Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-10-11 / 41. szám

4 »Zalamegye, Za)a?árm egyei Hirlap< 1908 október 11. gózott város a gazdagság, jólét jelét sugározta, épen ugy mint társadalmi életünkben az elő­kelőséget kényszerűségből majmoló, s nyögve viselő középosztály. Nagyon jól tudjuk mi azt, hogy mind-e sok lamentatiónak egy fikarcnyit sem gyógyít a magyar betegségen. Minden marad a régiben s ha véletlenül egy miniszter vagy püspök látogat el hozzánk, mi is erőnkön felül pazar fogad­tatásban részesítjük. Mert itt is épenugy, mint az egész országban mindenütt, fő a látszat, a külszin. Hogy belül minden rothadt, korhadt, elporladt, azt ne vegye észre a látogatni jött idegen! De kötelességünk nékünk e visszásságokra rámutatnunk, mert ha még mi is osak hallga­tólag is helyeseinők a magyar betegség grasszá­lását, akkor ugyan mi célja volna annak, hogy tollat is veszünk néha a kezünkbe! ? A magyar betegség abban a percben fog kiveszni országunkból, a mely pillanatban az utolsó magyar leheli ki nemes lelkét! * * * (Bulgária.) A Balkánnak majdnem minden évben megvan a maga világra szóló szenzációja. A véglegesen még nem konszolidált államok, függetlenségre és szabadságra törő kis népek keresik a boldogulás útjait. íme, Bulgária végleg függetlennek nyilvání­totta magát és királlyá tette Ferdinánd fejedel­met. Bátran szembe néz a törökkel, amely a hódítás jogán még mindig igényt tart rá; nem törődik a szerb törekvésekkel, amelyek Nagy­szerbiához szerették volna csatolni Bulgáriát. Szabad, független, önálló akar lenni és az is lesz, mert a nép akarata a legnagyobb hatalom. Nekünk Magyaroknak sokféle okunk van szimpátiával viseltetni a bolgárok törekvései iránt. Bolgária függetlensége pedig annál inkább előnyös ránk nézve, mert hosszú időre kitörte a nagy délszláv álmodóiuak méregfogát. A magyar nemzetnek fontos érdeke fűződik ahoz, hogy a szomszédságában erős szláv uralom képződjék. A mi nemzetünk történelmi rendeltetése az, hogy az egymásra törő nagy népek, a germánok és szlávok között éket képezzen s meggátolja azt, hogy a népáradatok egymásra ne zuhanja­nak. Ha minden oldalról erős és hatalmas szláv gyürii vesz bennünket körül, összeroppanunk, mig önálló, szabadságszerető, független kis álla­mok fegyvertársainkká válnak a saját érdekükből. Bulgária nem veszélyeztetheti a magyar impériumot, egy nagy délszláv állam nemzeti létünk veszedelme lehetne. Ferdinánd cár magyar huszár volt, nyelvün­ket jól beszéli, ereiben a Koháryak ősi nemzet­ségének vére foly, magyarországi birtokos, jogunk van tehát feltenni, hogy Bulgáriában magyar­ellenes politikát nem enged osinálni. Örömmel is fogadták széles Magyarországon Bulgária elhatározását s az ősi Tirnovóban össze­gyűlt bolgárokkal együtt kiáltottuk: éljen a szabad és független Bulgária ! nére tapintottam. Azt se tudta már, mit beszél. Okögött-bakogott, hogy igy-ugy, az asszony . . . Utoljára is kifakadt; — Ej ! Elküldöm a feleségemet, az jobban tud úrral beszélni. Csak arra kérem a tisztelendő urat, el ne mondja senkinek azt a dolgot. Még csakugyan nótát csinálnak rólam — s akkor oda lesz a becsületem 1 Hazakullogott s nem is bolygatta többet az asszonyt, hogy írassa rá a vagyont. De még a bakafántoskodáasal is alább hagyott. Talán attól félt, hogy ha én is megtudom, hogy roszul viseli magát: hát elárulom a titkát s akkor a falu szájára kerül; még az iskolás gyerekek is kicsúfolják . . . A plébános letette a török császár pipatóriumá­nak is diszére váló esi bukót, melyet fenékig szivott s mosolyogva fordult vendégeihez : — Látjátok: ilyen a paraszt. — Ez a gyenge oldala. Nem fél a virtusos ember az ördögtől se, de attól, hogy kinevetik: az ördögnél is jobban fél. Ha becsukják : azzal nem esik folt a becsületén. Do ha nevetségessé válik, ha nótát csinálnak róla, egyszeriben oda a becsület! Sas Ede. í Esklidtszéki tárgyalások. A zalaogerszegi kir. törvényszéknél október hó 19-ikétől 27-éig esküdtszéki ülésszak lesz, amely alatt kilenc bünügy kerül az esküdtek elé. Ennyi ügy még egy ülésszakon sem torlódott össze s a bíróságnak és esküdteknek majd két hétig tartó elfoglaltságot adnak a tőtárgyalások. Első nap, október 19. * Halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolt Piros József salföldi lakos elleni bünügy. Korcsmában ülte meg Piros József az augusztus 2-iki vasárnapot. Néhány pohár borocskától igen bátor lett s ezért a mitsem sejtő Molnár Gyula salföldi lakost orozva ugy szúrta mellbe zseb­késével, hogy a kés átjárta Molnár Gyula szivét s ezt megölte. Második nap, október 20. Gyújtogatás bűntettével vádolt Német Bábi Péter zalalövői lakos elleni ügy. Német Bábi Péter zalalövői kanász 1908 évi jaDuár hó 21-én délben megjelent Háshágyon özv. Miszori Józsefné lakásán azért, hogy a vele vadházasságban élő Mayer Józsefné által ottha­gyott dunyhát elhozza. Miszori Józsefné nem akarta kiadni a dunyhát s mivel Német Bábi Péter gorombáskodni kezdett. Miszoriné fivére, Kovács Szabó Imre kiutasította őt a házból. Emiatti haragjában Német Bábi Péter távozóban felgyújtotta a pajta szalmafödeles ereszét s pár pillanat múlva az istáló, pajta a bennük felhal­mozott takarmánnyal, 1500 K értékben, leégett. Harmadik nap, október 21. Szándékos emberölés büntetténok kísérletével vádolt id. Kozma József bűnügye. Id. Kozma József végedi lakos sehogysem tudott békével kijönni a feleségével, akivel ezelőtt 5 éve 60 éves korában kelt egybe. A vagyoni kérdések s nem a kései szerelem hozta hábor­gásba a házastársak szivét. Különösen zavarta az ügyet az, hogy háromféle vagyon jövedelmén kellett megosztozniok. Ez már azután annyira nem ment, hogy a házasok végre is különváltan igyekeztek boldogulni. Ettől kezdve azonban az asszony lépten-nyomon bíróság elé vitte a vitás kérdéseket. Ez évi junius hó 24-én maga bírás­kodott, amennyiben a mezőn kihúzgálta a krumplit. Ez a krumpli ügy azután annyira felbőszítette id. Kozma Józsefet, hogy revolverrel felfegyver­kezve tett látogatást nejének lakásán s nejét fejbe lőtte. A lövedék azonban megakadt a pofa osonton s ennek következtében az asszony élet­ben maradt. Negyedik nap, október 22. Gyújtogatás bűntettével vádolt Szabó József elleni bünügy. Szarjas József kapolczai lakostól f. év tavaszán elloptak egy zsebórát és 3 koronát. Szarjas József annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a lopást Szabó József követte el. Ez a gyanúsítás annyira bosszantotta Szabó Józsefet, hogy folyó évi julius hó 1-én éjjel, mikor épen éjjeli Cri szolgálatra volt kirendelve, Searjas József házát felgyújtotta. Mikor boszuját ekként kitöltötte, bezörgetett az alvó családhoz, hogy ég a házuk a fejük felett. Szarjasék kimenekültek ugyan a házból, de lakóházuk és pajtájuk a tűz marta­léka lett. Ötödik nap, október 23. Gyújtogatás bűntettével vádolt Lnj9r Erzsébet elleni bünügy. Lajer Erzsébet 13 éves leánygyermeket Aoker­mann Ferenc tőrjei lakos cselédnek fogadta fel. Lajer Erzsébet nem szeretett dolgozni s mikor emiatt őt gazdája megfeddte, kilépett a szolgálat­ból. Ez f. év julius 2-án történt. Lajer Erzsébet másnap megleste, mikor Ackermann Ferenc kiment a mezőre s ekkor a házát felgyújtotta. A tűz átcsapott a szomszédok épületeire is és a tüz martaléka lett még négy gazda pajtája. Hatodik nap, október 24. Szándékos emberölés bűntettével vádolt Eöry Kálmán és Rácz Antal bűnügye. Szentbékáiián junius hó 21-én az olvasókörben hajnalig tartó mulatság volt, melyet Eöry Jenő rendezett. A mulatságon belépti-díjat szedtek, Ra'cz Antal és Lendvai Gáspár azonban belépti­díj nélkül vettek részt a cécón. Mikor hajnalban a mulatók oszladozni kezdet­tek, Eöry Jenő rászólt Lendvai Gáspárra, hogy ne legyen olyan hangos, hiszen potyán vett részt a mulatságban. E megjegyzésre Lendvai Gáspár tapolczavidéki szokáshoz hiven azzal faléit, hogy kést vett elő s azt kinyitva, Eöry Jenő felé ment. Ezt látva Eőry Jenő, szintén kést kapott elő a azzal gyorsan hasba szúrta Lendvait. Már ezt a Lendvai potya pajtása, Rácz Antal nem tűrhette szó nélkül. Előrántotta revolverét a abból négy lövést tett a társaságra. A lövések Eőry Jenőt az orrán, Vajai Gyulát éa Eőry Kálmánt a karján találták. E vitézi támadás után Ráoz Antal futásnak eredt a elmenekült a hegybe. Ezt bizony jól tette, mert Eőry Kálmán miut bősz vad rohant haza, otthon revolvert vett magához s egyenesen Ráozék portájára ment, hogy megöli az Antal gyereket. Ép ekkor lépett ki az istálóból Rácz Antnl anyja, Eőry Kálmán ezt minden szó nélkül meglőtte. A lövés zajára kiugrott RÍÍOZ Antal atyja is, de vesztére, mert Eőry Kálmán két lövéssel őt is agyonlőtte. A lövöldözés zajára Eőry Imre a helyszínére futott 8 látva, hogy atyja ártatlan embereket öldös, Í közbevetette magát. A bősz apa azonban őt is agyonlőtte. Végre a segítségül hívott csendőrök lefegyverezték a dühöngő apát. Hetedik nap, október 26. Szándékos emberölés bűntettével vádolt Német Jánosné bűnügye. Német János szentgrótpolgárvárosi lakos folyó évi május elején azt hallotta, hogy Szombathelyen annyira pusztít a kolera, hogy a vásárokat is betil­tották. Szombathelyen nem ugyan a kolera, hanem a tífusz szedte áldozatait, Német János azonban ezzel nem törődött, neki fejébe ment az, hogy moBt jön a fenyegető vész s ez annyira meg­zavarta, hogy ez eddig józan ás szorgalmas embor iszákos, préda kezdett lenni. Miért dolgozzon s takarítson, úgyis jön a kolera s elpusztul. Addig hát jól él. S jól élt, elannyira jól, hogy minden­nap dülöngve állított haza s a vagyonka-J-jsztően kezdett fogyni. «. Ezt az asszony nem tűrhette s mikor május 10-én megint részegen került haza a kolera ellen védekező férj, előkapta a nyujtófát s ugy ellátta az öreget, hogy ennek a fél szeme ki se látszott a daganatból. Német János meg volt semmisülve. Fájdalmasan nyöszörögve feküdt le az ágyba, az asszony pedig a padlásra húzódott fel, mert félt, hátha visszaadja az ura a kölcsönt. Éjfél felé Német János felkelt s átment a vele egy udvar­ban lakó nővéréhez, kérve azt, hogy kösse be a fejét hideg borogatással. Ez alatt az asszony lemerészkedett a padlásról s bemenve a szobába, kileselkedett az ablakon. Egyszerre látja, hogy férje a favágóhelyre megy » onnét fejszét vesz fel. Erre az asszony kifutott a szobából, férje háta mögé került s kikapja eunek kezéből a fejszét, e szavakkal: „mindig az életemre törsz, most én végzek veled", férjét a fejszével fejbe vágta s mikor ez a földön elterült, valósággal szétvagdalta férje fejét. Nyolcadik nap, október 27. Szándékos emberölés bűntettével vádolt Ángyán Imre bűnügye. Ángyán Imre és Nyiiádi István tapolczai legények 6zpptember 8-án búcsúra mentek vendég­szerepelni Gyulakeszibe. Búcsúról lévén szó, Ángyán Imre bátorság okából disanóöló késsel fegyverezte fel magát. A buosu azonban csend­ben folyt le. Este Ángyán és Nyirádi egymást átölelve hangosan kurjongatva ballagtak haza Tapolczára. De ime a jó szerencse kedvezett nekik. Szembe velük három békés szándékú oipészlegény jött. Nosza Nyirádi István készen volt az indítvánnyal, hogy jó volna a cipészlegé­nyeket felpofozni. A gondolatot nyomon követte a tett, mire a cipészek fúrva igyekeztek menekülni. Nyirádi István egy darabig még üldözte a cipé­szeket s azután visszatért pajtásához. Ángyán Imre azonban az éj homályában nem ismerte fel a pajtását, azt hitte, hogy a cipészek egyike tart feléje, taláa elégtételt venni s erre előkapva a disznóölő kést, azt markolatig döfte Nyirádi István szivébe. Kilencedik nap, október 27. Gyilkosság bűntettével vádolt Bali József bűnügye. Bali József boczföldi lakos nagyapját, Varga Gergelyt szőlőkaróval agyonverte a szőlőben azért, mert az öreg nem akart már meghalni természe­tes uton s m»rt attól tartott, hogy az öreg, ha még sokáig talál élni, csorbát üt a vagyonon.

Next

/
Thumbnails
Contents