Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-08 / 45. szám

4 >Zal&megye, Zalavármegyei Hírlap* 1908. november 8. jövedelem nem elég. Tehát osak ugy volna a dolog elképzelhető, ha egy erőteljes pénzintézet vállalná a financirozást, vagy nagy tőkével ren­delkező részvénytársaság szervezné a közraktá­rakat. Ha vállalkoznék előnyös feltételek mellett valamely pénzintézet a financirozásra ; ha sikerülne valakinek, taláu épen a gazdasági egyesületeknek, a kistermelők bizalmát s részvételét megnyerni ; ha az első üzletév értékesítései kedvezők lenné­nek ; ha a vezetés mindenütt ügyes és megbiz­ható szakemberekre lenne bizható; ha a költsé­gek nem terhelnék rul az üzletet : bizonyára nagy álelás volna a borközraktár s remélhetnénk, hogy azok elszaporodnának és a világkereskede­lem részére képesek volnának megfelelő gyűjtő állomásokul szolgálni. Ez azonban nagyon sok feltételtől függ s a realizálás akadályai ezidő­szerint majdnem legyőzhetetlenek. Első sorban áll a tőkeszegénység, azután követ­kezik a nép bizalmatlansága, majd az ellenagitáció, végül annak a SZÍVÓS, jóakaró munkásságnak, önzetlen törekvésnek a hiánya, amely élénken jellemzi azokat az apostolokat, kik a mi társa­dalmi és közgazdasági életünkben az eszmék felvetésénél sürün és hangosan szerepelnek, de a munkában, a kivitel csendes és dicsőség nélkül való, sőt néha áldozatokkal járó munkájában részt nem szoktak venni. A légrádi zárdaiskola ünnepe. A légrádi »S:ephaneum« leányiskola volt és jelenlegi növendékei lélekemelő ünnepélyt rendez­tek november hó 4-én az intézet főnöknőjének, Prokesch Mária Aurélia nővér szerzetbelépése és tanügyi pályája negyedszázados jubileuma alkal­mából. Légrád és vidékének egész társadalma gyűlt egybe az intézet pompásan feldíszített termében, hogy kifejezze szeretetteljes háláját az ünnepelt­nek, ki példás buzgalmával, lelkes honleányi érzéseivel soha el nem évülő érdemeket szerzett az intézet magas színvonalra emelése s a benne nevelt nemzedékek magyarsága körül. Megjelentek a rendháznak budapesti, berzencei j és toponári főnöknői is, számos nővérrel. Gróf Apponyi A Ibert vallás- és közoktatásügyi j miniszter üelvözlő iratát, az ünnepély megkezdése előtt, dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tan­felügyelő a jelenlevőket mélyen megindító, követ­kező beszéd kíséretében nyujtá a főnöknőnek : Igen tisztelt ünneplő közönség! Ezen zárdaiskolának felszentelése és társadalmi felavatása alkalmából, 1891 évi október hó 25 én történt, hogy ma is kegyeletes emlékünkben élő Talián és Vucsetich kanonokok imái és lelkes buzdításai után, mint e vármegye királyi tan­ftliigyelője, Ooökjelenlétében, Önökkel egy érzés­ben egyesülve, itte helyen kértem a. Mindenhatót, miszerint engedje, hogy a honpolgári erények, melyek e város derék közönségét az ismeret és erkölcs ily díszes templomának felépítésére ösztö­nözték — soha ki ne vesszenek a benne neve­lendő nemzedékek szívéből . . . Alig hogy elszálltak óhajtásaink, az s-Isteni szeretet leányaic-nak rendfőnöke, a most már pom­pás otthonában elhelyezett légrádi »Step!nyieum« zárda élére Prokesch Mária Aurelia nővért állította. Azt a nővért, igen tisztelt ünneplő közönség, aki mióta a küszöböt átlépte, a maga szerzetesi fogadalma szentségének és hűséges honleányi érzésének együttes és nemes ambícióját soha és semmiben lankadni nem engedte. Az ő rendkívüli buzgóságának odaadó kitar­tásával és tapintatos irányításával függ össze első sorban az elismerés és méltánylás, melyet a légrádi zárdaiskola a tártadalom közérzésében kiérdemel. A gondviselő Isten, ki az ő életének ezt a szép hatáskört kijelölte, adott neki erőt és kegyelmet, hogy súlyos betegségének veszedelmét ugyanezen heroismussal küzdje le, mellyel egyházi és társa­dalmi hivatását is mindenkor betölteni igyeke­zett. Igenis, tisztelt ünneplő közönség, a jó Isten akarata volt, hogy a hitélet, társadalmi tevékeny­ség és emberszeretet földi javakkal nem jutal­mazható önfeláldozásáért, elvegye tiszta, erkölcsi jutalmát mindazok hálájának és elismerésének, kik ma Prokesch Mária Aurelia főnöknőben, szerzetének egyik kimagasló alakját s a muraközi népoktatásügynek, művelődésben és érzésben buzgó munkását ünneplik. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter ur ő excelleciája jelentésemből arról értesülvén, hogy Prokesch Mária Aurelia főnöknő ez évi november hó 4-én tölti be a szerzetbe lépésének, illetőleg tanügyi pályájának negyed­százados évfordulóját, örömmel használta fel ezt az .ünnepi alkalmat arra, hogy őt melegen üdvö zölve, neki a muraközi népoktatás terén a műve­lődés és magyarosodás ügybuzgó és eredményes terjesztése körül, egy negyed század alatt szer­zett kiváló érdemeiért elismerését nyilvánítsa. Midőn miniszter ur 127176. számú rendeleté­nek felhívásához képest üdvözlő iratát Önnek, tisztelendő főnöknő átadom, őrizze meg szeretet­tel ezt az okmányt, melynek nemes szándéka, adományozójának fényes állása s apostoli láng­lel ke tiszteletet áraszt Önre, szerzetére s a mura­közi oktatásügy minden hűséges bajnokára. Mint e vármegye királyi tanfelügyelője mindig örömmel és készséggel működtem közre ezen fontos határszéli leányiskola fejlesztésén és hazafi is munkájának megizmosodásán, mert rendületlenül hiszem én is, hogy amilyenek lesznek a magyar anyák, olyan lesz Magyarország sorsa is. Már máskor is mondottam, hogy ebben a fontos feladatban nem az iskola jellege képezi a lénye­get, hanem a nemes buzgóság, mely felemelkeelik leányaink nevelésének nagy nemzeti és társadalmi szempontjaihoz. Engedje a gonelviselés, hogy ezen intézet Prokei-ch Mária Aurelia lönöknő vezetése mellett még soká valósíthassa a költői jelszót, mely jel­mondásául szolgál ezeu épület alapjában elhelye­zett emlékokmánynak: Hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derül ! . . . A zágrábi érsek üdvözlő okmányát Peczek György tiszteletbeli kanonok s egyházi tanfel­ügyelő adta át, az ünnepelt érdemeit méltató beszéddel. Egy kedves karének ulán a növendékek fejezték ki hálájukat egy allegorikus hódolatban, mely­nek szereplői, a géniusz, hálád itosság, szeretet, engedelmesség és az angyalok adták át szép szavalatok kíséretében ajándékaikat. Az »Excelsior» három felvonásos színművet az ovodai növendékek katonásdija követte, melyben egy vitéz magyar csapatnak az oroszok ellen vivott küzdelmét játszották el a buzdítás, harci­zaj, sebesülés, vitézségi érmek kiosztása s egy győzelmi ünnép kedves és megk?pó jeleneteivel, melyeknek mindenkit bámulatba ejtő előadása s a kis hősök katonai felszerelése szűnni nem akaró tapsokra ragadta a közönséget. »Egy csésze kávé« egy felvonásos, » Berta királyné és Rózsikat három felvonásos vígjátékok és a szünetek karénekei után, a közönség együtt énekelte a »Szózatot« a növendékekkel, kik biztos fellépésükkel, kitűnő ábrázolásukkal és szép magyar beszédükkel teljesen elbájolták a jelen­levőket. Miután Kovács Gyula jegyző a község háláját tolmácsolta, az ünneplő közönséget a rendház fényesen megvendégelte. Engelsmann Izrael főrabbi jubileuma, Ltpunk egyik utóbbi számában röviden jelez­tük azt, hogy a zalaegerszegi izraelita hitközség Engelsmann Izrael főrabbinak a hitközségben eltöltött lelkészkedése 5'J éves jubileumát készül megünnepelni. Ötven év hosszú idő, egy egész emberöltő. Büszkeség töltheti el annak lelkét, aki ilyen hosszú tevékenységre tekinthet vissza ; aki, mint a jubiláns, bámulatot keltő munkásságával, jámbor­ságával, mély tudásával és bölcseségível a veze­tésére bizott hitközség minden tagjának tisztele­tét, szeretetét és ragaszkodását megtudta magá­nak szerezni. Engelsmann Izrael főrabbi félszázad óta áll a helybeli izr. bitközség élén. Szerényen, zajtalanul, csendesen munkálkodva, minden hivalkodás nélkül dolgozva töltötte be nemes hivatását, miut lelki­pásztor. Az eltöltött félszázad alatt mindig és mindenkor hivatásának élt, szorosan ügyelve, gondosan őrködve híveinek lelki fejlesztésére s a hitben való megerősödésére. Mint fiatal ember, alig 28 éves korában került városunkba, a szomszédos Somogy vármegye nagy­atádi kerületéből 1858. évben, ahonnan a bitköz­ség főrabbijává választották. Ámbár olyan korban nevelkedett, amikor a német volt a hivatalos nyelv s Engelsmann Izrael is év­tizedeken át németül tartotta remek szónoklatait, mégis dicséretes szorgalommal és elismerésre méltó energiával elsajátította a magyar nyelvet. E-i mikor még messze földön német nyelv hangzott az izr. templomokban, a zalaegerszegi főrabbi már magyarul dicsérte az Urat. Hitéleti működése terén, konzervatív -haj la mi dacára, a haladásnak volt mindenkor a hive. Sokat munkálkodott a templomi istentiszteletnek a baladó kor igényeihez való átalakításán, arra törekedvén, hogy kifejezésre jusson még az isten­tiszteleteken is a zsidóságnak a nemzeti szellem­mel, a magyar géniusszal való összeforradása, a magyar hazához való őszinte, igaz ragaszkodása, szeretete. Iskolában és templomban egyaránt terjesztette a vallás ismeretét, hirdette és ápolta a felebaráti szeretet szent tanait, a jótékonyságot és a hazafias­ságot. Hirdette és ápolta félszázadot kiteVő papi működésének ideje alatt hitközségében a békét s arra törekedett, hogy hivei, kikhez olyan benső­ségesen ragaszkodik, gondolkodásban, nyelvükben és érzésükben hithűségük mollett, inegmagyaro­sodj anak. Szónoklatainak mindegyike egy remekmű; telve mély bölcsészettel, vallásos rajongással s haza­szeretettel. Olyan nagy szókincs felett rendelke­zik, a meggyőződésnek olyan erejével beszél, hogy hallgatóit elragadja. Magas életkora dacára bámulatot keltő emlé­kező tehetséggel, testi és szellemi ruganyossággal van megáldva. Nem cíak zsidó theologiát, Inneni a világi tudományokat i« előszeretettel műveli. Talmud tudományában elsőrendű kaptcitás. P.iptársai köriben nagy tekintélyre tett szert. A helybeli hitközségben való működése óta szombat délutánonként szabad lyceumokat tart, amelyeken nemcsak valláserkölcsi tanításokat, hanem bölcsészeti s szociális problémákat is magyaráz. Ezeknek a tanulságos szabadelőadá­soknak mindig meg van a maga hallgatósága és megtartásuktól csak a betegség tudta nagy ritkán visszatartani. Nagy értéket képviselő tudományos könyvtá­rában nem csak teologiai szakkönyvek, hanem az irodalom remekművei szép számban találhatók. Es Engelsmann Izrael főrabbit miüdig nagy foliánsok közé temetkezve, kutatva, búvárkodva találhatni. E sorok irója tisztelegvén nála, az ősz főpapot Arany János halhatatlan költőuk balla­dáinak, vagy Petőfi örökszép költeményeinek olvasásánál találta; s ámbár kiejtése iclegen­szerüen hangzik, a magyar nyelvnek teljesen birtokában van. Aki őt szónokolni hallotta, sokáig emlékezik vissza arra a méJy gondolkodásra, a magas szárnyalású virágos nyelvezetre, amely szónoklatait jellemzi. Megható szeretettel ünuepli az izr. hitközség főrabbijának 50 éves jubileumát. Meleg óvációk­ban, szerető ünnepeltetésben részesíiik agg lelké­szüket, aki egy félszázad alatt tanított, oktatott, buzdított és lelkesített hithűségre, felebaráti sze­retetre, jótékonyságra és a magyar haza iránt való ragaszkodásra. Kardos Sámuel. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. i. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur folyó évi szeptember hó 23-án 77.195/1V. sz. alatt kelt leirata szerint sajnálattal értesültünk arról, hogy hazai kefegyárosaink sörteszükségletüket nem a hazai termelés utján, hauem a külföld­ről, főleg Németországból fedezik, holott hazai sörtekereskedőink évi termelésüknek 95. §-át külföldre kénytelenek kivinni. Felkérjük ennélfogva kamarakerületünk kefe­kötőmesiereit és kefegyárosait, hogy sörteszük­ségletüket lehetőség szerint h tzai forrásokból fedezzék s ezáltal hozzájáruljanak a fent ecse­telt természetellenes helyezet orvoslásához. II. A zalaegerszegi m. kir. államépítészeti hiva­tal a letenyei járás területén levő törvényható­sági közút négy fahidja helyreállítására versény­tárgyalást hirdet. A költségvetési összeg 3201 K 25 f. Az ajánlatok benyújtási határideje f. évi november hó 14-ikének délelőtti 10 órája. Részletes fölvilágo-ítások a zalaegerszegi m. kir. államépítészeti hivatalnál nyerhetők.

Next

/
Thumbnails
Contents