Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-24 / 52. szám

592 >Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1905. december 31. mint az oláhok, hanem békésen műveli a földjét; mind< n törvényes rendeletnek engedelmeskedik. Hi'gv a törvényt s alkotmányosságot másként in.. •. r zzák a vármegyék, mint Kristóffy, az n j. i. m toir. d lom s azért, hogy alkotmányos I ^ il.kvi cinek, még nem bomlott fel a rend. A \. i inegyéket alkotmány védő határozataik visszavonására akarják kényszeríteni ? Vagy talán . tis/tvis. iőket akarják arra bírni, hogy vármegyeik rendeleteit ne respektálják? Meddő törekvés. Amelyik vármegye egyszer már arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mai kormány törvénytelen, amelynek adót és katonát adni nem szabad, i)z nem mondhatja a kormány parancsára az ellenkezőt. Azt pedig elképzelni is merő ostobaság, hogy a vármegye tisztviselői a kormány kedvééri szembe állhassanak vármegyéikkel; hogy megbélyegezzék ne csak magukat, hanem az autonómia elvét, az önkormányzati jogot; elhazudják a törvényt, elfojtsák az ősi hagyományok tiszteletét s az egész közvéleménnyel, legjobb tudásukkal, meggyőződésükkel, lelkiismeretükkel szemben beálljanak zsoldosoknak, csúszómászó szolgák nyomorult kenyerére. Forradalmárok nincsenek még a vármegyeházái.. Rendet helyreállítani nem szükséges, mert még van. Hogy meddig lesz? Az nem a vármegyéktől függ. De addig, amíg /.t lenn lehet tartani, addig fenn is tartják. Huszonnyolc renitens vármegye tisztviselőinek névsora fekszik a belügyminiszter előtt, aki válogat bennük, mint a tó., a vadkörtében. A tót azonban a puháját keresi, a kormány pedig a legkeményebbet válogatja. Vagy talán válogatni sem kell, mert valamennyi elég kemény ahoz, hbgy össze ne roppanjon Kristóffy uja között. Lehet, hogy uj esztendőre mi is kapunk egy kis meglepetést. Ami >átor megnyugvással konstatálhatjuk, hogy Kristóffy elfordította rólunk kegyelmes szemeit. Tényleges főispánunk még nincs s valószínűleg nem is lesz addig, amíg az alkotmányos rend helyre nem áll. Az-írt-e, mert nem akad Zii; vármegyébe vallalkozó, vagy mert nem látják célszerűnek a vármegyét oktalanul felizgatni, ez kulissza titok. A mult héten közzétette a belügyminiszter az általános, titkos választói jogra vonatkozó törvényjavaslat tervezetét. A törvényjavaslat szerint választó minden 24 évet betöltött férfi, aki írni és olvasni tud. A képviselők száma s a választókerületek száma egyelőre maradna a régi, de a belügyminiszter a kerületek uj beosztásáról egy év alatt köteles Ha a tüz kialszik. Irmuska egyedül van a szobában. Az esteli félhomályban, a mint ott ült az ablaknál, ölébe ejtve a nyitott könyvet, melyből olvasni akart, a merengés augyalának lehetne gondolni, kinek édes arca körül a kályhában pattogó hasábok kisugárzó fénye vonja ÍI glóriát. Fejét félkönyökére támasztva egy kis asztalkán nyugtatja és látszik, hogy valami igen nagy dolgon gondolkodhatni, mert folyton egy helyre irányítja tekintetét. És nagyon el lehet merülve, mert még azt sem veszi észre, hogy az ajtón kopogtatnak. Csak mikor már a kopogás kezd követeiődzőbb lenni, akkor eszmél fel s szinte megrezzenve ejti ki: — Szabad! Az ajtón benyit Bandi és egész megszokottan mondja: — Csókolom a kezeit! Ee eleinte nem lát senkit, hát igy folytatja: — Ni! Hát ki mondta, hogy lehet, mikor nincs benn senki sem? — Hát én se;.ki ss vagyok? szólalt meg Irmuska. — Hja vagy maga itt van? Akkor tudja meg, hogy maga több a mindenkinél is. De mért ül ilyen setétben? Nem is látom, merre van, pedig szeretném a kis kaesó'í:, ha megengedi . . . volna törvényjavaslatot benyújtani, amelyben szabályozva lenne a névjegyzékek összeállítása s a választások érvénye körüli bíráskodásA választókerületek kisebb szavazó körökre osztatnának. Minden város, nagyközség és körjegyzőség külön szavszókört alkot. A választás közvetlenül, titkosan, szavazó-lapokkal történik. A javaslat indokolása vázolja azokat az aránytalanságokat, amelyek a reformot szükségessé teszik. Ezek az aránytalanságok legkirívóbban a földadó minimumokban s a kerületek beosztásában nyilvánulnak. A földadó minimum pl. Aradmegyében 1 K 42 f és 35 K 30 f között, BácsBodrogban 12 K 46 f és 76 K 06 f közt váltakozik. Vannak egyes választókerületek, amelyek egyik községében a minimum 2 K 52 f, a másikban 20 K 40 f. Az összes választók száma a lakosság 6 23 százaléka. A földbirtokos osztályból nem választó 51, az iparosok közül 65, a kereskedők közül 44 százalék. Magyarországon a 20 éven felüli férfiak száma 4,323^940; ebből nem szavazó 3,102.119, tehát 77-5 százalék. A választók jelenlegi számában a magyar faj 56 2 százalékot tesz ki. A földműves osztályban a magyarság messze mögötte marad az összes népességnek. Ebből következik, hogy minden olyan cenzusos reform, mely a földműves osztályt nagyobb tömegekben juttatja választói joghoz, a magyarság százalékát megrontja és pedig annál inkább, minél lejebb szállunk a földadó census megállapításánál. A statisztikai adatok a/t mulatják, hogy cenzus leszállítására alapított választási reform mindenképpen gyöngítené a magyar állam nemzeti jellegét. De roszabbodaék a magyar elem aránya akkor is, ha különös korlátozás nélkül minden 24 óves polgár felruháztatnék választói jogosultsággal, mert 2,895.357 főnyi 24 éven fölüli férfi népességből csak 57"7 százalék, azaz 2,015.355 magyar. Ezen szempontok vezetik a törvényjavaslatot, midőn a választói jogosultságot az irás-olvasáshoz köti. A 3,895.357 főnyi 24 éven fe.üli férfinépességből ír és olvas 2,621.827. Ebből magyar 61'4 százalék. Ha tehát a választói jogot az irásolvasáshoz kötjük, a magyar elem jelenlegi aránya nemcsak nem romlik, hanem legalább egyelőre, amíg a nemzetiségek a mo»tani arányban szerepelnek az írni-olvasni tudók között, tetemesen j tvul. Pjzen megszorítás elvileg is legalább igazolható, mert osak a teljesen műveletlen elemeket zárja ki a választói jogosultságból, anélkül, hogy a népesség zömének az alkotmányos ügyekre való befolyását CSÖKKentené. A foglalkozá i ágak képviseletét illetőleg a statiszúkából kiviláglik, hogy lényegesebb változás csak a munkásosztály javára áll be, mert ezen osztály jelenleg a választók között esek 6 — Mondtam már hányszor, hogy még nem. Hanem vesse le a kabátját és menjen oda a kályha elé. Aztán oda megyek én is, és akkor oda nyújtom a kezemet. — Micsoda kegyetlen jóság. Na itt vagyok. Igy ni. Adja ide puha kis kacsóit és hadd mondjam el elméletileg, hogy csókolom a kezeit. — Hozta Isten! És most foglaljon helyet. Várjon! Hozza ide a 3zőket és igy a kályha előtt szépen leütünk. A három lépés távolságra vigyázzon. — Hisz akkor is nagyon meleg lesz. Jobb lesz ha szólok Esztinek, hogy hozza be a lámpást. Hiszen Irmuska igy nem látuuk semmit. Mit képzel már egész este van . . . Meg meleg is van, meg . . . különben hogy érzi magát? Igen. Tetszik az a regény, a mit hoztam. Ugy-e jó? — Nagyon jó. Éppen most is azt olvastam, mi": maga nem jött. Mit csinált különben, — ha nem lesz kérdésem tolakodó — tegnap este? — Tegnap este?! Hja igen. Egy kis összebeszélés volt és elmentünk sörözni ; de nem maradtunk ki roká . . . — Tudom. Ha reggelig maradnak ki, akkor még egesz jókor mennek haza. Már maguk igy szokták. — Ugyan Irmuska' Látja engem megtehe^ie kivételnek. Tudja, egy idő óta sehogy sem érzem magam. Nincs kedvem semmihez. Máskor tudja százalékkal szerepel, jövőben pedig 43'6 seázalékkal fog szerepelni. A munkás választók száma 58.732-ről 1,144.691 főre emelkedik. A javaslatot természetesen egészen más szempontok szerint Ítélné meg a nemzet, ha azt nem Kristóffy cselekedte volna meg s nem éppen most. S különösen fontos az a szempont, hogy a választókerületek kikerekítését csak igéri, de be nem váltja. A választói jog kiterjesztése be fog következni, az bizonyos. De hogy az Kristóffy javaslata alapján történik-e, nagyon kétséges. Uj szellem. Társadalmi és erkölcsi megújhodást vártunk attól a szellemtől, mely nem álmodott, nem sejtett diadalmas erővel suhant végig az országon. A hazafiúi érzésnek fellángoló szent heve egy szempillantás alatt megsemmisített régi rendszert, ledöntött hiu bálványokat, elsöpört balga felfogásokat s uj, szebb létre látszott kelteni a nemzetet. Az uj szellem átalakító hatását még ma is csak várjuk. De várjuk törhetlen bizalommal, nem csüggedő reménységgel a jövő iránt. Mert tudatában vagyunk annak, hogy csak a kitartás s°git célhoz s a teljes társadalmi újjászületés csík akkor fog megvalósulni, ha a haza nagy, évszázadonként megujuló válsága megoldást nyer. Várnuuk koll és várni tudunk, A gazda sem esik kétségbe, ha az elvetett magot nem látja azonnal kisarjadni. Rábízza magát a mindent megérlelő időre. Hagyja: ára csapkodjon a vihar a bevetett föld felett, mélyében a földnek nyugodtan pihennek, nem pihennek: immár csíráznak a magvak s készülnek a dicső kikeletre. Hagyja : ám tűzzön alá forró, tikkasztó hővel a napsugár, a mag, ott lenn, a termő íöld kebelében még mindig tud elegendő életnedvet szívni magába, hogy megmaradjon, éljen, amíg eljön a kisarjadásnak boldog ideje. Mi »is« tudunk várni. Mi is, nemcsak azok, akik a történelem bizonysága szerint a nemzet erejének megtörését várták a várakozásban. S a türelmes várás idejének multán, ha a nagy nemzeti válság elmúlik és teljesülni fog milliók jogos követelése, akkor fog eljönni az ideje annak, hogy az uj szellem valóban éreztesse a maga társadalmi ós erkölcsi átalakító hatását. Az uj szellem által létrehozandó társadalmi megújhodás főtényezőjéül mi a demokrácia elvének teljes és helyes érvényesülését tekintenők. Nálunk eddig a demokrácia ciak jelszó volt, ain'lyet akkor röpítettek világgá, mikor a fölséges népre szükség volt, de mikor a fölséges nép kötelességét elvégezte s a hatalmi érdekeknek szolgálatát megtette, akkor többé nem hogy nem gondoltak vele, de lenézték és lenézően feledték, ha kimaradtunk, aztán hallottam a cigányzenét hát nem kellett több. A hivatalban — nem hogy dicsérjem magam — d szorgalmasan dolgoztam... aztán meg, akármiféle terv jött elő, én kész voltam mindenbe belemenni. Most meg! Azt mondják a barátr

;m, hogy kiálhatatlanul megváltoztam. — Nohát mordja meg nekik, hogy hazudnak ! — Hát nem ugy van ? — Nem hát. — Hja Irmuska, de maga csak pár hónapja ismer, hogy milyen voltam addig, fogalma sincs róla . . . Szóval valami bajom van, — És nem érzi, hogy hol? — Nem, mert még nem figyeltem meg jól a tüneteket. Ugy kezdődik, hogy elgondolkozom és akkor egj k'

5p jelenik meg előtten és a képből élesen kivál egy barna kis lány. Rendesen mosolyog ós az a mosoly oly jól illik ahhoz a kedves aroboz. Hamiskás szemeinek tüze C3ak ugy szórja fényét és én nézem, nézem és . . . mindig nézem. •— Ugy a levegőben ? — Ugy! Mert elém tudom varázsolni Hát mondja, nem beteges állapot ez? — Aztán mondja, étvágya van ? — Félannyit eszem mint máskor. Hisz tudhatja, mikor itt vagyok ozsonnáo, mennyi kínálásnak kell kitenni magamat.