Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-11-19 / 47. szám

XXIV. évfolyam 47. szám. Előfizetési dij: Egész évre . 10 K — f Fél évre . . 5 K - f. Negyed évre. 2 K 50 f. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések : = Megállapodás szerint. = Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAVARMEGYEI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. A letörés. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye főjegy­zőjét a miniszter felfüggesztette, mert en­gedelmeskedett a törvényhatósági bizottság rendeleteinek s a lelkiismeretének. A főispán nem vonulhatott be dicsőséggel a várme­gyeházba, mert a főjegyző végrehajtotta a vármegye határozatait. A főispán hirtelen asthmába esett a nem szándékozik magát hamarosan installáltatni; a főjegyzőt pedig felfüggesztették, hogy eltávolítsák a vár­megyeházból, legalább arra az időre, amíg az ajtókról leszedik a pecséteket s az uj főispán leteheti az esküt hívei kezébe. Az ország első vármegyéje lesz a próba­köve az ellenállásnak. Itt kísérlik meg először, hogy megrémülnek-e a vármegyék az erős kéztől, amely ki akarja nyítani a bezért ajtókat, hogy bevezesse a főispáno­kat, akik meg fogják puhítani a kurucokat s elfogadtatják a kormány programmját a magyar vezényszó helyett. Ha a vármegyék megijednek, hát akkor all right. Menjünk tovább. Következnek a választók, akik talán könnyebben beadják a derekukat. Ha pedig nem hallgatnának a szép szóra, hát nekik lehet uszítani azo­kat, akiknek meg van igérve az általános választói jog. Mert hogy a nagy reformot azért hurcolták elő épen most, hogy ezzel a nagy tömeget a kormány szolgálatába tereljék, az bizonyos. Egy arisztokratikus érzelmű katonának s a főispánból lett miniszternek az általános választói jog csak taktikai célokból szük­séges. Nem az elv megvalósítása a cél, hanem céljaikra akarják felhasználni az elvet. Csendőrökkel akarják letörni a vármegyék ellenállását, az eddig jogtalan tömegek segítségével s a sociális és gazdasági program­mal akarják megnyerni a választókat. Ha a jelek nem csalnak, sem a csend­őrök, sem a programm nem használnak, nem rettentik meg a vármegyéket s nem tántorítják el a választókat. A vármegyék el vannak készülve a letörésre irányuló minden cselekedetre s a választókat nem fog sikerülni sem Ígéretekkel, sem pénzzel a haladópártnak megnyerni. Mert az uj pártnak, melynek utasításai Bécsben készül­nek, nincs gyökere a népben s nincs támo­gatója a kerületekben. A miniszter urak csodálkozhatnak afelett, hogy az ország nem fogadja el az ő szép közgazdasági programmjukat. Pedig az ígért reformokra már régen vágyakoztunk s most, mikor azok az ölünkbe hullhatnának, egy­szerre nem kellenek. A dolognak pedig igen egyszerű a nyitja. Először is a nem­zet nem bizik abban, hogy az Ígéretek meg is valósulnak. Négyszáz esztendő csalódásai árán tanulta meg a "'magyar azt, hogy a Bécs felől jövő ígéret nem szentírás. Nem fogadja el a programmot most azért, mert nagyon nagy ára van. És nem fogadja el azok kezéből, ! akik hozták, mert szembe álltak az egész nemzettel, a parlamenttel, a közvéleménnyel s többre becsülik a feje­delmi kegyet a nemzet évszázados hagyo­mányainál ; eszközeivé lettek 'az 'abszolu­tisztikus visszavonásnak s erőszakkal is le akarják törni a hazafias lelkekből fakadó nemzeti felbuzdulást. Csodálkoznak Bécsben is, hogy a magya­roknak nem kell a közgazdasági programm s az ország jólétének emelésére való törek­vést nem fogadják el a nemzeti vívmányok helyett. Pedig ha egy kis visszapillantást vetnének az elmúlt századokba, nem cso­dálkoznának rajtunk. II. József, a kalapos király, szintén a közgazdasági reformok embere volt, de el akart bennünket néme­tesíteni; Bach és Schmerling idejében szin­tén igyekeztek a nemzet gazdasági erejét növelni, de az alkotmányunkat elrabolták s a bezirkerek ültek a nyakunkon. Az ökröt is hizlalják, de nem az ökör iránt érzett nagy szeretetből, hanem mert a hizott marha többet ér a gazdájának, mint a sovány jószág. A hagyományos Habsburg politika először tönkretette Magyarországot azzal, hogy Ausztria gyarmatává degradálta, mikor azonban azt látta, hogy a tönkretett oszágból nem sok haszna van, fel akarta virágoztatni, hogy legyen rólunk mit le­nyúzni. Emelni kell a teherviselési képes­séget, hogy a hadsereget eltarthassuk; fejleszteni kell a közgazdasági viszonyokat, hogy tisztelt szomszédaink hasznot húz­hassanak belőlünk. A közgazdasági reformok csak arra irá­nyulnak, amire az erőszak: a nemzeti ellen­állás letörésére. A nemzet erejét hosszú időkön keresztül szabadságának s alkotmányának védelme kötötte le. Ezért maradtunk hátra közgaz­dasági és kulruiális téren. Ha az alkot­mányjogi viták megszűnnek, ha a gravá­menek helyett az ország gazdasági kérdé­sekkel foglalkozhatik, akkor nem lesz szükségünk arra, hogy jogokat adjunk fel a belső reformokért. Annak a nagy kér­désnek : alkotmányos állam vagyunk-e, ahol a nemzet akaratának érvényesülni kell, el kell dőlni, hogy szabadon haladhassunk azon az uton, amely a kulturnemzetek részére ki van jelölve. A küzdelem áldozatokat kiván s az áldo­zatokat a vármegyékben keresi a hatalom. Rákerül a sor Zalavármegyére is. A meg­torlás politikája már elkezdődött s csak idő kérdése: mikor ér el hozzánk. Jegyzetek. Kolozsmegye termében röpült ft záptojás és zúgott az abzug. A város közgyűlésére már el se mehetett a főispán, mert a kedélyek annyira izgatottak voltak, hogy nem lett volna tanáosos az eskütételt megkísérelni. Aradon szintén parázs skandalumok között esett meg az installáció. Pest­vármegye pedig lepecsételteti az ajtókat, hogy valahogyan be ne surranhasson a kormány bizal­masa és megtagadja a beiktatást. Kassán móg cifrábban megy a dolog. A városnak két polgár­mestere van s az egyik egyszerűen magánzónak címezi a kinevezett főispánt. Mindenütt felháborodás fogadja, csúfolódás üldözi az uj embereket, akik bizonyosan azért jönnek, hogy megrendszabályozzák a renitens vármegyéket ós híveket toborozzanak, tagokat szállítsanak a haladópárt részére. AZ EGYEDÜL ELISMERI' Mai számunk 12 oldal*

Next

/
Thumbnails
Contents