Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-22 / 47. szám

1908. november 22. > Zalam egye, Zalavárnaegyei Hiriap* A nyilt pluralitásnak a gyakorlatban két válfaja ismeretes. Egyik az a kettős szavazati jog, mely Fraucinoiszágban a mult század húszas éveiben, valamint Ausztriában az általános egyeulő választói jognak 1907. évben történt behozatala előtt, a kuriális rendszerben divatozott. Az 1820. junius 29-iki iranoia törvény, illetőleg az 1896. junius 14-iki osztrák törvény szerint azok a választók, kiknek a törvény fokozottabb befolyást kivan adni, azonkívül hogy külön képviselőket választhattak, egyúttal az általános választói joggai felruházottak tömegében (Ausztriában az I.—IV. kúria tagjai az V-ikbeu) szintén szavazati joggal birtak. A másik válfaj a belga rendszer, mely az értelmiség, vagyon, a kor és osalád figyelembe vételével ad az állampolgároknak egyes vagy többes (két vagy három) szavazatot. Poroszországban a többts szavazati joghoz hasonló hatással van az a tény, hogy a választókerület adójának Vs"^

1 együttesen fizető ősválasztók, tekintet nélkül azok számára, egyenlő számú közvetlen választót (Vahlmann) választanak. Hamburg város uj választási törvénye szintén nagyobb súlyt biztosít a nagyobb jövödelmü választóknak, mint aminővel a többiek birnak. Romániában is különböző kúriákban szavaznak a társadalom különböző vagyoni elemei. Angliában a helyhatósági választásoknál igen sokáig a többes szavazati jog rendszere uralkodott. Svéd és Finnországban a helyhatósági választásoknál ma is a többes szavazati jog van érvényben. Némely választó 25 szavazatot is leadhat. Lényegileg a pluralitással egyenlő hatású, vagyis tulnjdonképen burkolt pluralitásnak tekinthető a választókerületek aránytalan beosztása is, melynek többé-kevésbbé sürü példáival majd mindenik államban, különösen a legújabb osztrák választási törvényben találkozunk. Midőn a törvényhozás különböző számú választónak adja meg az egy képviselő választásának jogát, akkor céltudatosan ad egy választónak több jogot mint a másiknak; akkor az állam igényei szerint mérlegbe veti az egyesek jogait és az állami érdek szempontjából egyiknek több jogot ad mint a másiknak. A legtöbb állam pedig igy jrtrt el; tehát a legtöbb állam elfogadta a pluralitás főelvél. A többes szavazatra főleg ott van szükség, ühoi a demokratikus jogkiterjesztés nagyméretű s migelőzi a vagyonosodás és műveltség általános eitc-rjidését. Nálunk, midőn a legszűkebb körű választói jogból akarunk nagy ugrással az általános választói jog teréro lépni s az eddigi 1* 1 millió választó helyett egyszerre legalább is 2

1/, millió állampolgárnak akarjuk a választói jogot megadni, vagyis a választók számát egy csapásra több, mint 150°/

0-kal szaporítani; midőn ezen nagy jogkiterjesztéssel sok százezer olyan választónk lesz, akinek sem ideje, sem műveltsége ninos ahoz, hogy közérdekű kérdésekkel foglalkozzék, akinek semmi előkészültsége nincs a hatalom gyakorlásához, akiket izgató, túlzó jelszavak s lelkiismeretlen demagógok könnyen vezethetnek ; nálunk a pluralitás behozatala valóban elengedhetetlen feltétele a választói jog kiterjesztésének. (Az uj bortörvény.) Az úgynevezett borhamisítási törvény, mely 1891 : XXIII. tc. elnevezés alatt ismeretes, igaz, hogy egyes határozatai tekintetében módosításra szorult, de ezt novelláris uton is nyélbe lehetett volna ütni. Azonban az Ausztriával megkötött kiegyezés XXI. cikkelye a magyar kormányt uj bortörvény alkotására kötelezi és pedig azzal a megszorítással, hogy az legalább is az osztrák bortörvényhez hasonló szigorú rendelkezéseket tartalmazzon. Ennek következtében jött létre az uj bortörvény javaslat, melyet Darányi Ignáo földmivelési miniszter e hó 12 én terjesztett a képviselőház elé. A törvényjavaslatról el kell ismerni, hogy eléggé szabatosan van formulázva s határozmányai közérthetőek, bár némi ellentmondások és a borkereskedésre nézve hátrányos rendelkezések mégis fordulnak elő benne. A büntetések rendkívül szigorúak, nmi a kiegyezés következménye, melyben ki van kötve, hogy az osztrák bortörvényhez hasonló büntetések állapítandók meg. A 67. §-ból álló törvényjavaslat lényegesebb határozmányai röviden a következők : Az 1. §. a bor fogalmát állapítja meg, ellentétben a mostani bor törvénnyel, mely a hamis vagy hamisított bor forgalmát, determinálta. Az 1. §. szerint bor elnevezés alatt az a szeszesital értendő, mely kizárólag a szőlő levéből erjedés utján állíttatott elő. Ez ellentétben áll a 34. §-al, mely gyümölcsbort is ismer s ennek készítését megengedi. A 2. §. a pincekezelésnél használható szereket állapítja meg. Nevezetesen szabad lesz a mustot befőzés által sűríteni, a mustot és bort kénezni, sivtalanítani, deríteni, szinében javítani, színteleníteni, szénsavvei felfrissíteni, borélesztővel áterjeszteni, fejteni, szűrni, hevíteni, más borral összekeverni, de mindezeknél a műveleteknél osak azokat az eljárásokat szabad alkalmazni, amelyeket a törvényjavaslat előir. Noha az e pontban előirt anyagikon kivül más szert vagy anyagot a borhoz használni nem szabad, a 3. és a következő §-ok bizonyos esetekben a szeszezést és a cukrozást még meg is engedik. A must cukrozása általánosságban nem engedtetik mr-g, vagyis rendszerint tilalom alá esik. Minthogy azonban vannak kivételesen oly évjáratok, amelyekben a kedvezőtlen időjárás miatt a must természetes cukortartalma oly túlságosan alacsony marad, hogy abból a mustból fejlődő bor jóformán élvezhetetlen volna, a törvényjavaslat gondoskodott arról, hogy ily kivételes esetekben a must megfelelő cukrozása oz érdekelt fél által kórt és elnyert külön engedély mellett, s a megállapított határok közt, foganatosítható legyen. Általánosságban tilos a bor szeszezése is az alkoholtartalom gyarapítása céljából. Do mivel hibás vagy beteg borok kezelésénél, bizonyos borderítő szerek előkészítésénél stb. a szesz használata nem kerülhető el, a törvényjavaslat a szesz haszuála tát megengedi, azonban azzal a korlátozással, hogy a szeszmennyiség, amely ezen az uton a borba kerül, egy térfogat százalékot nem haladhat tul. Külön fejezet szól .: tokaji borok védelméről, mely igen szigorú rendelkezéseket tartalmaz s a tokaji hegyvidéken termelt borok cukrozását, sűrítését, házasítását határozottau eltiltja s véget vet annak az abuzusnak, hogy más vidékről a tokaji hegyvidékre behozott borok ismét »tokaji« elnevezés alatt adassanak el. A III. fejezetben különös figyelmet érdemel a törkölybor kérdésének szabályozása, mely akként oldatott meg, hogy a törkölybort kizárólag házi fogyasztásra, csak viz felöntésével (cukor nélkül), évenként legfeljebb 10 hektoliternyi mennyiségben csak azoknak szabad saját termésű törkölyükből készíteniük, akiknek 2 katasztrális holdnál nincs nagyobb szőlőjük, ha nem foglalkoznak borkereskedéssel, borméréssel, vagy kis mértékben való elárusítással. Forgalomba hozni azonban a törkölybort semmi körülmények között sem szabad. A IV. fejezet tartalmazza a büntető határozmányokat. Ezek az egyes tilalmak megszegésére irányuló cselekvényeket s a büntetések kiszabására három kategóriát állítanak fel: 8 naptól 3 hónapig terjedhető elzárást és 10 K-tól 1000 K-ig terjedhető pénzbüntetést, a legsúlyosabb, 3 naptól 15 napig terjedhető elzárást ós 10 K-tól 600 K-ig terjedhető pénzbüntetést, a kevésbbé suiyi s és elzárás nélkül csak 10 K-tól 600-ig terjedhető pénzbüntetést az enyhébb esetekre. Az utolsó fejezet a törvény végrehajtásának egy uj közegét állítja fel. Ezek a földmivelésügyi miniszter által kinevezendő borbiztosok (ellenőrök), akik jogosítva vannak a törvény rendelkezései alá eső helyiségeket bármikor megvizsgálni s a gyanús italokból vagy anyagokból mintákat venni. r e R. ev. Ötven év egy egész emberöltő. Ötven éven át kitűzött elvekért lelkesedni és küzdeni annyi, mint egy egész életet ezeknek szentelni. Aki egy ilyen emberöltőt a haza, a társadalom, az emberiség üdvös szolgálatában tölt el, ha nem is kivánja azt, megérdemli, hogy a társadalom elismertse a nyilvánosság szine előtt megnyilatkozzék. A zalaegerszegi izraelita hitközség helyesen cselekszik tehát, midőn agg lelkipásztora félszázados működésének évfordulóját e hó 2 )-éu nagyobbszabásu ünnepély keretében kivánja kifejezésre juttatni, midőn méltóságához illő alakban akarja Engelsmann Izrael főrabbi hófehér fürtöktől övezett homlokára a mély tiszteletből és hálás ragaszkodásból font elismerés babérkoszorúját fűzni. Ki menekül előle, azt illeti a korona, aki nem elismerések vagy viszontszolgálatokért cselekszik, az érdemli meg az igazi elismerést. Engelsmann Izrael főrabbi azon férfiak közé tartozik, kik szerényen, feltűnést kerülve állanak szent ügyek szolgálatában, kik a jót, szépet és nemeset önérdek nélkül igyekeznek a társadalom szívébe oltani. Ö

! ven évvel ezelőtt történt, hogy a zalaegerszegi izraelita hitközség Engelsmann Izraelt főrabbijává választotta. Az akkor fiatal papnak zászlaján a munka volt a jelszó. Azóta egy félszázad telt el. És e félszázad valóban a munkáé. Azé a munkáé, melyet a haza, a magyar szellem és művelődés, az általános emberszeretet, a közjó és közérdek oltárán áldozott Engelsmann főrabbi. Egy félszázados élet viharai, hullámai és derűs évei közepette soha egy pillanatra sem lett hűtelen zászlajához. Magasra tartva, vaskezekkel szorította magához. Nagy világi és theologiai tudása nem zárták őt teljesen a könyvek országába. Életének javarészét a nyilvános társadalom előtt és ezen társadalomért töltötte el. A közélet becsületes és önzetlen harcosainak legszebb erényeivel áthatva szolgálta felekezetét, hazáját és a kulturát; nemcsak egy felekezet vallásos igéit hirdette, hanem ötven esztendőn, itt Zalaegerszegen, lankadatlan buzgalommal, lelkes kitartással és határtalan odaadó szeretettel, mindenkor ifjúi lelkesedő hévvel a közös, a külömbséget nem ismerő felebaráti szeretet terjesztésének, oktatásának szentelte egész életét. Ez az élet nyitott könyv, melyből mindenki olvashat. És mi hisszük is, hogy városunk társadalmának minden rétege olvasni fog e könyvből s aki félszázad óta áldja a hazát, e haza népét szóval és tettel, — ezer buzgó imádság epedez annak életéért és üdvéért mindnyájunk ajakán. Kárász Bernát. Hivatal vizsgálat. Gróf Batthyány Pál főispán ur őméltósága a mult héten a sümegi járási főszolgabírói hivatal ügykezelését vizsgálta meg s mindent a legnagyobb rendben talált. Képviselőtestületi közgyűlés. Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestülete 1908 évi november hó 24-én (kedden) délután 4 órakor a városház nagytermében rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: Az 1907 évi házipénztári, közmunkaalap és a város kezelése alatt álló egyéb alapok számadásainak előterjesztése. — Hári József olai harangozó díjazásának felemelése iránti kérvéuyének előterjesztése. — Mezőőrök fizetésemolés iránti kérvényének előterjesztése. — Az 1909 évi házipénztári, közmunka és agp-ápoldaalap költségelőirányzatainak előterjesztése. — Az újonnan építendő uj lovassági laktanya részletterveinek elkészítése tárgyában kiadott 66808/9. sz. H. M. rendelet bemutatása. — Ózv. Sohár Imréné kérvénye 800 korona évi járadékának 8000 korona végkielégítéssel leendő megváltása tárgyában. — B >rbóly György városi képviselő indítványa az állami mértékhitelesítő hivatal székhelyének Nagykanizsáról Zalaegerszegre leendő áthelyezése tárgyában. — Hári Károly és társai