Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-08 / 45. szám

4 >Zal&megye, Zalavármegyei Hírlap* 1908. november 8. jövedelem nem elég. Tehát osak ugy volna a dolog elképzelhető, ha egy erőteljes pénzintézet vállalná a financirozást, vagy nagy tőkével rendelkező részvénytársaság szervezné a közraktárakat. Ha vállalkoznék előnyös feltételek mellett valamely pénzintézet a financirozásra ; ha sikerülne valakinek, taláu épen a gazdasági egyesületeknek, a kistermelők bizalmát s részvételét megnyerni ; ha az első üzletév értékesítései kedvezők lennének ; ha a vezetés mindenütt ügyes és megbizható szakemberekre lenne bizható; ha a költségek nem terhelnék rul az üzletet : bizonyára nagy álelás volna a borközraktár s remélhetnénk, hogy azok elszaporodnának és a világkereskedelem részére képesek volnának megfelelő gyűjtő állomásokul szolgálni. Ez azonban nagyon sok feltételtől függ s a realizálás akadályai ezidőszerint majdnem legyőzhetetlenek. Első sorban áll a tőkeszegénység, azután következik a nép bizalmatlansága, majd az ellenagitáció, végül annak a SZÍVÓS, jóakaró munkásságnak, önzetlen törekvésnek a hiánya, amely élénken jellemzi azokat az apostolokat, kik a mi társadalmi és közgazdasági életünkben az eszmék felvetésénél sürün és hangosan szerepelnek, de a munkában, a kivitel csendes és dicsőség nélkül való, sőt néha áldozatokkal járó munkájában részt nem szoktak venni. A légrádi zárdaiskola ünnepe. A légrádi »S:ephaneum« leányiskola volt és jelenlegi növendékei lélekemelő ünnepélyt rendeztek november hó 4-én az intézet főnöknőjének, Prokesch Mária Aurélia nővér szerzetbelépése és tanügyi pályája negyedszázados jubileuma alkalmából. Légrád és vidékének egész társadalma gyűlt egybe az intézet pompásan feldíszített termében, hogy kifejezze szeretetteljes háláját az ünnepeltnek, ki példás buzgalmával, lelkes honleányi érzéseivel soha el nem évülő érdemeket szerzett az intézet magas színvonalra emelése s a benne nevelt nemzedékek magyarsága körül. Megjelentek a rendháznak budapesti, berzencei j és toponári főnöknői is, számos nővérrel. Gróf Apponyi A Ibert vallás- és közoktatásügyi j miniszter üelvözlő iratát, az ünnepély megkezdése előtt, dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő a jelenlevőket mélyen megindító, következő beszéd kíséretében nyujtá a főnöknőnek : Igen tisztelt ünneplő közönség! Ezen zárdaiskolának felszentelése és társadalmi felavatása alkalmából, 1891 évi október hó 25 én történt, hogy ma is kegyeletes emlékünkben élő Talián és Vucsetich kanonokok imái és lelkes buzdításai után, mint e vármegye királyi tanftliigyelője, Ooökjelenlétében, Önökkel egy érzésben egyesülve, itte helyen kértem a. Mindenhatót, miszerint engedje, hogy a honpolgári erények, melyek e város derék közönségét az ismeret és erkölcs ily díszes templomának felépítésére ösztönözték — soha ki ne vesszenek a benne nevelendő nemzedékek szívéből . . . Alig hogy elszálltak óhajtásaink, az s-Isteni szeretet leányaic-nak rendfőnöke, a most már pompás otthonában elhelyezett légrádi »Step!nyieum« zárda élére Prokesch Mária Aurelia nővért állította. Azt a nővért, igen tisztelt ünneplő közönség, aki mióta a küszöböt átlépte, a maga szerzetesi fogadalma szentségének és hűséges honleányi érzésének együttes és nemes ambícióját soha és semmiben lankadni nem engedte. Az ő rendkívüli buzgóságának odaadó kitartásával és tapintatos irányításával függ össze első sorban az elismerés és méltánylás, melyet a légrádi zárdaiskola a tártadalom közérzésében kiérdemel. A gondviselő Isten, ki az ő életének ezt a szép hatáskört kijelölte, adott neki erőt és kegyelmet, hogy súlyos betegségének veszedelmét ugyanezen heroismussal küzdje le, mellyel egyházi és társadalmi hivatását is mindenkor betölteni igyekezett. Igenis, tisztelt ünneplő közönség, a jó Isten akarata volt, hogy a hitélet, társadalmi tevékenység és emberszeretet földi javakkal nem jutalmazható önfeláldozásáért, elvegye tiszta, erkölcsi jutalmát mindazok hálájának és elismerésének, kik ma Prokesch Mária Aurelia főnöknőben, szerzetének egyik kimagasló alakját s a muraközi népoktatásügynek, művelődésben és érzésben buzgó munkását ünneplik. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter ur ő excelleciája jelentésemből arról értesülvén, hogy Prokesch Mária Aurelia főnöknő ez évi november hó 4-én tölti be a szerzetbe lépésének, illetőleg tanügyi pályájának negyedszázados évfordulóját, örömmel használta fel ezt az .ünnepi alkalmat arra, hogy őt melegen üdvö zölve, neki a muraközi népoktatás terén a művelődés és magyarosodás ügybuzgó és eredményes terjesztése körül, egy negyed század alatt szerzett kiváló érdemeiért elismerését nyilvánítsa. Midőn miniszter ur 127176. számú rendeletének felhívásához képest üdvözlő iratát Önnek, tisztelendő főnöknő átadom, őrizze meg szeretettel ezt az okmányt, melynek nemes szándéka, adományozójának fényes állása s apostoli lánglel ke tiszteletet áraszt Önre, szerzetére s a muraközi oktatásügy minden hűséges bajnokára. Mint e vármegye királyi tanfelügyelője mindig örömmel és készséggel működtem közre ezen fontos határszéli leányiskola fejlesztésén és hazafi is munkájának megizmosodásán, mert rendületlenül hiszem én is, hogy amilyenek lesznek a magyar anyák, olyan lesz Magyarország sorsa is. Már máskor is mondottam, hogy ebben a fontos feladatban nem az iskola jellege képezi a lényeget, hanem a nemes buzgóság, mely felemelkeelik leányaink nevelésének nagy nemzeti és társadalmi szempontjaihoz. Engedje a gonelviselés, hogy ezen intézet Prokei-ch Mária Aurelia lönöknő vezetése mellett még soká valósíthassa a költői jelszót, mely jelmondásául szolgál ezeu épület alapjában elhelyezett emlékokmánynak: Hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derül ! . . . A zágrábi érsek üdvözlő okmányát Peczek György tiszteletbeli kanonok s egyházi tanfelügyelő adta át, az ünnepelt érdemeit méltató beszéddel. Egy kedves karének ulán a növendékek fejezték ki hálájukat egy allegorikus hódolatban, melynek szereplői, a géniusz, hálád itosság, szeretet, engedelmesség és az angyalok adták át szép szavalatok kíséretében ajándékaikat. Az »Excelsior» három felvonásos színművet az ovodai növendékek katonásdija követte, melyben egy vitéz magyar csapatnak az oroszok ellen vivott küzdelmét játszották el a buzdítás, harcizaj, sebesülés, vitézségi érmek kiosztása s egy győzelmi ünnép kedves és megk?pó jeleneteivel, melyeknek mindenkit bámulatba ejtő előadása s a kis hősök katonai felszerelése szűnni nem akaró tapsokra ragadta a közönséget. »Egy csésze kávé« egy felvonásos, » Berta királyné és Rózsikat három felvonásos vígjátékok és a szünetek karénekei után, a közönség együtt énekelte a »Szózatot« a növendékekkel, kik biztos fellépésükkel, kitűnő ábrázolásukkal és szép magyar beszédükkel teljesen elbájolták a jelenlevőket. Miután Kovács Gyula jegyző a község háláját tolmácsolta, az ünneplő közönséget a rendház fényesen megvendégelte. Engelsmann Izrael főrabbi jubileuma, Ltpunk egyik utóbbi számában röviden jeleztük azt, hogy a zalaegerszegi izraelita hitközség Engelsmann Izrael főrabbinak a hitközségben eltöltött lelkészkedése 5'J éves jubileumát készül megünnepelni. Ötven év hosszú idő, egy egész emberöltő. Büszkeség töltheti el annak lelkét, aki ilyen hosszú tevékenységre tekinthet vissza ; aki, mint a jubiláns, bámulatot keltő munkásságával, jámborságával, mély tudásával és bölcseségível a vezetésére bizott hitközség minden tagjának tiszteletét, szeretetét és ragaszkodását megtudta magának szerezni. Engelsmann Izrael főrabbi félszázad óta áll a helybeli izr. bitközség élén. Szerényen, zajtalanul, csendesen munkálkodva, minden hivalkodás nélkül dolgozva töltötte be nemes hivatását, miut lelkipásztor. Az eltöltött félszázad alatt mindig és mindenkor hivatásának élt, szorosan ügyelve, gondosan őrködve híveinek lelki fejlesztésére s a hitben való megerősödésére. Mint fiatal ember, alig 28 éves korában került városunkba, a szomszédos Somogy vármegye nagyatádi kerületéből 1858. évben, ahonnan a bitközség főrabbijává választották. Ámbár olyan korban nevelkedett, amikor a német volt a hivatalos nyelv s Engelsmann Izrael is évtizedeken át németül tartotta remek szónoklatait, mégis dicséretes szorgalommal és elismerésre méltó energiával elsajátította a magyar nyelvet. E-i mikor még messze földön német nyelv hangzott az izr. templomokban, a zalaegerszegi főrabbi már magyarul dicsérte az Urat. Hitéleti működése terén, konzervatív -haj la mi dacára, a haladásnak volt mindenkor a hive. Sokat munkálkodott a templomi istentiszteletnek a baladó kor igényeihez való átalakításán, arra törekedvén, hogy kifejezésre jusson még az istentiszteleteken is a zsidóságnak a nemzeti szellemmel, a magyar géniusszal való összeforradása, a magyar hazához való őszinte, igaz ragaszkodása, szeretete. Iskolában és templomban egyaránt terjesztette a vallás ismeretét, hirdette és ápolta a felebaráti szeretet szent tanait, a jótékonyságot és a hazafiasságot. Hirdette és ápolta félszázadot kiteVő papi működésének ideje alatt hitközségében a békét s arra törekedett, hogy hivei, kikhez olyan bensőségesen ragaszkodik, gondolkodásban, nyelvükben és érzésükben hithűségük mollett, inegmagyarosodj anak. Szónoklatainak mindegyike egy remekmű; telve mély bölcsészettel, vallásos rajongással s hazaszeretettel. Olyan nagy szókincs felett rendelkezik, a meggyőződésnek olyan erejével beszél, hogy hallgatóit elragadja. Magas életkora dacára bámulatot keltő emlékező tehetséggel, testi és szellemi ruganyossággal van megáldva. Nem cíak zsidó theologiát, Inneni a világi tudományokat i« előszeretettel műveli. Talmud tudományában elsőrendű kaptcitás. P.iptársai köriben nagy tekintélyre tett szert. A helybeli hitközségben való működése óta szombat délutánonként szabad lyceumokat tart, amelyeken nemcsak valláserkölcsi tanításokat, hanem bölcsészeti s szociális problémákat is magyaráz. Ezeknek a tanulságos szabadelőadásoknak mindig meg van a maga hallgatósága és megtartásuktól csak a betegség tudta nagy ritkán visszatartani. Nagy értéket képviselő tudományos könyvtárában nem csak teologiai szakkönyvek, hanem az irodalom remekművei szép számban találhatók. Es Engelsmann Izrael főrabbit miüdig nagy foliánsok közé temetkezve, kutatva, búvárkodva találhatni. E sorok irója tisztelegvén nála, az ősz főpapot Arany János halhatatlan költőuk balladáinak, vagy Petőfi örökszép költeményeinek olvasásánál találta; s ámbár kiejtése iclegenszerüen hangzik, a magyar nyelvnek teljesen birtokában van. Aki őt szónokolni hallotta, sokáig emlékezik vissza arra a méJy gondolkodásra, a magas szárnyalású virágos nyelvezetre, amely szónoklatait jellemzi. Megható szeretettel ünuepli az izr. hitközség főrabbijának 50 éves jubileumát. Meleg óvációkban, szerető ünnepeltetésben részesíiik agg lelkészüket, aki egy félszázad alatt tanított, oktatott, buzdított és lelkesített hithűségre, felebaráti szeretetre, jótékonyságra és a magyar haza iránt való ragaszkodásra. Kardos Sámuel. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. i. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur folyó évi szeptember hó 23-án 77.195/1V. sz. alatt kelt leirata szerint sajnálattal értesültünk arról, hogy hazai kefegyárosaink sörteszükségletüket nem a hazai termelés utján, hauem a külföldről, főleg Németországból fedezik, holott hazai sörtekereskedőink évi termelésüknek 95. §-át külföldre kénytelenek kivinni. Felkérjük ennélfogva kamarakerületünk kefekötőmesiereit és kefegyárosait, hogy sörteszükségletüket lehetőség szerint h tzai forrásokból fedezzék s ezáltal hozzájáruljanak a fent ecsetelt természetellenes helyezet orvoslásához. II. A zalaegerszegi m. kir. államépítészeti hivatal a letenyei járás területén levő törvényhatósági közút négy fahidja helyreállítására versénytárgyalást hirdet. A költségvetési összeg 3201 K 25 f. Az ajánlatok benyújtási határideje f. évi november hó 14-ikének délelőtti 10 órája. Részletes fölvilágo-ítások a zalaegerszegi m. kir. államépítészeti hivatalnál nyerhetők.