Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-10-11 / 41. szám

4 »Zalamegye, Za)a?árm egyei Hirlap< 1908 október 11. gózott város a gazdagság, jólét jelét sugározta, épen ugy mint társadalmi életünkben az előkelőséget kényszerűségből majmoló, s nyögve viselő középosztály. Nagyon jól tudjuk mi azt, hogy mind-e sok lamentatiónak egy fikarcnyit sem gyógyít a magyar betegségen. Minden marad a régiben s ha véletlenül egy miniszter vagy püspök látogat el hozzánk, mi is erőnkön felül pazar fogadtatásban részesítjük. Mert itt is épenugy, mint az egész országban mindenütt, fő a látszat, a külszin. Hogy belül minden rothadt, korhadt, elporladt, azt ne vegye észre a látogatni jött idegen! De kötelességünk nékünk e visszásságokra rámutatnunk, mert ha még mi is osak hallgatólag is helyeseinők a magyar betegség grasszálását, akkor ugyan mi célja volna annak, hogy tollat is veszünk néha a kezünkbe! ? A magyar betegség abban a percben fog kiveszni országunkból, a mely pillanatban az utolsó magyar leheli ki nemes lelkét! * * * (Bulgária.) A Balkánnak majdnem minden évben megvan a maga világra szóló szenzációja. A véglegesen még nem konszolidált államok, függetlenségre és szabadságra törő kis népek keresik a boldogulás útjait. íme, Bulgária végleg függetlennek nyilvánította magát és királlyá tette Ferdinánd fejedelmet. Bátran szembe néz a törökkel, amely a hódítás jogán még mindig igényt tart rá; nem törődik a szerb törekvésekkel, amelyek Nagyszerbiához szerették volna csatolni Bulgáriát. Szabad, független, önálló akar lenni és az is lesz, mert a nép akarata a legnagyobb hatalom. Nekünk Magyaroknak sokféle okunk van szimpátiával viseltetni a bolgárok törekvései iránt. Bolgária függetlensége pedig annál inkább előnyös ránk nézve, mert hosszú időre kitörte a nagy délszláv álmodóiuak méregfogát. A magyar nemzetnek fontos érdeke fűződik ahoz, hogy a szomszédságában erős szláv uralom képződjék. A mi nemzetünk történelmi rendeltetése az, hogy az egymásra törő nagy népek, a germánok és szlávok között éket képezzen s meggátolja azt, hogy a népáradatok egymásra ne zuhanjanak. Ha minden oldalról erős és hatalmas szláv gyürii vesz bennünket körül, összeroppanunk, mig önálló, szabadságszerető, független kis államok fegyvertársainkká válnak a saját érdekükből. Bulgária nem veszélyeztetheti a magyar impériumot, egy nagy délszláv állam nemzeti létünk veszedelme lehetne. Ferdinánd cár magyar huszár volt, nyelvünket jól beszéli, ereiben a Koháryak ősi nemzetségének vére foly, magyarországi birtokos, jogunk van tehát feltenni, hogy Bulgáriában magyarellenes politikát nem enged osinálni. Örömmel is fogadták széles Magyarországon Bulgária elhatározását s az ősi Tirnovóban összegyűlt bolgárokkal együtt kiáltottuk: éljen a szabad és független Bulgária ! nére tapintottam. Azt se tudta már, mit beszél. Okögött-bakogott, hogy igy-ugy, az asszony . . . Utoljára is kifakadt; — Ej ! Elküldöm a feleségemet, az jobban tud úrral beszélni. Csak arra kérem a tisztelendő urat, el ne mondja senkinek azt a dolgot. Még csakugyan nótát csinálnak rólam — s akkor oda lesz a becsületem 1 Hazakullogott s nem is bolygatta többet az asszonyt, hogy írassa rá a vagyont. De még a bakafántoskodáasal is alább hagyott. Talán attól félt, hogy ha én is megtudom, hogy roszul viseli magát: hát elárulom a titkát s akkor a falu szájára kerül; még az iskolás gyerekek is kicsúfolják . . . A plébános letette a török császár pipatóriumának is diszére váló esi bukót, melyet fenékig szivott s mosolyogva fordult vendégeihez : — Látjátok: ilyen a paraszt. — Ez a gyenge oldala. Nem fél a virtusos ember az ördögtől se, de attól, hogy kinevetik: az ördögnél is jobban fél. Ha becsukják : azzal nem esik folt a becsületén. Do ha nevetségessé válik, ha nótát csinálnak róla, egyszeriben oda a becsület! Sas Ede. í Esklidtszéki tárgyalások. A zalaogerszegi kir. törvényszéknél október hó 19-ikétől 27-éig esküdtszéki ülésszak lesz, amely alatt kilenc bünügy kerül az esküdtek elé. Ennyi ügy még egy ülésszakon sem torlódott össze s a bíróságnak és esküdteknek majd két hétig tartó elfoglaltságot adnak a tőtárgyalások. Első nap, október 19. * Halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolt Piros József salföldi lakos elleni bünügy. Korcsmában ülte meg Piros József az augusztus 2-iki vasárnapot. Néhány pohár borocskától igen bátor lett s ezért a mitsem sejtő Molnár Gyula salföldi lakost orozva ugy szúrta mellbe zsebkésével, hogy a kés átjárta Molnár Gyula szivét s ezt megölte. Második nap, október 20. Gyújtogatás bűntettével vádolt Német Bábi Péter zalalövői lakos elleni ügy. Német Bábi Péter zalalövői kanász 1908 évi jaDuár hó 21-én délben megjelent Háshágyon özv. Miszori Józsefné lakásán azért, hogy a vele vadházasságban élő Mayer Józsefné által otthagyott dunyhát elhozza. Miszori Józsefné nem akarta kiadni a dunyhát s mivel Német Bábi Péter gorombáskodni kezdett. Miszoriné fivére, Kovács Szabó Imre kiutasította őt a házból. Emiatti haragjában Német Bábi Péter távozóban felgyújtotta a pajta szalmafödeles ereszét s pár pillanat múlva az istáló, pajta a bennük felhalmozott takarmánnyal, 1500 K értékben, leégett. Harmadik nap, október 21. Szándékos emberölés büntetténok kísérletével vádolt id. Kozma József bűnügye. Id. Kozma József végedi lakos sehogysem tudott békével kijönni a feleségével, akivel ezelőtt 5 éve 60 éves korában kelt egybe. A vagyoni kérdések s nem a kései szerelem hozta háborgásba a házastársak szivét. Különösen zavarta az ügyet az, hogy háromféle vagyon jövedelmén kellett megosztozniok. Ez már azután annyira nem ment, hogy a házasok végre is különváltan igyekeztek boldogulni. Ettől kezdve azonban az asszony lépten-nyomon bíróság elé vitte a vitás kérdéseket. Ez évi junius hó 24-én maga bíráskodott, amennyiben a mezőn kihúzgálta a krumplit. Ez a krumpli ügy azután annyira felbőszítette id. Kozma Józsefet, hogy revolverrel felfegyverkezve tett látogatást nejének lakásán s nejét fejbe lőtte. A lövedék azonban megakadt a pofa osonton s ennek következtében az asszony életben maradt. Negyedik nap, október 22. Gyújtogatás bűntettével vádolt Szabó József elleni bünügy. Szarjas József kapolczai lakostól f. év tavaszán elloptak egy zsebórát és 3 koronát. Szarjas József annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a lopást Szabó József követte el. Ez a gyanúsítás annyira bosszantotta Szabó Józsefet, hogy folyó évi julius hó 1-én éjjel, mikor épen éjjeli Cri szolgálatra volt kirendelve, Searjas József házát felgyújtotta. Mikor boszuját ekként kitöltötte, bezörgetett az alvó családhoz, hogy ég a házuk a fejük felett. Szarjasék kimenekültek ugyan a házból, de lakóházuk és pajtájuk a tűz martaléka lett. Ötödik nap, október 23. Gyújtogatás bűntettével vádolt Lnj9r Erzsébet elleni bünügy. Lajer Erzsébet 13 éves leánygyermeket Aokermann Ferenc tőrjei lakos cselédnek fogadta fel. Lajer Erzsébet nem szeretett dolgozni s mikor emiatt őt gazdája megfeddte, kilépett a szolgálatból. Ez f. év julius 2-án történt. Lajer Erzsébet másnap megleste, mikor Ackermann Ferenc kiment a mezőre s ekkor a házát felgyújtotta. A tűz átcsapott a szomszédok épületeire is és a tüz martaléka lett még négy gazda pajtája. Hatodik nap, október 24. Szándékos emberölés bűntettével vádolt Eöry Kálmán és Rácz Antal bűnügye. Szentbékáiián junius hó 21-én az olvasókörben hajnalig tartó mulatság volt, melyet Eöry Jenő rendezett. A mulatságon belépti-díjat szedtek, Ra'cz Antal és Lendvai Gáspár azonban beléptidíj nélkül vettek részt a cécón. Mikor hajnalban a mulatók oszladozni kezdettek, Eöry Jenő rászólt Lendvai Gáspárra, hogy ne legyen olyan hangos, hiszen potyán vett részt a mulatságban. E megjegyzésre Lendvai Gáspár tapolczavidéki szokáshoz hiven azzal faléit, hogy kést vett elő s azt kinyitva, Eöry Jenő felé ment. Ezt látva Eőry Jenő, szintén kést kapott elő a azzal gyorsan hasba szúrta Lendvait. Már ezt a Lendvai potya pajtása, Rácz Antal nem tűrhette szó nélkül. Előrántotta revolverét a abból négy lövést tett a társaságra. A lövések Eőry Jenőt az orrán, Vajai Gyulát éa Eőry Kálmánt a karján találták. E vitézi támadás után Ráoz Antal futásnak eredt a elmenekült a hegybe. Ezt bizony jól tette, mert Eőry Kálmán miut bősz vad rohant haza, otthon revolvert vett magához s egyenesen Ráozék portájára ment, hogy megöli az Antal gyereket. Ép ekkor lépett ki az istálóból Rácz Antnl anyja, Eőry Kálmán ezt minden szó nélkül meglőtte. A lövés zajára kiugrott RÍÍOZ Antal atyja is, de vesztére, mert Eőry Kálmán két lövéssel őt is agyonlőtte. A lövöldözés zajára Eőry Imre a helyszínére futott 8 látva, hogy atyja ártatlan embereket öldös, Í

közbevetette magát. A bősz apa azonban őt is agyonlőtte. Végre a segítségül hívott csendőrök lefegyverezték a dühöngő apát. Hetedik nap, október 26. Szándékos emberölés bűntettével vádolt Német Jánosné bűnügye. Német János szentgrótpolgárvárosi lakos folyó évi május elején azt hallotta, hogy Szombathelyen annyira pusztít a kolera, hogy a vásárokat is betiltották. Szombathelyen nem ugyan a kolera, hanem a tífusz szedte áldozatait, Német János azonban ezzel nem törődött, neki fejébe ment az, hogy moBt jön a fenyegető vész s ez annyira megzavarta, hogy ez eddig józan ás szorgalmas embor iszákos, préda kezdett lenni. Miért dolgozzon s takarítson, úgyis jön a kolera s elpusztul. Addig hát jól él. S jól élt, elannyira jól, hogy mindennap dülöngve állított haza s a vagyonka-J-jsztően kezdett fogyni. «. Ezt az asszony nem tűrhette s mikor május 10-én megint részegen került haza a kolera ellen védekező férj, előkapta a nyujtófát s ugy ellátta az öreget, hogy ennek a fél szeme ki se látszott a daganatból. Német János meg volt semmisülve. Fájdalmasan nyöszörögve feküdt le az ágyba, az asszony pedig a padlásra húzódott fel, mert félt, hátha visszaadja az ura a kölcsönt. Éjfél felé Német János felkelt s átment a vele egy udvarban lakó nővéréhez, kérve azt, hogy kösse be a fejét hideg borogatással. Ez alatt az asszony lemerészkedett a padlásról s bemenve a szobába, kileselkedett az ablakon. Egyszerre látja, hogy férje a favágóhelyre megy » onnét fejszét vesz fel. Erre az asszony kifutott a szobából, férje háta mögé került s kikapja eunek kezéből a fejszét, e szavakkal: „mindig az életemre törsz, most én végzek veled", férjét a fejszével fejbe vágta s mikor ez a földön elterült, valósággal szétvagdalta férje fejét. Nyolcadik nap, október 27. Szándékos emberölés bűntettével vádolt Ángyán Imre bűnügye. Ángyán Imre és Nyiiádi István tapolczai legények 6zpptember 8-án búcsúra mentek vendégszerepelni Gyulakeszibe. Búcsúról lévén szó, Ángyán Imre bátorság okából disanóöló késsel fegyverezte fel magát. A buosu azonban csendben folyt le. Este Ángyán és Nyirádi egymást átölelve hangosan kurjongatva ballagtak haza Tapolczára. De ime a jó szerencse kedvezett nekik. Szembe velük három békés szándékú oipészlegény jött. Nosza Nyirádi István készen volt az indítvánnyal, hogy jó volna a cipészlegényeket felpofozni. A gondolatot nyomon követte a tett, mire a cipészek fúrva igyekeztek menekülni. Nyirádi István egy darabig még üldözte a cipészeket s azután visszatért pajtásához. Ángyán Imre azonban az éj homályában nem ismerte fel a pajtását, azt hitte, hogy a cipészek egyike tart feléje, taláa elégtételt venni s erre előkapva a disznóölő kést, azt markolatig döfte Nyirádi István szivébe. Kilencedik nap, október 27. Gyilkosság bűntettével vádolt Bali József bűnügye. Bali József boczföldi lakos nagyapját, Varga Gergelyt szőlőkaróval agyonverte a szőlőben azért, mert az öreg nem akart már meghalni természetes uton s m»rt attól tartott, hogy az öreg, ha még sokáig talál élni, csorbát üt a vagyonon.