Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)
1905-12-31 / 53. szám
8 • Zítiamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1905 december 31. RAKTÁRON LEVŐ NYOnTflTVflNYflIT = (IGTVÉBEK, KÖZSÉGI- ÉS KÖRJEGYZŐK RÉSZÉRE. = bíSZHUNKflK, NEGHIVÓK, ELJEGYZÉSI- ÉS ESKETÉSI KÁRTYÁK, NÉVJEGYEK STB. LEGSZEBB KIVITELBEN, GYORSÁN ÉS PONTOSÁN == KÉSZÍTTETNEK. ' Á NYOMA A NNI KOR IGÉNYEINEK HE^FELELŐEN, UJAN VÁN FELSZERELVE. : LEVÉLBELI NEGKERESÉSEK Á LEGPONTOSABBAN FOGANATOSÍTTATNAK, GYflSZLfl POK KÉT ÓRfl ALATT KÉSZÍTTETNEK. flfSP MÉ wm/mk Minden háziasszony büszkesége a Jó káré. J Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávénak egyetlen háztartásban sem Tolna szabad többé hiányoznia a kávéital készítésénél, o o o Osak az eredeti osomagokat kéijülc a -KATHREINER ^ névvel. « „Horgony! ben k*ezdett, egyedül, félreértve, meg nem értve! Ha látná, hogy a magyar, a lekicsinylett magyar most újra megelőzött sok, műveltségére büszke nációt e könyvével! íme, az ember fejlődését tárja fel előttünk e könyv s egyéb nsgy szolgálatot is tesz nekünk: mutatja nemzetünk fejlődését is s ápolja bennünk a nemzeti öntudatot, a magunk erejében, a magunk művelődési képességében való bizodalmat — elpusztulhat-o a nemzet, mely igy tör előre, mely ily fegyverekkel harcol a művelt világ közösségében való elismertetéseőrt? Lám, hová vezetett a könyv, az én könyvem, mindnyájunk könyve! De visszatérek hozzá s nézem, mi mindent rejteget magában. Gorka Sándoré most a szó, a ki az ember származását magyarázza el s a természetben való helyét jelöli meg. Méltó tanítványa Lenhossék mesternek. Az Pékár Mikály is, ki az emberi test szervezetét és működését, ezt a csudálatos világot irja le. Van-e nngyobb csuda az emberi test szerkezeténél? Van-e érdekesebb olvasmány annál, mely az emberi test fejlődését, kialakulását tárja elénk, meg-megdöbbentve a gondolattal, hogy, ha ez a fejlődés nincs, mik vagyunk mi büszke emberek? Aztán átveszi iv szót Ranschburg Pál, ki két fejezetben bilincseli le figyelinüuket két rendkívül érdekes dolog részére: A szellemi munka természete az egyik. A lelki élet abuormitásai a a másik, mely a könyv utolsó fejezete. A lelki é et nagy ismerője és doktora Ranschburg Pál; az ő kalauzolása mellett nagy haszonnal jár az olvasás: sok nekünk laikusoknak érthetetlennek tatsző lelki jelenség világosodik meg az ő tollán b tanácsai, miket a szellemi munka arányos beosztásáról mond: arany tanácsok. Az ember faji sajátságait Semayer Villibáld, a tudós ethnografus irja le hatalmas fejezetben. Ict találkozunk az ember legérdekesebb, legnevezetesebb fajtáival, az ősember végtelenül érdekes életével, a kezdetlegességből való lassú kiemelkedés csendes leírásával s végezetül áll előttünk a magyar faj a maga mivoltában. Négy fejezetet Dalmady Zoltán egymnga irt meg. Úgynevezett praktikus dolgukat foglalnnk magukban e fejezetek. A betegség és egészig fejezet egész tömegét ismerteti m?g a legszokottabb betegségeknek, a következő fejezet a betegségek ellen való védekezésre tanít, müjd meg jó tanácsokat ad, hogyan éljünk s végül leírja a — halált. A halált, mely nem szörnyű, ha valósággal megértünk rá s hogy megérjünk, erre tanit a tudós doktor az előző fejezetekben. De a könyv tartalma még nincs kimerítve. Az utolsóelőtti fejezetben szólal meg az] egyik szerkesztő: Alexander Bernát, a magyar filozófus. A lelki életről beszél fí nekünk, azt magyarázza, ugy, a mint arra csak ő képes nálunk: a filozófia elvont tudományát szinte kézzelfoghatóvá teszi az ő népszerűsítő tehetsége. Különös adomány az: kevés ember rendelkezik ezzel, s e kevesek ltőzt Alexander a legnagyobb. Népszerű előadásait ezrek meg ezrek hallgatják az egyetemen 8 e könyvben is mintha hallanók a szavát, igéző előadását. Mit hallgatunk? Mit olvasunk? Hát ez a filozófia? Hisz ez oly érdekes, mint a regéuy! Mostan pedig vegyétek kezetekbe a könyveteket. Az embert, olvassátok szép csendesen, fejezetről fejezetre, meg-megpihenve, elmélkedve az olvasottakon, aztán újra meg újra olvasva egyik-másik fejezetet; meg-megállapodva az érdekesnél érdekesebb képeken — bizony mondom, elmétek megtermékenyül, lelketek szárnyat kap s megindultan fogjátok rebegni : Köszönet nektek, emberek, kik az én könyvemet megírtátok. B E Piaczi áraink a legutolsó betiltod 50 kilogrammonkint Kor.-t<Sl Kor.-lg búza minőség szerint . . 7*40 •— rozs » » . . 6-40 • árpa » » . . 7 _ . zab » » , . 6-85 _._ tengeri » » . . 6 85 —••— burgonya > s> . —. .. bükköny » » • . lóher » » . . • • tarkabab » » . fehérbab » » Kaptató minden gyógyszertárban ésásványviz-kereskedás&sn. Főraktár: Zalaagarszagen GYARMATI VILMlS-nil; Farrás-igazgatóság : Sóskút, Viimgya. Nyilt-tér .*) Igen tisztelt vendégeimnek és jóbarátaimnak kívánok boldog újévet Tosch Károly szálodás. Igen tisztelt vendégeimnek és jóbarátaimnak kívánok boldog újévet Haas Lajos kávés. Nyilatkozat. A »Zalamegyec legutolsó számában megjelent nyílttéri közleményemben, Kluger Ignác úrról szólva, kijelentettem, hogy örülök, hogy actiónkból kilépett, miután nekünk osak egész emberekre van szükségünk. E kifejezést ő magára sértőnek találta. Miután bennünket 30 évi barátság köt össze, és nekem őt megsérteni szándékom nem volt, kérdéses kifejezést sajnálom és ezennel visszavonom. Zala Szt-Iván, 1905. december 29 én. Deutsch Benedek. Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő és kiadó: Udvardy Ignác legtisztább természetes MMMMAl Számos orvosi szakvélemény alapján kitűnő gyógyhatású gyomor-és bélbetegségeknél. Különl egesség gy omor ég és sile n. A Liniment. Capsi'ji comp., a Horgoüy-Pain-Exíieller pétié a rgy régjónak bizonyult háziszer, mely már több miut 36 év óta legjobb fájdalomcsillapító szőrnek bizonyult köszvényníl, esúznál és meghűléseknél bedörzsölésképpí-n használva. Figyelmeztetés. Silány hamisítványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk és csak olyan üveget fogadjunk el, a mely a „Horgony" védjegygyei és a Riehíer szögjegyzéssel ellátott dobozba van csomagolva. Ara üvegekben 80 fillér, 1 kor. 40 f. és 2 korona és úgyszólván minden gyógyszertárban kapható. — Főraktár: Török József gyógyszerésznél, Budapesten. Rlcliter gyógyszertára az „Arnuy oroszlánhoz", Prágában. £lisnbethstrasse 5 neu. Mindennapi erétkö-ldés.
