rendezi a világot, erkölosi Ítéleteket alkot, büntet, jutalmaz. (Folyt, kör.) Hivatalos rovat. i. Az 1894. XII. tc. 50. §-a alapján felhívom a város határában levő birtokosokat s birtokbérlőket, hogy a belsőségekben, szőlőkben, gyümölcsösökben, majorokban és kertekben levő fáikat és bokraikat a vértetütői, a kártékony hernyóktól illetőleír hernyó-fészkektől és lepketojásoktól, nemkülönben a darázsfészkektől 1909 március hó végéig megtisztíttatni s az összegyűjtött hernyókat, hernyó s darázs-fészkeket, hernyó- s lepke-tojásokat elégetni el ne mulaszszák, mert különben a jelzett munkálatokat, — a hivatkozott törvény 52. §-a értelmében, — költségükre fogom foganatosíttatni 8 azonkívül a 95. §. k) pontja alapján a mulasztókat büntetni. Ezen kihágás 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel vagy megfelelő elzárással büntethető. Felhívom a birtokosokat arra is, hogy az értékes gyümölcstermést tönkretevő férgek pusztításában a hatóságnak azzal is támogatására legyenek, hogy a mulasztók neveit akár a hegyvagy mezőőröknek, akár közvetlenül a városi hatóságnak szóval vagy Írásban jelentsék be. II. Zalaegerszeg r. t. város árvaszéke közhírré teszi, hogy az 1877 évi XX-ik to. és az 55*00/903. sz. B. M. rendelet szerint elkészített 1908 évi gyámpénztári számadás és vagyonmérleg az idézett to. 300 és az 55200/1903. sz. B. M. R. 115-ik §-a értelmében a városi árvaszék indokolt jelentésével együtt az 1909 évi március hó 1-től bezárólag 1909 évi március hó 15-ig azaz 15 napon át a városi pénztári helyiségben az esetleges észrevételek megtehetése végett nyilvános közszemlére kitétettek, ahol azok a hivatalos órák alatt az érdekelt felek által megtekinthetők. III. Közhirré teszem, hogy minden gazdasági gép tulajdonosa köteles a gép mellett alkalmazott munkásokat az Országos Gazdasági munkás és cseléd segélypénztárnál baleset ellen biztosítani, mert aki ezen kötelezettségének nem tesz eleget, ezen mulasztásából eredő teljes kárért a munkásnak illetőleg jogutódainak akkor ia felelős, ha a munka közben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle mulasztás nem terheli. Figyelmeztetem a gép tulajdonosokat, hogy az összes gazdasági gépeknél foglalkoztatott összes munkásokat, ideértve a gépészt is, biztoaítani kötelesek. A biztosítás történhetik névszerinti beiratással, vagy átalányban való biztosítással. A feltételekről és általában az egész biztosításról s annak különböző módozatairól bővebb felvilágosítás a városházánál nyerhető. IV. Zalaegerszeg r. t. város tanáosa közzé teszi, hogy a városi házi s ezzel kapcsolatban a tanács felügyelete alatt álló összes alapok pénztárainak 1908-ik évi zárszámadásai az 1886 évi XXII-ik to. 142-ik §-a értelmében 1909 évi március hó 1-től bezárólag L909 évi március hó 15-ig a városi pénztári kelyiségben közszemlére kitéve vaunak, mely idő alatt Ive tekinthetők, s ellene a netáni észrevételek beadhatók. Zalaegerszeg, 190Ü március 1. Dr Korbai, polgármester. H i r e k. Március 15-ike Zalaegerszegen. Zalaegerszeg város társadalma március 15-ikét hazafias kegyelettel és impozáusau készül megülni. Dr. Korbai Károly polgármester kezdeményezésére az Irodalmi és Művészeti Kör hagyományos ünnepélye kibővül a Kaszinó, a Kereskedelmi és Társaskör, az Ipartestület és a Polgári Daloskör részvételével. Az ünnepély rendezését, ugy mint a múltban, az I. M. K. vette a kezébe, a rendező bizottságban azonban helyet foglalnak gróf Batthyány Pál főispán, a kaszinó elnöke, dr. Korbai Károly polgármester, a daloskör elnöke, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő, az L M. K. elnöke, dr. Hajós Ignác, a Kereskedelmi és Társaskör elnöke, Kovács László, az Ipartestület elnöke. A műsorba hazafias zene ós ének számok, szavalatok és ünnepi beszéd vannak felvéve. Részletes programmot jövő számunkban adunk. Az ünnepély jövő vasárnap délután lesz a főgimnázium tornatermében. A kereskedő ifjak köre éa az iparos ifjak önképző egyesülete szintén rendeznek hazafias ünnepélyt március 14-én este, az „Arany Bárány" nagytermében. A műsor a következő: I. Elnöki megnyitó. II. A ledőlt szobor Petőfitől, szavalja Maróthy István m. tisztviselő. III. Nemzeti zászló, előadja a Daloskör énekkara Kurucz János vezetésével. IV. Ünnepi beszéd, tartja dr. Kardos Jenő, a kereskedő ifjak főtitkára. V. A vondormadár Ábrányitól, előadja Kursics Annuska k. a. VI. Himnusz, előadjam Daloskör. A Csány-szoborbizottság tisztelettel kéri a zalai községek intelligenciáját, főleg a tanítókat, rendezzenek a község lakosai számára március 15-iki ünnepélyeket s ugyanekkor megemlékezvén Csány Lászlóról is, gyűjtsenek a zalai nagy vértanú szobrára. Esküvő. Eitner Zsigmond orsz. képviselő február 27-én tartotta esküvőjét Asztalos Eszter úrhölggyel. Eljegyzés. Erdős Gyula vármegyei hivatalnok eljegyezte Krausz Lipót rábaszováti földbirtokos leányát Etelkát. Egy alispán jubileuma. Veszprémvármegye tisztikara Koller Sándor alispán hivatalba lépésének 30-ik évfordulóját készül megülni. A közszeretetben álló alispán 1879. április hó 7-én lépett Veszprémvámegye szolgálatába. Díszoklevél. A Keszthelyvidéki Gazdakör, Darányi Ignác földmivelésügyi minisztert örökös disztagjává választotta. Az erről szóló díszoklevelet nagyobbszámu tagból álló küldöttség vitte fel Budapestre. Nyugalomba vonult főszolgabíró. Tapoloáról irják, hogy a nyugalomba vonuló Szentmiklóssy Gyula főszolgabíró tiszteletére fényes társasvacsorát rendeztek, amelyen a járás minden községe képviseltette magát. Plébános helyettes. A Kis Pál esperes elhalálozásával megüresedett alsólendvai plébánia vezetésével a szombathelyi megyéspüspök Volper Pál segédlelkészt bizta meg, plébános helyettesi minőségben. Gyászhirek. Ceebe Károly vármegyei árvaszéki ülnök márc. hó 2-án meghalt. A hatalmas termetű, úgyszólván óriás férfiú néhány évvel ezelőtt súlyos betegséget állott ki s meggyengült életereje nem tudott már megküzdeni egy meghűlésből származott tüdőgyulladással. Néhány napi szenvedés után kiszenvedett. A megboldogult elnöke volt a zalaegerszegi református fiókegyháznak. Gyászba borult családja, tisztviselőtársainak s barátainak nagy serege, a református egyház elöljárósága kisérték örök nyugvó helyére. Czebe Károly 54 évet élt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak a maguk s a nagyszámú rokonság nevében fájdalomtól megtört szivvel jelentik, í hogy a legjobb fiu, férj, apa és rokon Czebe ! Károly megyei árvaszéki ülnök életének 54-ik, : boldog házasságának 26-ik évében, hosszú és j kinos szenvedés után 1909. évi március 2-áu ' déli 1 órakor jobblétre szenderült. Temetése l 1909. évi március 3-án d. u. 4 órakor történik a ref. vallás szertartása szerint. Zalaegerszeg,