Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)
1908-05-10 / 19. szám
4 » Zalamegye, Zalavármegyei Hitlap < 1908 május 10. annak, aki az akciót megkezdte s még nagyobb elismerés illeti azt, aki a megkezdett munkát befejezi. Tudom, hogy a mai eredményt is csak hatósági és kormányintézkedés tudta megteremteni, mert nálunk minden haladásnak hatósági intézkedések vágnak csapást, nem pedig a cselekvő és akcióra kész társadalom. A hatóságok elé a legnagyobb nehézséget az állítja, hogy szinte évezredes felfogást kell megváltoztatniok. Ázsia fátlan pusztáin kóborló, táborozó őseink nem ismerték a na]) heve ellen az árnyék enyhületét. A faápolás hajlamát őshazánkból éppenséggel nem hoztuk. De a fa elleni előítélet a síksági nomád népnek annál inkább ősi vonása. Azért csak helyi körülmény, ha itt ott fakult ura van. Ellenben a hatóság emberei tudnak arról, hogy milyen nehézségek merülnek fel minden közfásítás alkalmával kizárólag azért, mert a fa gazdasági, egészségügyi hasznát népünk felfogni nehezen akarja. Az utakra ültetett fa szabad zsákmánya volt jobbára mindenkinek és mielőtt gyökeret vert volna, ostornyél lett belőle. Tessék ilyen viszonyok között megőrizni a fákat, gondozni, pótolni és hozzá tuég arra gondolni, hogy a köztulajdonon gyümölcs kultúrát kezdjünk, aminő például már a szomszédos Stájerországban is van, hol az utak gyümölcsfáinakjövödelme a közköltségapasztására szolgál és a községek preliminált jövödelmeit képezi. Rendszeres akció után, mely számol a nép előítéleteivel és megneveli az uj generációt, az utak mentén nem bozót és keserii lapu vegetál. Ma már a nép hangulata, hajlandósága a következetes munka folytán kezd megváltozni. Ebben nagy része volt annak a nagyszabású kulturakciőnak, amely a faápolás fellendítése érdekében országosan megindult. A kormány vándortanítókat alkalmazott, tanfolyamokat tartott; a kertészeti szakoktatás rendeztetett; a tanítók számára gyümölcsészeti tanfolyamok tartattak ; a községek faiskolák létesítésére köteleztettek s a kormányakciójának a vármegyék siettek segítségére szabályrendeletekkel, a gazdasági egyesületek pedig gyümölcsfák kiosztásával. Az ifjabb tanitói generáció már alapos fatenyésztési ismeretekkel lép ki az életbe s az iskolában igyekszik terjeszteni a fa szeretetét. Ilyen munka után remélhető, hogy néhány évtized múlva be lesznek ültetve az utak mellékei gyümölcsfákkal mindenütt, ahol azok díszlenek. Szép vármegyénk predesztinálva van a gyümölcsfa tenyésztésre. Ahol eddig kísérletet tettek, mindenütt nyomon következett a siker. Tehát nálunk igazán indokolt az akció s ugy tudom, hogy az serényen folyik is. A vármegyei közigazgatási hatóságok lelkes hívei a fásításnak s nem rég is több rendelet jelent meg e tárgyban. A gazdasági egyesület gyümölcsfák kiosztásával igyekszik a futenyésztést előmozdítani. A tanítók oktatják az ifjúságot a faápolásra. Most már csak az hiányzik, hogy a községek is hozzanak némi áldozatot az utak befásítása érdekében s a vármegye az útadóból szánjon erre a célra jelentékenyebb összeget. Hazánk figyelembevehető gyümölcstermelő országgá osak ugy lehet, ha jelenlegi faállománya (mintegy 70 millió) megtízszereződik, ehez pedig pénz és idő kell. Biztat azonban a remény, hogy valaha mégis meglesz. Itt ott már mutatkoznak az iparkodás nyomai s talán elkövetkezik az idő, amikor Magyarországról is el lehet mondani, hogy az utas gyümölcsös kertben jár. Az isr. hitközség közgyűlése. Május 2-áu délután tartotta meg a zalaegerszegi izr. hitközség évi közgyűlését Boschán Gyula elnöklete alatt. Már harmadízben tűzték ki a közgyűlés határnapját s most is jóval a kitűzött idő után lehetett a közgyűlést megnyitani, lévén a tagok érdeklődése olyan lanyha, hogy alig jelentek meg határozatképes számban. Boschán Gyula elnök üdvözölte a megjelent tagokat s a gyűlést megnyitotta. A felolvasott terjedelmes elő'járósági jelentésből közöljük a következőket: Mindenekelőtt megemlékezik a jelentós arról a hitközségre nézve nagyfontosságú körülményről, hogy a folyó május hóban lesz teljes ötven esztendeje annak, hogy a tiszteletre méltó, közszeretetben és köztiszteletben álló főrabbi, Engelsmann Izrael a hitközségben működik. Es az isteni Gondviselés különös megnyilvánulása, hogy a hitközség Boschán Gyula elnöklete alatt ünnepelheti meg ezt a ritka eseményt, ki az ősz papot, rabbiszékének elfoglalásakor, ezelőtt ötven évvel mint iíju üdvözölte és a kinek immár tíz éves céltudatos elnöki vezetése alatt a hitközség intézményeiben megerősödött s fejlődött modern hitközséggé. A főrabbi 50 éves működésével díszt ós fényt árasztott a hitközségre és az elöljáróság elhatározta, hogy még az év folyamán, méltó keretben fogja a jubileumot megünnepelni. Lépéseket tett az iránt, hogy kiérdemelt legfelsőbb királyi kitüntetésben részesüljön. Az istentisztelet fejlesztése körül minden lehetőt megtett a templom szakosztály; s ha minden igényeknek megfelelni nem lehetett, oka oly .in körülményekben keresendő, a miknek megváltoztatása nem állott módjában. Az elöljáróság nem mondott le arról a tervéről, hogy a régi tomplom átalakításával egy téli im ilu lriségről gondoskodjék. Ugyanott épülne a tanácsterem és a titkár lakása is. A terv keresztülvitelét a telek tulajdonjogának megszerzése gátolja. Kilátás van azonban arra, hogy ez a Kérdés a szombathelyi megyés püspök ur ő méltóságának jóakarata folytán, rövid idő alatt, a hitközség anyagi erejének jelentékenyebb megterheltetése nélkül, megoldható lesz. Sajnálattal konstatálja ajelentés, hogy a péntek esti s a szombat délelőtti istentisztelet látogatottsága az elmúlt évben szemmelláthatólag hanyatlott s ez arra enged következtetui, hogy a vallásos érzés a hitközségi tagok között sajnosan meglazult. A főtínuepek alkalmával szegény-sorsu hitközségi tagoknak 35 ülést adott a hitközség díjtalanul. A hitoktatást hárman végezték. A főgimnáziumban 65 tanuló heti 9 órában, a f.-keresk. iskolában 34 tanuló heti 3 órában, a polgári leányiskolában 72 tanuló heti 6 órában, az elemi fiu iskolában 73 tanuló heti 8 órában, az elemi leány iskolában 74 tanuló heti 8 órában, összesen 318 tanuló heti 34 órában nyertek oktatást. A főrabbi a gimnáziumban heti 9 órát, ahitk. titkár a felsőkeresk. iskolában heti 3 órát, a polgári leányiskolában heti 6 órát, az elemi fiu 11—VI. osztályában heti 6 órát, Fodor Gusztáv az elemi fiu I. s az elemi leányiskola összes osztályaiban heti 10 órát tanít. A város képviselőtestülete az eddigi 112 K 50 f hitoktatási segélyt 650 koronára emelte föl. A hitközség az elmúlt évben 64 szegénynek 840 kg húsvéti lisztet osztott ki, melynek értéke 222 K, segélyekre kiosztott 644 K, alapitványi kamatokból segélyezett szegényeket 260 K, szegény tanulók kaptak 135 K, orosz átutazó szegényeknek 99 K, összesen 1360 koronát osztott ki jótékonyságképpen. A „Chewra Kadischa" jótékonysága 1444 K, a „Maskil el Dal" egylet-é, 338 K a Kenvér egyesület-é, mely kiosztott 1579 db kenyeret (3158 kilót) a „(Jhanuka" egyesület jótékonysága, mely a gyermekeket ruházott föl, 1000 K, kitesz az összes jótékonyság 5079 koionát; a mi nagyon szép összeg. Templom adományokból befolvt 2081-06 K, persely adományokból 255.61 K.' A jelentés konstatálja, hogy a gabellának meghonosított kezelése bevált s az állandósítandó lenne. E címen 1908 évre 1508 K 75 f hátralék vitetett át. Eladatott az év folyamán összesen 644 db marbajegy 2576 K, s471 db borjujegy 565 K 20 f értékben. A jegyek a hitközségi irodában osztatnak ki s igy az eddigi 3°/o" os jutalékot a hitközség megtakarítja. A költségvetés szerint előirányozva volt 29471 K bevétel, tényleg azonban 30337 K 40 f folyt be. A hátralékos s folyó évre kivetett adó összege 14521 K 91 fillért tesz ki. A tényleges kiadás 30408 K 36 fillérre rug. Az elöljáróság 11 ülést, a különböző szakosztályok ós bizottságok 27 et tartottak. Közgyűlés egy esetben volt. Ezeken az ülóaeken 130 határozatot hoztak. Az iroda 340 ügydarabot intézett el, a tömeges adóügyi, moghivási és számadási ügyeket nem is számítva. A hitközségnek a mult évben volt 277 helybeli s 96 vidéki tagja, született 20, házasság köttetett 10 esetben, elhalt 32 és pedig 24 helybeli s 8 vidéki lakós. A közgyűlés, elnök kérdésére, a felolvasott jelentést egész terjedelmében tudomásul vette és a fölmentvényt, a szokásos óvások fentartása mellett, megadta. Az adókivető bizottságba megválasztattak: Breisach Samu, Dr Berger Béla, DrFürst Béla, Fuksz Samu, Dr Gráner Adolf, Gráner Géza, Dr Jámbor Márton, Kaiser Emil, Pfeiffer Henrik, Rosenberg Zsigmond, Dr Roseuthal Jenő, Schütz Sándor, Gyarmati Vilmos, Haas Miksa, Rechnitzer Miksa, Horvát Jenő, Mautner Jenő, Roserberger L. Lajos, Reisinger Rezső, Löbl Dávid, Schvarcz Mór. A számvizsgáló bizottságba : Balasa Benő, Prager Samu, Szommer Sándor, Rosenthal Gyula s Ábrányi Gyula. Ezután Reisinger Rudolf felszólalásával, melyre a kivánt felvilágosítás megadatott, a közgyűlés véget ért. Muraközi tanítók gyűlése. A »Muraközi Tanítói Járáskör* május hó 7-én tartotta közgyűlését a határszéli ráczkanizsai állami elemi iskolában. Nagy számban gyülekeztek össze Muraköz tanítói, tanítónői és óvónői a közgyűlésen, mely egész lefolyásában egy szép ós kedves kulturális ünnepség jellegével bii^t. Megjött dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő Zrínyi Károly Csáktornyái állami tanítóképző igazgató társaságában, a ráczkanizsai állami elemi iskola gondnoksága, a község elöljárósága s számos tanügybarát. A stridói lelkész által mondott s a uövendékek megható magyar énekeivel kisért ünnepi mise után Grau Géza Csáktornyái gyakorló-iskolai tanító a magyar beszédre való oktatás módját méltatta egy rendkívül tanulságos s az összes jelenvoltak figyelmét lekötő előadásban, melvért királyi tanfelügyelő szavaztatott neki jegyzőkönyvi köszönetet. A közgyűlést Brauner Lajos körelnök nyitotta meg a határszéli tanítók magasztos hivatásáról mondott beszéddel, üdvözölvén egyben a tanítóság fáradhatlan vezérét, dr Ruzsicska tanfelügyelőt s Zrínyi igazgatót, ki ezen minőségében először jelent meg a járáskor közgyűlésén. Dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő meleg szavakkal köszönte meg a járásköri elnök gyöngéd megemlékezését s lelkes buzdítással kéri Muraköz tanítóit, hogy azt a sok reményt, melyet az uj népoktatási törvényalkotás kapcsán nemcsak a minister és törvényhozás, de az egész társadalom fűz a magyar népiskola jövőjéhez, testi és lelki erejük összességével, a hazaszeretet nemes rajongásával s egy szent életcél törhetlen odaadásával igyekezzenek valósuláshoz jutttatni. Zrínyi Károly igazg. köszönete után Bezenhofer Mihály állami iskolai tanító értekezett » Tárgy MIT IGYUNK? Igyunk mohai r forrást, ha gyomor-, bél-és légcsöhuruttól szabadulni akarunk. Igyunk mohai ÜMT^^BB forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. Skís a éterSészUes gszénsavas ]^ unk moha i Fi 1L* O forrást, ha étvágyhiány és emésztesi zavarok állanak be. ásványvíz erve a legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai 1 ' forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Agnes-forrás. mint természetes szénsavdús ásványvíz, fültétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz ; dús szénsjivtartalmáuál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző il 'mek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb jjyomor-, léjeső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is. mint typhus, ch'olera, megkíméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi Szaktekintélyek által ajánlva, dzámos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható Háztartások számára másfélliterésnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél. sőt a szódavíznél is olcsóbb: hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. — A forráskezelőség. !/• A/fl/olt hnS*l/ÍT I K.iphátó minden fiiszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. — l\ V U V CI l> Uvl Vl£ • Főraktár: GYARMATI VILMOS urnái ZALAEGERSZEGEN.
