Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-26 / 30. szám

9 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 1908 julius 19. szükségessége annyira kétségtelen, hogy minden vitát kizár. És ha az állam vagyoni erejéhez képest a legnagyobb áldozatokba merülünk is, az összes kóboreigányokat mégsem helyezhetjük el, mert elegendő kényszertelepet képtelenek vagyunk építeni és í'entartani. JIS noha a szükséges pénzbeli áldozatokat meghoztuk is, várnunk kellene a kényszereszközök alkalmazását, eredményét. Tehát bizonytalanság előtt állanánk. Ha azonban pl. 1908. évi november hó 1-én törvény vagy miniszteri rendelet alapján az ország területén bárhol található összes cigányokat a rendőrhatóságok összeírják, ez által 24 óra alatt oly rendőri preventív aktust végeztünk, amely mig egyrészről a cigányokra elmaradhatatlan hatá aaT van, addig másrészről Magyarország rendőrhatóságaira legrövidebb idő alatt az összes cigányok pontos nyilvántartásának birtokába juttatja, végül pedig magukat az összes kóborcigányokat, is egy nap alatt, az igazolványi könyvek kiállítása által állandó rendőri felügyelet a!á helyezi. Az igy létesített nyilvántartásnak és ellenőrzésnek matematiKai bizonyossággal bekövetkező eredménye az lesz, hogy : 1. a cigányokat munkára és önmaguktól való letelepedésre kényszerítjük s ez esetben a gyermekek iskolába járatása sem lesz nehéz feladat, vagy 2. a kóborlások közben elmulasztott jelentkezések miatt állandóan vagy itt, vagy amott, de mindig szétszórtan elzárva lesznek, — vagy végre 3. felismervén a oigányok azt, hogy többé szabadon nem kóborolhatnak, hanem mindig jelentkezniök kell s igy folytonosan, meg nem szűnő ellenőrzés alatt állanak, — önként elhagyják Magyarország területét s amint ők mondani szokták, Russiába vándorolnak ki. A közbiztonság és igy az ország lakossága érdekeinek szempontjából nagy értékkel bir, akármelyik következzék is be a fentebb előadott három fejlemény közül. Tagadhatatlan tényként fog bekövetkezni, hogy a cigányok által eddig rettegést előidéző szabad kóborlások mogdzünnek. Tagadhatatlan tény lesz az is, hogy a cigányoknak vagy tisztességes munkára kell adniok magukat, vagy ki kell vándorolniok, mert a lopásokra, betörésekre a jelentkezések folytonossága miatt nem lesz módjuk ós idejük. De elmaradhatatlan következmény lesz az is, hogy a cigány az állandó rendőri és csendőri ellenőrzést ki nem birja s miután az ellenőrzés országos terjedelmű lesz, az elől más országba S7Ökik. Ha akár azt értük el, hogy a cigányok tisztességes munkára szoktak, akár azt, hogy elhagytak Magyarország területét, a közbiztonságnak egy állandó rémétől szabadultunk meg. A javasolt könnyen keresztülvihető, de mégis szigorú és hatásában feltétlen eredményt biztosító rendőri intézkedés által — a barbárság vádját is elkerülhetjük, amely alul alig szabadulhatnánk, ha karhatalommal telepítenénk le a cigányokat, erőszakkal fosztanánk meg őket gyermekeiktől s erő alkalmazásával helyeznénk a menhelyekbe és fegyver használatával tartanánk őket ott. Végül fel kell említenem, hogy ez az egész országra kiterjedő sikeres ellenőreés sem milliókat, sem fegyvere* őrséget nem kiván a igy a pénzmegtakarítá» ii nagy előnyt képez. Aktualitások. (A tömeg.) Az olaszok Szicíliában rettenetesen lelkesednek Nasiért, a sikkasztó miniszterért. A börtönből diadalkapun keresztül lép a szabadság hímes mezejére s a fanatikus nép virágot szór az útjába. Mert akit a tömeg felkap a vállaira, azt sokszor hurcolja még akkor is, amikor régen eljátszotta a népszerűség jogcímét. >A nép szava Isten szavat, tartja a közmondás, de bármily szépen hangzik is ez, általános igazságnak el nem fogadható. Tökéletlen lény az ember, abszolút igazság ezen a földön nem lehet, mert föltétlenül jót ember produkálni nem képes. A nép szava sem föltétlenül jó minden esetben. Akármily művelt legyen is valamely nép, a tömeg mindig naiv ós hiszékeny. A tömeg jelleme alapjában véve jóindulatu, de ennek ellenében közönséges. Akit megszeretett, akiben bizik a tömeg, arról a roszat vagy csak igen nehezen, vagy egyáltalában nem hiszi el. Bizonyítja a história, de bizonyítja a jelenkor is, hogy demagógia, szélhámosok, becstelen fráterek, akik jól tudtak beszólni a nép nyelvén, akik értettek hozzá, hogy paraszti fogásokkal a néppel magukat megszerettessék, nem voltak megbuktathatók és megbiintethetők hosszú időn keresetül, dacára annak, hogy büntetendő cselekmények egész légiója bizonyult rájuk; mert a nép mindezek dacára inkább neki hitt, mint a bizonyítékoknak és nem ejtette e'. Ez a tömeghiba lépten-nyomon felüti magát a társadalomban. A népszerűség érdemetlen bálványai seregestül élnek köztünk is. Ravasz, nagyhangú demagógooskák, akik csalafintaságból és a megtévesztett köznép vak bizalmából tartják fönn magukat, akiknek SZÍVÓS existenciája ellen nem használ sem 8z intelligens társadalom megvetése, sem a büntetőtörvény paragrafusa. Minél vakmerőbben csinálják piszkos dolgaikat, minél inkább megutálja őket a tisztesség és jó ízlés, annál fanatikusabban fedezi őket az öntudatlan emberek azon csoportja, melyet tele torkukkal le tudtak meguknak kötni. Igaz, hogy előbb utóbb eléri az ilyen népámítókat a nemezis, de esztendők, sőt évtizedek múlnak el, míg ez megtörténik és ezalatt, ha módjukban van, valósággal felforgatják a társadalom békéjét és a köznek, magánosoknak egyaránt károkat okoznak. Ilyen a tömeg jelleme, amely szalad az álpróféták után s felül az agitátoroknak. (A nyári ember.) Miért ne lehetne nyári ember, ha van tél apó ? Persze a tél apót ugy képzeljük magunk elé, mint egy öreg, megroskadt bácsit, hosszú, fehér, lengő szakállal, torzonborz hófehér bajusszal és szemöldökkel. Hát mért ne képzeljük magunk elé a nyári embert például zöldnek, természotesen átvitt értelemben. De lehet át nem vitt értelemben is zöldnek képzelni a nyári embert. Képzelődni mindenkép szabad, ezért még nem hurcolnak a vérpadra, vagy mi ennél még rosszabb lehetne, nem kerülünk az adókivető bizottság elé. Hát igen! a nyári ember. Ü az, aki folyton panaszkodik. Ha a nap süt borzasztóan, (zárjel közt legyen mondva, magam sem tudom, hogyan süthet a nap „borzasztóan") akkor mindenkit elfog az utcán, a kávéházban, a sörödékben, (mellesleg megjegyzem, hogy a nyári ember mindenütt megszokott fordulni, egyéb dolga nem lévén) ós nagy sóhajok közt nyögi: „Phű, de meleg van, kéne már egy kii eső." Ha az eső esik s eltart pár napon át, akkor ismét megjelea a nyári ember : „Borzasztó ogy idő, micsoda nyár ez? hát nyár ez?" Ha szél van, akár egy kiosi szellő, akkor azt elnevezi számumnak, szirokkónak és bele képzeli magát a Szahara pusztába, vagy az olasz tengerre és kész volna a fejét a homokba bevájni, ha hirtelen találna annyi homokot és ha történetesen a fejét nem sajnálná. Aztán eldicsekszik, hogy ő most szabadságon van. Hogy ide-oda megy fürdőre s itthon marad szépen és tovább jajgat, nyög és pínajzkodik. Ha alkalom nyilik, elmegy a kávéházban rendezett kabaré orfeum előadásra. Pan szkodik, hogy micsoda unalmas dolgokat hallott, de azért elmegy s ő mulat, röhög a legostobább dolgokon is a legjobban és azután szörnyen haragszik. A nyári embernek semmi sem tetszik. Dühös, ha az utcán a port kell, hogy nyelje, dühös, ha megöntözik az utcákat s ő besározza a cipőjét. Rettenetes felforgató eszméi vannak egyik percben és viszont a legcsökönyösebb konzervativ a másik pillanatban. Szóval zöld, tehát meg van benne a nyári motívum. Ilyen a nyári ember, akiben ráismerünk mind magunkra, akik ide vagyunk kötve ós kényszerülve vagyunk a majd forró, majd hideg, majd szeles, de végtelenül unalmas ós eseménytelen nyarat itthon keresztül „élvezni". (Olcsó htts.) Beütött a takarmányinség, olouóbb lett a hus. A mult szerdán tartott Zalaegerszegi országos vásáron osuf árakat Ígértek a jószágért 8 a takarmányban megszorult kisgazda kénytelen kelletlen elvesztegette a marhát. Ennek a természetes következménye a hus árának csökkenése. Igaz, hogy a húsnak a változott viszonyokhoz mórt olosóbbá tételét ugy kellett kikényszeríteni a mészárosoktól, de az olcsóság mégis oaak beköszöntött. Éa a városiak, a fogyasztók nagy serege örömmel veeei tudomásul a nagy változást. Pedig ezt ae olcsóságot alighanem drágán kell majd megfizetnünk a jövendő években, mert félő, hogy időleges depekorácíó következik be s egy jobb takarmánytermés esetén a kínálat erősen megosappanik, mert a gazdáknak első sorban az állatállomány kiegészítésére kell gondolniok. Van ismét olcsó hus s lesz még olcsóbb : de nagyon szomorú okból és keserű utókövetbezményekkel, mert ezen állapot Magyarországnak fejlődni kezdő állattenyésztését sok évre visszaveti. A takarmányinség bizonyos fokban közgazdaságilag veszedelmesebb, miut az éhínség emberek közt, mert ez ellen élelmiszerek behozatalával lehet védekezui, de egy az egész országra, sőt szomszédországokra is kiterjedő takarmányínség ellen védekezni nehéz. Szénát, szalmát nem lehet korlátlan mennyiségekben venni. Mit szólnak most azok, akik méltatlankodtak, midőn a magyar gazda két éven át nevelt marhájáért valamivel jobb árt kapott, de akkor sem nagyobbal, mint amennyit fáradsága és felnevelési költségei után méltán megérdemelt ? Akik a húsnak — legtöbb esetben indokolatlan — tuldrágitásáért a gazdát okozták és önérdekeik kielégítésére — nem törődve az ország érdekével — a keleti országok marháinak veszedelmes beözönlését akarták kierőszakolni? Nézzék most annak az irigyelt magyar gazdának válságos helyzetét! Igenis válságos helyzetet teremtett az idei aszály. Sok szegény ember pusztulását fogja okozni. A tehetősebbek valahogyan — áldoeatok árán — fenntartandják állatállományukat mint gazdálkodásuk alapját — vett erőtakarmánnyal és az eladásra szánt szem feletetésével, keverve azon szalmával is, mely rendes viszonyok közt almozásra használtatik. Hogy mily sikerrel lesz ez végbevihető, még a gumós növények termésétől függ, mely ha mielőbb eső állana be, — még lehetne közepes. Szénát s egyáltaljában szálas takarmányt a gazda csak legkisebb adagokban adhat jószágának. Ennek a piaoi ára máris 10—12 K métermázsánkint, ami éppen nem felel meg tápértékének. Az erőtakarmányfélék árai hallatlan magasságra szöktek; igy a korpa 12

1/, K, a fekete liszt 16 korona métermázsánkint Az ország állatállományának megmentésére nagyon kívánatos volna a takarmánykiviteli tilalom ; ha valaha, ugy most jogoault a magyar gazdáknak ezt sürgetó kérelme. wu* BITUMINA tiszta bitumenből készíteti valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő tetőfedőanyag wmz'w , - BITUMINAVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegy gyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.