Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-21 / 25. szám

310 • Zalamegye, Zalavárroegyei Hirlap* 1908 május 31. tornázást, testgyakorlást rendel, De mi az oka a gyermeki test eltorzulásának ? Mikor megszületik, akkor rendszerint ép, esak később romlik meg testének arányossága. E romlásnak sok oka van: a gyermek neme (a leányokat gyakrabban éri ez a szerencsétlenség, mint a fiukat), a hirtelen növés, az izmok gyengesége, a rosz ülés munkaközben, a légzés elégtelensége stb. De van egy ok, amely a legnagyobb pusztítást viszi végbe s amellyel éppen a legkevesebbet foglalkoznak: a gyermek megterhelése a vállán a nehéz ruhával. Amint a kicsike megszületik, bepólyázzák s ezzel megkötik mozgása szabadságát. Természetes ösztöne, mely folytonos mozgásra sarkalná, megmutatkozik abban, hogy folyton kapálódzik ; de mikor észreveszi, hogy hiába erőlködik, megadja magát és beletörődik sorsába. Azok az izmok, a melyek a meggátolt mozgást volnának hivatva elvégezni, tétlenné válnak és elsenyvednek. A pólyával azonban korántsem szűnik meg rabságuk. Próbáljuk meg mindennapi ruhánkban megtenni mindazokat az izomfejlesztő mozdulatokat, amelyekre tornázás kézben tanítanak bennünket. Az ember lassankint megszokja bilincseit, még a kellemetlen érzést is, a melyet végre természetes rosznak tekint. Ha már a felnőttet fontos dolog megszabadítani ettől a nyomasztó tehertől, mennyivel inkább az apró gyermeket, akit hiába kérdezünk: mi bántja; magunktól kell kitalálnunk baját. Mindenekelőtt ki kell dobni a szoros pólyát, amely a vállcsukló szabad mozgását lehetetlenné teszi. A fiatal leány ruhája semmivel sem észszerűbb. A derék összeszorítja mellét és a vállán is szoros pólyát hord, amikor már rég kinőtt a pólyából A gyermek hátra se tud fordult i szük ruhájában. Az a szalag, amely a harisnyáját a derekára erősíti, betetőzi ennek a vétkes öltözködésnek a higiéné ellenes voltát, mert a láb erős mozgásába belekényszeríti a felső testet és hajlottá teszi a fejlődő gyermek egész testét. A mint a vállat fölszabadítják, a test kiegyenesedik, megnyúlik, a mell kifeszül, a hát homorúvá lesz. A legsürgősebb teendő tehát a gyermeklány vállának fölmentóse a teherviselés alól. A női öltözködésnek ugyanez a iegfőbb hibája, súlyosbítva a fűzővel űzött visszaéléssel. Az utóbbi időben mégis történt valami a mozgás aránylag nagyobb szabadsága érdekében: a ruha ujja csak könyökig ér. Ez nagyon üdvös ujjítás; az ujjuak soha sem volna szabad a csuklón alul érnie, mert ezzel a kar mozgása a szövet merevségénél fogva kisebb-nagyobb mértékben okvetlenül meg van bénítva. Meg kell jegyezni, hogy a férfiruha sem sokkal kényelmesebb. Ha a férfi olyan erősebb mozgást akar végezni, amelyhez izmának teljes szabadságára van szüksége, akkor — leveti a kabátját vagy sportruhát ölt föl. Érthetetlen, hogy a teremtés ura, ki annyira imádja saját függetlenségét, rá nem kiált a szabójára, hogy a nehézkes ujjal ne tegye kalodába a karját. Már pedig az, akinek karját és vállát a ruha szorítja, vagy a mozgásban gátolja, idővel mind meggörbül és esztétikátlan tartáshoz szokik. De belső szervei is megkárosodnak: a mell mozgékonysága hihetetlen mértékben hozzájárul a test ban. De nem kellene arról sem gondolkozni, hogy az agglegényadót behozzák, mert biz az ily viszonyok mellett nem nagyot lendítene az állam háztartásán. De mig leányainkat csak tudományokkal tömjük meg s őket cifra báboknak neveljük, ne zsörtölődjünk azért, hogy a komoly férfiak pártában hagyják az ilyen férfinyomorítókat. Igy álljunk bosszút a férfi nemen 1 De az a bosszú nemes! Előnyére fog válni ugy a boszuló, mint a boszulandó félnek, a közép osztály jólétének és édes hazánknak, — minek ipari fellendülésén és saját magábani életképességén annyira dolgozunk, — azt a betegséget pedig, ami alattomosan rágódik belsejében, pem akar- j juk észrevenni. Ebből gyógyilsuk ki legelőször. S ha a magyar ! nő kifogástalan lesz mint háziasszony, mint fele- ! ség, mint anya, bizonyosan kifogástalan lesz mint honleány is. S mi lesz akkor újból Magyarország ? Boldog gyermekek boldog édes anyja. Vége. | ifjan tartásához ós természet elleni összeszorítása 1 ezer bajnak válik csirájává. A doktorkisasszony ! zárószava tehát: teljes szabadság az öltözködésben a bölcsőtől a késő vénsógig 1 Hivatalos rovat. i. Közhirré teszem, hogy a vasutak mentén az állatoknak őrizet nélkül való legeltetése a 64938/1890. sz. K. M. R. értelmében tilos. Akik ezen tilalmat megszegik, az 1894. évi XII. tc. 95. §. b. pontja szerint 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntettetni. II. A m. kir. belügyministerium [51201/887. sz. körrendelote folytán figyelmeztetem a város közönségét, hogy a 12 évet még be nem töltött gyermekeiket, gondnokoltjaikat ós felügyeltjeiket a vasúti szerencsétlenségek okozhatásától köveknek a sinekre rakása, vasúti átjárók korlátainak felnyitása, betevése, jelzők megfordítása, vonatok kővel dobásától ós a közlekedés biztonságának bármi módon való veszélyeztetésétől tartsák vissza, mert a kellő, felügyelet elmulasztásával kihágást követnek el amely kihágás 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ennek behajthatatlansága esetén 10 napig terjedhető elzárással büntettetik. III. Zalaegerzeg r. t. városnál megüresedett közgyámi állásra pályázatot hirdetek. A megválasztandó közgyám a polgármester rendelkezésének megfelelően kezelő irnoki teendőket is köteles végezui. Javadalmazása 900 (kilencszáz) korona évi fizetés, 200 (kétszáz) korona lakbér és ötször ötévenként a törzsfizetés 10°/

0-ának megfelelő korpótlék. A közgyám kötelező tagja a városi nyugdíj alapnak. A város képviselőtestületéhez cimzendő pályázati kérvény folyó évi julius hó 7-ig bezárólag a polgármesteri iktatóba nyújtandó bs, melyhez osatolandó a pályázó születési- erkölcsi és eddigi alkalmaztatását igazoló bizonyítványa. Egyéb feltételek az 1886. XXII. tc. 73. §-ában foglaltatnak. A választás Zalavármegye alispánja által később kitűzendő képv. test. közgyűlésen fog megejtetni. IV. Közhirré teszem, hogy minden mezőgazdasági gép tulajdonosa köteles a gép mellett foglalkoz-. tátott munkásokat az országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztárnál biztosítani, mert a ki ezen kötelességének nem tesz eleget, ezen mulasztásából eredő teljes kárért a munkásnak, — illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle mulasztás nem terheli. Figyelmeztetem a géptulajdonosokat arra, hogy az összes gazdasági gépeknél foglalkoztatott összes munkásokat, ideértve a gépészt is, tartoznak biztosítani. A biztosítás történhetik névszerinti beiratással, vagy átalányban való biztosítással. A feltételekről és általában az egész biztosításról, s annak különböző módozatairól bővebb felvilágosítás a városházánál nyerhető. Zalaegerszegen, 1908 junius hó 13-án. Dr Korbai, polgármester. V. Zalaegerszeg r. t. városnak 2566/kig. 1888. sz. köztisztasági szabályrendelete alapján felhívom a város lakosságát, hogy a házak előtt levő járdákat mindenkor naponként reggeli 8 óráig feltisztítsa s mert azon járda, a melynél a falak és kerítések tövéből gyom és fü nő ki, tisztántartottnak nem mondható, ezen füvet, gyomot mindenkor annyival is inkább kiirtsa, mert ezen növényzet az által, hogy a nedvessséget magához szivja, a falakat, illetve a lakást is nedvessé és egészségtelenné teszi. A hivatkozott szabályrendeletet 1 §-a értelmében a járdák április 15-től szeptember 15-ig naponként legalább egyszer megöntözendők. A város közegészségügye érdekében kívánatos, hogy ezen megöntözés, amely mindenkor tiszta vizzel eszközlendő, naponkint többször ismételtessék s a járdák már a seprés megkezdése előtt öntöztessenek fel. Tekintettel a hivatkozott szabályrendelet 1. §-ának ezen rendelkezésére, hogy mindazon intézkedések megteendők a lakosság által, amelyek a közegészség ós köztisztaság érdekében szükségesek, minthogy a város kedvezőtlen vagyoni viszonyok között van s mert ebből kifolyólag nem rendelkezik oly anyagi eszközökkel, hogy a város összes utcái kifogástalanul öntözhetők és pormentes állapotban tarthatók legyenek s mert a már hosszú idő óta tartó szárazság miatt a por igen nagy, kívánatos volna, ha a lakosság lehetőség szerint a házak előtt elterülő uttestet annak közepéig önmaga is öntöztetné. Zalaegerszeg, 1808 évi junius hó 19. Ságy, rendőrkapitány. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. i. A bécsi cs. és kir. tüzérségi anyagraktár által különféle anyagok és cikkek szállítása tárgyában hirdetett pályázat határideje f. évi julius 16-áig meghosszabbíttatott. Az ajánlatok tárgyalása julius 17-ikén fog megtörténni. II. A budapesti m. kir. állami felső építő ipariskolában (VII. ker. Thököly-ut 74 sz.) a rendes szakosztály első osztályába a jövő iskolai évre való fölvételre már f. évi junius 25-től julius l-ig lehet jelentkezni előjegyeztetés végett. A vidékről írásban is jelentkezhetni. A végleges fölvétel november 1-én történik, külön fölvételi vizsga alapján. Fölvételi föltételek: 1. a 15 életév betöltése, 2. a középiskola, legalább négy osztályának sikeres végzése, 3. legalábbjnógy havi gyakorlati működés az építőipar terén és 4. ép és egészséges testi szervezel. Az előjegyzéshez be kell küldeui: 1 a keresztlevelet vagy születési bizonyítványt, 2. a négy középiskolai osztályról szóló 3. az ujraoltásról szóló bizonyítványt és 4. be kell jelenteni, hogy a tanuló hol ós kinél lesz gyakorlati munkában a négy hónap alatt. Levélbeli megkeresésre az igazgatóság készséggel ad felvilágosítást. Sopron, 1908 évi junius hó 13-ikán. A kerületi kereskedelmi és Iparkamara. H i r e k. Űrnapja. Mult csütörtökön volt a katholikus egyház egyik legszebb, legmagasztosabb ünnepe: Űrnapja, amelyet Zalaegerszegen is méltó fénynyel ünnepeltek meg. Mise után, amelyet Legáth Kálmán apátplébános szolgáltatott, a körmenet a Vármegyeház-téren, az Uri- és Vlassics Gyulautcán, továbbá a Kazinczy-téren keresztül vonult vissza a templomhoz. A körmenetben részt vett gróf Batthyány Pál főispán családjával, néhány vármegyei tisztviselő, a városi tisztikar, Dr Korbai Károly polgármester vezetésével, a honvédhuszár éa osendőr tisztikar Tantossy Sándor őrnagy vezetése alatt, kivonult egy díszszázad, továbbá ott voltak a város összes ker. egyesületei. A főispán Muraközben. Gróf Batthyány Pál főispán junius hó 15-én Csáktornyára érkezett, hogy a muraközi iskolák látogatását folytassa. Ezen alkalommal a Csáktornya és Perlak közti határszéli állami iskolákat kereste fel, dr Ruzsíoska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelővel együtt. N 'gy Elemér, gondnoksági elnök fogadta meleg üdvözléssel a főispánt az orehoviczai állami iskolánál. Mindkét tanító működésének megfigyelése után a podbreszti állami iskola növendékeit hallgatták meg. Ezen iskolának is Nagy Elemér uradalmi intéző a gondnoksági elnöke, ki az egész gondnokság ólén fogadta és kalauzolta a főispánt. Innen a szoboticzai állami ele ni iskolához rándultak, melyben a tankötelesek felszaporodott számához képest már három tanerő is elégtelennek nyilvánult. A főispán rendkívüli odaadással érdeklődött a növendékek általános, különösen pedig magyarnyelvi tudása iránt; maga is számos gyermekhez intézett kérdéseket, hogy közvetlen meggyőződésből lássa az állapotokat.