Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-30 / 31. szám

10 • Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. junius 25. Tenyészbikák nevelése. Minden állatnemnél, de különösen a szarvasmarhatenyésztésnél nagyfontosságú az apaállatok okszerű nevelése. Ez egészen természetes, is mert a bikának jó tulajdonságait sokkal többször van alkalma átörökíteni s igy az állományunkon rontani vagy javítani, mint a tehénnek. Természetes tehát, hogy a tenyésztő legtöbb feladata az, hogy az apaállatok nevelése és kiválasztása tökéletes legyen. Első főkellék, hogy csak egészséges állatok utódjait neveljük tenyésztésre; továbbá arra törekedjünk, hogy az apaállat fajtájának jellegző szinét és formáit a legnagyobb mértékben bírja, mert ezáltal tenyészetünk konformitása biztosítva leend. Kiváló gondot fordítsunk már a növendékállatt csontozatára, gyenge vállú és sok álbordával biró állatot ne használjunk tenyésztésre; ikerszülötteket tenyészállatnak semmiesetre se neveljünk fel, durva fejű állatot már kicsiny korában küszöböljünk ki a tenyésztésből. Kivánatos, hogy az elválasztott borjú az istállóban ne lekötve, hanem rekeszekben szabadon hagyassák s ha lehet az istálló kifutókkal láttassék el. A növendékállat takarmányát alacsonyan fekvő etetőből kapja, hogy ezáltal a takarmányért mélyen kelljen nyúlnia, mely mozgás a hát és derék erősítésére kitűnően hat. Gondunk legyen, hogy az ily fiatal borjú vizet ad libituin ne igyék, mert ez csak a hasat növeli s igen sokszor a derékfejló'dést is károsan befolyásolja. Tapasztalásból mondhatjuk, hogy a csontozat fejlesztésére kiváló jó hatást gyakorol, ha a borjú akkor, midőn elválasztatik, egész egy éves koráig lenmaglisztből kását kap. Kezdetben 1/

2 litert, melyet fokozatosan 1 literig emelhetünk. A kását mindig közvetlen a rendes takarmányozás után frissen készítve adjuk, a keveréshez langyos vizet használjunk. A használandó lisztet legjobb, ha lenmagból magunk állítjuk elő s nem boltiján vesszük. Az apaállatokat további fejlődési időszakukban is állandóan figyelemmel kell kísérnünk s igy különösen ajánlatos azon bikák felnevelése, a melyeken szembetűnő szüleik jó tulajdonságainak öröklése, mert csakis igy lehet reményünk arra, hogy a szem előtt tartott tenyészirány a gulyában állandósítva leend. Hogyha a gulyában egy bizonyos irányt követünk s ezt fokozott mértékben állandósítani óhajtjuk, ne idegenkedjünk az okszerű beltenyésztéstől sem, mert ez úgyszólván egyedüli lehetőség egy bizonyos irány biztosításának eléréséhez. A felnevelésre szánt bikáknál különösen gondoskodásunk tárgyát képezze a helyes küllem. Jó tenyészbika háta teljes hosszában egyenes, jól zárt és szóles, bordái dongásak, szügye kiválóan fejlett legyen, mely utóbbi jó tüdőre mutat. Eigyelem fordítandó arra, hogy a medenceszélesség méretei arányban álljanak annak hosszúságával. Bőre könnyen elmozdítható, puha szőre középfinomságu tömött legyen. A tejelőanyag előállítására fontos az, hogy necsak a bika anyjának, hanem annak a családnak, melyből származik, ismert legyen tejeiőképessége, valamint t'jónek zsírtartalma. A tenyészanyag kiválasztásánál a tehetőssógre feltétlenül figyelemmel kell lennünk, azonban mérlegelnünk kell az állat egészségére fontos tényezőket is, nehogy a tehetőssóg egyoldalú fejlesztésével az állatok szervezetét gyengítsük. Ha tekintetbe vesszük a tenyészbika kiválasztásánál az elmondottakat, figyelemmel legyünk a szin megválasztására is, mert a számító tenyésztőnek oda kell törekedni, hogy tenyészete színben is megfelelő legyen. A nyugati fajta szarvasmarhától általában gyors fejlődést kívánunk s igy természetes, hogy elsősorban ezen tulajdonságot apaállatainknál kivánjuk meg. Ezen gyors fejlődés alapfeltótele a jó tartás, hogy a bika 15—16 hónapos korában t"ljes erejében és tenyés/.tésre alkalmas l'egyen. Éppen a gyors fejlődést forszírozandó, sok tenyésztő túlságosan takarmányozza és állandóan istálózza a bikát s szem elől téveszti az állat egészségi állapotára kiválóan szükséges szabad mozgás megadásai. Ez okozza azután, hogy némely tenyészállat időelőtt, tehát már akkor" elnehezedik, mielőtt még a bika átörökítő képességéről meggyőződhetnénk, fimtos pedig, hogy egy a tenyésztésnek megfelelő és nagy értéket képviselő bikát minél tovább használhassunk. A növendékbikáknak, ha már a majorhoz közel legelővel nem rendelkeznénk, gondoskodjunk alkalmas kifutóról az istálló körül. Nem mulaszthatjuk el e helyütt megemlíteni, hogy mennyire fontos volna a mi kihasználatlan havasi legelőinket állattenyésztésünk érdekében kihasználni. Ilyen alpesi legelő többet ér bármily kitűnő takarmánynál, ezenfelül az állat egészségi viszonyaira, valamint csontozatának fejlődésére kiválóan előnyös. Ezen legelők kihasználását az államnak oly olcsó vasúti fuvartételekkel kellene támogatni, hogy még a legtávolabb fekvő gazdaságoknak is mód nyújtassák arra, hogy állataikat ezen legelőkre felküldhessék. Kivánatos lenne, ha ezirányban a gazdaközönség mozgalmat indítana. Használatban levő bika tartásánál figyeljünk szintén arra, hogy ha a bika a tehenekkel ki lem járhat s igy kevés mozgásra van alkalma, hogy az korán el ne nehezedjók. Ennek meggátlására igen alkalmas a bika jármozása, de természetes csak oly mértékben, hogy a célszerű mozgást szolgálja. Ha a bika jármozását idején kezdjük s nem akkor, midőn már a bika makrancos, csak ritka esetben okoz nehézséget a betanítás. A tanítás legcélszerűbb módja, ha a bikát egy erős üszővel vagy meddő tehénnel fogjuk be. Több vidéken tapasztalható, hogy a bikát egymásután kétszer, azaz "duplázva,, eresztik a tekénre, dacára hogy az első ugrás is tökéletes volt. Ez felesleges rossz szokás, mellyel a bika tartós hágóképe-ségét erősen csökkentjük, már pedig a tenyésztőnek arra koll törekednie, hogy értékes bikáját minél hosszabb ideig használhassa. Igaz, hogy a tenyésztő ily gondos nevelés és szigorú kiválasztás folytán odajut, hogy felnevelésre szánt bikaborjaiból talán legjobb esetben 7

3-ad részét adhatja el tenyészanyagnak, mig a többit esetleg mészáros utján kénytelen értékesíteni ; de ez ne riassza vissza a gazdaközönséget a bikaneveléstől. Mert első sorban a tenyészanyagnak megmaradt bikáiért nagyobb árat fog kapni, másodsorban a tenyésztésre nem alkalmas egyedeket felhizlalva — mi feltótlenül kifizeti magát, mert a bika igen jól értékesiti a a takarmányt — a mai, valamint az előreláthatólag móg hosszú ideig megmaradó magas húsárak mellett, mindig meg fogják bőségesen fizetn a reá fordított fáradozás költségeit. V. VEGYESEK. Szarvasmarhák szállitása. Zalavármegye területéről sok szarvasmarhát szállítanak külföldre ós pedig nem csak vágómarhát, hanem tenyészállatokat is. Az állatrakodó állomások forgalma tehát rendes körülmények között, ha kiviteli korlátozás nem áll fenn, meglehetősen élénk. Akinek alkalma volt az állatok berakását megfigyelni, sokszor megborzadhatott attól a kegyetlenségtől, amellyel a vasúton szállított anyagot kezelik. Ujabb megfigyelések bebizonyították, hogy a vasúton való szállítás szokásos módja, amikor az állatokat annyira összezsufolják, amennyire cs.ik lehet, káros és veszedelmes. A vasúton szállított szarvasmarhán, ha huzamosahb ideig van a kocsiban, betegség tünetei mutatkoznak. Hőmérséklete szokatlanul magas, támolyog és nehezen lélegzik. A betegség sokszor elhullással végződött. A betegség okát a huzamos rázásban keresik. A bajt ugy lehet elkerülni, ha berakás előtt az állatokat jól megetetik s ugy rakják őket be, hogy Itfokhessenek. Légvonattól lehetőleg meg kell őket óvni. A fősúlyt azonban arra kell fektetni, hogy az állomásokon az állatokkal megrakott kocsikat ide oda ne tolassák. H i a vasúton szállított állat megbetegedett, sós vizet kell neki adni s addig pihentetni, míg teljesen magához tér. Mezőgazdasági termény, gazdasági gép- és állatkiáliítás Heveson.A » Hevesmegyei Gazdasági Egyesület* a nra. magyar kir. Földmiv. Minister ur támogatásával Hevesen 1905. évi szeptember hó 17. és 18. napjain rendezi mezőgazdasági kiállítását, gazdasági gép, eszköz, szerszám stb., termény, gyümölcs, szőlő- és bőrtermékekből, valamint díjazással kapcsolatos állatkiállítását is. Bővebb felvilágosítást nyújt a »Hevesmegyei Gazdasági Egyesületi titkári hivatala Gyöngyösön. Piaczi áraink a legutolsó hetoáíiá/őa 60 kilogrammonknu ttor.-tól üör.-ig búza rozs árpa zab tengeri minőság szerint 7.30 6 — 6. 6.50 8.— •) E rovatban kflzlöttekért nem vállal felelfaeéget a azerlc Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő és kiadó: Udvardy Ignác. 4 Dunántuli VajkiYiteli Vállalat ~ Jánosházán, izuzz 3 M I 4 is Legmagasabb áron vesz szövetkezeti tea vajat, bármily mennyiségben, egy vagy több évi kötésre, tetszés szerinti óvadék letétele mellett. Szívesen közreműködünk szövetkezetek alakításában is és bármily e dologba vágó kérdezősködésekre készséggel szolgálunk felvilágosítás és útbaigazítással. Szőlővessző! A világhírű „Deiawáre" adja legjobb bort! Oltani pertmetezni nem kell 11 —=— A szőlészet kincse. A phylloxerának eilent áll J Leírását és árjegyzéket ingyen küldünk bárkinek. S^ölőoltványok mérsékelt áron kaphatók! Nagymennyiségű sima és gyökeres „Oelawáre" vessző eladás. Cím: Szíjgyártó és Takáts szőlőtelep-tulajdonosa

1*. Telep: Aisósegesd. Központi iroda: Felsősegesá. Somogy megye. 40 év óta jó forgalomban levő üzlet és korcsmámat házzal együtt csa!ádi viszonyok miatt szabadkézből eladom. Flesch Manó U rédicsi lakos. m Nyiít-íér.) j ic&'ii... le^Jliajiés&eas Kipható wÍ8<><> gyé-rystírfárbaB és f2ss«r« kereskedésben,