Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-19 / 16. szám

*ZaiamegyH, Zalavármegyei Hir!ap« 1908 április 19. közigazgatási hatóságokhoz pedig 370 egyént vezettek elő. Orvosrendőri hullaszemle 8 esetben teljesítte­tett; a halál oka 2 esetben öngyilkosság, 1 eset­ben megfagyás, 1 esetben megégés, 1 esetben szívszélhűdés és 3 esetben baleset volt. Tüzeset 10 fordult elő; a bejelentett kár 44135 K, melyből biztosítás folytán megtérült 6520 K. A tüz keletkezésének oka 5 esetben gondatlanság, 4 esetben gyújtogatás és 1 esetben ismeretlen volt. Az 1908 évi újoncozás zavartalan rendben folyik és április hó végéig befejezést nyer. A kivándorlás méginkább csökkent, mint az előző hónapban, amennyiben Amerikába szóló útlevél csupán 5 darab adatott ki. Közegészségügy. A t. főorvos jelentette, hogy március hó első kétharmadában az időjárás csa­padékot", nyirkos, borult, az átlagnál hűvösebb volt, ezentúl a hó végéig derült, szárai jelleget öltött. A felnőttek közegészségi állapota mait hóban elég jó volt, kórjelleg nem uralkodott. Kisebb számban fordultak elő a légző szervek bura fos és lobos bánialmai s rheumatikus betegségek. A gyermekek közegészségi állapota a mult havihoz képest javult, amennyiben leginkább a légző utak hurutos bántalmai gyógykezeltettek kedvező eredménnyel s járváuyszerüleg csak a kanyaró lépett fel Felsőraj k, Uióskál és Nemes­apáti községekben, míg a többi fertőző betegsé­gek örvendetes apadást mutatnak. Fertőző bántalmak közül előfordult: roncsoló toroklob 31, hasi hagymáz 9, kanyaró 204, vör­heny 73, bárányhimlő 3, gyermekágyi láz 2, hök­hurut 1, fültőmirigylob 10 esetben. Rendőri boncolás volt 2, hullaszemle 15 ; súlyos sértés jelentetett 12. Öngyilkosságot 6 egyén követett el és pedig Keller József 54 éves tapolczai lakos felakasztotta magát; Leposa János 45 éves kustánvi lakos agyonlőtte magát; Zsuppán József 05 éves nagy­kutasi lakos a hasába szúrt; Deutsch Edéué pusztamagyarodi lakos sósavval megmérgezte magát; Koós László 52 éves perlaki lakos a vonat elé vetette magát. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 4 egyén esett áldozatul; ezek hözül Kardos Gábor 21 éves nagygörbői lakos fatuskó robbantása közben halt meg; Kocsis Lajos 35 éves zala­szántói lakosra a part szakadt; Szeidl Ferencné szentjakabi lakost a vonat gázolta el; Schmiod János 12 éves szentjakabi gyermeket a ledülő fa ütötte agyon. Elmekórnak egy esete képezte hivatalos beavat­kozás tárgyát s a beteg a kaposvári közkórházba szállíttatott. Szülésnél három esetben vált orpoíi műiét szükségessé. Az anya mindhárom esetben életben maradt. Hét évnél fiatalabb gyermekek kötelező gyó­gyítását 39 esetben mulasztották el. Van a vármegye területén 35 lelenc, 514 dajkaságba adott, 704 elmebeteg és h;i!y, 7«6 siketnéma, vak és nyomorék, 2253 kőzsegélyrc szorult és 22(31 keresetképtelen árva. Népoktatás. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy március hónapban meglátogatta a szobotic/.ui, orehoviczai, podbreszti, sztreleczi, drávaszentiváni, drávaegyházi s légrádi iskolákat; a miniszter rendeletére helyszíni tárgyalást tartott Csáktor­nyán az állami taiií'óképző intézet kertjének ügyében ; — befejezte a gelsei községi iskola személyi és dologi ügyeiben folytatott tárgyalást. Sümegen az áilaini elemi iskolának a minisz­ter által jóváhagyott s az iskola elhe­lyezésére szolgáló uj iskola épület ügyében »[ tárgyalás tartatott s az árlejtési hirdetmény kiíratott. Ez alkalommal kiválasztatott az állami kisdedovoda uj épületének elhelyezésére aikalma.s telek. Kir. tanfelügyelő jelen volt Nagykanizsát! a továbbszolgáló honvéd és közösh ulseregbeli altisz­tek részére rendezett polgári iskolai tanfolyam vizsgálatán s tárgyalást tartott a kereskedő ifjak önképző köre esti szaktanfolyamának sz<'r.'ezésc ügyében. Kir. segéd tan fel ügyelők meglátogatták a tur­csiscsei, IV. hegykerületi, vizíszentgyörgy i, dekanoveci, damasineczi, bec-iehelyi, polai, köves­kállai, balatonhenyei, óbudavári, kis-, felső- és alsódörgicsei iskolákat. A miniszter kimondta a muracsányi községi elemi iskola állami kezelésbe vételét oly módon, hogy az iskola hat tanerővel 1909 év szeptem­berben fog megnyílni. Állategészségügy. Habára hivatalból jelentendő fertőző betegségek elterjedése némi emelkedést mutat, amennyiben a fertőzött községek száma a megelőző hónap óta 16-ról 2t3-ra emelkedett, a haszonállatok egészségi állapota mégis kedvező­nek jelezhető, mert az emelkedés túlnyom ) rész­ben egy magában véve jóindulatú betegségnek, nevezetesen az ivarszervi hólyagos kiütésnek a fedeztetési idény beálltával tőrtént fellépésére vezethető vissza s mert egyéb betegségek közül csupán a sertésorbánc terjedt némileg, míg viszont a sertésvész kisebb területre szorítkozott. Egyéb betegségek közül előfordult a sercegő üszök, a fertőző hüvelyhurut, szopós állatok fer­tőző tüdő és melihártyagyulladása, újszülöttek genyvérüsége. Védojtások 25 gazdaságban eszközöltettek, részint lépfene, részint sercegő őszök ellen. Az állatvásárok — kevés kivétellel — gyenge közepes, sőt lanyha forgalmúak voltak, míg az A fák hullatják sárga leveleiket s kopaszodó gályáik szomorúan meredeznek az ég felé. Alig valami elevenség. A mező egy nagy kietlen pusztaság, nincs rajta sehol semmi. És a költő most érte el élete legnagyobb boldogságát. Mintha csak a tavaszt látnók visszavarázsolva. A templom hajója és a főoltár fel van aggatva virágfüzérekkel. Déli növényekből képződött csoport félénken húzódik meg a tisztelettel­jes homályban és lapos, fogas levelei között örömrepesve szökdel át a szines ablaktáblákon átszűrődő napsugár. A gyertyákat is meggyújtják és látható l^sz a füzérekben félénken meghúzódó őszi rózsa. A kíváncsi tömeg egyre jobban megtölti az egy­ház belsejét. Megszólal az orgona. Minden szem az ajtó felé fordul. Azt hinné az ember, hogy nem is mennek, csak libegnek. Földöntúli mosoly ját­szik mindkettőjük ajkán. A költő boldogságtól eltelve szótlanul, de örömrepeső tekintettel vezeti Múzsáját. A Múzsa egyszerű, mint Hófehérke, szép mint Százszor­szép : a kellem és a báj sugárzik elő a fehér fátyol alól. Elhangzik az ünnepélyes holtomiglan. Egyesült a költő Múzsájával. Az emberek valami csodálatos, eddig nem létezett dolgokat várnak. Türelmetlenül lesik napról nspra a könyvkiadók jelentéseit . . . De nincs semmi! A költő a nagy boldogságban egészen távol van a földi dolgoktól. Csendes magányban hallani olykor hangjukat. A Múzsa előveszi a lantját és pengeti elbá­jolón. Édes, angyali zene száll ki a hurokból és egyesül a költő érzelmeivel és megszületik a szent, emberktől még sohse hallott ideális dal Egyszerre rémes hörgés és fájdalmas ful­doklás téríti szomorú valóra a beteget Melle zihál, kínosan vesz lélegzetet, szava eláll, majd ismét fu'doklás vesz erőt rajta. Kendőjével törüli le az izzadt6ágot homlokáról, majd száját törüli le és a zsobkendő apró kis piros csep­pekkel lesz tele . . . * A természet kiterítve fekszik ravatalán. Fehér szemfödő borítja a dértől m«gcsip >tt, fagytól megszikkadt tagjait. A szabadban félelmes némaság, mintha csak a halál birodalmában járnánk. Varjuk károgá­sán és a távolból a farkasok ordításán kívül alig hallszik valami. A szél szomorúan rázza a bogár.cskóró aszott szárát, — a tövében meg­dermedve és összegémberitve pici lábát, fekszik egy kis tengelice. Halál, pusztulás mindenfelé. állatrakodó állomások forgalma általában köze­pes volt. Pénzügy. A kir. pénzügyigazgató jelentett", hogy március hó foly amán egyenes adóban 92.633 K 89 fillért, a mult év hasonló időszakában 137.106 K 74 fillért fizettek be, a bevétel tehát 44.471 K 14 fillérrel csökkent. Március végéig, a mult évi eredményhez viszonyítva, a bevétel 193.519 K 78 fillérrel apadt. Az adóhátralék 1,048.248 K 4 ' f, ami a mult évi hátralék é 3 a folyó évi kiütés 76 8 n/ 0-ának felel meg. Iladmentességi díjban a mult hóban 2669 K 16 f, 1907 év márciusban 4759 K 70 f folvi b E címnél a csökkenés 2090 K 54 f. Bélyeg és jogilletékben eziclén 83 031 K 19 f, mult év mároiiH hóban 82.466 1< 66 f folyt I>P. A bevétel 264 K 53 fillérrel több; március hó végéig azonban a befizetés 84.130 K 38 fillérrel apadt. Illeték egyencítekben 163;) K 21 f, mu t év hasonló időszakában 2714 K 73 t volt a bevé­tel. E cím is csökkenést, mutat. Fogyasztási és italadóban mult hóban 211 631 K 34 f, mu't évi március hóban 221.985 K 42 f folyt be. Az idei bevétel 10 351 K 08 fillérrel kevesebb. Március végéig, a tavalyi eredmény­hez k"p-st, 29 303 K 70 fillé'rrel folyt !.J kevesebb. Italmérési illetékben 1908 márciusban 4906 K 52 f, tavaly márciusban 4729 K 83 f volt a befi/etés. A márciusi bevétel 178 K 69 fillér­rel csökkent, inig az első három hónap ered­ménye 533 K 88 fillérrel emelkedett. Doliányjövedékben mult hónapban 208.517 K 86 f, folyt be. E hónapban a bevétel 20.216 K 78 fillérrel csökkent ugyan, de az első három hónap eredménye 19.146 K 28 fillérrel jobb. Sójövedélcben bevettek a mult hóban 7524 K 01 ft, tavaly 8748 K 01 ft, tehát a bevéíel csökkent. Márciusban leírtak 2995 (J K 40 f egyenes adót és 3621 K 82 f h idmentességi dijat. Fizetési halasztást 51, házadó mentességet 18 esetben engedélyeztek. Közgazdaság. Az elmuit hónap csapadékban bő időjárásával s a hó elején fellépett és ismét­lődő éjjeli fagyával a tavaszi vetési munkálatok végzését nagyban hátráltatta. A megye kötöttebb talajú vidékein a vetési munkálatok a fenti körülmények folytán e hóbau befejezhetők sem voltak. A gazdasági munkálatok március hóban kizá­rólag a vetések eszközlésére szorítkoztak. A vetések állása e hóban, különösen annak második felében, az esős enyhébb időjárás követ­keztében, némi javulást mutat. Az őszi vetések telelése jó volt s a mai hely­zetet tekintetbe véve, azok állása kielégítőnek A költő hajlékában nagy csendesség van. A Múzsa betegen fekszik ágyában, mellette a költő ül, arcán a fájdalom honol. Múzsája kezét kezében tartja. Hátha az a folytonos együtt­érzés megdelejezi a beteget, hátha erőt merit az ő erejéből . . . vagy megfordítva. A beteg rendetlen lélegzésén és az óra ketyegésén kívül semmi se hallatszik. A beteg egyre rosszabbul lesz. Gondolatai céltalanul szárnyalnak. — Szép tavasz . . . koszorufonás az erdő­ben . . . ezt a hajadon leányt szeretem . . . én szeretlek . . . szeress te is . . . Magához látszik térni, í Hirtelen felemelkedik, hajfürtjeit hátrá siinitj i s tótova szemekkel néz férjére. — Nem is volt oly régen ... én pengettem a lantot te d iloltál hozzá . . . Oh mily szép volt az . . . próbáljuk meg még egyszer! A költő készséggel adja oda a lantot. De érzi, hogy ő maga nem képes hangot adni. A Múzsa kezébe veszi a lantot. Mosoly játszik ajkán. Meg akarja pengetni, hogy kicsalja belőle az égi hangokat. Dí alig érinti meg a hurt, keze lehanyatlik, a lantot elejti és szemei férjére esnek. Ajkai mozognak, de szólani már nem tud. Tik-tuk, tik-tak ... az óra megállt magától. ... A Múzsa megszűnt élni. A szél kinn fájdalmas gyászéneket dúdol, a

Next

/
Thumbnails
Contents