Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-11-05 / 45. szám

6 • Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap < 1905. november 26. kisebb-nagyobb nyereményekért. Azáltal, hogy a sorsjáték 6 osztályra van beosztva, és az egyes osztály betétei körülbelül hónaponkint fizethetők és hogy a sorsjegyek nemcsak egész, hanem 1/

g V4 é

a Vs részekben is kaphatók, lehetővé teszik mindenkinek, még szerény viszonyok mellet is a játékban való részvételt. Érdekes hlr a színószvilágból. Egyik bájos és elragadó szinpadi csillagunkat iszonyúan gyötörte a szinészbetegségnek legnagyobbika, az irigység. Nagyon irigyelte legnépszerűbb művésztársnőjét, — az automobiljáért. Hiszen a szerencsés vetélytársnő hatalmas kocsijával bejárta nyáron az egész országot, az jidény alatt pedig ezen száguld a próbára, előadásokra és az újságok igy folyton csak vele foglalkoznak és hirdetik az ő dicsőségét! Azonban nem soká fogja élvezni a primadonna ezen kizárólagos hirnevet, mert a kis diva egy jóval szebb és nagyobb gépkocsit rendelt s nemsokára épp oly büszkén és sugárzó arccal vonul a főváros utcáin végig, mint művésztársnője. De hogyan jutott vágyainak netovábbja birtokába a kis primadonna? Szerencséjét Török A. és Társa Budapest, Teréz-körut 46 szám alatt lévő bankházának köszönheti, ahol egy osztálysorsjeggyel nagyobb főnyereményt nyert és igy módjában áll, hogy egy értékes automobilt is vásároljon. Művészeti és hangverseny iroda. Dayka Balázs a vigszinház tagja, a fővárosban évek óta kitűnő sikerrel működő hangverseny irodát vezet, a mely eddig az összes színigazgatókkal vendégjátékokat, valamint számtalan fővárosi és vidéki Jótékony egyesületek. Kaszinók és Társaskörökkel karöltve a legfényesebb anyagi és erkölcsi eredménnyel járó hangverseny estélyeket rendezi. Az iroda összeköttetéseinél fogva ma már fokozott mértékben azon kedvező helyzetben van, hogy színigazgató urakat és az egyesületeket, akik vendégszerepléseket vagy hangverseny estélyeket rendezni szándékoznak a fővárosi művészek és irók megnyerésében, az utánjárás és tetemesebb anyagi költségek terheitől megkímélheti. Méltóztassanak tehát a fenti értelemben bizalommal a hangversenyirodához VII. Erzsébet-körut 41 sz. fordulni, ahol ugy szóbeli, mint Írásbeli megkeresésre bővebb felvilágosítások és részletes informáoiók díjmentesen adatnak. Zárlat feloldás. Vármegyénk egész területe, az itt uralgott sertésvész miatt Ausztria felé le volt zárva; innen sertéseket Ausztriába szállítani nem lehetett, a mi gazdaközönségünkre nem csekély kárral járt. Most (eloldották a zárt és ezentúl korlátlanul szabad lesz a sertéseknek Ausztriába való szállítása. Magyar írógép Újság. A jövő hóban megjelenő »Magyar írógép Ujságc cimü szaklap előfizetési felhívását megkaptuk és abból örömmel látjuk, hogy a magyar szakirodalom ismét egy tartalmas folyóirattal gyarapodott. Olvasóink figyelmébe ajánljuk e mindenesetre támogatást érdemlő szaklapot mely ugy a hazai Írógép, valamint a papírkereskedelem és az alkalmazottak érdekeinek szolgálatában úttörővé leend. A valódi hírneves MÁLNÁSI SlCULIA (székely) gyógyforrásviz kapható Zalaegerszegen: GYARMATI VILMOS-nál. A tánc. Irta: Kardos Samu. (II.) Mint minden népnél, ugy a magyarnál is a tánczene ősformája a muzsikának. A régi magyarok nemcsak pogány istentiszteletek, lakodalmak s győzelmek után táncoltak, hanem nagyobb ünnepélyek alkalmával táncokat jártak. Erre nézve a XIV. századból maradtak fönn följegyzések; kár, hogy ezek is hiányosak. A » Kopja* és » Kelevéz* táncokról tesznek említést. Ezeket a táncokat már határozott szabályok szerint járták. Ugy lehet következtetni, hogy a harci sikerek, az öröm, mámor és dicsőség kitörése volt e két tánc. Kinizsi a »Kenyérmezőn* fogai közt a törökkel » Kopját* járhatott. Egyesek azt állítják, hogy ez a tánc »Toborzóc volt. Ezt onnan következtetik, hogy a »Kopjá*-ban előforduló toborzékoló lépések után a sokkal később keletkezett »toborzó* táncról nevezték el Kinizsi táncát toborzónak. Jgy maradt fenn a históriában s> Kinizsi Pál toborzó tánca.* Hogy tobor táncnak nevezték Kinizsi által lejtett táncot, oda magyarázható, i j hogy Kinizsi a harc után a táborban táncolt. I A magyar táncnak már a 15. században két vállfaját különböztették meg. Az egyik a népies tánc volt. a másikat udvari táncnak nevezték. Népies táno igen sokféle volt, míg az udvari tánc gyanánt a palotás szerepelt. Ezeknek irott nyomait a 16. század végéről lehet találni s pedig egy német zenei autologiában 1563-ból s egy tabulaturás Írással följegyzett ungareszka 1583ból van meg. Az akkor divatban volt palotás táncot Bethlen Miklós gróf ifjúkori emlékei leírásában következőképen említi meg: »A palotást az ifjak és leányok egy nagy körben összeíogódzva táncolják. Van egy előtáncos, ki az egészet vezeti. Csendes lépésekkel kezdődik, mi mind gyorsabbá válik, míg táncfigurákká növi ki magát. Miután a férfi egy-kettőt perdül, átöleli táncosnőjét, ki kezét szintén reányugtatja, de vigyáz, hogy a félkört eközben se lépje át. Nagy termekben néha hetet-nyolcat is forgásban látunk, míg a többi félkört pontosan megtartja.* A 17. században már világosabban tűnik ki a magyar tánc. A századbeli olasz táncgyüjteményekben, az úgynevezett „Ballok"-ban mindenütt szerepel a magyar tánc. Nálunk történeti szempontból negligálták. Egyedül Apor Péter báró „Metamorphozis Trausilvaniae" oimii munkájában tesz említést az erdélyi táncokról. Már akkor szokásos volt tánc közben a jókedv kifolyásaképpen különféle táncnóták s szavak használata. Innen erednek a „Három a tánc", Sose halunk meg" stb. felkiáltások. A 18. században a palotás tánc nagyon divatos volt. Zene ritmusa és üteme gyorsabb volt, mint abban az időben divatozott külföldi táncoké, mint a pavane, saramande, alamende s később a menuette, a mely utóbbira apáink is tácoltak. Annyira divatos volt a palotás, hogy még a papok is táncolták, ezek azonban táncosnőiknek nem a kezét, hanem a zsebkendőjét fogták meg. Az udvarnál ezt táncolták a főrangú hölgyek és urak; 8 mivel sétálás számba ment, idősebbek is részt vettek benne. A palotás 3 részből állott: két lassúból ós a figurából, vagy cifrából. Egy úttal ez volt az első magyar táno, a melyben bokázó lépés előfordult s pedig szabályos ütemekre. A tánc évszázadok alatt valóságos művészetté fejlődött. Ép ugy komponálják, mint a drámákat, a miért is egyre fogy a táncolók száma. Nevezetesebb táncokat irtak: Szőllősy Szabó Lajos, Veszter Sándor, Róka János, Tóth Samu, Kilány János, Kőhegyi József. A mi csárdásunk azért is kiválik más népek táncai közül, mert kellő teret ád a jókedvnek, a kedelyességnek a nemzeti érzés kifejezésének. Megnyilvánul benne a magyarnak nemzeti vonása, jellemének fenséges komolysága, hirtelen változó kedélye, mely a legbúsabb hangulatból egyszerre, hirtelenül, minden átmenet nélkül a legvidámabb kedélyállapotba csap át. Megnyilvánul benne a magyar fenséges nyugalma, tüzes temperamentuma s a nő iránt való hódolatának mély kifejezése. Az „igazi" tánc közben a nézőnek gyönyörködnie kel) a plasztikus, kecses mozdulatokban s a taglejtések fegyelmezettségében. A magyar táncok közt nevezetesebbek voltak : a Lengyel testvértánc, Egeres táno, Süveges tánc, Gyertyás tánc. A 18. század végén a franciákkal való háborúskodás idején keletkezett a Verbuukos tánc, a Halász verbunkos, a Martinovics tánc. Utóbb kezdték a Lakodalmas tánoot meghonosítani. Divatos volt némely vidéken az Öregek tánca, Ifjak tánca. A 19. században kiváló ezerepet játszott a székely Csürdöngölő. A magyar alföldön a szegedi kutyakopogós járta. A mai csárdást a 40-es években kezdték megj honosítani nálunk. Elnevezéséről különféle versió kering. Vannak a kik pozsonyi eredetűnek mondják, mások Szigligetitől, míg ismét mások báró Wenkheim Bélától eredőnek állítják. A csárdást a szalonokba a 40-C3 években báró Wenkheim és Pázmándi Dénes (a zalaegerszegi választókerület volt országos képviselője) az akkori országos hirü táncosok vitték be s ők kedveltették ott meg. Nemsokára az udvarnál is táncolták . Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő és kiadó : Udvardy Ignác. VITA * VITA .-rj e=s írr QJ io ejn Trz itn -a xiS n^ Gű "M ÜLJ r- -ni •ÍR CJHI RIR ra a gtíEZ & S2 ttá 1 o ^ gj v

1 Jzr* M cxi c-^a u sca ~~ CO CTJ ÍO : WW&^W*I Óh jaj! m-h W M Megfojt ez az átkozott köhögés. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodás ellen gyors és biztos hatású Egger mellpasztillái, az étvágyat nem rontják és kitűnő izüek. Doboza i Korona és 2 Korona. Próbadoboz 50 fiüér. Fő- és szétküldési raktár: „NÁDOR" GYÓGYSZERTÁR Budapest, V., Václ-körut 17. Éljen! Jl^wfr i jFp^t m "W m Egger mellpasztilla csakhamar meggyógyított. Kapható Zalaegerszegen: Kaszter Sándor, Kiss Lajos, Sümegen: E. Dervarics István, Zalaszentgróton : Botfy Péter gyógyszertáraikban.