Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-19 / 29. szám

6 > Zalamegye, Zalavárraegyei Hirlap* 1908. julius 19. Nem zengünk émelygős dicshimnuszokat, mert ez talán kellemetlenebb volna a főispánnak, mint az »Alkotmány" csipkedése; csak a vármegye közvéleményére utalunk, amely egész bizonyosan tudja, hogy gróf Batthyány Pál (most következik egy idézet az ^Alkotmányból): a vármegye legelőkelőbbjeinek egyike, aki királyi kinevezés nélkül is ur volna, fizetéséből nem rak a spórba, se térdet nem hajt, se nem fumigál, ha megunja a dicsőséget, odébb áll." — Haza megy urnák s a jövőben is vezető alakja lesz a vármegyei közéletnek. Addig pedig, amíg főispán lesz, szeretet és népszerűség veszi körül azért, mert a vármegye közönsége látja folytonos munkásságát 8 elismeri kiváló egyéni tulajdonait. Ezideig a koalíció kebelében igen szépen megfértek nálunk a külömböző pártárnyalatok. Ha volt is súrlódás, de nem volt kiélezve a helyzet. Joggal hitte mindenki, hogy néppárti részről sem fogják erőszakolni az ellentétek felébresztését. És lám, a központból egyre-másra jönnek az izenetek, hogy : a békesség nem kell. A helyzet azonban egyelőre változatlan. De ha a hozzánk jutó hangokból lehet következtetni, alighanem vihar lesz. Kairóban a hang után biztosra vennék az esőt. (Emberhús.) Régi dolog az, hogy Magyarországról nagy az emberhusexport. A fővárosi sajtótól a mucsai harsonáig minden lap tele volt már többször a magyar leányok szállításáról szóló tudósításokkal, ezzel a gyalázatos szennyel, amelyről legjobban ismernek bennünket az egész világon. A téma tehát nem aktuális, de feleleveníti az élet, amelynek árja hol itt, hol ott dob ki egy egy piszok alakot, aki hungarákat szállít a pokolnak. A mult héten két exportőr került hurokra, akikről kisült, hogy Zalavármegyében, sőt Zalaegerszegen is vannak üzletfeleik. A rendőri tudósítás egész határozottan említette, hogy Neuman ur, akinek három emeletes palotája van a Csengeri utcában, Zalaegerszegről is szállított árut s a nyomorult, bűnre csábított, eladott teremtések árán öt esztendő alatt palotát és vagyont szerzett magának. Mit törődik ez a jeles ur azzal, hogy a vagyonából büntetésképen 600 koronát s a szabadságából két hónapot elvesznek. Fütyül a büntető igazságszolgáltatásra s a magyar hatóságokra. ö most már szárazon vans ha kiszabadul, egy budapesti háziurhoz illő cinizmussal felemeli alakbéreket, megtérítteti magánakaz államhatalom által elkobzott 600 koronát. És jövőre elővigyázóbb lesz, de az üzletről le nem mond, mert szépen jövedelmez. Ot évi szabadság mindenesetre megér két hónapi dutyit és 600 kemény koronákat. A másik alak egy Cesarics Anna nevü ausztriai asszony, akit a csáktornyai határrendőrség csípett el. Ez az úrhölgy csak a fiatal árura pályázott s üzletköre kiterjedt Konstantinápolyig és Genováig, ahonnét az Óceánjáró hajók a világ minden tájékára vitték a szegény rabszolgákat. Ez a hölgy is csücsül két hónapig s azután folytatja az útját. A csáktornyai határrendőrséget, amely immár a harmadik kerítőt csipte el, ki fogja kerülni, az bizonyos. Akik ismerik az eladott, idegenbe hurcolt magyar leányok sorsát, rémmeséket beszélnek azok életéről Mint a megvásárolható barom kerül egyik kézből a másikba s alig van rá mód, hogy kiszabaduljon az egész világot átölelő bűnszövetség karmai közül. Annyi pénze soha sincs a nyomorultnak, hogy haza jöhessen a saját akaratából, legfeljebb akkor tér vissza, amikor megrontva, tönkretéve kilökik a förtelemtanyáról s a hatóság hazutoloncoltatja. Testével, bűnével azokat az aljas kufárokat gazdagítja, akik bűnnel, az ember állati ösztöneivel keresik a vagyont s a bestiákká aljasított lények biztosítják nekik a munkátlan életet. Érdemes volna tudni, hogy kik azok az üzlettársak, akik az emberhús szállítókkal nálunk is összeköttetésben állanak. A rendőri tudósítás nem lehet légbői kapott. Példák vannak rá, hogy ugy eltűnik egy-egy cselédleány, hogy évekig elvész a nyoma. Bejön a városba szolgálni, azután állítólag Szombathelyre, Nagykanizsára, Budapestre távozik s évek múlva kerül vissza kifestve, hervadtan, nyomorultan. A szégyenéről persze nem beszél, inkább hazudik dicsőségről, jólétről, pedig valami éjjeli tanyán árulta magát. A sötétben bujkáló vakondok pedig dolgoznak tovább s viszik az árut, egyre viszik. (A pénz.) Gazdagnak lenni nem kellemetlen dolog. De nem feltétlenül szükséges ahoz, hogy az ember jól érezze magát a siralom völgyében. A mi korunkban azonban mindinkább kivételes alak kezd lenni az olyan ember, aki megelégszik a tisztes polgári jóléttel, vagy munkájának becsületes díjazásával. A hirtelen való meggazdagodás vágya hajt mindenkit, mert a pénz a legnagyobb hatalom, amely mindent lenyűgöz, mindent ural. Minden eladó! Becsület, tudomány, művészet, befolyás, szerelem, cim, rang, előkelőség. Zsibvásár lett az élet, ahol csak annak van beosülete és tekintélye, aki tele zsebbel jelenik meg a piacon. Ezért rohannak az emberek az aranyborjú felé s a vad rohanásban megfeledkeznek mindenről, ami erkölcsi értékkel bir. Csak a pénz, a pénz a fő. Akinek péze van, mindene van. És szaporodnak a Weil Lóránt, Félxek s üzletfeleik. A bankár eszes, ravasz és lelkiismeretlen. Ő tehát biztosan meggazdagszik. A sok kapzsi embert pedig elvakítja az aranyláz s bután belerohan a hálóba. Azt a valamicskét, ami a mindennapi kenyerét biztosítja, feláldozza egy vakmerő reményért s amikor elrepült az utolsó bankó is, kétségbeesik és öngyilkos lesz. Miudkét fél egyformán bűnös. Weil Lórántékat s üzletfeleiket ugyanazonos cél vezeti. A bankárnak, a börzeágensnek s a megbízónak a lelkiismerete egyformán elviseli azt a tudatot, hogy mások romlásán gazdagodott. A börzespekuláció nem tisztes üzlet, amelynél mind a két fél nyer, hanem egymás vagyonára, életére való utazás, fosztogatás, vakmerő szerencsejáték. Amikor azután egy szédelgő bankár kinyitja a gázcsapot s a földi igazságszolgáltatás elől megszökik, amikor a kifosztott emberek kétségbeesve kiabálnak segítségért, akkor felzudul a közvélemény s erélyes rendszab ílyokat követel a csalók ellen. Legyen igaza a közvéleménynek. A csalókat meg kell büntetni. De ennél tovább ie menjen el az államhatalom. Pusztítsa el azt a mocsarat, amelyben a osalók élnek és garázdálkodnak. Tiltsa be azt a vakmerő szerencsejátékot, amely a börzén folyik, állítson fel olyan korlátokat, hogy laikus ember ne mehfisen lépre. A hivatásos börzeskorpiók faja pusztuljon ki 8 az a sok gálád spekuláns, aki a magyar kereskedelem hírnevét és tekintélyét rontja, ne leljen talajt, ahol megvethesse a lábát. Csodás ország vagyunk! Becsületes iparvállalatokhoz nem tudunk pénzt keríteni. A tisztes kereskedelem nyereség filléreit uzsorának tekintjük, a zugbankárok, osztályeorsjegy konzorciumok és börzespekulánsok pedig szerzik a milliókat. Jól tudjuk, hogy a mi közönségünk körében is el van terjedve a börzejáték. Titokban sokan rábízzák a kis vagyonkájukat a vakesetre s a lelkiismeretlen kufárokra. Jó lesz okulni Weil Lóránték üzletfelein a maradjuuk a kaptafánál. Becsüljük meg a biztos verebet, ne adjuk oda egy reménybeli túzokért. A bortermelés védelme. Midőn Magyarország hírneves bortermelése a fillokszera-vész következtében nagyon megcsappant, hogy az állam dédelgetett jövedelmi forrása^hasonló sorsban ne részesüljenek, az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerődésben a bor behozatali vámját rendkivül leszállították s ez által az émelygős talián bor hazánkba özönlésének tág kaput nyitottak. Ez nem volt elég, mert az emberi kapzsiság és rosszlelküség talált más utat és módot, hogy az amúgy is szorongatott magyar bortermelők helyzetét még elviselhetetlenebbé tegye. Elárasztották a fogyasztó közönséget az egészségre ártalmas műborral, hogy a szőlők újra alakításának útjába ujabb akadályokat gördítsenek. Sok panasz, beszéd és tárgyalás után végre az országgyűlés megalkotta az 1893. évi 23-ik törvénycikket, mely a műbőr készítésének elejét venni iparkodott. Eredménye azonban vajmi kevés volt. A műborgyáros urak épp ugy garázdálkodtak, mint az azelőtti időben, csak egy kissé óvatosabbik lettek, hogy az igazságszolgáltatás keze ne könnyen férhessen hozzájuk. Ismét sok panasz után, most ujabb törvényjavaslat került a Ház asztalára, mely a régebbinél erélyesebb intézkedéssel törekszik a baj leküzdésére. Ne mondja azt senki, hogy a szőlők újra betelepítése befejezéséhez közlekedvén s a közönségnek elég természetes bor állván rendelkezésére, a borhamisítók munkája szünetelni fog. Hiszen a napokban közölték a budapesti hírlapok két borhamisító megbüntetését, akik bűnös működésükben meglepettek ; legalább tízszer annyi pedig felfedezetlenül űzi kártékony mesterségét. Ha az ország fővárosában, hol az ellenőrzés mégis nagyobb, mint a vidéken, ennyi borhamisító űzheti gonosz mesterségét, mennyivel több bujkálhat itt köztünk, hol az ellenőrzésnek, vizsgálatnak — úgyszólván se híre, se hamva. Meg kell tehát csinálni a szigorúbb törvénymíelőbb, melynek főbb részleteit, rövid kivonata ban, a következőkben ismertetem. Teszem ezt azért, mert nem mindenkinek van ideje és kedve a 64 szakaszból álló törvényjavaslatot végig betűzni. Meg van engedve: 1. A must sűrítése befőzés által. 2. A must cukrozása, de csak előlegesen kikért hatósági engedély és ellenőrzés alapján. Egy hektoliter mustba azonban 4 kilogrammnál több cukrot adni tilos. 3. A must és bor kénezése tiszta kénnel. 4. A must, valamint a bor savtalanítása tiszta szénsavas mésszel. 5. A bor derítése következő szerekkel : viz:ihólyag, zselatin, ca iriav, tojás fehérje, tej, kareiu, spanyol föld és kaolin. 6. Égetett cukor használata a must vagy bor színének javítása végett. 7. A must vagy bor ezintelenítése tiszta oaont vagy faszénnel. 8. A bor felfrissítése tiszta szénsavval. 9. Az élesztő használata a musthoz vagy a borhoz áterjesztés oéljából. 10. Ürmös bor készítése. 11. A mustnak vagy bornak valamely más bor törkölyére való felöntése. 12. A must vagy bor fejtése, szüréae és hevítéso zamntosítás vagy áterjesztés céljából. 13. A házasítás vagy összevegyítés csupán tiszta borral vagy musttal. Nevezates rendelkezése a javaslatnak, hogy mindenki, aki a nagyban, vagyis legalább 50 liter bornak mennyiségben való adásvételével üzletszerüleg foglalkozik, köteles a reudületi uton megállapítandó szabályok és minta szerint „borköayvet" vezetni, amely az ő üzleti forgalmát pontosan feltünteti. E könyvbe minden BITUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. ===== BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegy gyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.