Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-12 / 2. szám

1008 jnauár 12. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapt 5 nek, se igazi barátságnak, acönfeláldozás szomjuságának és a megboosátás hajlandóságának kivirágzását. Adja isten, hogy ugy legyen ! Szerető atyád. A Csány ünnepély. Szabadságharcunk nagy vértanujának, Csuny Lászlónak emlékezetére Zalaegerszegen rendezett ünnepély egyike volt azoknak ax estéknek, amelyek maradandó emléket hagynak a nézők lelkében. Szakítva a sablonnal, egy minden mozzanatában emelkedett, előkelő és hazafias ünnep volt ez, amely megragadó képeivel s egy fenkölt lelkű magyar asszony által írt magyarázó szöveggel, művészi zenével olyan összhatást keltett, amely szinte templomi hangulatot varázsolt a zsúfolt bálterembe. Az »Arany Bárány" szálloda dísztermét négy villamos ívlámpa világította meg; a színpadra 2000 gyertyafényii reflektor vetette sugarait. A színpad háttere bordó drapériával volt bevonva és pálmákkal díszítve. A színpad előtt helyezkedett el az Irodalmi és Művészeti Kör zenekara. A terem hátulsó részében külön páholyokat állíttatott fel a rendezőség s a középső részt a széksorok foglalták el. Este már nyolc óra felé gyülekezett a közönség a nappali fényben uezó terembe, amely rövid idő alatt zsúfolásig megtelt előkelő közöuséggel. Sándor Zsigmond karmester fél kilenckor megadta a jelt s a zenekar nyitányként eljátszotta „Szigetvár ostromát", amelyet a közönsög élvezettel hallgatott végig s zajosan megtapsolt. A nyitány után a felolvasó asztalhoz ült Lugmayer Ferencné Tóth Erzsi úrasszony, «alamihályfai tanítónő s belekezdett özv. Bezerédj Láírzióné Taráuyi Ilma úrasszony által „Magyar asszony" címen az élőképekhez írt szöveg felolvasásába. Sajnáljuk, hogy nines módunkban a felolvasást egész terjedelmében közölni. Jő volna, ha minden magyar asszony elolvasná est a kedves, báj >s, poétikus művecukét és megtunulná belőle: hogyan kell a nemzeti eszményekért lelkesedni, történelmünk nagy asszonyalakjainak példájából ielkosedést meríteni s a családba, a közéletbe, a gyermekek nevelésébe, a társaságba, a munkába és szórakozásba belevinni a nemzeti szellemet, a hagyományok tiszteletét, a hazának szeretetét, a magyar lelket, a magyar karaktert. Özv. Bezerédj Lászlóné úrasszony szerencsés tapintattal ég történelmi érzékkel válogatta ki nemzeti multunkból azokat az alakokét, akiket a közönség elé állított. Mindegyik alak egy eszmét testesít meg, egy kort, egy-egy nagy nem/eti oélt elevenít fel és tár elénk. íme megjelenik Gizella királyné, akinek kegyes Na hát ez hagyján. De mikor itt sorba kezdi becsmérelni az egész társaságot . . . — Bocsánat — vágtam most én közbe. — Most jöttünk rá kedves leányával, hogy én eltévesztettem, nem az emeletet, sem nem a házszámot, hanem az utoát. Azért, ha valami sértőt találtam volna mondani, kérem ugy venni, mintha a Papsajt-utcában mondtam volna. És azzal a társaság dühös szempillantásai közt, kik között az ipartestület és kereskedelmi egyesület minden előkelő tagja képviselve volt, kivonultam a teremből. Leverten érek ki a Honfi-térre. Hát ki az, ki belém botlik? Kitalálták! Muki bácsi. — Oh, te szerencsétlen 1 Csak tán nem voltál ott? — Nem! Eltévesztettem az utcát. — Máskép ott lettél volna? — Ott. — No akkor nagy szerencséd van ! — Miért? — Mert az estély a Papsajt-utca 13 szám a. nem ma, hanem holnapra van kitűzve. — Hát miért irta mára ? — Azért hála Istennek, mert eltévesztettem. Hantke Emil. lelke szelidítgette pogány őseink erkölcseit u terjesztette a keresztény kultúrát. Következik árpádházi szent Erzsébet, aki egyik legbájoiabb legendás alakja a nemzeti királyok nagy családjának. Majd előttünk áll Szép Ilonka, az erdők ibolyája, aki Hollós Mátyás szívét hódította meg. Nagy volt ő, Mátyás az igazságos, de életének alig van olyan epizódja, amely jobban megkapná a szívet, mint a költőnek az a szép gondolata, amellyel a népét szerető, igazságos, vitéz királyt elvezeti a vadonba, ahol a hős ifjút legyőzi egy pórleány szemeinek ártatlan villanása. Az egri nők a török háborúk viléz asszonyait személyesítik meg és Zrinyi Ilona, ez a felséges jellemű, hős'.elkü asszony a kurucok haroainak örökké magasztos alakja. Prófétája egy titáni küzdelemnek, szimbóluma a hős anyáknak, a büszke és jósrívü úrasszonyoknak ; eszményképe a daliás idők hölgyeinek. Szabadsághős felesége, a magyar szabadság legdaliásabb, legönzetlenebb harcosának : 11. Rákóczi Ferencnek anyja. És nézzétek azt a cigányleányt, aki síró hegedűjével a busuló kurucot vigasztalja ! Nem ébred e fel a nagy harcok minden hagyománya, nem sír-e lelkünkben a tárogató hangja, nem halljuk-e a Kárpátok bércein aláereszkedő kurucok ajkairól a Rákóozi indulót? Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor jelennek meg a színen. A magyar Petrarca az ő Laurájával, a nemzeti ébredés korának lantosa, szívének választottjával, aki dalra lelkesíti. Felelevenednek az emlékezetben Himfi dalai, amely nagyanyáink imádságos könyve volt; a várromok regéi, a Balaton regényes partjának költészete. Dukai Takáoh Juditban a költőnőt, a lelkes honleányt látjuk megjelenni, majd előttünk áll egy bájos kép, ahol a nagyanya beszél unokáinak a nagy harcról, a honvédek dicsőségéről. Kedves és megkapó kép : Erzsébet királyné, n bánatos, sokat szenvedett nagyasszony, a béke angyala. Özv. Bezerédj Láezlóné úrasszony ezután a modern asszonyt mutatja be két képben. A sport és a flirt című képek alapgondolatát így fejezi ki a szöveg: „Ma az asszony i* szabad, övé a nagyvilág és élni, élvezni s nem vegetálni akar. De lássuk osak, miként véli ezt megoldani. Reggel, délelőtt a fürdőben, a pipereszobában találjuk a moderu asszonyi: fürdő, massage, száz apró üvegcse, tégedli, ez mind a toilettekhez tartozik, hogy a szépsége kellőkép érvényesüljön. Azután találkozunk vele mindenütt, ahol mulatni, élvezni lehet: a tennis-groundon, a lovagló pályán, automobilon száguldva, majd a tó sima tükrén osónakban ringatózva. És a férjek — a gyermekek? Hol vannak? A férjek ma csak aféle szükséges rosszá váltak, a kik az asszonynak társadalmi pozitiót biztosítanak * a költséges passzióra minden uton módon pénit teremtenek, és a gyermekek, ezek az édes babák, a hogy a modern asszony őket becézve nevezi, hihetőleg csekély számban jelennek meg egy-egy osaládban, erre a néhányra azután vigyáz az angol miss, a francia bonne és csepegteti az ifjú szivekbe a magyar hazafiság paródiáját. — Hát ez a belső tartalom nélkül való külső üres csillogás lenne a mai magyar asszony, ez a mai magyar asszony, az a mai magyarcsalád képe? De mit szólnak ehhez Nagyasszonyaink, akik áldólag tekintenek le nemzetünkre? Mit szólunk mi, érző és gondolkozó magyar anyák? Ez lehetetlen! Ez csak egy torzkép, egy rossz francia kópia, az oly vaskos pilulákban beadott nemzetközi jelszavak és elmésségnek torz-szülötte, ez a mai kor betegsége, a melyből a magyar asszony diadalmasan fog kikerülni, mert hiszen Madáchban irva vagyon hogy: A jó sajátja és bűne a koré, Mely szülte őt!" A képek sorozatát a munka dicsősitése zárja be. Az egyes képekben szerepeltek: I. kép : Gizella királyné. Gizella, Szent István királyné : zalabéri Horváth Mima. Angyal: Szüte Bébi, Genius: Krampatics Ilona. II. kép: Szent Erzsébet. (Szent Erzsébet a nép között): Takács Ilonka. 2 szegény gyermek : Borbély Boriska és Borbély Pista. III. kép: Szép Ilonka. Szép Ilonka Balassy Ilonka; vadász: Töreky Aladár. IV. kép Egri nők. Az egri nők : Fritz Paula, Koeztrabszky Elza, Szabó Aranka. V. kép: Zrinyi Ilona. Zrinyi Ilona: Bosnyák Gézáné; Juliánná : Árvay Bébé; Ferenc : Bosnyák Iván. VI. kép: Czinka Panna. Czinka Panna: Bezerédj Sárika; kuruc: Bazerédj Imre. VII. kép: S'.egedy Róza : Bezerédj Mariska ; Kisfaludy Sándor: Dr Skublics Ödön. VIII. "kép: Dukai Takách Judith. Dukai Takách Judit: Chernel Margit; magyar lányok : Szabó Aranka, Pammer Emilia és Kosztrabszky Elza. IX. kép: 1848. Nagyanya: Láng Lajosné; unokái: Láng Adrienne, Gráner Juliska, Pammer Emilia, Kócza Margit. X. kép : Erzsébet királyné. Erzsébet királyné : Háry Clarisse; angyal: Szüts Bébi: géniusz: Krampatios Ilona. XI. kép: Sport. Automobilozó: Koo3uba Emiiné. L awn-tennisező : Szigetby Margit, korosolyázó : Szirmay Alice, biciklista : Somossy Juliska. Udvar: BubicsTivadar, ifj. Nagy Károly, ifj. Thassy Kristóf. XII. kép: Flirt. Dr. Skublics Ödönné, Bődy Zoltánné, Koeztrabszky Ferencné, Bnrthelme3 Walterné, dr Skublics Ödön, dr Huszár Pál, Háry Kálmán, Nagy Károly, Czinder Kálmán. XIII. kép: A munka. Magyarország géniusza: Zalabéri Horváth Mima. XIV. kép : Apotheosis. A XI. és XII. csoport kivételével az összes szereplők egy szép csoportban. Megkapó jelenség volt zalabéri Horváth Mima Gizella királyné alakjában. A királyi alak korszerű jelmezben a szinpad közepén térdelt; feje felett a géniusz koronát tartott s egy angyal terjeszti ki feléje áldó kezeit. Szüts Bébi és Krampatics Ilonka ugy néztek ki, mintha az égből röppentek volna le. A hatást megilletődésig fokozta a zenekar, amely az István királyt sirató ősi éneket adta elő. (Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga.) Szent Erzsébet alakját Takács Ilonka személyesítette. Mintha magyar lélek fantáziájának szülötte lett volna ; mintha a szent királyleány maga állott volna előttünk, oly közvetlen volt a kép hatása. A kék palástba burkolt szent asszony szende mosolygással nézi a rózsává vált kenyeret, két kis szegény gyermek pedig bizalommal búvik palástja alá. Mintha oltárképről lépett volna elénk ez a osoport, amely köré glóriát vont a villamos reflektor. Szép Ilonka! Mennyi báj, mennyi közvetlenség volt ebben a képben. A pillangót kergető leány megfogja a szálló lepkét s az ifja vadász, előrehajolva egy szikladarabról, átöleli Szép Ilonka karcsú derekát. Balassy Ilonka annyi keresetlen bájt tudott önteni a tartásába s Töreky Aladár oly természetesen, minden mesterkéltség nélkül személyesítette az ifjú Hollós Mátyást, hogy a költő gondolatának méltóbb illusztrációját képzelni sem lehet. Rendkivül találó volt Balassy Ilonka jelmeze, egy kacér kis magyar ruha, szalagos párta, csipkés kötő. Az egri nők oimü képben Dobó Katica karddal a kezében a várfalon áll, mellette egy hölgy szurkot önt az ostromló törökre, a másik követ készül lehengeríteni a várfokról. Fritz Paula személyesitette Dobó Katicát. Szép termete, kitűnően érvényesült s Kosztrabszky Elza ós Szabó Aranka a vitéz egri asszonyokat jelenítették meg kifogástalan pózban. A leghatásosabb kép volt: Zrinyi Ilona, két gyermekével. Bosnyák Gézáné felséges alakja, arcának magyaros szépsége és méltóságteljes kifejezése kell ahoz, hogy valaki Zrinyi Ilonát, ezt a dicső asszonyt személyesíteni tudja. A gyönyörű korhű jelmez, Arvay Bébé és Bosnyák Iván, ez a két ritka szép gyermek, a hatalmas világítás, a tárogató bugása — remek keretet ós kisóretet képeztek a képhez, amely a nézőt elvezette vissza a múltba, Munkács várába, amelynek falairól a büszke nagyasszony szemei kémlelik a síkságot, a jövendő titkait s elborult arcán meglátszik a jövő nagy küzdelmeinek sejtése. Igy állhatott Munkács falán Zrinyi Ilona, akinek lelkében annyi szeretet, annyi nagy elhatározás ós eróly lakott. Bosnyák Gézáné úrasszonynak, amikor erre a szerepre készült, talán megjelent Rákóczi anyja, hogy megmutassa büszk* tartását, szemeinek s arcának kifejezését. Mert ha nem mondták volna is: kit ábrázol, aki nemzeti dicsőségünk ós küzdelmeink nagy alakjait ismeri, ráismert volna Zrinyi Ilonára. A Rákóczi korból van az a kép is, amely Czinka Pannát, a hegedős oigányleányt mutatja be. Egy busuló kuruc ül a szikla tövében s a cigányleány fülébe muzsikál. A zenekar kuruc