Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-12 / 15. szám

> Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1908. áprilisul2, Ezen tejgazdasági bizottság célja az 1909. évben Budapesten megtartandó nemzetközi tejgazdasági kongresszus előkészítése és minél sikeresebbé tótele. Közgyűlés arra való tekintettel, hogy az egyesület kebelében működő Zalavármegyei Tejszövetkezetek Szövetsége a kongresszuson, valamint annak előkészítésében úgyis részt vesz s az ennek az eszközlésére úgyis hivatottabb, nem lép be az Otnge. tejgazdasági bizottságának tagjai sorába. XXXVI. A Novai Gazdakör beterjeszti módosított alapszabályait, a novai, kanizsai és sümegi gazdakörök az 1907. évi számadásaikat és az 1908 évi költségelőirányzatukat beterjesztik. Tudomásul szolgál. XXXVII. Sümegvidéki Gazdakör tudatja, hogy az 1908 év folyamán Csabrendeken állatkiállítást, Gógrfnfán kosárfonó tanfolyamot és a tél folyamán népies előadásokat szándékozik tartatni. Kéri az egyesületnek támogatását. Közgyűlés elhatározza, hogy a sümegvidéki gazdakört ezen aetiójában támogatja. XXXVIII. .Keszthelyvidókí Gazdakör megkeresése, melyben az általa tartandó állatdíjazás támogatását kéri. Közgyűlés titkár véleményes jelentésének előterjesztése után tudatja, hogy az állatdijazást erkölcsileg és anyagilag támogatni fogja. XXXIX. Titkár jelenti, hogy ifj. Thassy Imre azon megkeresést intézte ez egyesülethez, miszerint az alapitó tagsági jog öregatyjn, Thassy Mihályról reá átruháztassék. Kérelmének indokolásául két okmányt mutat be, melyek szerint Thassy Mihály az alapitó tagsági jogot még életében unokájára Thassy Lászlóra ruházta át, ki viszont ezen tagsági jogát soha nem gyakorolta, sőt az átruházást nem is kérelmezte. A másik okmány által igazoltatik, hogy Thassy László ezen jogát ifj. Thassy Imrének cedálja. Közgyűlés többek hozzászólása után a kérelemnek helyt ad s Thassy Mihály alapitó tagsági jogának Thassy Imrére való átruházását elrendeli. XL. Földművelésügyi miniszter leküldte a keszthelyi gazdakör államsegély iránti kérelmét véleményezés végett. Titkár jelenti, hogy a keszthelyi gazdakör számadásait sem terjesztette még be s igy jelenlegi vagyoni helyzete ismeretlen, miért is a véleményezés ezen adatok ismerete nélkül kellőkép indokolható nem lesz.' Közgyűlés a kérelem véleményezését elhatározza, egyúttal utasítja titkárt, hogy a vélemény kellő indokolhatása végett szerezze be a keszthelyi gazdakörtől annak vagyoni helyzetére vonatkozó számadásokat. XLI. Titkár jelenti, hogy a Debreceni Gazdasági Egyesület átiratot intézett az egyesülethez, melyben kéri, hogy a dohányárak emelésének tárgyában intézzen felterjesztést a kormányhoz. Kzgyülés a megkeresést tudomásul veszi. XLII. Titkár jelenti, hogy a földművelésügyi minister a Balatonfüreden és Tapolczán létesítendő mintagazdaságok véleményezését megsürgeti. Ezen iratok véleményezés végett az elnökségnek letták átadva. Elnök tudatta, hogy a mintagazdaságok megsvemléltettek és a véleményezés iratait rövid időn belül feltetjeszti. XLIII. Pénzügyminister leiratban értesiti az egyesületet, hogy az országos szeszjdótanácsba egy rendes és fgy póttag választására és kiküldésére jogosult. A megválasztandó tagoknak szeszgyárosoknak kell lenni. Közgyűlés a szeszadótanícsba Elek Ernőt rendes, Sclimidl Emilt pedig póttagoknak megválasztja, illetve kiküldi. XLIV. Titkár jelenti, hogy a Tapolcavidéki Gazdakör azon megkeresést intézte az egyesülethez, hogy a szőlőkultúra javítása és intensivebbé tétele céljából műtrágyázási kísérleteket vezessen be, illetve e célból a gazdakört anyagi segélyben részesítse. Közgyűlés titkár javaslatára elhatározza, hogy a kísérletek eszközlésére a Kalisindikatus tudakozó irodáját felkéri s amennyiben ez eredményre nem vezetne, határoz a kiadandó segély nagysága felett. XLV. Országos Magyar Gazdasági egyesület megkeresése a Szerbiával kötendő kereskedelmi szerződéssel szemben való állásfoglalás tárgyában. Elnök felszóllítására titkár a földművelésügyi kormányhoz felterjesztendő ez ügyre vonatkozó kész felterjesztést felolvassa. Közgyűlés a feliratot felterjeszteni elrendeli, egyúttal hasouszellemü felterjesztésnek a képviselőház és a megye országgyűlési képviselőihez való elküldésére utasítja a titkárt. XLVI. Temesvármegyei Gazdasági Egyesület átirata a vasutaknak a szállítás folytán beállott állati károsodások megtérítésének kötelezése tárgyában. Tudomásul szolgál. XLVII. Thgsági ügyek : Uj tagokul jelentkeztek : Martincsevica Ferenc, Fiandorffer Ignáo, Gruner Ernő, Balatonfüredi Gazdakör, Kolbenschlag Béla, Győrffy Károly, Háry Kálmán, Gruner Károly. Kilépését bejelentette : dr. Mádi Kováos János. Közgyűlés az uj tagok felvételét elrendeli, mádi Kovács János kilépését pedig tudomásul veszi. XLVIII. Zalatárnok közég kérelme tagdijának 20 koronáról 10 koronára való leszállítás.* tárgyában. Titkár előterjesztése után közgyűlés határozatilag kimondja, hogy a novai főszolgabírói hivataltól beszerzendő informatió alapján, amennyiben Zalatárnok község állami adója nem éri el azon mértéket, mely után a községek 20 korona tagdij fizetésére köteleztetnek, a kórelemnek helyt ad, ellenkező esetben, az alapszabályok értelmében a kívánságnak eleget nem tehet. XLIX. Titkár jelenti, hogy a Temesvármegyei Gazdasági egyesület azon megkereséssel fordult az egyesülethez, nevezze meg azon helyeket, ahol fajmarhák beszerezhetők, továbbá, hogy a kisgazdákkal Nyugot — Magyarországra teendő utjok alkalmával mely gazdaságok volnának, mint belterjesebbek, a kultura magasabb fokán állók megtekinthetők. Közgyűlés fijrnarhák nagyobb számban való beszerzésére gazdaságokat ajánlani nem tud, ellenben mint belterjes, tanulás és megszemlélésre alkalmas gazdaságokat ajánlja a keszthelyi gazdasági akadémia és Elek Ernő ujuépi gazdaságait. Több tárgy nem lévén elnök az ülést bezárja, kmf. Sárközy Viktor g. e. titkár. Hertelendy Ferenc g. e. elnök. Elnöki jelentés. Tisztelt Közgyűlés! Az 1907-iki óv rosz auspiciumok között köszöntött ránk. Az időjárás kedvezőtlensége, a késői kitavaszodás, a szociális izgatások következtében felbujtott, tulkövetelósre hajlandó mezőgazdasági munkáBok magatartása mindent jósolt a gazdáknak, csak jót nem. A szociális kérdést a természet, a munka kereslet és kinálat közötti természetszerű viszony következtében beállott magasabb munkabérek, az ennek kapcsán előállott általános drágulás s igy a munkások nagyobb keresete önként oldották meg. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy a hatóságok, élükön alispánunkkal, a gazdatársadalom érdekében, a mezei munkálatok végezhetésónek biztosítása céljából a legmesszebb menő és praeventiv intézkedéseket megtették. Ezen intézkedések s az izgató földmunkás szövetkezetek ós szakcsoportok szigorú ellenőrzése, részben feloszlatása, a fent emiitett tényezőkön kívül, megtették a hatásukat a muukásviszonyok javítására. Ennek kapcsán meg kell emlékeznünk arról, hogy a kisgazda, a kisbirtokos az általános drágulás következtében — jól értékesíthetvén minden általa előállított termeivényét — olyan helyzetbe jutott, hogy nem osak a megélhetési viszonyai vannak biztosítva, hanem alkalma nyilik a vagyonszerzésre is. A kisgazdával ellentétben a középbirtokos a legnagyobb küzdelmek között képes esak gazdaságát jövedelmezőleg kezelni. Mig a kisbirtokosnál a munkaerő maga és családja kézimunkájával állandóan biztosítva van, addig a középbirtokosnak munkaerő, főleg pedig a cseléd és olcsó hitel hiánnyal kellett állandóan küzdenie. Ily körülmények között természetes, hogy a középbirtokos helyzete nagyon meg van nehozitvo s azt mondhatjuk, nagyobb mértékben rászorul az állami támogatásra, mint a kisember. Ez évben érvényre jutottak a vámtarifa uj tételei, melyek kihatásukat nemcsak a gabonaárak, de egyéb termények árainak emelésében is éreztették. Az év első felében emelkedő irányzatot mutatott ugy a marha mint a tojás, a baromfi és vajnak ára is. Ennek következménye gyanánt ha a gazda drágábban termelt is, viszont termeivényeit jobban tudta is értékesíteni, ugy hogy a megdrágult termelési költségekért a jobb árakban némi rekompenzációra talált. Az 1907 év őszén a világpiaoon beállott pénzdrágaság nálunk is erősen éreztette hatását. A gazdák a roszabb termelési év következtében beállott nagyobb hiteligényüket csak nagyobb áldozatokkal fedezhették, sőt sok esetben kénytelenek voltak az elkerülhetetlennek látszó hitel igénybevételéről a pénz drágasága és nehéz hozzáférhetősége miatt lemondani. Ezen alkalomkor, t. i. a pénz drágulásának idején éreztették jótékony és üdvös hatásukat az 1898. évi XXIII. tvcikk alapján álló hitelszövetkezetek, melyek képesek voltak tagjaiknak a régi, legtöbb esetben 6°/

0-nyi kamatlább mellett kellő hitelt nyújtani. Amily kedvezően alakult a fenyegető szociális bajok megoldása az 1907-ik gazdasági évben, ép oly kevéssé volt kedvező a gazdasági viszony. A késői kitavaszodás következtében a gazdák nagy általánosságban olyan helyzetbe jutottak, hogy állatjaikat alig voltak képesek addig takarmányozni, amig az uj takarmánnyal a szorult helyzeten nem segíthettek. Sajnos a takarmányozási viszony az egész év folyamán nem alakult kedvezőbben, mint miként az az óv elején mutatkozott. A késői tavaszodás, a késői derek a takarmánytermés egy részét tönkretették, másrészt kényszeritették a gizdát az uj takarmányok olyankori igénybevételére, amikor az még tömeget nem szolgáltathatott. A késői tavaszra következett a száraz nyár, mely tönkretette ugy a rétek sarjutermésót, mint a hogy meghiúsította a csalamádé termelését s elvitte a lóher második kaszálását. Egyedül az őszi hónapok kedvező, fagymentes időjárása hozta a gazdát abba a helyzetbe, hogy az állatállomány hosszas lege'.tethetése következtében megtakarított takarmánymonnyiséggel kiteleltethetett. A rosz takarmánytermés és a s«em ÍS gabonanemüek valamint az erőtakarmányok magas árai az állatárak nagyobbmérvü visszaesését vonták mnejuk után. Egyedül az állati meléktermékeket értékesítő gazdaságok voltak abban a helyzetben, hogy termékeiket változatlan, sőt helyenként emelkedett árban is értékesíthették. A gabona termelési viszonyok az elmúlt évben sziutén kedvezőtlenek voltak. A késői tavaszodás, a téli nagy hó részint a vetéseket fejlődésükben visszavetették, részint az őszi rozsokat megritkították. A kedvezőtlen időjárás a tavasziak elvetésénél ós terméseredményénél éreztette legszembetünőbbben a hatását. A május hóban beállott hirtelen felmelegedós az elmaradott vetéseket gyorsabb fejlődésre ösztönözte ugyan, de nem birta pótolni a tavasz mulasztását. Az őszi vetések közül a buza, dacára a ked-