Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-12 / 15. szám

1 bü8 április 12. 4. Dec. 1. Szász Gerő dr kir. ügyész: Fejtegetések a lemiuizmusról. 5. D< e. 8. Kulcsár Gyalu főgimn. tanár: A mi magyar beszédünk. 6. JIID. 5. Fehér Miklós főgimn. tanár: Madách Imre élete. (Uránia előadás alapján 50 vetitett képpel; 2 előadás.) 7. Jan. 12. Suszter Oszkár főgimn. tanár: Egy zalai költő: Bicsányi János (2 szavalattal.) 8. JaD. 19. Haerter Ádám főgimn. tanár: Hazai gyógyfürdők (Uránia előadás alapján 50 vetitett képpel; 2 előadás.) 9. Jnn. 26. Sárközy Viktor g. e. titkár: A tej gazdaságunkban (kísérletekkel.) 10. Febr. 9. Haerter Ádám főgimn. tanár: Kelet-Ázsia (Uránia előadás alapján 50 vetitett képpé'; 2 előadás.) 11. Febr. 16. Tliassy Gábor dr megyei főorvos : A tüdővészről (50 vetitett képpel.) 12. Febr. 23. Keresztury József dr ügyvéd: Az égi testek származása és fejlődése (50 vetitett képpel.) 13. Márc. 1. Fehér Miklós lőgimn. tanár: Egy magyarországi származású német költő: Lenau Miklós (néhány vet. képpel, 2 szavalattal.) 14. Márc. 8. Haerter Ádám főgimn. tanár: Az ősember foglalkozása (Uránia előadás alapján 55 vetitett képpel.) 15. Márc. 22. Marik Pál dr árvaszéki jegyző: A munka történeti korszakai. 16. Márc. 25. Weiss Endre dr ügyvéd: A választójog elmélete. 17. Márc. 29. Andrássovioh Géza: A házinyultenyésztésről (prémek, ketrec bemutatásával.) 18. Ápr.5. Hantke Emil pénzügyi fogalmazó : korunk irányító eszméinek hatása a szépirodalomra. Ezenfelül volt febr. 2-án Ispánovits Sándor főv. tanár előadása a finn népről s országról 100 vetített képpel és 8 fiún dallal. Mivel a 6., 8., 10., 14. sz., előadások kettősek voltak, továbbá a gimnáziumi ifjúság, valamnt a helybeli polgári leányiskola tanulói részére a 3., 6., 8., 10., 11. és 14. sz. és a finn előadásokból is 2 előadást rendeztek, azért az összes előadások száma tulajdonképen 32 volt. A rendes előadásokat összesen kbl. 2450-eu, tanuló előadásokat összesen kbl. 1000-en látogatták. Összesen 3450 hallgató. Legtöbben a vetitett képes előadásokat hallgatták. A munka történeti korszakai. (3) A szabad lyceumban előadta: Dr Marik Pál. De megszabadította a kereszténység a szegénységet és nyomort is az utálat és megvetés ama bélyegétől, melynek hordozására a pogány társadalmakban kárhoztatva volt. A pogány társadalmi felfogás szerint ugyanis: „Az irgalmasság a BZÍV hibája s a becsületes emberek gondosan kerülendik is azt. Legtöbbnyire a gonoszoknál található. Az igaz bölcs nem ismer irgalmat* És ezt nem kisebb ember mondta mint Seneca! Cicero pedig Muzenáról tartott védőbeszédében Zenóról, kit nagy tehetségnek nevez és követőiről a stoicusokról szólván, kik közé sorolja Catot is, a stoicizmus elvei és tanai közé számítandóknak állitja a következőket is : „Csak az ostoba és együgyü könyörületes ; a valódi férfiú nem engedi magát sem megindítani, sem megkérlelni; végre vétség és gonoszság az irgalmasság sugallatára hallgatni.* Csak természetes, hogy a részvét és jótékonyság érzelmeit megbélyegző ilyetén elvek melett a szegények el voltak hagyatva. Ezzel szemben a kereszténységben a szegények és szűkölködők Jézussal azonosíttattak, azon nyilatkozata alapján, ho^y valamit egynek ezen legkisebb atyáinfiai közül cselekedtek, nekem cselekedtétek. A keresztény felebaráti szeretet lett teliát ruházni, ápolni a szűkölködőket, eliiZalaraegye Zalavárm. gyoi Eurlap* bagyatottakat és betegeket, menedéket nyújtani az üldözötteknek és fölszabadítani az elnyomottakat és rabszolgákat. A s/igények tehát csak az által szabadultak meg n rájuk sütött pogány bélyegiől, hogy Jézus velők azonosítva magát, a felebaráti szeretet és jótékonyság számán kiállította a minden században érvényes nemesítő és megtisztelő oklevelet. Mint ezzel kapcsolatos dologról, meg kellett emlékeznem arról a változásról is, mely a tulajdonjogról való pogány felfogásban állott be a kereszténység hatása alatt. - - Mig ugyanis az ókori felfogás szerint a tulajdonjog föltétlen ós a vagyon semmire sem kötelez, tehát mindenkinek feltétlen joga gazdagságát a maga hasznára és suját élvezeteire fordítani, addig Krisztus tanítása szerint, mely a dúsgazdagról és a szegény Lázárról példabeszédben foglaltatik, a tulajdonjogról ápolt ezen felfogás bűn a társadalmi igazságosság szerint. Ezen épült föl aztán a keresztény felfogás a tulajdonjogról és általában a földi javakról. E szerint az emberek az Isten által nekik juttatott javaknak 'jogilag tulajdonosai ugyan, de e javak élvezete mái nem kizárólagosan az övék, hanem másoké is, még pedig oiyképen, hogy ezen mások fentartandók a megmaradt fölöslegből. Vagyis a tulajdonjoggal szoros kapcsolatban áll az „adni lehetőség szerinti" kötelesség, hogy kiegyenlítődjék a társadalom tagjai között fennálló vagyoni egyenlőtlenség. Ez az „adui lehetőség szerinti" elv óriási horderejű a társadalmi békés együttélés szempontjából, amennyiben megakadályozza az egy kézben való túlságos vagyon összpontosítást éa gáij i a szegénység jogtalan kifosztásának. Hogy a földi javak tulajdonjogának ezen felfogás i mily döntő jelentőségű a társadalmi béke szempontjából, annak beszédes példája a római birodalom történeto és korunk helyzete is. A római birodalomban torzképpé lett a társadalom a korlátlan tulajdonjoggal velejáró önzés következtében. Krisztus eiűU 100 évvel a római polgárság csak 2000 jómódút számlál, inig a proletárok száma magában Róma városában félmillióra emelkedett. Tehát az óriási római birodalom egész földterülete mindössze 2000 ember kezében volt összehalmozva, melyet a rabszolgák ezrei műveltek, mig a proletárrá lett középosztály csőcselékké fajult, melyet az államnak kellett fentartania, ha nem akarta, hogy folytonos lázongásával lehetetlenné tegyen minden közbiztonságot és rendet. A választásoknál pénzzel csábították, megvesztegetésekkel kérlelték, zsákmányosztalékkal és nyilvános lakomákkal csendesítették, pld. Crassus 10 ezer asztalnál vendégeitette meg Rómának proletárjait! Így lett halálos beteg a római társadalom egykor erős, egészséges szervezete. Mig egyes részei tele voltak tömve, mások éltető nedvöktől is meg voltak fosztva és az államfentartó elem helyét a bontó foglalta el és ezzel meg is ásta sirját az akkori világ által uralt egykor dicső birodalomnak. A materiális individualizmus hatása alatt hisonló beteges tüneteket mutat a mai társadalom is és ezeknek visszahatása napjaink szociális mozgalma. De erről később! E helyt a keresztény világnézettel összefüggésben korunk társadalmi viszonyai szempontjából fölötte érdekesnek és értékesnek tartom azon szempontok idézését, melyeket a tulajdonra és munkára nézve egy 1515-i prédikációban találunk kifejtve. Ezek : „Egyedül Isten ura mindannak, a mi a földön van. A mi vagyonod van, ó ember, meggondold, hogy azt korlátlanul birhatod, tetszésed szeriut erre, vagy arra fordíthatod, sőt szapoiíthatod mások szegénységének kizsákmányolásával és a nyomorultak elnyomásával. Ó nem ! Te csak kezelője vagy mindan vagyonodnak is. Rád mint isten vagyonának kezelőjére, a következő kötelesség háramlik: dolgozzál és ne henyélj; munkád fölöslegét ha eladod, azt igazságos áron add el ; tartózkodjál az uzaoráskodástól, legyen az pénz- vagy kainntuasora; a szegényben lásd felebarátodat, gyámolítsd és istápold tehetséged szeriut. Igy cselekedve az Isten is hű sáfárjának fog tekinteni. Csakhogy az igy van — mondja a szónok — nem tetszik sem a pénzcsinálóknak, sem az uzsorásoknak, a kik nagy urakká lettek és az arany mindenhatóságával nemesi leveleket és kiváltságokat szereztek. Mint igazi despoták, büszkén tartják fejeiket és utálattal fordulnak el ezen egyháznak tanításától, mely a tulajdon és a munka közötti helyes viszonyt szabályozza, az uzsoráskodást, a szegénységen való meggazdagodást pedig kérlelhetetlenül ostorozza!" Ha ezen elvek domináltak volna mindvégig a keresztény társadalmakban és dominálnának napjainkban, akkor a parasztlázadások nem borították volna lángba a 15. és 16. században az akkori uémet császárság nagy részét és 1514-ben a Dózsa-féle parasztlázadás hazánkat, — korunk pedig nem ismerné a szociális kérdést. D • az ember csak ember marad ; egyenlőségre és szabadságra irányuló ösztönétől elválasztlntlan marid a gyengébbek lenyügözését és szolgává való lealacsonyítását célzó törekvése. Az egye ilőség nem volt, nincs és nem is lesz egyenlőtlenség nélkül, a imig társas lény marad az ember. Kétségtelen, hogy a kereszténység szigorú kötelmeivel nehéz járom a gyarló és szenvedélyektől hányt-vetett embernek, — de ha ,fogul tság nélkül vizsgáljuk a megbomlott társadalmi egyensúly helyreállítására igényt t irtó napjainkig felmerült elméleteket, be kell ismernünk és vallanunk, hogy a társadalmi és :;-ÍZdasági élet létező bajai az igazság, méltányc -uág és szeretet szellemében máskép mint a kereszténység elvei alapján eredményesen nem orvosolhatók. Legyen szabad erre vonatkozólag tiiDUbizonyságul hivnom Tainet, a franoia pozitivista filozófust és idéznem ama szavait, melyei t a kereszténységnek, mint kulturális tényezőnek pótolhatatlan voltáról ir egyik munkájában. „Ma 18 század után, irja, a kereszténység 400 millió emberi teremtménynek szellemi orgai uma és szárnya, mely nélkül nem tudna az emberiség önmaga fölé emelkedni. 8 valahányszor 18 század óta e szárnyak kifáradtak, vagy ha a; < kat megtördelték, ugyanakkor a nyilvános és marjánerkölcsök lealacaonyodaak. Olaszországba u a reneszánsz, Angolországban a restauráczió és Francziaországban a direktórium korában lá'juk, hogy az emberek pogányakká lattek, a kegyetlenség és érzékiség fölburjánoztak s a társadalom mintegy rablótanyává és tisztességtelen h Uyé vált. Ht az ember ezt a jelenséget közelebbről szemléli, akkor tudja csak igazában mérleg -lui, hogy mit hozott a kereszténység modern társadalmunkba bele. Sem a bölcselkedő ész, sem a művészet és irodalmi kultura és semmi féle kormányzat nem tudja e nemű szolgálatait pótolni. — És csakis a kereszténység vezethet bennünket vissza ama veszedelmes lejtőn, melyen állunk. A régi evangélium még ma is a leghathatósabb eszköze a szooiális ösztönnek." Nézzük már most korunk felfogását ugy a munkát mint az azt végző munkást illetőleg és kutassuk azokat az okokat, melyek korunk társadalmi egyensúlyának megbomlását eredményezték Történeti igazság, hogy a társadalmi rendnek alapfeltétele a társadalom egyes részeinek helyes elrendezése. Ha ez megvan és minden tag lelkiismeretesen végzi a munkából ráeső részt, akkor a társadalom jóléte és nyugalma biztosítva van. Ellenben a helytelen elrendezés, azaz a társadalom egyes részei jogkörének kibővítése más részek jogkörének megsértésével, társadalmi forrongást szül, mely annál vehemensebb és veszedelmesebb, minél erőszakosabb és jogtalanabb BITUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kátrányozást vagy egyéb mázolást nom igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő Védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegy gyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.