Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-09-20 / 38. szám

1908 szeptember 20. • Zalamegye, Zalavái megyei Hirlap« való hivatkozásijai kijelenti, hogy azokat annak biztosításául tette letétbe, hogy az általa bejelen­tett szeszfőzdét, kontingensben való részesítése esetében legkésőbb az 1910. évi január hó l-ső napjáig téüyleg üzembefogja helyezni és egyúttal beleegyezik abba, hogy a mennyiben ezen köte­lezettségét nem teljesítené, a letett biztosíték minden további meghallgatása nélkül az 1908 évi XXVIII. t.-oikk 84. § ában körűiirt módon felhasználtassák. Az üzem megkezdésére megállapított határidő betartása esetében a biztosíték a letevőnek vissza­adatik, ellenben a határidő be nem tartása ese­tében a kiosztott kontingenshez való igénynek végleges elvesztésén kivül még a letett biztosí­ték is veszendőbe megy és a most hivatkozott törvényes rendelkezések szerint használtatik fel. Újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzde törzskontingense 720 hektolitert meg nom halad­hat és ugyanazon személy még akkor is csak egy újonnan keletkező szeszfőzdére nézve részel­tethető kontingensben, ha az általa bejelentett több szeszfőzde önálló kezelésben levő külön-külön mezőgazdaságokon létesíttetnék is. A kontingensben való részeltetés tekintetében az ujonan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék­kel azonos elbánás alá esnek a már létező, a tör­vénynek megfelelő azok a mezőgazdasági szesz­főzdék is, melyek kontingens nélkül tartatnak üzemben és kontingensben való részeltetést kérnek. A fentebb hivatkozott rendelkezésekre való tekintettel szükséges, hogy az igénybejelentéssel együtt a bejelentés benyújtója egy közjegyzőileg hitelesített vagy esetleg két tanú előtt aláirt nyilatkozatot is terjesszen be, melyben kötelezi magát, hogy a szeszfőzde gyári berendezését hazai gyáraktól íogja beszerezni, továbbá szük­séges, hogy — a mennyiben nem szövetkezeti szeszfőzdéről van szó — az előirt biztosíték­nak történt letétele ugyanakkor igazoltassék és a biztosíték lekötése iránti nyilatkozat is benyuj­tessék. Köteles továbbá az igénybejelentés benyúj­tója szabatosan kijelenteni, hogy milyen mennyi­ségű törzskontingens kiosztását igényli. Az igénybejelentésekkel egyidejűleg kimuta­tandó, hogy az üzembe helyezni szándékolt uj szeszfőzdére nézve azok a törvényszerű feltéte­lek, melyek alapján a szeszfőzde a szeszadóról szóló 1899. évi XX. t.-cikk 5. §-nak rendelke­zései szerint a mezőgazdasági szeszfőzdék közé sorolandó, teljesítve vannak. E végre ezek az igénybejelentések az alább felsorolt adatokat kell, hogy tartalmazzák és illetőleg az alább megemlített okiratokkal kell, hogy felszerelve legyenek. Az igénybejelentésnek tartalmaznia kell: a) a község nevét, melyben a szeszfőzde üzembe helyeztetik és azon földrészlet telekkönyvi 8 hely­rajzi számának megjelölését, a mely földrészletre a szeszfőzde felállíttatni fog; b) a szeszfőzde tulajdonosának és vállalkozó­jának nevét; c) határozott megjelölését azon mezőgazda­ságoknak, melylyel illetve melyekkel a jutalomra és a kontingensre igényt tartó szeszfőzde össze­függ ; d) ezen mezőgazdaság illetve mezőgazdaságok vállalkozójának, esetleg vállalkozóinak és e) tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, a mennyiben pedig a valamely mezőgazdaság­ban egyesített összes földterületek nem egy és ugyanazon személy íulajdonát képeznék, az összes tulajdonosoknak nevét; f) az egyes földterületek (szántóföldek, rétek és legelők) nagyságát egyenként és összesen; g) a szeszfőzdében előreláthatólag feldolgo­zandó anyagok nemét; h) megjelölését annak, hogy ezek az anyagok előreláthatólag honnan szándékoltatnak beszerez­tetni ; i) nyilatkozatot arra nézve, hogy vájjon a szeszfőzde mellett, vagy a mezőgazdaság terüle­tén levő istállók elegendök-e arra, hogy azokban a naponként kifőzendő cefremennyiségnek minden egyes hektoliterje után legalább 1 darab szarvas­marha (ökör, bika, tehén) vagy legalább 10 darab sertés vagy juh beállíttathassék ; k) abban az esetben, ha a szeszfőzést és a szeszfőzdével összekötött mezőgazdaságot, illetve mezőgazdaságokat nem egy és ugyanaz a személy űzi, a szerződésen alapuló azon jogviszony meg­jelölését, mely egyrészről a szeszfőzde, másrész­ről a mezőgazdaság vállalkozója illetve mező­gazdaságok vállalkozói között a szeszfőzéshez szükséges anyagokra, valamint a szeszfőzés utján nyert moslékra, illetve az ezen moslékon saját vagy idegen számlára tartott állatok trágyájára nézve fennáll. A szövetkezetek által üzemben tartandó szesz­főzdékre vonatkozó bejelentésnek a c), d), e), és f) pontokban foglalt adatokat a szövetkezet minden egyes tagjának mezőgazdaságára kiterje­dŐleg kell tartalmaznia. A bejelentés a következő okmányokkal szere­lendő fel, nevezetesen : a) telekkönnyvi kivonatokkal a szeszfőzdére és az ezzel összefüggő mezőgazdaságra vagy mezőgazdaságokra, illetve a szövetkezetek által üzemben tartandó szeszfőzdéknél a szövetkezet tagjainak a szeszfőzdével összefüggő mezőgazda­ságaira vonatkozó tulajdonjogi viszony beigazo­lása végett. A mennyiben a szeszfőzde a telek­könyvben kitüntetve nem lenne, a szeszfőzde tnlajdonjogi viszonyára nézve az illetékes községi előljáró bizonyítványával; b) kataszteri birtokivek kivonataival az egy meghatározott mezőgazdasággá egyesített föld­területekre nézve, a mennyiben a telekkönyvek az egyes földterületek térnagyságát és a tényleges mivelési ágakat (szántók, rétek, legelők) nem tüntetik ki. A szövetkezetek által üzemben tartandó szeszfőz­déknél ezen igazolásnak a szövetkezet vala menyi tagjainak mezőgazdaságaira kell kiterjednie; a fentebbi a) és b) pontok szerinti igazolásra nézve a szövetkezetek részéről üzembe helyezni szándé­kolt szeszfőzdékkel kapcsolatos mezőgazdaságokra vonatkozó telekkönyvi kivonatokat és kataszteri birtokiveket a pénzügyigazgatóság hivatalból szerzi be abban az esetben, ha az igénybejelen­tésben a telekjegyzőköny száma, illetőleg a katasz­teri birtokiv száma szabatosan megjelölve van; c) az illetékes községi elöljáróság arra vonat­kozó bizonyítványával, hogy a szeszfőzde a meg­határozott mezőgazdasággal vagy több mezőgazda­sággal, illetve a szöv 1 1 'zet tagjainak egyes mezőgazdaságaival oly összefüggésben van, hogy : aa) a szeszfőzde részére a szesztermelésre szükséges anyagokat kizárólag vagy legalább is legnagyobb részben a vele összefüggésben levő mezőgazdaságban vagy mezőgazduságokban egye­sített földterületek, illetve a szövetkezet tagjai által űzött mezőgazdaságok terményei szolgál­tatják ; bb) a szeszfőzde viszont a vele összefüggő mezőgazdaság, illetve mezőgazdaságok javára a szesztermelésnél nyert moslékot mint takarmányt, vagy legalább az általa ezen a moslékon saját vagy idegen számlára hizlalt marháktól származó trágyát engedi át. Az esetre, ha a szeszfőzde éa a mezőgazdaság, illetve mezőgazdaságok vállalkozói különböző személyek volnánik, a bb) alatti pontban emlí­tett ténykörülmények bizonyítékaiként a közöt­tük a moslékra, illetve trágyára nézve fennálló szerződés határozmányai szolgálnak. Arra az összefüggésre nézve, mely a valamely szövet­kezet által fentartandó szeszfőzde és a szövet­kezet tagjainak egyes mezőgazdaságai között fennáll, a szövetkezésre vonatkozó szerződésnek kell, hogy a felvilágosítást megadja; d) abban az esetben, ha a szeszfőzdével össze­függő mezőgazdasági földterületek nem tartoz­nak egy és ugyanazon mezőgazdaság birtok­állományához és illetőleg abban az esetben, ha a szeszfőzde és a mezőgazdaság vállalkozója nem egy és ugyanazon személy, az illetékes községi elöljáróságnak a földterületeknek a szeszfőzdétől és a gazdasági épületektől, továbbá a marha­istállóknak a szeszfőzdétől való távolságát iga­zoló bizonyítványával; e) az istállók terjedelmeire vonatkozó hiteles kimutatással; f) az esetleg fenforgó bérleti, illetve haszon­bérleti viszonyok beigazolására az illető szerző­déseknek az aláírásokra nézve hitelesített eredeti példányaival vagy ezek hitelesített másolataival. Ha a szeszfőzést nem a mezőgazdaság, illetve mezőgazdaságok vállalkozói űzik, az ezek között és a szeszfőzdevállalkozó között fennálló viszony szabályozása iránt kötött szerződés, esetleg szerző­dések kell, hogy határozott intézkedéseket tar­talmazzanak arra nézve, hogy a szeszfőzde a szüszfőzésre szükséges nyersanyagokat kizárólag, vagy legalább is legnagyobb részben a kapcsola­tos mezőgazdasiíg, illetve mezőgazdaságok termé­nyeiből nyeri; hogy másrészről a szeszfőzésnél nyert moslékot takarmányként, vagy legalább az általa ezen moslékon saját vagy idegen számlára tartott marháktól származó trágyát az illető mezőgazdanágnak vagy mezőgazdaságok­nak szolgáltatja; g) szövetkezetek által üzemben tartott szesz­főzdéknél a szövetkezeti viszonyra vonatkozó szerződéssel. Ha az üzembe helyezni szándékolt uj mező­gazdasági szeszfőzde már be van rendezve, a bejelentéshez egyúttal a szeszfőzde üz'eti helyi­ségeinek leírása, az edények és müeszközök jegy­zéke, a fczeszfőzdáben alkalmazott főzőkészülék­nek és alkatrészeinek egyenlő méretek ezerint elkészített rajza és az üzemi mód leirása is melléklendő. Ebben az esetben annak a körül­ménynek igazolásául, ho^y a már berendezett uj mezőgazdasági szeszfőzde felszereléseit hazai gyáraktól szerezte be, a felszerelést szállított hazai gyár eredeti számlái is bemutatandók. Az igénybejelentések benyújtói abban az eset­ben, ha a beterjesztett kataszteri birtokivben kimutatott földterületeknek a beterjesztett telek­jegyzőkönyvi kivonatokban felvett birtoktestek­kel való azonossága már ezekből az iratokból kétségtelenül ki nem derül: kötelesek még a községi elöljáróságnak bizonyítványával igazolni, hogy a kataszteri birtokivek és a telekjegyző­könyvi kivonatok ugyanazon egy birtokállo­mányra vonatkoznak. Figyelmeztetnek az érdekeltek, hogy a mennyi­ben valamely bejelentett uj mezőgazdasági szesz­főzde részére az 1908 évi XXVIII. t.-oikk 84. § ában körülirt eljárás szerint annak idejében megállapítandó részesedési alaphoz képest kijáró kontingens 300 hektoliternél kisebb, megenged­hető lesz az is, hogy a kontingens egy már létező olyan szeszfőzdében legyen kitermelhető, mely szeszfőzde a kiosztott kontingens meg­állapításánál számításba vett mezőgazdasággal a szeszadóról szóló 1899. évi XX. t.-c. 5. §-a szerinti kapcsolatba helyeztetett. E feltételen kivül megkívántatik azonban még az is, hogy az illető szeszfőzdének már meglevő kontingense az egyesítendő kontingenssel együtt 720 hekto­litert meg ne haladjon. Az ilyen egyesítés engedélyezése azonban már az igénybejelentésben kérendő s az egyesítés megtörténte után a kontingens a szeszfőzdétől többé el nem különíthető, hanem a szeszfőzde egységes kontingensét képezi. Itt megjegyeztetik, hogy azok az igénybejelen­tések, a malyek a fent megjelölt határidő után nyújtattak be, nemkülönben azok, a melyek kellően felszerelve nincsenek, vagy melyeknek mellékleteivel a törvényszerű feltételek teljesítése nem igazoltatik: az 1909/1910 évi termelési idő­szakra vonatkozó ezen felosztásnál nem lesznek figyelembe vehetők; a beterjesztett kataszteri birtokivekben kimutatott oly földterületek pedig, melyekre nézve a telekjegyzőkönyvekben felvett birtoktestekkel való azonosság kellően be nem igazoltatik, a kontingens iránti igény elbírálásá­nál, illetőleg a részesedési alap meghatározásá­nál nem lesznek tekintetbe vehetők. Végül figyelmeztetnek az érdekeltek, hogy ha az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére az 1909/1910. évi felosztási idő­szakban igénybevehető 17.000 hektoliternyi kontingens nem lesz elegendő arra, hogy a részel­tetést igénylő minden egyes uj mezőgazdasági szeszfőzde számára a részesedési alapjának meg­felelő, de 720 hektoliternél nagyobb törzskontin­gens, illetőleg az e hányadnál esetleg kisebb mennyiségben kért törzskontingens kiosztható legyen; ez esetben az 1908 évi XXVIII. t.-c. 84. §-ában foglat rendelkezéshez képest és az ott meghatározott elsőbbség szem előtt tartása mellett a bejelentettek közül csak annyi uj szeszfőzde lesz kontingentálható, a hánynak a részesedési alapnak megfelelő törzskontingens a faiosztás alá kerülő mennyiségből kijut. Minthogy a kontingensben részesítendő uj mezőgazdasági szeszfőzdéknek kijelölésénél az 1908 évi XXVIII. t.-c. 84. §-ának tizedik bekezdése szerint azon szeszfőzdék közül, melyek­kel kapcsolatos mezőgazdaságra nézve az ugyan­ott irt követelmények fenforognak, első sorban azok lesznek részeltetendők, melyek ugyanazzal a mezőgazdasággal való kapcsolat mellett már kontingenssel birtak, de kontingensüket az üzem­nek végleges beszüntetése következtében elvesz­tették : ennélfogva azok a bejelentők, kik az általuk bejelentett szeszfőzdének ezen az alapon

Next

/
Thumbnails
Contents