Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-10-11 / 41. szám

XXV Ili évfolyam. Zalaegerszeg, 1908 október II 41. szám. Előfizetési tiiji Egész évífo 10 K — f. Kél évre . 5K-I Negyed évre . 2 IC 58 f Egyes azám ára 20 lillér Hirdetések i : Megáilapodán szerint Nyilttér sorúnként 1 K Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAVARHE Politikai és társadalmi hetilap. L A P iegjelenik minden vasárnap. Zaíavármegye közönségéhez! Polgártársak! Kossuth Lajos eszméi győzelemmel, diadallal kerültek ki a legutolsó választás alkalmával. — A nemzet itélt. — Elsöpörte a haza testén élősködő korhadt rendszert, hogy megujűöa Magyarországot. Á 48-as idők hatalmas gondolatai, eszméi kitörtek a keblek hői, lerázlák magukról a bilineset, felszabadultak a lelkek és a nemzet ideális lelkesedéssel magasra emelte azt a zászlót, a melyre a nagy idők rendít­hetetlen igéi: szabadság, egyenlőség, test­vériség voltak lángbetükkel felirva. A felemelt zászlót abban a fényben, a hova a megtisztult Magyarország emelte, fenn is kell tartanunk. Ősi jogaink visszaszerzésének, szabad­ságunk, önállóságunk visszavivásának ideje elérkezett, de nagy nehezen elfoglalt állás­pontunkat csak akkor tudjuk megtartani, ha szervezkedünk, tömörülünk. Tudnunk kell, hogy ki áll az igaz negyvennyolcas zászló mellé, hogy kire Bzámíthat a haza, a negyvennyolcas eszmék védelmében. A vármegyei függetlenségi és negyven­nyolcas párt teljesen még szervezve nincs. Ez okból határozta el a megyei függet­lenségi és negyvennyolcas párt vezetősége azt, hogy megalakítja a megyei független­ségi és negyvenyolcas pártot, hogy a megye igaz polgárai egy táborba egyesülve oly erőt alkothassanak, a melyet megdönteni lehetetlen. Aki igaz függetlenségi polgár, arra és annak támogatására a szervezetnek szük­sége van; és hogy hányan vagyunk, azt tudnunk kell. Kérjük a függetlenségi és nyegyven­nyolcas érzelmű polgártársakat, hogy a zala­megyei függetlenségi és negyvennyolcas pártba történő belépésüket szóval vagy Írás­ban ifjú Czukelter Lajos pártjegyzőnél (Zalaegerszeg, Berzsenyi-utca 2. sz.) beje­lenteni szíveskedjenek. Zalaegerszeg, 1908 október 6. Hazafias üdvözlettel: Bosnyák Géza a zalavármegyei függetlenségi és 48-as párt elnöke, ifjú Czukelter Lajos a zalavármegyei független­ségi és 48-as párt jegyzője. Bonyodalmak. Ezelőtt harminc esztendővel a berlini szerződés alapján Ausztria-Magyarország megszállották Boszniát, Herczegovinát és a Lim vidéket, az úgynevezett novibazári szaiulzsákságot. Sok magyar baka és magyar huszár vére festette pirosra a sziklás ország földjét s a háború aluLt született katona­nóták siratták el a Magláj, Bihács, Izacsics 'mellett eleseti magyar fiuk sorsát. A bosnyákok és hercegócok, különösen a mohamedán lakosság nem tudott bele­nyugodni abba, hogy a monarkia hadserege minden ellenállás nélkül bemasírozzon az országukba. Török uralom alatt akartak maradni. A törökhöz ugyan nem kapcsolta őket sem faji, sem nyelvi kötelék, hanem az iszlám vallás, amely a kereszté­nyek elleni fanatikus gy űlöletet és megvetést tanítja. A mohamedán bosnyák jól érezte magát a török uralom alatt, mert a keresz­tény szerbek felett ur volt s az elgyengült ottomán birodalom zilált igazgatása is neki kedvezett abban, hogy zabolátlanul élhes­sen és zsarolhassa a keresztény szerbeket és horvátokat. Török katonáknak tehát könnyű volt fellázítani Bosznia és Herczegovina népét. És ha a felkelők nem zavarják meg a nagyhatalmak kalkulusait, a megszállás bevezetése nem lett volna egyéb, mint bemasírozás, egy kis tüntetésszerü csete­patéval fűszerezve. Harminc esztendőn keresztül azután a Monarkia igazgatta a megszállott tartomá­nyokat. A megszállás a rend biztosítása és a humanizmus, a civilizáció terjesztése nevé­ben esett meg. A megszállott tartományok igazgatásának berendezése is ezeken a jel­szavakon épült fel. A forrongó, rakoncát­lan népek pacifikálása volt a bevallott cél, amint Anglia is ezen a címen vonult be Indiába, az oroszok is ezért mentek Koreába, a franciák Algirba stb. stb. Szóval Bosznia és Herczegovina megszállása is a fegyver­rel való civilizálás jegyében esett meg. Tényleg azonban egyéb indokok mozgat­hatták a nagyhatamakat s része volt ebben az akcióban a török birodalom felosztására való törekvésnek is: de plausibilis az a feltevés is, hogy a Monarkia az őt övező szláv gyűrűbe akart beékelődni, hogy ezzel rést üssön a délszláv egyesülési törekvé­sekbe és elejét vegye annak, hogy az illyr álom valóra válhasson. Annyi bizonyo*, hogy sok tekintélyes magyar államférfiú 1878-ban sem látta tisztán a megszállás célját; még többen voltak, akik Magyarországra nézve nem látták előnyösnek a Monarkia akcióját, amely előbb-utóbb nemzetközi bonyodal­makra s a két államfél között megoldha­tatlan közjogi kérdésekre vezethetett. A megszállás azonban megtörtént s most már, amikor a megszállott tartományok teljesen a Monarkiához csatoltattak, az indokok feszegelése felesleges. De foglal­koznia kell minden gondolkodó magyar embernek azzal a kérdéssel: hogy mi lesz Bosznia és Herczegovina helyzete a jövő­ben? Ennek a kérdésnek a megoldását nem szabad a szokásos magyar nemtörődömség­gel a magas politikára bizni, hanem át kell menni a köztudatba annak, hogy : először is Magyarországnak, mint alkotmá­nyos államnak az okkupálásba, Angliede­rungba beleszólása van, másodszor, hogy a megszállott tartományokhoz történelmi jogon és a koronázási eskün és hitlevélen alapuló igényünk van; harmadszor a monarkikus kapocs nem tűri, hogy Magyar­ország és Ausztria közös területeket sze­rezzenek, tehát az okkupált s a mult héten megjelent királyi kéziratokkal most már Őfelsége szuverenitása alá tartozó orszá­goknak vagy az egyik, vagy a másik állam­hoz kell tartoznia; közösek nem marad­hatnak. Hiába kerülgetjük a kérdést, az Angliede­rungnak, ahogyan a hivatalos német kife­jezés Bosznia végleges okkupálását nevezi, egy kis abszolutisztikus ize van. A lénye­gen nem változtat az, hogy a formá­kat betartották s a miniszterelnökök a királyi kéziratokat ellenjegyezték. Azért a csatolás mégis csak sine nobis történt. Ehez már a nemzetnek nem lehet szava s a végleges kapcsolat egy fogas kérdés elé állította Magyarországot, amelyet feltét­lenül meg kell oldani. A közjogi kapcso­lat kérdését értjük, amely még sok baj­nak lesz a kútforrása. Történelmi jogaink Boszniához kétség­telenek. II. Béla király óta Bosznia Magyar­országhoz tartozott s Béla fia László már Bosznia hercege cimet viseli. Ha a bánok igyekeztek is magukat a magyar király hatalma alól felszabadítani, ha egyik-másik királyi cimet viselt is, ez még nem jelenti Mai számunk 10 olíf^l

Next

/
Thumbnails
Contents