Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-26 / 17. szám

5 Bezarak az iskolákat. Zalaegerszegen annyira elhatalmasodott a kanyaró, lio^y az elemi isko­lákat inult pénteken bezárták. Orvtámadás. Felháborító botrány történt a mult héten, szerdán, a zalaegerszegi r. kath. plébánia lak előtt. Fábián Gál »or r. kath. lel kés?, a zalaegerszegi elemi iskolák hitoktatója, a keresztény munkát* egylet buzgó elnöke a járda szélén állott s e^y iskolás gyermekre várakozott. Arra járkált egy csoport szociáldemokrata iparos segéd, L jzülök egy Sipos nevü kőműves a lel­készbe ,..'Ugrott R azt ugy vágta arcba, hogy a vér azonnal elboritotta. Fábián Gábor a plébánia lakba sietett, ahol nagy sokára tudták erős orrvérzését elállítani. A járókelők azonnal a merénylőre vetejl^lf volna magukat s aligha tudott volna a '-j-Whelée elől menekülni, ha egy rendőr közbe út .1 lép és rendőrségre nem kiséri. A magáról í. gfeledkezett munkás ga'ád cselekedete után kérkedve hangoztatta, hogy jól tudja, mit csinált s cselekedeteért illetékes helyen felelni fog. A megtámadott lelkész Sipost soha sem ismerte, s a merényletnek más magyarázata nincs, mint a szociáldemokrata gyűlölete a keresztény szocialis­ták vezetője s az egyház szolgája ellen. Az orv­támadásnak az volt a színezete, hogy az előre megállapított terv szerint történt. Ugy hirlik, hogy néhány munkás napokon keresztül leste a ' -lkészt. A város jobb érzésű emberei mind fel annak háborodva a brutális támadás miatt, amely elkeseredett hangulatot kelt a szociál­demokraták ellen, akik vak gyűlöletükben épen az általuk kisajátított elvekről feledkeznek meg akkor, amikor ököllel akarják elveiket diadalra juttatni. Reméljük, hogy az igazságszolgáltatás a botrány elvakult hősét is józanabb megfonto­lásra juttatja. A Zalaegerszegi Szentegylet „Chervra Kadischa- közgyűlésé. Vasárnap délelőtt tar totta meg a zalaegerszegi Szentegylet (Chewra Kodiseha) évi közgyűlését Rosenberg Zsigmond egyesületi elnök vezetése mellett. A tagok csekély számban jelentek meg, annak dacára, hogy már másodízben hivták össze a közgyűlést. A titkár által felolvasott terjedelmes jelentés elsősorban az évközben elhalt Weisz Sándor, Miiller József és Boschán György tagokról emlékezik meg. Azután felsorolja, hogy szegé­nyeknek tűzifára 720 K 80 f. segélyekre 287 K. gyógyszerekre 255 K 12 f. s alapítványi kamatokból kiosztottak 172 koronát. Ossszesen tehát 1443 K 92 fillért fordítottak jótékony­ságra. Ennek ellenében volt bevétel s pedig templom adakozásokból 419 K. koszorút pót ló adományokból 40 K. és persely adományokból 342 K 27 f. összesen tehát 801 K 17 fillér. Kiosztották Rosenberg Zsigmond két alapít­ványának 140 koronát kitevő kamatait. A temető rendezése körül megint egy lépéssol haladtak előre. A temető szabályozásához szük­séges területet Gráner Géza aránylag osekély összegért engedte át az egyesületnek. Elisme­résre méltó tevékenységet fejtett ki e t^ren Weisz Ármin gondnok, aki a temető rendben­tartására nagy gondot fordít. Az elmúlt évben 33 egyén temetéséről gondoskodott az egyesület. Ezek közül 24 helybeli, 8 vidéki volt. Ide­száliítottak egyet, elszállítottak hármat. Tiz halott az egyesület költségére temettetett el. A temetések 1321 K 18 fillérbe kerültek. E címen volt a bevétel 1795 K. Az egyesületet ember­baráti célja elérésében önfeláldozó módon támo­gatja Fuchs Samu gondnok, a kinek ezért a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. 1906 évben 149 tagja volt az egyesületnek, elhalt és elköltözött 11, belépett 15, jelenleg tehát 153 tagja van. A bevétel és pénztári forgalom 10282 K 65 f. volt. — A bevétel 7909 K. 97 f. a kiadás 5382 K 83 f. volt. Az aggápolda vagyona 11709 K 08 f. Megemlíti a jelentés Rosenberg Zsigmond és neje Fürst Jankának azt a szándékát, hogy eddigi alapit­ványaikat az aggápoldában létesítendő egy-egy 2500 koronás, összesen tehát két 2500 koronát kitévő ágyalapítvánnyal óhajtják szaporítani, mit a közönség viharos éljeuzéssel fogadott. Nagyobb adományokat tettek néhai lovag Stern Lipót özvegye Stern Sára béc ;i lakós 100 K. a helybeli nőegylet. 20 K. Staedecker Hugó bucaresti lakós 50 K. és Tosch Károly szállo­dás 30 koronát A hitközség 1907 évtől kezdő­dőleg 500 K. évi hozzájárulást szavazott meg az egyesületnek. — Érdekes vita támadt a körül, hogy a temetőnél lévő ház s a temetőt körülvevő fal — melynek folytatólagos kiépí­tését. is elhatározták — vagyont képez-e? A kérdés eldöntetlen maradt Az egyesü­let összes tiszta vagyona 15579 K. 31 fillért i tesz ki. Választás a tűzoltóknál. A zalaegerszegi önk. tűzoltó egyesület f. évi április 20-án tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen a tisztikar .' választást is megejtették. Megválasztatott elnökké i Boschán Gyula, alelnökké Udvardy Ignácz, titkárrá Unger Ferenc, pénztárossá Schufienhauer Frigyes, ügyésszé Hajik István, orvossá Dr. : Fürst Béla. Választmányi tagok lettek : Breisach | Sámuel, Fangler Mihály, Árvay Lajos, Dr Csák ! Károly, Keszli Ferenc, Varga Ferenc és Vörös Gyula. Hivatalitól tagjai a fő és alparancsnok, | osztályparancsnokok, csapatparancsnokok, sza­! kaszparancsnukok és szertárnok. Az egyesülct­• nek ez idő szerint 3 alapító, 268 pártoló és 56 működő tagja van. A zenekar 14 emberből áll. A város eddig évi 1U00 korona subventiot adott j az egyesületnek, melynek a költségvetése 2849 | koronára rug. — A közgyűlés pénztárnoknak, : aki a műit évi számadást, terjesztette elő, a föl­ment vényt, a szokásos óvások fenntartása mellett ] megadta. I Színházi hir. Tollagi Adolf ur, a budapesti népszínház művésze három vendégjátékra Zala­' egerszegre érkezik. A művész kedd, szerda és i csütörtökön „Nebántsvirág Vereshaju és Stern Izsákban" lép fel. ! Amatőr kiállítás. Nagykanizsán a szépítő egyesü­let javára amatőr kiállítást rendeznek, amely­nek védnöke gróf Batthyány Pál főispán lesz. . Az előkészítő bizottság tagjai: Győrüy Jánosné, j Horváth Tivadarné, Loewy Arnotdné, Ágh Ede, j Blau Lajos, Gyenes Sándor dr Villányi Henrik, dr S/.igethy Károly, Tripammer Gyula, dr Urbanek Karoly. — Már eddig számos olaj és . aquarell-festményt, pasztelt, plasztikai műveket ; etb. jelentettek be. A csáktornyai zárda visszacsatolása. A „Mura­I köz*' cimü laptársunk vezércikkben foglalkozik • a Szent Ferenc rend Csáktornyái zárdájának i magyar provinciához való visszacsatolása ügyé­j vei. A zárdával érdemes egy kissé közelebbről foglalkozni, mert ennek a sorsa is egy epizódja • a horvát törekvésnek, amely Muraközt teljesen ' Horvátországhoz szeretné osatolni. Ángyán Aurél ! nagyszécsényi szerzetes hivja fel a figyelmet a ; zárdára, ame lyet Szent Fereno rendjének m»g­i rendszabályoiása alkalmával, 1899-ben szinte észrevétlenül horvát provinciához csatoltak. A Szent Fereno rendiek Szent Lászlóról nevezett tartománya 1661-ben létesült; eleinte 10 zárdá­val rendelkezett, később a zárdák száma 15-re i emeltetett. A zárdák következők : Zágráb, Várasd, | Krapina, Ivanics, Kapronca, Csáktornya, Péos, | Verőce, Szigetvár, Siklós, Nagykanizsa, Segesd, Kosztajnicn, Nagyatád, Máriagyüd. Ezen zárdák j közül 7 Horvát-, 8 Magyarország területén van. j Ez a provincia testvéries viszonyban egyesítette i a magyar és horvát szerzeteseket — a béke kapcsával fűzte egybe a magyar (s horvát test­véreket. Ez a provincia, mely 238 évet számlál fennállása óta, az 1899 évben egyszerre eltűnt, mintha soha se létezett volna. A horvát részeu levő zárdái a Cyril és Methodról uevezett újon­nan erigált horvát provinciába olvasztattak be a csáktornyaival együtt. A magyar részen levők I pedig részint a Szent Máriáról nevezett, részint ! az újonnan er'gált Szt. Kapisztrán provinciába ; lettek beosztva. Az egész dolog néhány rövid i hónap alatt ment végbe. Nem szólhatott ahoz í senki, csak a befejezett tényt konstatálhatták. ! Nem respektálták a magyar király főkegyúri j jogát, a község óhaját, nem kértek se véle­í ményt se engedelmet. És a zárda utján is ! nyitva tartanak egy ajtót Horvátországból a Muraközbe. Baleset a villamos telepen. Rózner József | 14 éves fiu a zalaegerszegi villamostelepen volt J tanulóként alkalmazva. A fiu a gépek körül j foglalatoskodott, eközben az óriás lendítő kerék ; elkapta a kabátját s felragadta a magasba. A í teljes erővel működő szivó gázmotort nem lehe­? tett megállítani s a gép Rózner József jobb karját összetörte, hátáról pedig lehúzta a bőrt. A szegény fiu rettenetes kínokat állott ki. Sérü­lései nem életveszélyesek. A vizsgálatot megin­dították annak kiderítése végett, hogy nem ter­hel o valakit gondatlanság. Alapítvány. Bogyay Kálmán sümegi föld­birtokos a Sármelléken emelendő kisdedovoda céljára húszezer koronás alapítványt tett. Építkezések Balatonfüreden. A Balatonpart legszebb fürdőhelyének lassú fejlődése miatt sok volt a panasz. Ugy látszik, hogy a vasút kiépí­tése B a fürdő látogatottságának ezzel kapcsolat­ben várható emelkedése a Szent Benedek rendet uj beruházásokra sarkalja. A rend tulajdonát képező épületek már a mostani fürdőidényre átalakíttatnak és renováltatnak s a telepen Benőid gázvilágítást rendeznek be. A nagyszállodát az uj bérlő renováltatja s teljesen modern berende­zéssel szereli fel. Rosszul sikerült baleset biztosítás. Szabó Gábor Kustánszeg — paraszat gazdaember elhatározta, hogy baleset ellen biztosíttatja magát. Mint a féle gazdaembert, ki sokat jár kel, könnyen érheti valamely baleset és akkor mit csinál a nagy család, ha elveszíti kenyérkeresőjét. Be is jött Zalaegerszegre s egyik, ilyen baleset bizto­sítással foglalkozó kereskedőhöz ment, a hol 40000 koronás biztosítást kötött; és pedig 15000 koro­násat munkaképtelenség esetére, 25000 koronásat pedig, ha baleset következtében elhalna. A bizto­sító társaság megkötötte az üzletet s annak rendje módja szerint kiállította a kötvényt, melyet Szabó Gáspár átvett, kifizetvén az egy évre járó száz ós néhány korona biztosítási dijat. — Hónapok múlva szomorúan, lehorgasz­tott fővel állított be Szabó a kereskedőhöz s nagy körülményességgel azt beszélte el, hogy mikor a minap — a hegyről jött haza a a vállán egy fát cipelt, valaki kiugrott a sűrű­ségből, fejszével hozzávágott ós balkezének hár >m ujját, a kicsit, gyűrűst s a középsőt lenyisszan­totta. Eljött tehát az őt megillető 6—7000 korona biztosítási összegért. A kereskedő jelentette az esetet a bizt. társaságnak, mely egy tisztviselőjét a helyszínére küldte le. Szabót megvizsgáltatták az orvossal s egyezkedni kezdtek vele a biztoBi­tási összegre nézve, de eredménytelenül. Ujabb orvosi vizsgálat gyanúsnak tüntetto föl az esetet, mire följelentést tettek a kir. ügyészséghez. Szabót törvénybe idézték. Megindították a vizs­gálatot s ugy találták, hogy öncsonkítás esete forog fönn és Szabó azért követte el, hogy a megjáró biztosítási összeghez hozzájuthasson. Ezért a helybeli kir. törvényszék Szabót 7 napi fogházbüntetés elszenvedésére Ítélte. A biztositáa tehát ezen esetben rosszul ütött ki. Cigány putrik a víz alatt. A mult hét áradásai alkalmával a Mura mellett tanyázó cigányok sárkunyhóit teljesen elöntötte a viz. A oigányok sehogy sem akarták elhinni, hogy kiöntse őket az áradat a putrikból s nem hagyták el a tanyát. Amikor a viz nőtt, a purdékat felrakták a kuny­hók tetejére, később pedig maguk is utánuk másztak s büszkén nézték a hömpölygő vizet. Azt hitték szegények, hogy egy putrival csak nem bir a Mura. A folyó azonban mindegyre ontotta a vizet, amely végre a dádék talpát nyalogatta. Lett erre irtózatos sivítás. Szeren­csére a vasúti őrök meghallották a jajveszékelést s csónakon kihordták a megszorult cigányokat a partra. Magyar borok ellen. Bécsben ismét van egy kis magyar ellenes tüntetés. Ezúttal a borainkra haragusznak. Egy korcsmában kizárólag magyar bort mérnek s ezt a korcsmát bojkottálni akar­ják, sőt ebből az ötletből népgyűlést szándékoz­nak összehívni a magyar borok bevitele ellen. Tanulók kirándulása. A nagykanizsai keres­kedolmi iskola tanulói mult vasárnap Budapestre tanulmányi kirándulást tettek. A kirándulókat Balog Dezső és Markovios Dezső intézeti tanárok vezették. Négy napra tervezték a kirándulást, a mely idő alatt aránylag sok megtekinteni valót vettek programmba. Kiss szerencséje Nagy! Köztudomásu, hogy a m. kir. osztálysorsjátók tervezete a legkedve­zőbb nyerési esélyeket nyújtja. Nagy nyeremé­nyek mellett számos kisebb nyeremények vannak ós különösen az. hogy a fele kibocíájtott sors­jegyeknek — tehát minden második — nyer, az oka, hogy a nagyközönség minden rétege kipróbálja szerencséjét. Ezer ég ezer ember lett ily uton szegényből gazdaggá. Az osztálysors­játék legutóbb megjelent képes leírását érdek­lődőknek ingyen ós bérmentve küldjük meg. Az uj sorsjáték I. osztályának húzása május 21. és 23-án lesz. Tegyen szerencsekisórletet és vásá­roljon sorsjegyet az előnyösen ismert Kiss bank­házában (Budapest, Kossuth Lajos-utca 13), mert pontosan ós lelkiismeretesen szolgálja ki vevőit és mert Kiss szerencséje Nagy!

Next

/
Thumbnails
Contents