Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-22 / 12. szám

XXVII. évfolyam. Zalaegerszeg, 1908 március 22. 12. szám. Előfizetés) ctij: ügész évre 10 IC — - f. Fái évre . . 5 K f Negyed évre . 2 K 50 f I gyes szám ára 20 fillér A L A Hirdetések : = Megállapodás szerint. = Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk visuza YEI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. „Mit kiván a magyar nemzet?" Irta: Elek (Éliás) Márton felső kere.sk isk. tanár. Az 1848. március 15-iki hires 12. pont között ott áll a D-ik helyen: „kivánjuk a magyar nemzeti bank felállítását". És 60 t :v óta törhetetleniil él a nemzetben a vágy és törekvés, hogy e pontot megvaló­sítsa. Er/.i, tudja, hogy nemzeti élete e nélkül csonka; vérkeringése nem szabá­lyos. Látja maga körül az összes nagy és kis népeket, hogy mint igyekeznek orszá­gukat politikailag és gazdaságilag függet­leníteni, hogy nagygyá és gazdaggá vál­hassanak. Egyedül ó van arra a szánal­mas szerepre kárhoztatva, hogy más ország­nak, idegen népnek legyen alárendelve. Mert mi tagadás! Mig egy nép gazdasá­gilag nem független, politikailag sem le-het az. A nagy Széchényi szavai im valóra válnak. De fájdalom, csak 60 év eltelté­vel kell ezt belátnunk. Ezen idő alatt nem tudott erős gazda­sági közvélemény kifejlődni, mely belássa azt, hogy a függetlenség felé az első lépés a független bank. Azért nincs még most sem nemzeti bankunk. Pedig sokszor és sokan akarták. 1843-ban már kész törvényjavaslattal ta­lálkozunk egy magyar nemzeti bank fel­állítására vonatkozólag. 1848-ban Kossuth akarta megvalósítani. Nemzeti adományok­ból, kölcsönökből 2 millió forint ércalap gyűlt egybe. (Akkor rengeteg összeg.) A szabadságharc a tervet és a pénzt is meg­semmisítette. Azután tespedtünk. Kinek is jutott volna eszébe a bank? Majd 1867-ben kivívtuk politikai sza­badságunkat, de odadobtuk gazdasági függetlenségünket. A bank is közös lett. Es jöttek a szenvedés napjai. A közös, de nem törvényes bank terrorizmusa miatt nagy volt az elkeseredés. Jókai, Irányi hatalmas beszédekben sürgették a nemzeti bank felállítását. Ugy látszott, hogy a nemzet óhaja végre teljesedésbe megy. A bécsi 1873-iki nagy „Krach" szétfoszlatta újból a reményeket. 1878. óta aztán a törvényes közös bank intézi a két állam gazdasági sorsát. Ez lehetetlen állapot. Két gazdát egyszerre kielégítően szolgálni nem lehet. Azért törekedett még a leg­kisebb, a legszegényebb nemzet is arra, hogy független bank intézze független állami életét. E nélkül olyan egy ország, mint a huszár kard nélkül. Lehet délceg, lehet fényes ruházata, de nincs rdj? mellyel magát védelmezhetné vagy a mellyel támadhatna. Bár elismerjük, hogy mióta Bánffy a bank-paritást is kivivta, elég tisztességesen teljesíti a bank feladatát. Ámde az osz­trák politika szükség esetén itt is érvé­nyesíti befolyását s ilyenkor aztán nyöghet ez a szegény tehetetlen ország. Nekünk oly bankra van szükségünk, mely kizárólag ennek az országnak az érdekeit szolgálja, ezt az országot igyek­szik gazdaságilag megerősíteni, felvirágoz­tatni. Erre pedig a közös bank képtelen, — az osztrák politika miatt. Magyar bankot akarunk! Független bankot követelünk 1 Meg van most már az az erős, hatal­mas tábor, mely az önálló bankért csata­sorba áll. Meg van hozzá törvényhozásunk akarata is. Meg van a kormány többségének jó­akarata, komoly törekvése. Meg van hozzá anyagi erőnk is, hogy megcsinálhassuk. Meg yau hozzá elvitázhatatlan jogunk is. Hát miért ne csinálnók meg?! Az országháza aranyos-márványos ter­meiben összeültek újra a honnak atyái, hogy megbeszéljék az önálló, nemzeti bank dolgát. Milliók kisérik feszült figyelemmel a tanácskozást. Lázas érdeklődés kiséri minden egyes mozzanatát. Sokan szemük­ben reménysugárral, sokan homlokukon borús redőkkel. Reménykedés és csügge­dés; ugy mint akkor, régen . . . Es ha 1848-ban megvívtuk a politikai szabadságharcot, vívjuk meg most a gaz­daságit. De sokkal nagyobb eredménnyel! Pártoljuk a helybeli ipart. Közgazdasági életünk fejlődésének egyik tüne­tét képezi az ujabb időben: a hazai ipar pár­tolása. S/.óval és Írásban pártoljuk is eléggé a hazai ipart; tényleg azonban annál kevésbbé. Városunk földrajzi helyzete szinte kinálva kí­nálja az osztrák ipar pártolását, hiszen nekünk egerszegieknek sokkal könnyebb és kényelme­sebb Bécsbe jutni, mint Budapestre. Igy azután sokszor önkénytelenül is meggondolatlanságból I beleesünk abba a bűnbe, hogy vétkezünk a ' zai ipar pártolás ellen. Da még könnyebben "dkezünk könnyelműségünkben a hazai ipar pa ísáról akkor, amikor a bécsi vigéc ottho­nul: ioan keres fel és ékes szavakkal csábítgat a hazai iparunk ellen elkövetendő közgazdasági bűnre. Valóban legfőbb ideje, hogy végre már gátat emeljünk az idegen iparcikkek beözönlése ellen. Ha a társadalmi uton kezdeményezett akció, a tulipán-mozgalom meddőségét vagyunk kénytelenek mindinkább észlelni; — ha nem tudunk elég erősek és meggondoltak lenni saját erőnkből és nem tudunk elég hazafiasak lenni saját meggyőződésünkből: akkor idején valónak és kívánatosnak mutatkozik ez irányban már a hatósági beavatkozás és ha az ipar- ós rendőr­hatóságok nem volnának talán képesek arra, hogy az ide vonatkozó törvényes rendelkezések alkalmazásával saját hatáskörükben siessenek a magyar ipar és hazai ipari termékek hathatós védelmére, akkor nekünk — a fogyasztó nagy­közönségnek — kötelességünk, hogy segítségére siessünk a hatóságok támogatásában a magyar iparnak az által, hogy ide vonatkozó észleletein­ket a hatósággal közöljük és at általunk észlelt visszaéléseket megtorlás végett a hatóságnál feljelentsük. Ne tartson vissza bennünket az, hogy denunciánsoknak mondanak. „Az Isten házának szentségét az üdvözítőnél nagyobbra senki sem becsülhette s mégis ő volt az, aki korbácsot ragadva kergette ki a templomból azokat, akik az Isten házát latrok barlangjává tették." Vagy fél-e az éles késtől az orvos, mikor a megfertőzött testrészt kell eltávolitania ? Én megemelem kalapomat azok előtt a denun­ciánsok előtt, akik a hazai ipar boldogulását veszélyeztető idegen vigécek ellen feljelentést tesznek, mert ezzel a cselekményükkel hazafias kötelességüket végezik és elismerést érdemlő szolgálatot teljesítenek az iparvédelem érdekében. Tudomásunk van arról, hogy a legközelebb mult napokban is ily feljelentés folytán váro­sunk tanácsa vizsgálatot tartván, egy budapesti vigéc durva visszaéléseinek vetett gátat. Azért tárjuk fel — amennyiben arról tudomásunk van — ennek a lelketlen kufárnak impertinens eljá­rását olvasó közönségünk előtt, hogy a jövőben jobban tudjanak védekezni az ily furfangos ós alattomos eljárása ellen az esetleg ismét felbuk­kanó hazafiatlan indivi3iumoknak. Ez a commis voyageur (magyarán : komisz utazó) azzal kezdte városunkban machinációit, hogy felkereste a hazai ipar védelme tárgyában megindult mozgalom egyik vezető úrnőjét és felmutatván előtte a kereskedelmi minisztérium igazolványának köz­MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szón savas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit fölülmúl n ninhai hazánk-természetes szén- f t W" 1" 11 savas vizeinek királya : -forrás Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor és gyógyvíz; a gyomor­égést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Kedvelt borvíz! Olcsóbb a szódavíznél! Kedvelt borvíz! Főraktár: GYARMATI VILMOS urnái Zalaegerszegen. Mai 8?ái??i!Bk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents