Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-11-26 / 48. szám

8 >Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905 szeptember 24. ir<5 korába, az olvasó elé varázsolva mintegy azt a közönséget, a mely először gyönyörködött a munkában. Ezek a bevezetések együttvéve a magyar regényirodalomnak értékes történetét adják. A kötetek kiállítása méltó a kiadó intézet hírnevéhez és hagyományaihoz. Finom, famentes papiron, tiszta éles metszésű, nagy betűs nyomás, pompásan reprodukált művészi értékű illusztrációk és Ízléses, tartós kötés: ez röviden az a külső, a melyben regényeink színét-javát a kiadó intézet a magyar családi könyvtár maradandó díszéül felajánlja. A hatvan kötetes teljes gyüjtemÓDy ára díszes vászonkötésben 300 korona. Megrendelhető részletfizetésre bármely hazai könyvkereskedés utján, A további kötetek félévenként öt kötetes sorozatokban jelennek meg. Fidibusz. Ötlet és vidámság köszönt be november l

;4-ikén a »Fidibusz« cimü uj fővárosi élclappal, amely csupa vidámság, elmésség, ragyogó jókedv, pajkos guny. Képei és rajzai is nagyszerűek. A péntek napjának babonáját töri meg az a kedves, mulattató hetilap, amelyet minden pénteken délben már kézhez kap a vidéki olvasó is. A > Fidibusz c-t a fényes tehetségű Heltai Jenő szerkeszti, főmunkatársai: Ambrus Zoltán és Molnár Fereno, ez a két brillians talentum. Karikatúrái javát Cserna Rezső, Csók István, (Jaray Ákos, Guláosy Lajos, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Kernstock Károly, Márk Lajos, Linek Lajos, Vesztróczy Manó, ezek a kitűnő magyar festőművészek rajzolják. A lap állandó munkatársainak sora is fényes: Áb rányi Emil, Herczeg Ferenc, Ignotus Gergely István, Pásztor Árpád, Hajdú Miklós, Kemény Simon, Lövik Károly, Nádas Sándor. A »Fidibusz« legalább 16 oldal terjedelemben a legolcsóbb élclap. Mesésen olcsó! Előfizetési ára : egy évre 6 korona, fél évre 3 korona, negyedévre 1 korona 50 fillér, egy hónapra 50 fillér. Egy szám ára (5 krajcár) 10 fillér. Mutatványszámot készséggel küld a »Fidibusz« kiadóhivatala (Budapest, Rökk Szilárdutca 9. szám). A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár" november l-én kiadott 21-ik száma a »főlapon c egy igen érdekes kérdésre adott válasszal kezdődik. A községi biró ós jegyző szolgálati viszonyainak kérdései tisztáztatnak. Választ olvasunk továbbá a fűzetben a legeltető község felelősségéről, a községi és hitfelekezeti iskolák jellegének meghatározásáról, a tanítói fizetés behajtásáról, a rokkant zsold felemeléséről, stb. A Könyvtári részben dr. Perger Kálmán nagyszombati főszolgabiró: »A képviselőtestület szervezése és a tisztújítás kis- és nagyközségekben* cimü igen tanulságos kézikönyve közeledik a befejezéshez. A » Dönt vény tári rész *-ben főként a közigazgatási biróság pénzügyi osztályának legújabb keletű elvi határozatai keltenek érdeklődést. Ezek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának kiszámítására, a nyers jövedelemből a drágasági pótlék, a hirlapokra fordított költség levonására, a felebbezések, az engedélyek, panaszok, stb. bélyegére vonatkoznak. Közölve van a királyi Curiának választási ügyben hozott legújabb határozata, melyben kimondatott, hogy az egyházfi, a sekrestyés nem cseléd, tehát választó. Ezen kivül a belügyminiszternek a kivételes nősülési engedélyekre, a községi illetőségre, a minisztertanácsnak hatásköri kérdésekben hozott határozatai foglaltatnak a füzetben. A »Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár* előfizetési ára egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy hóra 1 korona. Az előfizetési díjakat legcélszerűbb postai utalványon a szerkesztő és kiadó: Dr Dolenecz József ügyvéd Budapest, VIII., Józsefkörut 74. sz. a. II. em. 11. címére küldeni. Az érdeklődőknek mutatványszámot szívesen küldenek. Az eddig befejezett kézikönyvekhez erős vászon bekötési táblák kaphatók darabonként 70 fillérért, A múltból. — Első közlemény. — Közel vagyunk ahoz az időhöz, amikor a nemzeti ellenállást az ország békéje elleni merényletnek, bűnös izgatásnak fogják tekinteni s meg ; akarják torolni azok a magyar emberek, akik a császártól felhatalmazást kaptak Magyarország kormányzására. Azt mondják, hogy ez az ellenállás bűn, amely feldúlja az uralkodó és a nemzet közti egyetértést s nem engedi az országot a gazdasági megerősödés utjain haladni. Ne vitatkozzunk a közgazdasági programm híveivel. A mi argumentumainkat legfeljebb megmosolyognák. Van azonban nekünk egy hatalmas erőforrásunk, amelyből a nemzeti ellenállás folyton uj erőt meríthet s amikor a loyális meghunyászkodás a vármegyék ellenállásában bünt lát, csak ehez a forráshoz kell visszatérnünk, hogy hazafias erénynek és kötelességnek ismerjük azt a magatartást, amellyel a vármegyék az abszolút uralkodói akarat ellen igyekeznek megvédelmezni a nemzet önrendelkezési jogát, alkotmányos szabadságát. Ez az erőforrás: a történelem. Nem írok; vezércikket, csak a történelemből idézek, aki tanulságot akar belőle meríteni, annak nem kell egyéb biztatás, hogy a nemzeti ügy mellé álljon. Magyarországnak hosszú évszázadokon keresztül az volt a szerencsétlensége, hogy trónjáért versengtek az uralkodó családok; belső pártviszályok, majd a törökhódoltság emésztették fel ^erejét; azután pedig azért kellett küzdenie, hogy önállóságát megvédelmezze és szabadságát biztosítsa uralkodóinak leigátási törekvéseivel szemben. Sok dicsőséges és sok szomorú fejezete van a magyar történelemnek, amelyeket elfelejtenek azok, akik a nemzet sorsát ugy intézik, ahogyan Bécsben diktálják. A Habsburg dinasztia történetéből szakítok ki néhány fejezetet azok részére, akik szívesen okulnak a múltból. A Habsburg család története a 10-ik századig nyúlik vissza s eredete a mondákban vész el. Az alleman származású Guntrám utódai, az altenburgiak alapították a Habsburg családot; Werner strassburgi püspök alapította Habsburg várát, amely után a család nevezte magát. A Habsburgok már ekkor előkelő nemzetség voltak, mert Werner öccse, Ratbod, a lotaringiai herceg leányát kapta feleségül s a tizennegyedik században hatalmas birtokok urai voltak. A tizenharmadik század közepe táján a család két ágra szakadt. Az idősebb ág megtartotta az ősi várat; a fiatalabb volt a lautenburgi ág, amely 1408-ban kihalt. Az idősebb ágból nőtt ki a hatalmas Habsburg dinasztia, amelynek emelkedése Rudolffal kezdődik, mert ő szerezte meg Ausztriái. Rudolf fia, Albrecht s ennek utódai már osztrák hercegek. Habsburgi Rudolf 1273-ig tulajdonképpen még nem volt egyéb, mint nagybirtoku alleman főur. 1273-ban azonban a német választók Frankfurtban királlyá választották. A Habsburg család felmagasztalásában nagy része volt Hoheuzollern Frigyes nürnbergi várgrófnak, a német császári család ősének. A német király azonban nem örvendezhetett zavartalanul dicsőségének. Ottokár cseh király nem ismerte el Rudolf hatalmát s az általa elfoglalt Ausztriát, Stejert, Karintiát és Krajnát nem akarta visszaadni. A német fejedelmek azonban oly gyengén védelmezték a király ügyét, hogy az Ottokár vezérlete alatt megindult cseh, morva és lengyel had feltétlenül véget vetett volna hatalmának, ha nem sikerül a magyar királyt szövetségesül megnyernie. A német fejedelmek Rudolf magánügyének tekintették az Ottokárral való viszályt; ő lássa, hogyan bánik el ellenségével. A tizezer német fegyveres mellé azonban IV. László király több mint ötvenezer harcost állított s ezek vívták meg a morvamezei csatát 1278 augusztus 25-én. Ottokár halva maradt a csatatéren, serege, elszéledt s a Habsburg család hatalma évszázadokra meg volt alapítva. Rudolf volt az első Habsburg, aki Magyarországgal összeköttetésbe lépett. A magyar segítség mentette meg trónját, hatalmát és biztosította családja emelkedését. Rudolf levelei bizonyítják, hogy ezt maga is elismerte s szóban és Írásban igyekezett is hálás lenni. Az ütközet előtt kért, könyörgött Kun Lászlónak, hogy siessen a segítséggel. A krónikák azt mondják, hogy ugy várta a magyar csapatokat, mint a messiást. A királynak azt irta, hogy ugy szereti, mint testvérét és fiát; azt Ígérte, hogy ha trónját megmenti, gondja lesz rá, hogy a magyar királyság ősi dicsőségébe visszaállíttassák. A diadal után pedig valósággal áradozott s így irt a magyar királyhoz: olv hatalmasan és nagylelkűen állítottad talpra hadi erődet, hogy azt kifejezni elégtelen a nyelv s az író tolla nem képes kellően magasztalni. Hozzátette még ezekhez azt is, hogy minden további lépését a magyar király jóváhagyásától teszi függővé, akinek minden intéséhez alkalmazza magát. Rudolf jól tudott a magyarok nyelvén beszélni. Sima nyelvvel, hízelgéssel szerezte meg a szövetséget s ígért mindent, de utódai nem váltottak be semmit. (Folytatjuk.) Olcsó hus érdekében. Európa minden részéből érkeznek panaszok, hogy a husdrágaság immár elviselhetetlenné vált 8 helyenkéntjlpraeventiv rendszabályok is kezdenek életbe lépni, de ezek a bajon csak igen kis mértékben segítenek. A miseriáért hol a husproducenst, hol a mészáros ipart okozzák; de ha körülnézünk, láthatjuk, hogy dacára a magas húsáraknak, a termelő anyagilag nem gyarapodik, a mészárosok egy része pedig tönkre megy. A mi szép fővárosunkban a húsárak szintén emelkednek; emelkednek részben azért, mert a tenyésztő ós mészáros közé beékelte magát a közvetítő, minek folytán a közönséget irgulmatlauul kiszipolyozzák. A hus drága voltát, magától értetődik, a hus hiány is előmozdítja, ez ellen pedig a védekezés felette nehéz. Hogy legalább a munkásnóp jusson húshoz, utóbbi időben néhány városban lómészárszókek állíttattak fel, de ezen intézkedés is csak ideig óráig fog a szegény népen segíteni, mert ha Magyarország területén 10 nagyobb ipari emporium a lóhúst étrendjébe felveszi, ugy rövid néhány óv alatt a ló ára annyira fel fog szökni, hogy népünknek még erről az élvezetről is le kell mondania. Ezt előre látva, csak az adott példa után indulok, ha a közönségnek a házi nyul húsát mint olyant ajánlom, melynek felkarolása esetén a hus hiány elviselhetővé válik. Figyelmeztetem hazánk lakósságát, hogy a régi húsárakról többé ne álmadozzon; ezekre vissza nem térhetünk többé. Lehet ezentúl takarmány szegény — vagy takarmány dűs évi a marhahús ára folyton emelkedni fog; emelkedik főleg azon oknál fogva, mert földmíves osztályunk a legintensívebb gazdálkodás mellett sem fog annyi vágó marhát produkálni, amennyit közép Európa megsokasodott lakóssága fogyasztani képes. Ebből láthatjuk, hogy a közönség hus dolgában önmagára van utalva, megjegyzem azonban, hogy ez korántsem nehéz feladat, mert a mire a nép Franciaországban, Belgiumban s a többi kultur államokban képes, az nálunk is keresztül vihető. Külföldön a házi nyul tenyésztés annyira el van terjedve, hogy ott minden vidéki kis iparos, őstermelő és munkás osztályhoz tartozó egyén hus szükségletét maga állítja elő, sőt feleslegét házalók utján a városokban értékesítteti. Mi szegény — kivándorlásra utalt magyarok vagyunk jelenleg az egyedüliek, a kik a házi nyul húsát ignoráljuk, de a husdrágaság felett sehol sem panaszkodnak aunyit mint hazánkban. Azért fel munkára, foglalkozzunk a házinyúl tenyésztéssel. A ki tanácsomat követi az a hus drágaság felett csak mosolyogni fog. Vajda Viktor. Biúz-selyem 60 kr.-tól 11 frt 35 kr.-ig meterje — legújabb újdonság, bérmentve és már elvámolva, házhoz szállítva. Gazdag mintagyüjtemény postafordultával. Henneberg selyemgyára Zürichben. Kakaó és csokoládé kedvelők figyelmébe: » Hoíf János-féle a legcsekélyebb zsírtartalmú, azért Igen könnyen emészthető, soha sem okoz székrekedést, mindazáltal ritka finom Ize mellett kiválóan oloaó. Valódi csakis Hoff János névvel ee az oroszlán- //S*' védjegygyei. (fsJ?C!i71 Csomagok á lU kgr. 90 fillér I^ÍkÖ

1! » > Vs • 50 > Mindenütt kapható.