Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-22 / 43. szám

1905. október 22 »Zalamegye, Zalavár megyei Hirlap 9 melyek általános emberi természetből fakadnak s innen származik a tánc esztetikus vonása; de másfelől a faji jellegnek a tolmácsoldja is. Igy keletkeztek a nemzeti táncok. Minden népnek meg van a saját nemzeti tánca. A tüzes osárdás, melyhez fogható nincsen e kerek földön, nemzeti tánca a magyarnak. A szép mazurka a lengyelek bátorságát, a walzer a német kedélyességét a borongós kóló a szláv népek érzelmi világát hirdeti, a kánkán s a négyes a gallok szellemességéről, a boston az angol nyugalmáról, mig a tarantella a kevély hidalgó tüzes véréről tesz tanúságot. A legrégibb északeurópai egyetemnek, az upsalai­nak van egy, a maga nemében egyedül álló intézménye: Philochoros, a mi nem más mint egy akadémiai táncklub. A klub alapítója Sundstrom Gusztáv orvos volt ős 1905 szeptembe­rében ünnepelte fenállásának negyedszázados évfordulóját. Tagjai egyetemi hallgatók, a taná­rok pedig örökös tiszteletbeli tagok. Célja a régi szép svéd táncnak felelevenítése, a melyeknél épp ugy mint a Balkán-félsziget táncainál, a férfiak együttes tánca s a körtánc jóval előny­ben van a többi népekénél.A Philochoros is épp ugy, mint a svéd és finn daltársulatok, hazáju­kon kivül is szerepeltek, még pedig mindig nagy sikerrel. A magyar táno eredetéről hitelt érdemlő ada­tok ninosenek. Ha előfordul is némely műben szó a régi magyar táncokról, ez olyan felületes s hézagos, hogy abból csak következtetni, de biztosat megállapítani nem lehet. Ilyen mun­kák is jobbára csak külföldön találhatók. Hazai hagyományok iukább régi irók könyveiben, vagy egyes művekben, szórványosan lelhetők fel. A talált feljegyzésekből azt lehet megállapítani, hogy a magyarok már ezer évvel ezelőtt, tehát még őshazájukban hódoltak a táncművészetnek. Természetesen egészen más formában ós kivitel­ben, mint azt napjainkban kultiváljuk, őseink­nél a tánc, mint vallási szertartás, a pogány hit kiegészítő részét képezte. Erre enged követ­keztetni legalább az, bogy istentiszteletek alkal­mával az áldozat bemutatáskor külön e célra tartott fiatal táncosnők vadember módjára lej­tették körül az oltár lágját s illatos füvet hin­tettek a tűzre. E feltevés mellett bizonyítanak még azon festmények is, melyekenjőseink a tavasz örömének tánccal adtak kifejezést s az e célra felékesített „május fák" melyek körül szintén különféle táncokat lejtettek. Ezek a tánouk azon­ban inkább csak ugrálások voltak minden symetria s számílás nélkül és dudaszerü hangszer mellett járták. A tánc karaktere már ide vezethető vissza, amennyiben a mozgásokat lassan kezdték s mind gyorsabb és gyorsabbá fejlődött a tempó, mig a táncolók kimerülten hagyták abba. A mai táncok méiabus, önérzetes ós büszke zenéje, valamint a népies és egyházi dalok melódiája ősi formára és keleti eredetre vallanak. Kétségtelen, hogy az ősi magyarok a táncot vallási szertartásoknál használták; igy temetések alkalmával is táncoltak, sőt egyes irók a halottas táncot tartják a legrégibb magyar táncnak. Ennél valószínűleg régibb az áldozati tánc. A hunok ós régi magyarok nemcsak ének ós zene mellett temetkeztek, hanem a sir körül befejezésül lassú körtáncot jártak. Ennek a szokásnak a maradványa volt még a XVIII. században is országszerte divatos halotti tor. Ez a szokás átment a XIX. századba is, sőt sok helyen, mint például nálunk a Dunán­tul, még ma is divik. Egyes falvakban most is összejönnek a temetés után a gyászolók és lako­máznak. Ez a régi „halottas tánc" maradványa. Káldy Gyula az Ungarischer oder Dacianischer Sinplioissimus cimü 1683-ban megjelent műből a következőket idézi: „Csodálatos táncot láttam a magyar városokban. Egy legény lefeküdt a szoba közepére terített fehér lepedőre, kezeit, lábait elnyújtotta, nrcát kendővel letakarták s mozdu­latlanul maradt. Ekkor a dudás rákezdett a halottas táncra, mire a férfink és asszonyok félig énekelve, (fólig siránkozva körüljárták a fekvőt, kezeit mellén összetették, lábait megkötözték,végre lassankint egészen feállították és táncoltak körü­lötte. Förtelmes volt nézni, mert a fickó nem mozdult és ugy maradt megmerevedve. Azonban ugy értesültem, hogy Isten egyszer megbüntette a játékosokat, mert Kassán az a fickó, a ki a halottat játszotta, egyszer valósággal halva maradt". Ub(. Ib. 1S». Blúz-selyem 60 kr.-tól 11 frt 35 kr.-ig meterje — legújabb újdon­ság, bérmentve és már elvámolva, házhoz szállítva. Gazdag mintagyüjtemény postafordultával. Henne­berg selyemgyára Zürichben. Pi aczi áraick a legutolsó hetívásó/cü 50 kilogrammonkint brtza rozs árpa zab tengeri burgonya bükkönv lóher tarkabab fehérbab őség szerint » » > » » > » » > Kor.-ti5! 7.50 5.90 6 — 5.60 8.— Kr.r.-ig ^immui mmmmmmx | Idős és ifjú | 3 embereknek Sr 3 ajánlatos Dr Müllernek több bőví­3 tett kiadásban megjelent, a meg- ^ 3 zavart ideg és nemi rendszerről, §§ 3 valamint ennek radikális gyógy- ^ 3 módjáról irt művét okulásul el­31 olvasni. 1 K 20 fillérnek bélyegjegyek­3 ben való beküldése ellen borítékban f^ ^ megküldi: 3 Curt Rőber, Braunschweig. Ü 7WMmtwmwwwmwwwwmm?K J Üzletátadás. | J Zalamegye legjelentéke- § nyebb városában egy 36 4 J év óta fennálló fiiszer és i J lisztkereskedés előreliala- ^ ^ dott kor miatt átadatik. $ J Bővebbet e lap kiadó- 4 ^ hivatalában. ^ Nyilí-tér *) Kapható mlndsn gyógysiertArban 6a ÍBasw* kereskedésben. Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő és kiadó : Udvardy Ignác. ^ rr I rr rr I Szőlővessző! A világhírű „Delawáre" adja legjobb bort! — Oltani pertmetezni nem kell!! — A szőlészet kincse. A phylloxerának ellent áll 1 Leírását és árjegyzéket ingyen küldünk bárkinek. Ssölőoltványok mérsékelt áron kaphatók! Nagymennyiségű sima és gyökeres ,,Delawáre" vessző eladás. Cím: Szíjgyártó és Takáts szőlőtelep-tulajdonosok. Telep: Alsósegesd. Központi iroda: Felsősegesd. Somogymegye. DETESE felvétetnek A KIADÓHIVATALBAN. Óh jaj! Megfojt ez az átkozott köhögés. Köhögés, rekedt­ség és elnyálkáso­dás ellen gyors és biztos hatású Egger niellpasztillái, az étvágyat nem rontják és kitűnő izüek. Doboza i Korona és 2 Korona. Próbadoboz 50 fillér. Fő- és szétküldési raktár: „NÁDOR" GYÓGYSZERTÁR Budapest, V., Váci-körut 17. Éljen! Egger mellpasztilla csakhamar meggyógyított. Kapható Zalaegerszegen: Kaszter Sándor, Kiss Lajos, Sümegen: E. Der­varics István, Zalaszentgróton : Botfy Péter gyógyszertáraikban. m&

Next

/
Thumbnails
Contents