Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-12-06 / 49. szám

1908 december 3. •Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap 18 f amelyek teljesítésének ragyogó példáit, őrzi a magyar történelem. Az ezeréves magyar államiét dicsősége osztatlanul az ősöké marad. Csak a következő ezer év dicsősége lehat majd a mienk. A most keletkezett kiváltságok, az érdemetlen protekció utján elért állami és társadalmi elő­nyök alapja a/.iinban rut vissznélés a közér­dek rovására. Ezek az előnyök nem járnak semmit'élu erkö'osi kötelezettséggel, nemcsak az ország egyetemével szemben, do meg az adakozó­val szemben sem, miként az úgynevezett poli­tikai hálátlanság gyakori példái mutatják. Rugójuk az egyéui érdek, mely a közjóval szem­ben érvényesül. Ezenkívül még meg van az a romboló hatásuk a közerkölcsre, hogy a protek­ció az igazi érdem elől ragadja el orvul az elis­merést és elfojtj i az emberi kebel legnemesebb ösztönét, mely a közérdeket elébe helyezi a magánérdeknek, gyakorolván az önfeláldozás leg­szebb erényét. Innét van aztán, hogy már min­den tettnek indító oka a haszonlesés. íme, ide vezet a protekció Azt üdvözölnénk igazában, aki mint kormányférfiu bátran hadat izenne e veszedelmes rendszernek. Közigazgatás. Zalavármegye alispánja a december hó 14-én tartandó vármegyei közgyűlés elé terjesztendő, augusztus hó 1-étől október hó 31-ig terjedő időszakra vonatkozó terjedelmes jelentésében első sorban a fontosabb közigazgatási intézkedések­ről emlékezik meg. Jelenti, hogy az állati betegségek hatályos ellenőrzése iránt a mult közgyűlésből nyert fel­hívás folytán elrendelt, vizsgálat során csak egy gazdaságban észleltettek ivarszervi betegség nyomai, de nem volt megállapítható, hogy hiva­talból jelentendő ragadós betegség fordult e elő. A husvizsgálüti szabályzatra vonatkozólag tett felterjesztés folytán a földművelési miniszter kijelentette, hogy a növendék marhahús árusí­tására vonatkozó rendelkezéseket nem módosít­hatja, miután azokkal a növendék szarvasmarhák ­pusztítását kívánja megakadályozni, de friss húsnak egyik községből a másikba magánfogyasz­tásra való szállítása kis mennyiségben is meg­engedhető. A megyei távbeszélő hálózat felállítása iránt a további intézkedések nem voltak megtehetők, mert a belügyminiszter a kért segélyt esik a jövő évre helyezte kilátásba s a kereskedelmi miniszter csak elvileg járult ahoz, hogy a len­tartási költségek és előfizetési díjak a törvény­hatóság közúti alapjának keretében fedeztessenek. A takarmányhiány pótlása iránt az intézke­dések a megyei gazdasági egyesülettel egyet­értőleg megtétettek s összesen 95 vasúti teherkocsi korp;i rendeltetett, amely 14 vasúti állomáson ben a bácsi már 1000 kilométer távolságról tudatja velem, hogy nagyon boldog ós sajnál engem, mert hiszen hűen ápoltam. Most pedig egy kicsit elmennek Grönlandba fókára vadászni. Másnap ismét egy kábel telegramm jön, mely alá már a nagybácsim felesége volt aláírva. Tisztában voltam a helyzettel, hogy nagy­bácsim rutul megcsalt, jegyesem pedig elhagyta magát kábítani egy vén pénzbánya által. Most már nem volt maradásom, olyan forrónak érez­tem uz újvilági levegőt, akár csak az egyenlítő alatt járnék. Magamhoz vettem tehát nagynéném férjének ékszereit ÓB visszahajóztam Európába. Ezen események óta esztendők multak el ; azóta virágzó ügyvédi irodám vau s miután tudják, hogy többször jártam Amerikában, sok külföldi busás megbízást is kapok, nincs tehát okom visszakívánni a klondykei nagybácsit! Az elmúlt héten mégis történt valami. Elegáns kocsi állt meg házam előtt. Jólkonzervált öreg ur szállt ki belőle, meg egy nagyon ismerős női arc s amikor pedig ezeknek az ölelő karjai­ból kibontakoztam, előmbe toltak egy bájos képű pufók gyereket, aki lelkendezve kiabált az én amerikai nagybácsim felé: papa, papa . . . lesz előzetes megvizsgálás és mintavétel után kiosztva. Ugyancsak a takarmányhiány pótlásának elő­segítésére, az üzemterv szerinti kezelés alá eső erdők birtokosainak kérelmére, a már előzőleg kieszközölt felhatalmazás alapján kivételes legel­tetési és alomszedési engedélyek adattak ki. A Vallás és Közoktatásügyi Minister a cimeros nemzeti lobogót és az iskola bejárata felett elhelyezendő nemzeti címert az összes elemi iskolák számára megküldvén, azok a vármegye területén levő elemi iskoláknak kiadattak. Ezen iskolák a Minister Ur intézkedése folytán a magyar nemzeti hymnus szövegét és hangjegyeit feltüntető falitáblákkal is elláttattak. A Mura folyónak Bottornya község mellett elvonuló szakaszáu a folyó jobbpartján és a Tündérlak- Lapány községek közt lévő szaka­szán a védelmi munkálatok jelentékeny állam­segéllyel létesíttettek s az államsegélyből maradt ós az ócska faanyagok eladásából befolyt össze­gek a bottoruyai védmü helyreállítására hasz­náltattak fel. Kotor községnek a Mura áradásai ellenében leendő megvédése céljából a kotori rév körüli Muraszakasz szabályozása, a kotori védtöltés helyreállítása, a Kotornál lévő vasúti híd nyí­lásának kibővítése és a törvényhatósági közút leszállítása s esetleg az azon épült hid nyílásának megnagyobbítása vétettek tervbe. E tekintetben a f. évi nagy árvíz alkalmával uj mérések esz­közöltettek s uj tervek készíttettek, amelyek jóváhagyás és a megkívántató államsegély engedé­lyezése végett a földmivelésügyi Ministerhez ter­jesztettek föl. Muracsány községnek a Mura folyó ellen való megvédése érdekéből a műszaki tervek elkészít­tettek és pedig vagylagosan ugy, hogy vagy átmetszés volna megfelelő terelő müvekkel létesí­tendő, vagy pedig partbiztosítási munkálat volna foganatosítandó. Az elsőnek a költségei 153 ezer, a másodiké 92 ezer koronát tesznek ki. Mint­hogy a község vagyoni ereje nem elegendő e muukálatok létesítéséi- , n tervek a község kér­vényével együtt a földmivelésügyi Ministerhez terjesztettek föl azon kérelemmel, hogy a szük­séges védelmi munkálatok államköltségen léte­síttessenek. Mura keresztúr- Kollátszeg községnek a Mura folyó ellen való megvédése oéljából a műszaki tervek szintén elkészíttettek. Ezek szerint a Murán 5 átvágás, a kanizsai patak mentén véd­töltés ós a murakeresztur—letenyei törvényható­sági közúton a murakereszturi vasúti állomás és a gyuvgyánozi puszta közt lévő szakasz felmagasí­tása volna szükséges. Mindezen munkálatok költ­ségei mintegy 170 ezer koronára rúgnak. Ezen munkálatok kapcsán a községnek dombosabb területre való kitelepítése is szóba került. A tervek a község kérelmével együtt a földmive­lésügyi Minister [Jrhoz terjesztettek föl azon kórelemmel, hogy e védműveket államköltségen létesíttesse s esetleg a kitelepítés céljaira 300 ezer korona államkölcsönt adjon. A Mura folyó novakovecz—szemenyei szaka­szán az 1896—7. években a szemenyei partomlá­sok meggátlására a községi közmunka felhasz­nálásával államköltségen két átmetszés létesít­tetett s ennek következtében a Csáktornya— aligvári tvhatósági közutat összekötő herceg Eszterházy-féle szemenyei komp Kiscsernecz köz­ség határába helyeztetett át s a komphoz a murai átvágásokkal kapcsolatosan Kiscsernecz községből kiindulólag a régi Kerka-meder elzá­rásával uj hozzájáró ut létesíttetett. Azonban a szemenyei átmetszés elfajult, a Kerka folyó elzárási műve átszakadt s ennek következtében a Kerka vize a régi szemenyei Muraágon nyer lefolyást, a komphoz vezető uj utat pedig az 1904. évi nagy árviz elsodorta s ezek követ­keztében a Mura folyón az átkelés a Novakovecz község határában levő s ennek tulajdonát képező kompon nagy kerülővel történik. Hozzájárul ehez, hogy a komphoz vezető ut alacsony fekvésé­nél fogva az év nagy részében járhatlan és igy a csáktornyai—aligvári törvényhatósági közúton volt régi átjáró helyreállítása ós a szemenyei Mura szakasz végleges rendezése mindinkább szükségessé válván, erre nézve a műszaki tervek elkészíttettek és minthogy a költségek majd 250 ezer koronát ós így oly nagy összeget tesz­nek ki, amelyet az érdekeltség — közte a vár­megye is — képtelen elviselni, a közgyűlés ezen költségeknek az állam terhére leendő átvé­telét kérte a földmivelésügyi ministernól, aki azonban e kérelmet nem teljesíthetőnek nyilvá­nította, de hajlandónak nyilatkozott az érdekel­teket a munkálatok kivitelében oly módon támogatni, hogy az eredeti komp-utak vissza­állítása esetén az azokkal kapcsolatban végre­hajtandó meder-elzárásoknak 20.445 KII fillér­ben előirányzott költségszükségletéhez 50°/ 0-ig terjedő államsegélyt helyez kilátásba, ha a komp­utak létesítése éa fentartása s a meder-elzárások költségeinek az államsegély leszámításával fedezet­lenül maradó része megfelelően biztosítva lesz. Alsódomboru község a Dráva folyam árja ellen volna megfelelő partvédmű létesítésével meg­mentendő. Erre vonatkozólag a műszaki tervek elkészíttettek s azok szerint a partbiztosítás ideiglenes jelleggel létesítve, 56 ezer koronába kerül, annak kővel való véglegesítése pedig még 40 ezer koronát igényel. Ezen munkálattal kap­csolatban még egy partvédmű volna létesítendő a muravid—kakonyai törvényhatósági közút megvédése érdekéből, amennyiben a Dráva vize ezt az utat elmosással fenyegeti. Ezen partvédmű költségei 12 ezer koronában lettek előirányozva. A Lógrád községből a légrádi vasúti állomás­hoz vezető s a Dráva vize által veszélyeztetett törvényhatósági közút megvédésére elrendelt munkálatok jelentékeny államsegéllyel s a köz­ség és az útalap hozzájárulásával létesíttettek. Közegészségügy. A felnőttek egészségi állapota kedvező volt; uralkodó betegségek voltak az emésztő ós légzőszervek hurutos bántalmai, ked­vező kimenetellel. A gyermekek egészségi állapota kedvezőtlen volt, amennyibon a vörheny ós dyphtheritis­esetek száma emelkedett. Egyébként a gyerme­keknél is a légző- és emésztőszervi bántalmak voltak uralkodók. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek közül előfordultak : roncsoló toroklob 61, kanyaró 57, hasihagy­máz 27, vörheny 196, vérhas 4, bárányhimlő 3, gyermekágyiláz 3, bök hurut 7, fültőmirigylob 3. A szemcsés köthártyalob, mely a perlaki, Csáktornyái és alsólendvai járásokban tájkórosan uralkodik, a többi járásban és rendezett tanácsú városokban pedig szórványosan fordult elő, 2465 esetben jelentkezett, amelyek közül gyógyult 266, elávozott vagy meghalt 35, gyógykezelés alatt maradt 2164. Rendőri boncolás 4, külső hullaszemle pedig rendőri tekintetből 30 teljesíttetett; súlyos testi sértés bejelentetett 42, öngyilkosságot 13 egyén követett el, véletlen szerencsétlenségből bekö­vetkezett halálnak 16 egyén esett áldozatul, szerencsétlen szülés 3 esetben fordult elő, az elmekórnak egy esete képezte hivatalos beavat­kozás tárgyát, amennyiben az elmebeteg állami elmegyógyintézetbe szállíttatott; hót éven alul elhalt gyermekek gyógykezelése 90 esetben mulasztatott el, a mulasztók ellen a törvényszerű eljárás megindíItatott. Van a vármegye területén: lelenc 71, dajka­ságba adott 457, elmebeteg és hülye 776, siket­néma, vak és nyomorék 814, közsególyre szorult 2233, kereset képtelen árva 2198. A vármegye tiszti főorvosának véleménye szerint a használatban levő nehézkes, elavult szerkezetű gőzfertőtlenítő gépek amellett, hogy ezen nehéz­kes voltuk miatt a mi hegyes-völgyes vidé­keinken az őszi és téli időszakokban alig szállít­hatók és szállításuk nagyon költséges, sem nem tökéletesek, sem nem megbízhatók s így a kitű­zött célnak nem felelnek meg eléggé; míg ellenben a »Lingauer«-fóle u. n. sGlyroformaU fertőtlenítő készülék kicsi voltáuá 1, könnyű kezel­hetőségénél, feltótlenül megbizható gyors fertőt­lenítő képességénél ós azon körülménynél fogva, hogy a fertőtlenítendő tárgyakat nem rongálja, melegen ajánlható, annál inkább is, mert beszer­zési ára nem nagy és a vele való fertőtlenítés olcsó. A m. t. főorvos javaslata alapján az alispán felhivta a közegészségügyi hatóságokat, hogy az uj fertőtlenítő készülék beszerzése iránt a kezde­ményezést tegyék meg. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi viszonyai fokozatosan javultak s egészben véve nem voltak kedvezőtlenek. A fertőző betegsé­gek mindinkább kisebb térre szorítkoztak, amennyiben a fertőzött községek száma, amely julius hó végén még 77 volt, augusztusban 66-ra, szeptemberben 63-ru s októberben 47-re szállott le. Az előfordult fertőző betegségek : lépfene 43, veszettség 2, ivarszervi hólyagos kiütés 7, rüh­kór 5, sertósorbánc 38, sertésvósz 40 községben.

Next

/
Thumbnails
Contents