Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-16 / 7. szám

6 sZalamegye, Zala vár megyei Hírláp* 1&Ü8. február 61 szigorúan körvonalazott keretekbe, rendszerbe be nem szorítható. A jó közigazgatás nyomon követi a gyakorlati életet, annak szükségeihez, céljaihoz alkalmazkodik s megnyilatkozásaihoz hozzásimul s bár a theoria rendszerbe foglalja is a közignzgatás szabályait, de a gyakorlati közigazgatás szabályait igy általánosítani és rendszerbe foglalni nem lehet. A theoria szabályainak legtüzetesebb .ismerete sem képesíthet magában véve arra, hogy valaki gyakorlatilag is jó adminisztrátor legyen. A közigazgatási ismeretek bármily nagy tömegénél sokszor többet ér egy kis gyakorlati érzék, mely a fenforgó konkrét körülmények teljes mérlegelése alapján mint érzékeny iránytű képessé tesz arra, hogy a helyes utat felismerjük. Természetesen ennek a gyakorlati helyes érzéknek, az élet megtisztult tapasztalatain, emberszereteten, önzetlenségen 8 az igazság tárgyilagos keresésén, mint szilárd alapokon kell nyugodnia. Ha valaki oly szerencsés, hogy a most jelzett tul jdonságokkal rendelkezik, akkor gyorsan és biztosan megtalálja azt az irányt, amelyen kitűzött célja felé haladnia kell. Hogy én e tulajdonságokkal mennyiben rendelkezem, annak megit-lésére ón magam nem vagyok hivatva, de hogy minden törekvésem oda fog irányulni, hogy hivatali működésemben mindig és minden körülmények között a tárgyilagos igazságot keressem, hogy működésemet az önzetlenség és az emberszeretet irányítsák és hogy hivatali tevékenységemet mindenkivel szemben a legnagyobb előzékenységgel gyakoroljam : mindezt ünnepélyes fogadaiomszerü meggyőződéssel Ígérem. Mélyen tisztelt képvisető testület i Ne méltóztassanak azt várni tőlem — főkép az eddig mondottak után — hogy én most Zalaegerszeg konkrét viszonyainak megfelelő s a közigazgatási tevékenységet minden irinyban felölelő részletes programmot adjak. Erre én ez idő szerint képes nem vagyok s ha mégis megkísérelném, ez felületes, sőt teljesen eredménytelen kisérlei lenne, mert hiszem, hogy az intézkedésre és irányításra hivatott tényező valami irányban elhatározza magát, a konkrét viszonyok oly tüzetes ismerete szükséges, amely ismeretekkel és most, ez idő szerint még a —a dolog természetéből folyólag — nem is rendelkezhetein. Ezeket a konkrét körülményeket minden irányból megvilágítva kellene tekintenem, hogy igy céltudatos tevékenységre határozzam el magamat s miután a félszeg munkát roszabhnak tartom a semminél, épen azért kijelentem, hogy szándékosan kerültem eddigelé azt, hogy egyoldalú információkat szerezzek be. S ezt az elvet, amelyet most jeleztem, kívánom követni a jövőben is. Információimat minden irányból kívánom beszerezni s amennyiben a városi adminisztrációban kezdeményező lépésre fogom magamat elhatározni, ezt, megelőzőleg mindig tanácskozás tárgyává kívánom tenni elhatározásomat és célomat ugy a városi képviselőtestületnek a közügyek iránt élénkebb érdeklődést tanúsító egyes tagjaival, mint bizitlmas értekezletek formájában magával a képviselőtestület egyetemével is. Tenni kivánom ptdig ezt kettős okból. E/yrészről: hogy a képviselő testületnek tapasztalatokban gazdagabb, előrehaladottabb korú tagjainak hasznos tanácsait a város érdekében felhaszuáih.issam és értékesíthessem ; — másrészről : hogy a képviselőtestület tagjai mindig előzetesen is tájékozva legyenek arról, hogy minő intézkedéseket mily célból és mily eszközökkel kívánok kezdeményezni S ez utóbbi körülményben azon másik elvem is lefektetve van, hogy én e város egyetemét képviselő testülettel, a kö/gyüléssel szemben mindig nyílt őszinteséggel kívánok eljárni, vagyis feltárom előtte nemcsak szándékolt kezdeményezésemet, hanem a város közigazgatásának miudenkori állapotát is ugy, ahogy tényleg a valóságnak megfelelően van. Nem titkolom a képviselőtestület előtt az esetleg beálló ujabb szükségleteket, de nyílt őszinteséggel eléje tárom az esetleg mutatkozó fedezeti felesleget is. Ebből következik ama további elvem, hogy a megállapított költségvetés kereteit a legszigorúbban megtartatni és tisztviselőtársaim, valamint a városi tanács által :B megtartatni kivánom. Ugyanazért kijelentem, hogy a magam részéről miodig ellene leszek annak, hopy a költségvetés egyes tételei átruházás utján nyerjenek kielégítést. Ezen elv következetes betartása által remélem én biztosítani nt ntcsak a költségvetés realitását, hanem annak fokozatos megj avulását is. Minden törekvésem oda fog irányulni, hogy városunk adminisztrációja lehetővé tegye a városunk — ngy anyagi, mint szellemi téren való — természetes fejlődését is. Bűn volna a váro« természetes fejlődését erőszakos módon megakadályozni, de még nagyobb hiba sőt tán végzetes hiba volna a fejlődésnek a konkrét körülmények által nem indokolt és igy természet ellenes erőszakolására törekedni. Sub pondere ereseit palma! — A természet erőit lefogni, a fejlődés teltételeit elzárni nem lehet; viszont azonban az alacsonyabb termetű embert erőszakkal kinyújtani és ekként magasabbra növeszteni: lehetetlen kísérlet volna. Mindent mértékkel: ez az én elvem egy város fejlesztésénél is. Meg kell szerezni minden feltételét a haladásnak s a természetes fejlődésnek; viszont azonban óvakodni kell attól, hogy a nagyzás hóbortjába essünk s épen ezzel a város természetes fejlődését lehetetlenné tegyük. Ami pedig végül a város adminisztrátiójának külső rendjét, az eljárás formaságait illeti, ezen változtatni egyelőre nem szándékozom. Szándékozva azonban e régi kereteket uj tartalommal betölteni, uj tevékenységgel, ambícióval, lelkiismeretes, emberszerető és szorgalmas munkával, amelyek c munkának a régi keretekben is speciális egyéniséget, karaktert adjanak meg. Semmi esetre sem zárkózva el azonban attól, hogy e téren is a felismert jobbat alkalmazzuk, mert ón a magam részéről követni kivánom Pál apostol .tanítását: „Mindeneket megpróbáljatok és a mi jobb, azt válasszátok". Harmóniát teremteni a külső keretek és a benső tartalom tekintetében ; összeegyeztetni a formát és a lényeget; biztosítani az egyetértést és egymás megértését a város adminisztrációjának összes — ugy testületi, mint egyéni — organumai között; kiérdemelni kötelességeim poutos és leikiismeretes teljesítése által felettes hatóságaim megelégedését és elismerését; m ígnyerni e város összes lakósságának bizalmát ós ragaszkodását előzékeny hivatali működésem által; méltóvá tenni magamat az önök megtisztelő bizalmára, mélyen tisztelt képviselőtestületi tag urak; megszilárdítani a város minden lakójában azt a meggyőződést, hogy a városi közigazgatásban önzetlen és becsületes tevékenységet fejtünk ki; ezek azok a célok és ezek azok az elvek, amelyek megvalósí'ásáiu én, mint e város polgármestere, mindig törekedni fogok. És törekvésemben kérem én az önök nagybecsű és jóakaratú támogatását mélyen tiszteit képviselőtestületi tag urak, mindaddig, amig arra méltónak és érdemesnek találnak: amíg ón e város érdekében és a kifejtett elvek szerint munkálkodom. É 1 a magam részéről ünnepélyesen fogadom és Ígérem önöknek, hogy most kifejtett elveimet miudig szem előtt fogom tartani és azok megvalósítására lankadatlan buzgalommal fogok törekedni : Isten engem ugy segéljen! Egerszegi krónika. Rovatvezető: Publ. Lakásmizériák. Akár hiszik el, akár nem, de nagyon sokunkat, kik eset'eg a nősülésre is gondolunk gazdátlan óráinkban, sok minden egyéb mellett visszatart az a hallatlan lakásmizéria is, a mi itt kedves kis városunkban uralkodik. Ezeket az állapotokat részletezni fölösleges; mert a kinek nincs saját háza, az úgyis tele van ismerőseinek a sopánkodísával. Tudji mind nkí, hogy megfelelő tisztességes lakást egyáltalában kapui n"tn lehet, mert a mi van, arra több a pályázó, mint akármelyik falusi tanítónői állásra. Es a mi a legkétségbeejtőbb, ninos meg az építési kedv sem. A mai pénzdrága világban még ha bele is merne valaki vágni, visszatartja az óriási munkabér, az áraknak mértéktelen emelkedése, úgyannyira, hogy senki tőkéjét kockáztatni nem meri. Itt lehetne egy kis kitérőt alkalmazni a mélyen tisztelt elvakult és rövid látású ouoilista elvtársaknak, hogy mit ér most nekik az a magas napi bér, a mit felsőbb iskolát végz tt emberek közül tán még az xl

3-&d része sem kap íuog, hfl éppen JIK ő forszírozott követeléseik folytán előállott általános drágaság miatt nem lesz semmi kereietfik. De mivel velük szemben a beszéd hiábavaló, térjünk a dolj gunkra. Lehetne ezen az állapoton, mondjuk, tisztviselő telep felállításával segíteni, mert akárhogy vesszük is a dolgot, Egerszeg egy tisztviselő kolonia. De ninos meg az emberekben a kedv, a szándék és ezt azzal palástolják, hogy nincs pénz. A mi nagyon is igaz; de ezt meg lehetne valahogy keríteni. Szóval no firtassuk ezt se. Hát hogy lehetne akkor segíteni, mikor senki se mozog, mert sehol sinoa pénz ? Korbai Károly dr., az uj polgármester újszíves figyelmébe ajánlom indítványomat, mely nem is kivihetetlen és mégsem fog pénzbe kerülni. A város tulajdonát képező és a pénzügyi hivatalok elhelyezésére szolgáló épület szerződése, ha jól tudom, 1909 év végén lejár. Ez az épület annyiru ronda, annyira piszkos, annyira megérett a reparálásra, hogy azt tovább halogatni, a közegészségügy érdekébeu lehetetlen. Olyan kis sziik helyiségekben kell ott összezsúfolva uri embereknek dolgozni és hozzá ezek a helyiségek annyira tisztátalanok é- kopottak, hogy egy valamire való uradalomban az állatokat külömb ólakban tartják. Na hát ne ujitsa míg a város tovább a minisztériumnál a szerződést. No féljenek, azért uem viszik cl a fináncokat. Legfeljebb kénytelen lesz a miniszter egy egész modern uj palotát építeni, a mi nekik is jő lesz, de meg a városnak is osak díszére lesz. A város meg az összes városi hivatalokat, rendőröstül együtt elhelyezheti ebben az épületben, sőt a fóldszinton még üzleteket is nyithat. A mostani és anélkül is osak ideiglenes városházát és a rendőrségi épületet meg szépen átalakíttathatja lakásokká. De meg ez a mostani fináno palota oly nagy, hogy megfelelő átalakítás és beosztás mellett a főbb városi tisztviselőknek még természetbeni lakást is nyújtana. Higyjék el, a mostani építési kedvetlenség mellett más jobb megoldás nincsen és nem is kell nagyon utána számolni, kitűnik, hogy a város kevés költséggel milyen jó üzletet csinál és legalább is 10 család részére biztosított tisztességes lakást. Ha valaki rezervista. Van itt köztünk egy jó kedélyű oimbora, a kinek ugy látszik önkéntes korában egy cseppet sem bántotta az arany osillag az álmait. Örült, hogy csak egy évig kellett szolgálnia és ott hagyhatta uz angyal bőrt, mint káplár ur. Az idén a káplár ur berukkolt fegyvergyakorlatra. Nehéz és fájó szívvel búcsúzott, de mé^is osak elment. Egy hétre rá egy másik cimboránk nem ugyan mint katona, de mint civil valami ügyesbajos dolgában szintén felment Pestre. Sorsa odafont egyszer csak a városligetbe veti. Ott sétál egyedül és élvezi az istenadta nép olcsó és hangos szórakozását. A mint igy őgyeleg, egy ismerős formának tetsző ah kit lát maga felé közlekedni. De hát ez mégsem e« I Persze csak félre ismerte. Hisz a katona mind egyforma. Meg hány káplár van Uram Isten Pesten. Persze nem ő, hisz ez a szeretőjével jön. Még pedig milyen megtermett vászon oseléd. Da mégis! Az a . . . hát van ennek a fiúnak jó dolga ? Szembe kerülnek egymással. — Szervusz Peti! — Szervusz Pali! És szívélyesen kezet szorítanak. — Hát hogy vagy? — Hogy kerültél ide? Akkor veszik észre, hogy a hölgy pirulva és zavartan ott áll mellettük. — Pardon Palikám — szólt a Peti — izé . . . hiszen tudod . . . eredj osak na Julcsa oda a korcsma elé, ülj le és hozass magadnak sört. És várj ott reám . . . Es a hölgy, ugy tőn, mint a hogy a Pali azt mondá. Mikor aztán egvedül maradtak, oda szól a Pali Petihez. — Na hallod Peti, a baka ruha viselése sok mindenre feljogosítja az embert, a mit polgári életben meg nem merne tenni. Benned meg van az ilyenekhez hajlandóság. De hová tetted a szemedet, hogy ha már ilyen kalandra vágy-