Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-30 / 31. szám

1905. julius 9. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapt 5 A hatvanas bizottság ülése. A vármegye köz- | gyűlése által kiküldött hatvanas bizottság gróf j Batthyány Pál elnöklete alatt ülést tartott, i amelyen a bizottság tagjainak fele jelent meg. j A főtárgyat a megyei pótadók behajtása és kezelése körüli eljárás megállapítása képezte. A bizottság egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a pótadókat be kell hajtani, csak a kezelés körüli eljárás szabályozása körül fejlődött ki vita, amelyben részt vettek Ziegler Kálmán, Koller István, Csertán Károly alispán, Handlery Gusztáv. Ziegler Kálmán indítványozta, hogy a pótadók behajtását az alispán rendelje el a a befolyó összegeket helyezze a póstatakarék pénztárba; Koller István azt óhajtja, hogy a pótadókból befolyó összegeket az alispán kezelje. Handlery Gusztáv azt tartja helyesnek, hogy a megyei pótadók továbbra is ugy kezeltessenek, mint eddig, t. i. szállíttassanak be az állampénztárba; ha azonban a kormány a tisztviselők fizetéseit megtagadná, vagy a vármegye utalványait az állampénztár nem foganatosítaná, az alispán a további teendők elhatározása vógett rendkívüli közgyűlés összehívása iránt azonnal intézkedjék. A bizottság e tárgyban végleges határozatot nem hozott, tehát az eddigi gyakorlat fennmarad. A vadászjegyekre nézve azt határozta a bizottság, hogv a községi elöljáróság a jelentkezőknek elismervényt állítson ki, a főszolgabiró a bejelentés láttamozásit megtagadó vóghatározatot a félnek kézbesítse. — A paosai végrehajtó, akinek most a dolga, de a keresete is kevés, azt a kórelmet terjesztette a bizottság elő, hogy a törvényen kivüli áliapot lejártáig elmaradó jövödelméórt kárpótalja. A bizottság a kérelmet elutasította. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó julius hó 27-ón délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, mely alkalommal a következő tárgyak kerültek tárgyalás alá. Mezriczky Jenő kővágóőrsi lakos városi szőlőtelep bérlőnek azon kérelme, hogy bérleti szerződése meghosszabbíttassák s egyes átalakítások engedélyeztessenek, részben teljesíttetett. Városi tiszti ügyésznek azon jelentőse, mely szerint Alexander Gyula szombathelyi lakos a város ellen idított keresetében pervesztes lett, tudomásul vétetett. Az árvaügyi hiányjegyzékre nézve polgármester részéről tett bejelentés tudomásul vétetvén elrendeltetett, hogy a közigazgatási bizottsághoz megfelelő jelentós terjesztessék föl. Felolvastatott a m. kir. belügyminisztériumnak azon rendelete, mellyel tudatja, hogy a városnak az a kérelme, hogy az anyakönyvi államsegély foiyósíttflssék, c-sak annyiban volt teljesíthető, a mennyiben az államsegély nem 1903 juniustól, hanem 1903 december 1 tői utalványoztatott. Majd a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszternek 100075. 904. sz. rendelete a felsőkereskedelmi s polgári leányiskola építése tárgyában került felolvasásra, melynek kapcsán elhatároztatott, hogy miután a felső kereskedelmi s polgári leányiskola építésének kérdése a népiskola és laktanya építésével kapcsolatos, a képviselőtestület együttesen fogja ezeket a kérdéseket megoldani. Zalavármegye közigazgatási bizottságának 2159. 905. sz. határozatára, bogy megfelelőbb népoktatási tantermek rendezendők be, utasíttatott a tanács, hogy miután a Berzsenyi-utcai népiskola céljának semmi körülmények közt sem felel meg, anyagi áldozatra való tekintet nélkül más alkalmas helyiségekről gondoskodjék, olyan formán, hogy a tanítás ] 905. szeptember 1-én fennakadás nélkül megkezdhető legyen. A hercegprímás Balatonfüreden. Vaszary Kolos bibornok hercegprímás egészségi állapota a Balatonparton való tartózkodása alatt annyira javult, hogy elhatározata, miszerint augusztus 18-án, a király születésnapján az ünnepi misét ő tartja a budavári Mátyás templomban s a Szent István napi körmenetet személyesen vezeti. Az uj rendőrkapitány. Zalavármegye főispánja Zalaegerszeg város rendőrkapitányává Sághy Lajos nagykanizsai kir. körjegyző helyettest nevezte ki. Mérnök választás. Nagykanizsa város képviselőtestülete csütörtökön tartott közgyülesésón töltötte be a rendszeresített segódrnérnöki állást, amelyre egyhangúlag Székely Nándort választották meg. Beiktatás. Habus Mihály perlaki plébános beiktatását e hó 25-én tartotta. Fényes egyházi ünnepély után a plébános házánál ebéd volt. A zalaegerszegi bucsu. Zalaegerszeg városnak s a r. kath. templomnak védszentje szent Mária Magdolna, akinek alakja benne vau a város címerében is. Mult vasárnap volt a templom búcsúja, amely alkalommal Legáth Kálmán apátplébános nagy ebédet adott. Az ebéden Várhidy Lajos polgármester, dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő, Németh Gábor csácsi, Táncsics József bagodi, Tiborcz Lajos szcntgyörgyi plébánosok s több zalaegerszegi polgár vett részt. Aljegyzőválasztás. Alsólondváu Beznicza Péternek zalatárnoki körjegyzővé történt megválasztása folytán megüresedett aljegyzői állásra Peróuyi Ödönt választották meg. Kinevezés. A m kir. pénzügyminiszter Tamásy János nagyszőllősi adóhivatali segédet a sümegi kir. adóhivatalhoz ellenőrré nevezte ki. Nyugdijazá3. Parraghy György helybeli m. kir. pósta ós távirda altiszt végkielégítéssel nyugdíjaztatott. Politikai mozgalmak. Alsóleudváról irják, hogy ott a 48-as párt erősen szervezkedik s az előkészítő bizottság augusztus 6-ikára nagy népgyűlést szándékozik összehivni. Csáktornyán augusztus 15-én lesz népgyűlés s az ellenzék vezérei közül többen megigérték részvételüket. Képviselői beszámoló. Farkas Jószef, a zalaegerszegi választókerület orsz. képviselője ámult héten választókerületének több községét meglátogatta Beszédet mondott Gyűrűsön és Bezeréden, ahol a választók nagy számban sereglettek össze. A képviselő megköszönte a választók bizalmát s a politikai viszonyokról beszélt. Külösen felhívta a nép figyelmét arra, hogy ha most adót nem is kell fizetni, az adóra szükséges összeget rakja félre, mert eljön az idő, amikor az állam azt jogosan fogja követelni. A zalaegerszegi és novai járások jegyzói köre _28-án Zalaegerszegen közgyűlést tartott Somogyi József elnöklete alatt. A közgyűlés tárgyait a vármegye azon határozatának, amellyel a passív ellenállást kimondta, miként való végrehajtása és a községi pótadók mely alapon való szadÓ3e képezte. A cél az volt, hogy a két járás jegyzői egyöntetű eljárást állapítsanak meg. A közgyűlés első sorban hangsúlyozta, hogy a vármegye határozatát a jegyzők feltétlenül és egész terjedelmében végrehajtják ugyan, miután azonban az részletes utasítást nem tartalmaz, egyes felmerült kérdésekre vonatkozólag a következőkben állapodtak meg: a bírságpénzeket, miután a vármegye határozata kifejezetten csak adókról ós illetékekről szól s miután a bírságpénzek speciális rendeltetését és hovafordítását törvények szabályozzák azok az adó fogalma alá nem vonhatók, a jegyzők behajtják s teljesen ugy kezelik, mint eddig. — A vármegye határozata eltiltja a tisztviselőket a fegyveres eiő bármely tagjának kiállításánál való közreműködéstől, tehát a jegyzők katonai behívókat egváltaljában nem kézbesítenek, bevonulási jelentkezéseket nem fogadnak el; amennyiben azonban a katonai hatóságok a behívókat postán küldenék, azoknak kézbesítését meg nem akadályozzák, mert azt a levéltitok megsértése nélkül akkor sem tehetik, ha a postai küldemények kézbesítését községi közeg teljesíti. A fegyveradót nem fogadják el, de a fegyveradó lefizetése vógett jelentkező feleknek az adó elfogadásának megtagadásáról igazolványt adnak. — A vármegye határozatának meghozatala előtt beszedett adót az állampénztárba beszállítják. — A kir. pénzügy igazgatóság több községet, amelyek a fogyasztási és italadót bérlik, a bérösszeg befizetésére hívott fel, mert ellenkező esetben a szerződést felmondja. A közgyűlés e tárgyban kérdést intéz a vármegye alispánjához, hogy a községek minő eljárást kövessenek. — A sorrendi tárgyalásokon való használat végett kiállítandó adókimutatásokba a jegyzők az 1905. évi adókat bejegyezni nem fogják, mert erre az évre érvényes adókivetés még nincs. — Az adóbehajtások eredményére vonatkozó havi jelentéseket a törvényen kivüli állapot lejártáig nem terjesztenek be. — A községi pótadókat 1905. évre vonatkozó adóalap hiányában a törvény értelmében a tavalyi alapon fogják szedni. — Ezen megállapodásaikat a jegyzők a megyei jegyzői egylet elnökségével s járási hatóságaikkal közlik. — Augusztus 2-ikára a megyei jegyzői egylet elnöksége hívott össze értekezletet ugyanezen tárgyban. Az értekezlet Nagykanizsán lesz. Névmagyarosítás. Kluger Mátyás, György, i Sándor, László ós Miklós zalaszentiváni lakosok nevüket belügyminiszteri engedéllyel Lászlóra változtatták. Kell-e vadászjegyet váltani? Augusztus elsején megkezdődik a vadászati idény s a sportkedvelők nagy zavarban vannak, hogy az ex-lexben, amikor a kormánytól minden adót meg lehet tagadni, kell-e vadászjegyet váltaniok s ha jegy nélkül vadásznak, büntethetők-e jövedéki kihágás címén. Erro vonatkozólag kérdést intéztek a vármegye alispánjához, aki a kérdésre azzal válaszolt, hogy a vadászati jog a földtulajdon tartozéka s bár a törvény a vadászati jogot megadóztatja, törvényen kivüli állapotban, amikor a kormánynak az adók behajtására joga nincs, az adó meg nem fizetése vadászati jogának gyakorlásában senkit sem akadályozhat. A vármegye tisztviselőit az adók behajtásánál való közreműködéstől eltiltotta, tehát a főszolgabirák a vadászati jegy váltására vonatkozó bejelentéseket nem láttamozhatják, mert ezzel a vadászati adó beszedését elősegítenék. A zalaegerszegi asztalossegédek mozgalma. A zalaegerszegi asztalossegédek a mult héten mozgalmat indítottak munkabérük rendezése ós helyzetük javítása iránt ós követeléseiket az ipartestülethez benyújtott kórvényben foglalták össze. Kijelentették, hogy ha azok julius 30-áig ki nem elégíttetnek, megkezdik a bérharcot. A segédek a következőket kérték: a napi munkaidő reggel 6 órától esti 6 óráig tartson, l/

2 óra reggeli és 1 óra déli pihenővel; természetbeni lakás helyett beti 2 K lakáspénz; a munkabér szombaton este 6 órakor fizettessék; a legkisebb munkabér heti 4 K legyen; minden műhelyben óra függesztessék ki; a darabszámos munka töröltessék el; a rendes időn tul való munka csak a legsürgősebb esetekben legyen végezhető s a különórákért járó bór az átlagos órabér kétszerese legyen; a felmondási határidő 8 napban állapíttassák meg; a munkarend minden műhelyben kifüggesztessék; a mozgalom miatt senki elbocsátható ne legyen. Az asztalosmesterek a segédek követeléseire azzal feleltek, hogy azokat majdnem teljesen megadták, kivéve a lakáspénzt, amelyet heti 2 K helyett napi 20 fillérben kívántak megállapítani, továbbá a bérminimumot. Hozzáfűzték még azt, hogy a segédek a tanoncot naponként egyszer küldhetik reggeliért s egyszer ebédért; a műhelyben szivarozni és cigarettázni, valamint szeszes italt vinni nem szabad; attól a munkástól, aki a munkaidőben pontosan meg nem jelenik, napi bér levonatik; a munkaadó és munkás a természetbeni lakásra, a darabszámos muukára s a felmondási időre nézve ja megállapítandó munkarendtől eltérőleg is egyezkedhetnek s hogy három évig a munkások ujabb követelésekkel fel ne lépjenek. Az ipartestület 25-ón békéltető bizottsági ülést hívott egybe, amelyen a munkaadók a segédeknek egy pont kivételével minden követelésüket megadták. Megegyezés csak a lakáspénzre vonatkozólag nem jött létre, mert azt a mesterek csak napi 20 fillérben hajlandók elfogadni. Erre a segédek beadványuk ellenére, melyben határozottan kimondják, hogy csak e hó 3U-án lépnek bérharcba, a tárgyalás utáni reggel órakor a műhelyből eltávoztak. Folyó hó 26-án délután 6 órakor az asztalos mesterek értekezletet tartottak és elhatározták, hogy a műhelyrendet megváltoztatják és étkezés ós lakás nélkül, csupán napibér mellett alkalmazott munkásokkal dolgoztatnak; s tekintettel helyi viszonyainkra, mely szerint nagy részben csakis fiatal tanítvány segédekre vannak utalva, a bér minimumot napi 2 koronától kezdve állapítják meg. Az uj rendet augusztus 15-én léptetik életbe. Minthogy a munkadók jóval többet ajánlottak fel, mint a mennyit a segédek kértek, így a munkaadók ezen határozatot, mint ultimátumot tekintik, ennél tovább a mai viszonyok között nem mehetnek. Ezen határozat a kiküldött segédekkel közöltetett., a kik ezt nagy tetszéssel fogadták, sőt azt. a megjegyzést fűzték hozzá, hogy ez idő szerint ennyit kérni nem mertek volna. Ennek dacára f. hó i!7-én reggel ujabb követeléssel léptek fel és pedig a bérminimumot, napi 2 K 40 fillérben, a 2 évesnél régibb segédek részére pedig 3 koronában akarták megállapítani. Ezen követelést a munkaadók nem fogadták el s mivel a segédek beadványukban foglalt fel tóteleiket megszegték azzal, hogy a munkát