Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-12 / 15. szám

1 bü8 április 12. 4. Dec. 1. Szász Gerő dr kir. ügyész: Fej­tegetések a lemiuizmusról. 5. D< e. 8. Kulcsár Gyalu főgimn. tanár: A mi magyar beszédünk. 6. JIID. 5. Fehér Miklós főgimn. tanár: Madách Imre élete. (Uránia előadás alapján 50 vetitett képpel; 2 előadás.) 7. Jan. 12. Suszter Oszkár főgimn. tanár: Egy zalai költő: Bicsányi János (2 szavalattal.) 8. JaD. 19. Haerter Ádám főgimn. tanár: Hazai gyógyfürdők (Uránia előadás alapján 50 vetitett képpel; 2 előadás.) 9. Jnn. 26. Sárközy Viktor g. e. titkár: A tej gazdaságunkban (kísérletekkel.) 10. Febr. 9. Haerter Ádám főgimn. tanár: Kelet-Ázsia (Uránia előadás alapján 50 vetitett képpé'; 2 előadás.) 11. Febr. 16. Tliassy Gábor dr megyei főor­vos : A tüdővészről (50 vetitett képpel.) 12. Febr. 23. Keresztury József dr ügyvéd: Az égi testek származása és fejlődése (50 veti­tett képpel.) 13. Márc. 1. Fehér Miklós lőgimn. tanár: Egy magyarországi származású német költő: Lenau Miklós (néhány vet. képpel, 2 szavalattal.) 14. Márc. 8. Haerter Ádám főgimn. tanár: Az ősember foglalkozása (Uránia előadás alap­ján 55 vetitett képpel.) 15. Márc. 22. Marik Pál dr árvaszéki jegyző: A munka történeti korszakai. 16. Márc. 25. Weiss Endre dr ügyvéd: A választójog elmélete. 17. Márc. 29. Andrássovioh Géza: A házi­nyultenyésztésről (prémek, ketrec bemutatásával.) 18. Ápr.5. Hantke Emil pénzügyi fogalmazó : ko­runk irányító eszméinek hatása a szépirodalomra. Ezenfelül volt febr. 2-án Ispánovits Sándor főv. tanár előadása a finn népről s országról 100 vetített képpel és 8 fiún dallal. Mivel a 6., 8., 10., 14. sz., előadások kettő­sek voltak, továbbá a gimnáziumi ifjúság, vala­mnt a helybeli polgári leányiskola tanulói részére a 3., 6., 8., 10., 11. és 14. sz. és a finn elő­adásokból is 2 előadást rendeztek, azért az összes előadások száma tulajdonképen 32 volt. A rendes előadásokat összesen kbl. 2450-eu, tanuló előadásokat összesen kbl. 1000-en láto­gatták. Összesen 3450 hallgató. Legtöbben a vetitett képes előadásokat hall­gatták. A munka történeti korszakai. (3) A szabad lyceumban előadta: Dr Marik Pál. De megszabadította a kereszténység a szegény­séget és nyomort is az utálat és megvetés ama bélyegétől, melynek hordozására a pogány tár­sadalmakban kárhoztatva volt. A pogány tár­sadalmi felfogás szerint ugyanis: „Az irgal­masság a BZÍV hibája s a becsületes emberek gondosan kerülendik is azt. Legtöbbnyire a go­noszoknál található. Az igaz bölcs nem ismer irgalmat* És ezt nem kisebb ember mondta mint Seneca! Cicero pedig Muzenáról tartott védőbeszédében Zenóról, kit nagy tehetségnek nevez és követőiről a stoicusokról szólván, kik közé sorolja Catot is, a stoicizmus elvei és tanai közé számítandóknak állitja a következő­ket is : „Csak az ostoba és együgyü könyörüle­tes ; a valódi férfiú nem engedi magát sem megindítani, sem megkérlelni; végre vétség és gonoszság az irgalmasság sugallatára hallgatni.* Csak természetes, hogy a részvét és jótékonyság érzelmeit megbélyegző ilyetén elvek melett a szegények el voltak hagyatva. Ezzel szemben a kereszténységben a szegények és szűkölködők Jézussal azonosíttattak, azon nyi­latkozata alapján, ho^y valamit egynek ezen legkisebb atyáinfiai közül cselekedtek, nekem cselekedtétek. A keresztény felebaráti szeretet lett teliát ruházni, ápolni a szűkölködőket, el­iiZalaraegye Zalavárm. gyoi Eurlap* bagyatottakat és betegeket, menedéket nyújtani az üldözötteknek és fölszabadítani az elnyomot­takat és rabszolgákat. A s/igények tehát csak az által szabadultak meg n rájuk sütött pogány bélyegiől, hogy Jézus velők azonosítva magát, a felebaráti szeretet és jótékonyság számán kiállította a minden században érvényes neme­sítő és megtisztelő oklevelet. Mint ezzel kapcsolatos dologról, meg kellett emlékeznem arról a változásról is, mely a tulaj­donjogról való pogány felfogásban állott be a kereszténység hatása alatt. - - Mig ugyanis az ókori felfogás szerint a tulajdonjog föltétlen ós a vagyon semmire sem kötelez, tehát minden­kinek feltétlen joga gazdagságát a maga hasznára és suját élvezeteire fordítani, addig Krisztus tanítása szerint, mely a dúsgazdagról és a sze­gény Lázárról példabeszédben foglaltatik, a tulajdonjogról ápolt ezen felfogás bűn a társa­dalmi igazságosság szerint. Ezen épült föl aztán a keresztény felfogás a tulajdonjogról és általá­ban a földi javakról. E szerint az emberek az Isten által nekik juttatott javaknak 'jogilag tulajdonosai ugyan, de e javak élvezete mái nem kizárólagosan az övék, hanem másoké is, még pedig oiyképen, hogy ezen mások fentar­tandók a megmaradt fölöslegből. Vagyis a tulaj­donjoggal szoros kapcsolatban áll az „adni lehetőség szerinti" kötelesség, hogy kiegyenlí­tődjék a társadalom tagjai között fennálló va­gyoni egyenlőtlenség. Ez az „adui lehetőség szerinti" elv óriási horderejű a társadalmi békés együttélés szempontjából, amennyiben megaka­dályozza az egy kézben való túlságos vagyon összpontosítást éa gáij i a szegénység jogtalan kifosztásának. Hogy a földi javak tulajdonjogának ezen fel­fogás i mily döntő jelentőségű a társadalmi béke szempontjából, annak beszédes példája a római birodalom történeto és korunk helyzete is. A római birodalomban torzképpé lett a társadalom a korlátlan tulajdonjoggal velejáró önzés követ­keztében. Krisztus eiűU 100 évvel a római polgárság csak 2000 jómódút számlál, inig a proletárok száma magában Róma városában félmillióra emelkedett. Tehát az óriási római birodalom egész földterülete mindössze 2000 ember kezében volt összehalmozva, melyet a rabszolgák ezrei műveltek, mig a proletárrá lett középosztály csőcselékké fajult, melyet az állam­nak kellett fentartania, ha nem akarta, hogy folytonos lázongásával lehetetlenné tegyen min­den közbiztonságot és rendet. A választásoknál pénzzel csábították, megvesztegetésekkel kérlel­ték, zsákmányosztalékkal és nyilvános lakomák­kal csendesítették, pld. Crassus 10 ezer asztal­nál vendégeitette meg Rómának proletárjait! Így lett halálos beteg a római társadalom egy­kor erős, egészséges szervezete. Mig egyes részei tele voltak tömve, mások éltető nedvöktől is meg voltak fosztva és az államfentartó elem helyét a bontó foglalta el és ezzel meg is ásta sirját az akkori világ által uralt egykor dicső birodalomnak. A materiális individualizmus hatása alatt hisonló beteges tüneteket mutat a mai társada­lom is és ezeknek visszahatása napjaink szociális mozgalma. De erről később! E helyt a keresztény világnézettel összefüg­gésben korunk társadalmi viszonyai szempontjá­ból fölötte érdekesnek és értékesnek tartom azon szempontok idézését, melyeket a tulajdonra és munkára nézve egy 1515-i prédikációban talá­lunk kifejtve. Ezek : „Egyedül Isten ura mind­annak, a mi a földön van. A mi vagyonod van, ó ember, meggondold, hogy azt korlátlanul bir­hatod, tetszésed szeriut erre, vagy arra fordít­hatod, sőt szapoiíthatod mások szegénységének kizsákmányolásával és a nyomorultak elnyomá­sával. Ó nem ! Te csak kezelője vagy mindan vagyonodnak is. Rád mint isten vagyonának kezelőjére, a következő kötelesség háramlik: dolgozzál és ne henyélj; munkád fölöslegét ha eladod, azt igazságos áron add el ; tartózkodjál az uzaoráskodástól, legyen az pénz- vagy kainnt­uasora; a szegényben lásd felebarátodat, gyámo­lítsd és istápold tehetséged szeriut. Igy csele­kedve az Isten is hű sáfárjának fog tekinteni. Csakhogy az igy van — mondja a szónok — nem tetszik sem a pénzcsinálóknak, sem az uzsorásoknak, a kik nagy urakká lettek és az arany mindenhatóságával nemesi leveleket és kiváltságokat szereztek. Mint igazi despoták, büszkén tartják fejeiket és utálattal fordulnak el ezen egyháznak tanításától, mely a tulajdon és a munka közötti helyes viszonyt szabályozza, az uzsoráskodást, a szegénységen való meggaz­dagodást pedig kérlelhetetlenül ostorozza!" Ha ezen elvek domináltak volna mindvégig a keresztény társadalmakban és dominálnának napjainkban, akkor a parasztlázadások nem borí­tották volna lángba a 15. és 16. században az akkori uémet császárság nagy részét és 1514-ben a Dózsa-féle parasztlázadás hazánkat, — korunk pedig nem ismerné a szociális kérdést. D • az ember csak ember marad ; egyenlőségre és sza­badságra irányuló ösztönétől elválasztlntlan marid a gyengébbek lenyügözését és szolgává való lealacsonyítását célzó törekvése. Az egye i­lőség nem volt, nincs és nem is lesz egyenlőt­lenség nélkül, a imig társas lény marad az ember. Kétségtelen, hogy a kereszténység szigorú kötelmeivel nehéz járom a gyarló és szenvedé­lyektől hányt-vetett embernek, — de ha ,fo­gul tság nélkül vizsgáljuk a megbomlott társa­dalmi egyensúly helyreállítására igényt t irtó napjainkig felmerült elméleteket, be kell ismer­nünk és vallanunk, hogy a társadalmi és :;-ÍZ­dasági élet létező bajai az igazság, méltányc -uág és szeretet szellemében máskép mint a keresz­ténység elvei alapján eredményesen nem orvo­solhatók. Legyen szabad erre vonatkozólag tiiDU­bizonyságul hivnom Tainet, a franoia pozitivista filozófust és idéznem ama szavait, melyei t a kereszténységnek, mint kulturális tényezőnek pótolhatatlan voltáról ir egyik munkájában. „Ma 18 század után, irja, a kereszténység 400 millió emberi teremtménynek szellemi orgai uma és szárnya, mely nélkül nem tudna az emberiség önmaga fölé emelkedni. 8 valahányszor 18 szá­zad óta e szárnyak kifáradtak, vagy ha a; < kat megtördelték, ugyanakkor a nyilvános és marján­erkölcsök lealacaonyodaak. Olaszországba u a reneszánsz, Angolországban a restauráczió és Francziaországban a direktórium korában lá'juk, hogy az emberek pogányakká lattek, a kegyet­lenség és érzékiség fölburjánoztak s a társadalom mintegy rablótanyává és tisztességtelen h Uyé vált. Ht az ember ezt a jelenséget közelebbről szemléli, akkor tudja csak igazában mérleg -lui, hogy mit hozott a kereszténység modern társa­dalmunkba bele. Sem a bölcselkedő ész, sem a művészet és irodalmi kultura és semmi féle kormányzat nem tudja e nemű szolgálatait pó­tolni. — És csakis a kereszténység vezethet bennünket vissza ama veszedelmes lejtőn, melyen állunk. A régi evangélium még ma is a leghat­hatósabb eszköze a szooiális ösztönnek." Nézzük már most korunk felfogását ugy a munkát mint az azt végző munkást illetőleg és kutassuk azokat az okokat, melyek korunk tár­sadalmi egyensúlyának megbomlását eredmé­nyezték Történeti igazság, hogy a társadalmi rendnek alapfeltétele a társadalom egyes részeinek helyes elrendezése. Ha ez megvan és minden tag lelki­ismeretesen végzi a munkából ráeső részt, akkor a társadalom jóléte és nyugalma biztosítva van. Ellenben a helytelen elrendezés, azaz a társa­dalom egyes részei jogkörének kibővítése más részek jogkörének megsértésével, társadalmi for­rongást szül, mely annál vehemensebb és vesze­delmesebb, minél erőszakosabb és jogtalanabb BITUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kát­rányozást vagy egyéb mázolást nom igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő Védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegy gyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.

Next

/
Thumbnails
Contents