Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-09-13 / 37. szám

»Zalaraegye, Zalavárno egyei Hírlapi 1908 szeptember 13, A mezőgazdasági kamarák szervezésére vonatkozó javaslatot Sárközy Viktor titkár ismert,ette H a választmány azt a gazdák érdekeivel megegyezőnek találta. Kifejezést adott azon óliajáiiak, hogy a kamarák szervezése alkalmával Zalavármegye önálló kamarát kapjon, miután idővel a kamara valószínűleg magába olvasztja a gazdasági egyesületet, Zalavármegyének pedig ujry kiterjedésénél, mint gazditsági viszonyainál fogva szüksége van a területén működő érdekképviseletre. A javaslat 12. §-a akként intézkedik, hogy a kamarai beltagok választásánál a szavazati jog az érdekeltség aránya szerint álhipíttatik meg, de a választókerület szavazatainak felénél több szavazatot egy érdeseit birtokos sem gyakorolhat. Ezt az intézkedést a választmány akként óhajtja módosítani, hogy az egy birtokos által gyakorolható szavazatok száma az összes szavazatok egy negyed részét meg ne haladja. Ezután a takarmányhiány enyhítésére irányuló akció került tárgyalás alá, a földművelési miniszternek erre vonatkozó rendelete alapján. A kormány az állatállomány fentartása érdekében indított akció keretébe Zala vármegyét is bevonta s felkérte a Gazdasági Egyesületet, hogy a bí'jok enyhítésére irányuló helyi akciót mozdítsa elő. A miniszter csak azokat a kisgazdákat kívánja segélyezni, akik saját erejükből nem képesek takarmányt beszerezni. Az akció akként szerveztetik, hogy az állattenyésztési felügyelő, az alispánnal, a főispánnal s a Gazdasági Egyesülettel egyetértőleg megállapítja, hogy a vármegyében községenként hol és milyen takarmánynemüekben van hiány s mily arányban van segélyre szükség. A begyűjtött adatok alapján lesz felterjesztés intézendő a kormányhoz. Azoknak a kisgazdáknak, akik tényleg nehéz helyzetbe jutottak, a kormány a hiányzó szálas és erőtakarmány beszerzését akként kívánja lehetővé tenni, hogy a beszerzési árból legfeljebb 30°/

0-ot elenged, 70°/

0 P

edig készpénzben megtérítendő. Különös kivételkép a az Egyesület véleményezése s a törvényhatóság jótállása mellett megengedi a miniszter, hogy a beszerzési ár 70°/

0-a két óv alatt kamatmentesen fizettessék vissza. Csak kivételes esetekben kaphatnak kisgazdák vagy gazdasági munkások, akik a takarmány árát egyáltaljában nem tudják megfizetni, ingyen takarmányt. A takarmány beszerzése tekintetében a miniszteri rendelet első sorban az erőtakarmányokat emeli ki. Ezek központi kezelés utján fognak a gazdákhoz juttatni. Az egyesület megállapítja, hogy az Ínséges helyzetben levő gazdáknak mennyi korpára vagy más erőtakarmányra van szükségük s a takarmány a kijelölendő vasú; i állomásra küldetik. A miniszteri rendelet kiemeli, . hogy egyes takarmányelőkészítő gépek birtokába kivánja juttatni a kisgazdákat. Erre vonatkozólag azt ajálja, hogy a gépeket az egyesület szerezze be, amely esetben a beszerzési és szállítási költség egy része segély gyanánt adományoztatnék. A kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a Zalavármegye területén levő vasúti állomásokra, takarmányozási célokra leendő felhasználás végett szállított széna, szalma, szecska, tengerikóró, bükköny, gabonaalj, korpa, repcepogácsa, liszt, árpadara, kukoricadara, malomkonkoly, moslék, miiíálacaira, törköly, szörplé, takarmányrépa után a kivételes díjszabások alkalmaztassanak. A kedvezményes díjtételek a kö vetkezők : szálas takarmánynál 50 kilométerre 16 fillér, 100 klmtr. 27 f, 200 klmtr. 49 f, 300 klmtr. 67 f, 400 klmtr. 85 f, 500 klmt. 97 f métermázsánként. Erőtakarmányoknál a fenti távolságokra: 22, 38, 70, 97," 123, 141 fillér. Moslék, szörplé,' törköly, malátacsira, takarmányrépa után: 18 37, 57, 77, 97, 111 fillér. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a pénzügy igazgatóságoknak, amelyben megengedi, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék a szesztermelésnél nyert moslékot minden Korlátozás nélkül eladhassák a takarmányhiányban szenvedő vidékek gazdáinak, ha a főszolgabíró által kiállított bizonyítvánnyal igazolják, hogy a saját községükben, valamint az ezzel közvetlenül határos községek határaiban takarmányhiány van. A földművelési miniszter különös gondot kíván fordítani a tenyészállatok teleltetésének biztosítására. Általános tapasztalat, hogy a gazdák a takarmány ínségen a nove;idékmarhák eladásával akarnak segíteni, ami által a tenyészanyag csökkenik. Hogy a tenyésztési célokra alkalmas növendék üszők az országos tenyésztés céljaira megtartassanak s a levágatástói vagy kiviteltől megmentessenek, a miniszter előmozdítani kivánja azt, hogy a tenyészértékkel biró — 2 éves üszők más vidókbeli s takarmánnyal rendelkező gazdáknál elhelyeztessenek. Ily tenyészanyagnak a takarmányhiány által leginkább sújtott dunántuli vidéken való beszerzésihez a kormány kölcsönt is nyújt, amely 3V/«-08 kamat mellett 3 év alatt lesz törlesztendő. Hajlandó továbbá a Dunántul tenyészanyagot beszereztetni azon esetre, ha a pirostarka hegyi fajta bemi-simmenthali jellegének oly tenyészkeriiletében, mely takarmánnyal rendelkezik, a tenyészanyag egy évi tartásra és ápolásra megbízható kisgazdáknál párosával és akként elhelyezhető lenne, hogy egy év leteltével egyik állat a tartás ós ápolás fejében a vállalkozó kisgazda tulajdonába jutna. A Zalavármegyei Gazdasígi Egyesület választmánya a ministeri rendelet végrehajtása céljából a helyi akciót megindítja. A takarmányhiányra vonatkozó adatok a közigazgatási hatóságok által már összegyűjtettek, az állattenyésztési felügyelő pedig a helyszínén ellenőrzi az adatok helyességét Az Egyesület vidékenként két-két tagot felkér, hogy az állattenyésztési felügyelőt működésében támogassák. Az Egyesület csak erőtakarmányok, különösen korpa és ezenkivül szalma beszerzését fogja közvetíleni, miután a miniszteri rendelet a széna minőségének kifogástalan voltáért való teljes felelősséget az Egyesületre kivánja hárítani. Elek Ernő indítványára felír az Egyesület a kormányhoz aziránt, hogy a szállítási kedvezmény ne csak a kukoricadarára, hanem a szemes kukorioára és burgonyára is terjesztessék ki, miután a kukoricának a vásárlás helyén való megdaráltatása a beszerzési költségeket emeli, a dara romlásunk van kitéve s miután a rosz burgonyatermés miatt a mezőgazdasági szeszgyárak kontingensük egy részét vagy vásárolt burgonyából vagy kukoricából lesznek kénytelenek kitermelni. A lakbér. Tudvalevő dolog, hogi- a tisztviselők lakbérét 1908 év utolsó negyedétől kezdve a kormány újból rendezi. A lakbérek újból való megállapítását s a városoknak osztályokba sorozását a változott viszonyok követelték, mert nem volt Magyarországon talán egyetlen egy város som, ahol ma már a tisztviselő, különösen a kisebb fizetési osztályokba sorozott tiszviselő, a lakbérre rá ne fizetett volna. Az építési költségek, a városokban a pótadó s a házakra nehezülő egyéb járulékok felemelkedtek, U;hát drága lett a lakás is. A rendezés ugy történik, hogy Budapest és Fiume az első lakbérosztáiyba soroztattak s a lakbérek a IV. fizetési osztályban levő tisztviselők részére 3000, az V. fiz. o. 2500, a VI. f. o. 2000, a VII. f. o. 1600, a VIII. f. o. 1300, a IX. f. o. 1000, a X. f. o. 900, a XI. f. o. 800 s a szolgák részére 400 koronában állapíttattak meg. A vidéki városokat a begyűjtött adatok alapján 6 osztályba sorozzák s az egyes osztályokba sorozott városokra a budapesti lakbér 90, 80, 70, 60, 50, 40 °/

0- ában fog a lakáspénz megállapíttatni. Az egyes városok osztályokba sorozása a három szobás lakások átlagos bére alapján történik. A kir. pénzügyigazgatóságok a házbérvallomások alapján megállapították minden egyes állomáshelyre nézve a háromszobás lakások átlagos bérét s ennek alapján a IX. fizetési osztályban levő tisztviselők lakáspénzét, amelyhez arányítva állapíttatnak meg a többi fizetési osztályokra eső lakbérek. Jellemző tünet, hogy a begyűjtött adatok az országban sehol sem vezettek megnyugtató eredményre. Ennek az oka az, hogy a miniszteri rendelet általában csak háromszobás lakásokról s/ól, minden háromszobás lakás bárét számításba véteti s nem tesz külömbséget a tekintetben, hogy az tisztviselői lakásnak alkalmas-e vagy nem. A nedves, egészségtelen, zug utcákban levő lakások bére szintén számításba vétetett s ez természetesen az átlagot miudeuiitt lenyomta. DJ lényegesen befolyásolta az eredményt az országszerte divó lakbéreltitkolás is, amennyiben sok házbérvallomás hamis adatokat tartalmaz. Ezért az állami tisztviselők országos egyesülete már felirt a kormányhoz aziránt, hogy a városok beosztásánál ne ragaszkodjék mereven a begyűjtött adatokhoz, hanem vegye tekintetbe egyes városok speciális viszonyait. A memorandumok, amelyeket városok és tisztviselők a lakbérek ügyében benyújtanak, egymást érik. Érdekes jelenség az is, hogy a lakásviszonyok a kisebb városokban a legroszabbak. Mert amig nagy városokban a központoktól távolabb fekvő, de tisztviselő lakásoknak alkalmas házak bére tűrhető, kisvárosokban kevés levén a jó lakás, ezek bére hallatlanul magasra szökött. Zalaegerszegen az összegyűjtött adatok nagyon alacsony átlagot eredményeztek R a város ennek alapján a II. lakbérosztályból a IV-ikbe kerülne, holott jól tudjuk, hogy a megfelolő jó lakások mód felett drágák. Ezért az állami és vármegyei tisztviselők értekezletet tartottak s a főispán utján memorandumot terjesztettek a kormány elé, kérve a magasabb lakbérosztályba való sorozást. Az emlékirat számszerűleg kimutatja, hogy tiz év alatt a bevallott házbérjövedelem több mint lOO°/

0-kal emelkedett, anélkül, hogy tömegesebb és nagyobbszabásu épitkezések történtek volna. Akik bérlakásokra szorulnak, vagy kénytelenek egészségtelen zugokkal beérni, vagy lakbéreikre ráfizetni. A pénzügyigazgatóság által begyűjtött adatok alapján a zalaegerszegi lakbér a budapestinek 70°/

o-a volna, de az igazgatóság is azt jelentette, hogy ez a tényleges viszonyoknak nem felel meg. A tisztviselők memoranduma 90°/„-ot kér. A lakbérek az alábbi táblázat szerint fognak kiszámíttatni. Az I. alatti a budapesti és fiumei lakbér, a II. rovat ennek 90°/

0, a III. 80, a IV. 70, V. 60, a VI. 50 s a VII. 40°/

0-a. Zalaegerszegre vonatkozólag legjobb esetben a II. alatti, legroszabb esetben a IV. alatti lakbérek fognak érvénnyel birni. Lakbér osztály Fiz. oszt. I. II. III. IV. V. VI. VII. IV. 3000 2700 2400 2100 1800 1500 1200 V. 2500 2250 2000 1750 1500 1250 1000 VI. 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 VII. 1600 1140 1280 1120 960 800 640 VIII. 1300 1170 1040 910 780 650 520 IX. 1000 900 800 700 600 500 400 X. 900 810 720 630 540 450 360 XI. 800 720 640 560 480 400 320 szolgák 400 360 320 280 240 200 160 A hivatalszolgák mozgalma. A budapesti állami szolgák és altisztek már évekkel ezelőtt mozgalmat indítottak anyagi helyzetük javítása, szolgálati és előléptetési viszonyaik rendezése érdekében. Később a mozgalom országossá lett s egy bizottságot választottak, azzal az utasítással, hogy a kormányhoz és a képviselőházhoz intézendő feliratot dolgozzon ki. Ez a bizottság most újból akoióba lépett s csatlakozásra szólította fel a vidéki állami, valamint a•/. összes vármegyei szolgákat és altiszteket is. A mozgalom főcélja az, hogy a szolgák és altisztek részére az automatikus előlépés biztosíttassák ugy, hogy fizetésük 1200 koronáig emelkedjék; továbbá, hogy a fizetésükből levonandó havi 1 koronákból alap képeztessék, amelyből elöregedett szolgák s özvegyek e's árvák segélyeztessenek. A Zalavármegye területén szolgálatban álló szolgák és altisztek szintén csatlakoztak a mozgalomhoz. Nóvák János vármegyei hivatalszolga elnöklete alatt értekezletet tartottak 8 azon a következő jegyzőkönyvet vették fel: Jegyzőkönyv, felvétetett Zala vármegye területén állami és vártnegyei szolgálatban álló altisztek és szolgák Zalaegerszegen 1908 évi szeptember hó 6-án tartott értekezletéről. Jelen voltak : Nóvák János, Dómján István, Miklós Mihály, Simon József, Tary József, Sikota Antal, Halász János, Móricz István, Kajtár György, Farsang Gyula, Máté István, Vörös Péter, Hicksült Ferenc, Simonics Péter, Városi Vendel, Kutasi Józs-f, Dir Istváu, Tóth János, Szabó Péter, Léránt István, Gősi Ferenc, Németh Ferenc, Gelencsér Antal, Németh Ferenc, Szekeres Sándor, Sirotár Vince, Gaál Pál, Puplioa Ferenc, Keresztúri József, Vörös János, Léhárt János, Síadinger Károly, Kovács Kálmán, Pál József, Tóth Ferenc, Bencze József, Vörös József, Kovács József, Dervalics Pál, Kósa Pál,