Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-19 / 16. szám

19C8 április 19. • Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* '•(•) 1-.T. • ' '.X JM Ut », .--* " J-^*- - -J­. )! I — A mostani árviz akkora volt, hogy 30 év < óta nem hömpölygött ilyen tenger Kotor alatt. | A veszedelem szinte orvul támadott. Néhány j óra alatt rettenetes víztömeg hagyta el a medret. I A Déli vasút töltése átszakadt 110 m. hosszú- j ságban ugy, hogy a sinek a levegőben lógtak. ; Do a kotori nép csinált más réseket is, hogy | it viz lefolyhasson. A közlekedés megakadt és több száz utas Nagykanizsán várta, amig a pályát helyreállítják. Az árviz MurakereszHirba is befutott s a Kereszt úrból Letenye felé vezető ut teljesen viz alá került. — A Mura vize már egy hete dagadt s az legelső áradat mult szom­baton rohanta meg a falut, amely néhány óra alatt viz alá került. Csak csónakon lehetett közlekedni s néhány alacsonyabban fekvő háznak a teteje is alig látszett ki a vizből. — A vesze­delem színhelyén volt Dr Sághváry Jenő perlaki főszolgabíró, majd megjött a kormány küldötte, Gillén Lajos mérnök, Kolbenschlag Béla főjegyző, a Déüvasut részéről Rauschenberger Ad >lf főmérnök, Nagykanizsáról, Károly városból és Pettauból katonaságot küldtek a helyszínére, akik a mentési munkálatokban segédkeztek. A vasúti töltésen rengeteg ember dolgozott s a forgalmi akadályokat gyorsan elhárították. Az áradat egy nap alatt egy métert esett, de a mult két közepéig tartott, amig Mura vissza­vonult a medrébe. ' t A Nagykainzsai Magántisztviselők Egyesülete mint önálló egyesület most fejezte be első évi tevékeny működését. Négy évvel ezelőtt a Magántisztviselők Országos Szövetsége kebelé­ben mint bizottság kezdte működését. Az egye­sület ma is tagja ugyan az M. O. Sz.-nek, de saját alapszabályokkal. Ez az egyesület nein klubcélokat szolgál. Erkölcsi szövetséget alkot­lak a nagykanizsai egyesületben, mely pártfo­golja a magántisztviselő osztály jogos kívánal­mait; s2olgálati viszonyból eredő, vagy ehhez hnsonló ügyekben jogi tanácsot, esetleg ingye­nes ügyvédi védelmet 6zerez; támogatja a kere­set nélkül maradt, tagokat az e célra létesített „Segítő alap"-ból és állást közvetít. Szakérte­kezleteket rendez és általában e^segít minden oly mozgalmat, mely a magántisztviselő osztály érdeke. A nagykanizsai egyesület működését már íddig is nagy siker koronázta. Kívánatos tehát, hogy a nagykanizsai egyesületbe, mely a tagok erkölcsi és anyagi helyzetének javításáért küzd, városunk és vidékének magántisztviselői is belépjenek. A kültagok tagdíja csekély évi 2 korona. (Belépések cimzendők : Eperjessy Gábor urnák, mint a nagykanizsai magántiszt­viselők egyesülete elnökének, Nagykanizsa.) A cigány kérdés. A dunántuli vármegyék már valamennyien foglalkoztak a cigányügy rende­zésével; nálunk pedig úgyszólván állandóan nyilt kérdés ennek a veszedelmes bandának a megrendszabályozása. Zalavármegye megkísérelte a kérdést a gyermekvédelem körében megoldani, ennek azonban nem hiv^ a miniszter s a törek­vés csütörtököt mondott. A belügyminisztérium ozt igéri, hogy a cigányügy másként fog rendez­tetni. Hogy miként? Erre a kérdésre már évek óta hiába várjuk a választ. Legutóbb Győrvár­megye tárgyalta a oigányok dolgát. A közigaz­gatási bizottság elhatározta, hogy fölir a föld ­inivelésügyi és belügyminiszterhez az iránt, hogy a i.,e/őrendőri törvény revíziója alkalmával a cigány­kérdés is rendeztessék. A közigazgatási bizottság vélekedése szerint egyidejűleg módosítani kellene a büntetőtörvénykönyvnek egyes rendelkezéseit is, így különösen azt, a mely negyven korona érté­ket meg nem haladó lopás esetén a községi bíróság hatáskörét állapítja meg. Ezt a rendel­kezést akként kellene megváltoztatni, hogy az értékhatár fölemelésével a szolga bíróságok is eljárhassanak a negyven koronánál nagyobb összegű lopások esetében s a nyomozást a ren­dőrség és csendőrség segitségével végezhessék. A Balatonparti vasút munkásai. Amint már megírtuk, a balatonparti vásut munkálatai seré­nyen folynak. A vállalkozók rengeteg munkást foglalkoztatnak. Elsősorban a vasút mentén levő községekből szedték össze a munkásnépet ,de hoz­tak sokat vidékről is, sőt egy sereg macedón kubikos is dolgozott a földmunkáknál. Ezek folytonosan békétlenkedtek az alacsony munka­bérek miatt, mert állítólag magasabb ígéretekkel hívták őket Magyarországba. A mult héten azután be is szüntették a munkát s hetvenen sztrájkba álltak. A vállalat elbocsátotta a sztrájkoló mun­kásokat, akiket haza toloncoltak. Ugy hirlik, hogy a vasútépítésnél alkalmazott munkások körében az elégedetlenség folyton terjed, mert nincsenek megelégedve a keresettel. Kibékült haragosok. Alsólendváról írják a következő mulatságos esetet. Zakó István és Fehér Vendel gáborjaházi lakosok összckülöm­böztek, amiért a járásbíróságnál feljele itett3 egyik a másikat. A tárgyaláson azonban a bíró a lelkükre beszólt s a két haragos kibékülve távozott. Alig értek ki a kapun, újra össze­vesztek, csakhamar csattogtak a pofonok s Zakó István előkapta a bicskáját és ellenfelét fejbe szúrta. A kereskedők táviratai. Gyakran megesik, hogy a kereskedők olyan időben kapnak távira­tokat, a mikor az üzlet már zárva van és a kézbesítés nem lévén szabályozva, ez különféle­képpen történt. Most ezt is rendszerbe foglalja egy ministeri rendelet. E szerint, ha olyan idő­ben érkezik a kereskedő címére az ülethelyiségbe cimzett sürgöny, a mikor az üzlethelyiség zárva van, az esetleg ott lévő alkalmazottnak, vagy házmesternek kell azt kézbesíteni. Ha levélszek­rény vau, abban helyezendő el, de egyúttal az üzlethelyiségre a kézbesítő értesítést ragaszt. Ha senki sincsen, a ki a sürgönyt átvegye és levélszekrény sincsen az üzlethelyiségen, akkor a sürgönyt a következő napon kézbesíti a posta. Mezőgazdasági oktatás a hadseregben. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület irodalmi és tanügyi szakosztálya f. hó 7-én tartott ülésén a hadsereg mezőgazdasági oktatásával foglalko­zott. A szakosztály nagy jelentőséget tuladonít a katonaság mezőgazdasági oktatásának, azért elhatározta, hogy a földmivelésügyi, hadügyi és honvédelmi miniszterekkel egyetértőleg egy ter­%'ezetet dolgoz ki, melynek értelmében már a jövő évben gondoskodva lesz, hogy a katona­ságnál szolgáló fiatal gazdák a kaszárnyában nyerjenek gazdasági kiképzést. A szakosztály Kajdacsy Endre veszprémvármegyei gazdasági egyesületi titkárt kér*" 1 f?l, hogy a katonaság mezőgazdasági szakoktatása terén szerzett tapasz­talatait adja elő. A titkár előadása után elisme­rését fejezte ki a szakosztály a veszprémvár­megyei gazdasági egyesületnek, az ott állomásozó honvédség gazdasági oktatása érdekében kifej­tett tevékenységért. Ellopták a pénzét. Vörös Gyuláné szül. Bedő Matild alsólendvai lakós adótiszt uejének 70 K. pénzét pénteken délután egyik zalaegerszegi üzletből, mig a vásárlással volt elfoglalva, isme­retlen tettes ellopta. Toivajok. Zalaegerszegen s a környéken tartott országos vásárokon rendesen fordul elő egy két lopás. Hivatásos tolvajok járják a vásá­rokat s rendkívüli ügyességgel tüntetnek el min­dent, amit megfoghatnak. A rendőrség s a csendőr­ség a mult héten elfogott néhány enyveskezü vásárlátogatót. Bencze Viki zalaegerszegi, Misik Ferencné Egyed Rozi csonkahegyháti, Horváth Péterné Taszler Erzsébet vargaszegi és özv. Rosta Józsefné Horváth Katalin kislengyeli lako­sok kerültek hurokra. A náluk talált lopott holmik értéke meghaladja a 300 koronát. Volt ott mindenféle áru, rőfös, vas, fiiszerkereskedé­sekből származó tárgyak. F. hó 17-én megtartott heti vásár alkalmá­val Harmath József (Buga) ismert vásári tol­vaj és fia Harmath István salomvári lakósokat a rendőrség letartóztatta, mert a zalaegerszegi szabó mesterek sátraiból 60-70 korona értékű ruhaneműt elloptak. A bűnjelekkel együtt a helybeli k ír. járásbíróságnak átadattak. I Angyalcsinálók. Rezi községben egy fiatal özvegy ! rosz útra tévedt. A ballépésnek következménye ; lett, de a fiatal asszony egy napon ismét vissza­! nyerte karcsúságát anélkül, hogy gyermekét 1 világra hozta volna. Egy kuruzsló asszony segí­j tett a bajon. A két bűnös ellen megiudították i a büntető eljárást. | A boldog apa. Nem uj történet; sokszor meg­esett már, amióta Amerikát járja a magyar. Biczó István két évvel ezelőtt még a Balaton mellett metszette, kapálta a szőlőtőkéket. A keresetéből megélt becsülettel. Elfogta azonban őt is a vágy, hogy pénzt szerezzen s öregségére ; egy kis szőlőt, hajlékot vehessen magának. | Egy ismerőse biztatására kiment Amerikába. Itt ! hagyta fiatal feleségét, azzal az ígérettel, hogy í egy esztendő alatt haza hozza a sok pénzt, azután vesznek földet, házat. Istók azonban uem jött, sőt levelet sem küldött, mert nem is tudott irni. Az asszonyt kétségek gyötörték. Az ismerő­sök szóbeszéddel is kínozták a csinos asszonyt Hol itt hol ott bukkant fel a hír, hogy Bicó ameribaiasan meg is házasodott és sohasem tér vissza. Az asszony eleinte sirt, később haragudott az urára s végül megvigasztalódott. Biczó István pedig a mult héten ép akkor toppant haza, amikor a kis fiit keresztelőre vitték. Csak nagy erővel tudták megfékezni a robusztus embert, hogy betegen fek vo feleségét agyon ne üsse. Néhány koponyát igy is betört s nem várva be a csendőröket, eltűnt a vidékről. A fecskék A mult hétén jöttök meg a tavasz hírnökei: a csicsergő fecskék. Kedvég ósipegéssel szálltak az ismerős házakra, ahol igazán itthon vannak. Mert a fecske, a kis arisztokrata jószág, csak telelni vonul enyhébb vidékre. Nálunk van ő itthon; itt alapit családot s itt költi ki fiókáit Délen csak vendég a fekete frakkos madár amely legbiztosabb hirnöke a tavasznak. A szombathelyi tífusz járvány. A közönség bizonyára értesülve van a szombathelyi vesze­delmes tífusz járványról, amelyet az inficiált vízvezeték idézett fel. Megbízható forrásból tud­juk, hogy a megbetegedések száma sokkal nagyobb, mint amennyit a lapok jeleznek. A hét vége felé már az erélyes hatósági intézkedések foly­tán a veszedelem csökkent. Tekintettel arra, hogy Sz ombathellyel élénk összeköttetésben állunk indokolt az elővigyázat, hogy a betegséget át ne hurcoljuk. Ünnepi pecsenye. Brüil József zalaegerszegi cipésztől 8 drb ludat, Horváth Béla városgazda páterhegyi hajlékából 4 drb tyúkot elloptak. Több leölt tyúkot találtak a eigánytanyán s miután Faraó népe nem foglalkozik állattenyész­téssel, jogos a feltevés, hogy a szárnyasok hült tetemei nem j )gos uton kerültek a cigánysátorba. Aki a koldustól rabn. Berki Lidi, egy top­rongyos péntekfalusi koldusasszony ballagott az országúton. A szoms édos községeket akarta végigkoldulni, hogy az ünnepekre valót össze­szedje. Egyszerre eléje állt Szekeres István gáborjaházai lakos és a pénzét követelte. Az asszony könyörgésre fogta a dolgot, esküdözött, hogy ninos pénze, de Szekeres tudta, hogy a koldus minden fillért összerakott s mindenét magával hordja. Leteperte s elvette a vászon­zacskót, amelyben 161 korona volt. Helyreigazítás. Április 5-iki számunkban közölt „Urieány" cimü hírünkbe tévesen került ez a kifejezés: „több oldalról félreértést okozott." Amit itt helyreigazítunk akképen, hogy a szóban forgó versnek illető kifejezését „többen szerzője előtt ugy magyarázták, mintha O az uri osztály rovására irta volna e verset." A ..Buziási Phönix ásványvíz" már a rómaiak idejében világhírű volt páratlan gyógyhatásáról és üditő izéről. Most Muschong Jakab a buziási fürdő uj tulajdonosa kiváló szakértélemmel és a legnagyobb áldozatkészséggel fogott hozzá, hogy e csodás gyógyhatású viz használatát mindenkinek lehetővé tegye. A „Buziási Phönix Ásványvíznek" kitűnő hatását vese ós hólyag bajoknál, a vesemedence idült hurutjainál, hugykő ós fövényképződésnél, a légutak és kiválasztó szervek hurutos bántalmainál a legnevesebb orvostanárok elismerték. Kellemes, kissé savanykás izü, vasmentes szénsavdus tartalma a legkiválóbb asztali vízzé teszi. Járványos betegségek ellen a legbiztosabb óvszer. ALKALIKUS NATRON-LITHIONOS GYÓGYVÍZ. Orvosilag ajánlva: húgysavas diathesis, köszvény, cukor­betegség, gyomor-, vese- és húgyhólyag-bántalmaknál sib. SViint üdítő és borvíz páratlan. Bővebb felvilágosítással szolgál a Központi iroda: Budapest V., Váczi-kőrut 54. Főraktár: Gyarmati Vilmosnál Zalaegerszegen. Kapható : gyógytárak, drogériák és füszerüzletekben.

Next

/
Thumbnails
Contents