Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-17 / 38. szám

1905. szeptember 17. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap « 5 A nagykanizsa—tapolczai állami közúton levő 81, 83, 84. számú kőhidak kijavíttattak. A szókósfehórvár—gráczi állami közúton lévő utkaparói házak kijavíttattak és a 47, 48, 67, 68, 69. számú kőhidak kijavíttattak. A pozsony—varasdi állami közúton levő 17. számú hid kijavíttatott, az 54. számú t':ihid javí­tása folyamatban van ós az 54. számú mura­szerdahelyi Murahid pneumatikus alapozása sikerrel foganatosíttatik. A tapolczai—balatonfüredi tvh. közúton a 18, 21, 23 és 36, a tihany—aszófő—pécselyi tvh. közúton az 1, 2, 3. számú hidak javíttattak. A lesenczetomaj—sümegi tvh. közúton levő 1, 11 és 12. számú fahidak kijavíttattak. A zalabér—keszthelyi közúton levő 19. számú fahid pallózata kijavíttatott. A keszthely—baki tvh. közúton lévő 24. számú fahid helyett beton áteresz létesíttetett. A zalaegerszeg—zalabéri tvh. közúton lévő 2. számú fahid kijavíttatott, a zalaegerszeg—nemes­apáti tvh. közúton az 5. számú betonáteresz elő­állíttatott. A nagylengyel—zágorhidai tvh. közúton lévő 16. számú fahid javíttatott. A nagykanizsa—paosai tvh. közúton a 15. számú ós a kámáncs—söjtöri tvh. közúton az 5. számú betonosövek elkészültek. A dobronhegy—szilvágyi tvh. közúton a 44. számú hid javíttatott és a bak—nova—lenti— regedei tvh. közúton a 33. számú faátereszek helyett betonátereszek létesíttettek. A nova—csömödóri tvh. közúton levő 2, 3, 4, 5 és 9. számú faátereszek betonátereszekkel cseréltettek ki, a páka—csömödóri tvh. közúton a 6. számú faáteresz helyett szintén betoncső áteresz létesíttetett. Az alsólendva—martonhelyi tvh. közúton az 5, 6, 8, 13 és 14. számú átereszek javíttattak, 104 db kerókvető és 22, 6 fm. korlát felállít­tatott. A csesztreg—bellatinczi tvh. közúton 20, 21, 30, 40 és 41. szánni műtárgyak kijavíttattak. Az alsólendva—letenyei tvh. közúton 52 db kerékvető és 4 db kilométer oszlop felállíttatott. A lógrád—bukoveozi tvh. közúton a dráva­védmunka folyamatban van. A muraszerdaholy—dráskoveczi tvh. közuton a 10. számú hid alaposan kijavíttatott. Nevezetes utrendőri esemény nem fordult elő. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adóban befolyt augusztus hóban 128.298 K 12 f, a mult év hasonló időszakában pedig 598.609 K 67 f; tehát a folyó évben 470.311 K 55 fillérrel kevesebb a befizetés. 1904. óv január­augusztus hónapjaiban 2,308.841 K 11 f, a folyó évben pedig 939.291 K 78 fillért vettek be egyenes adó cimén, vagyis ezidén 1,369.549 K 33 fillérrel kevesebbet, mint tavaly. Hadmentességi díjban befizettetett 4541 K 17 1; a befizetés ezen tételnél augusztus hónapban 24 koronával, a f. év január-augusztus hónapjai­ban 14718 K 57 fillérrel csökkent. Bélyeg- és jogilletékben augusztus hónapban bevettek 24.6^8 K 77 fillért; 1904 augusztusban 104.717 K 91 fillért, tehát 80.089 K 14 fillérrel kevesebbet. A január-augusztusi időszakban a bevétel e címnél 278.050 K 85 fillérrel csökkent,. Illeték egyenértékben augusztus hónapban 736 K 02 f folyt be, míg a mult évben 6296 K 11 f. A bevétel e címnól egy hónap alatt 5560 K 09 fillérrel, míg az óv első nyolc hónapjában 13409 K 60 fillérrel apadt. Fogyasztási és italadóban a mult hó folyamán befizettek 157.115 K 88 fillért, míg 1904. óv hasonló időszakában 384.765 K 88 fillért, tehát 227.650 koronával kevesebbet mint tavaly. 1904. év január-augusztus hónapjaiban 111.925 K 15 fillérrel folyt be kevesebb mint tavaly. Italmérési illetékben bevettek a mult hónap­ban 5183 K 54 fillért, tavaly 5667 K 91 fillért; a bevétel csökkent 484 K 37 fillérrel; augusztus végéig pedig — a tavalyihoz képest — 22.058 K 60 fillérrel kevesebb." Dohányjövedékben befolyt a mult hónapban 218.095 K 06 f, míg a mult év augusztus hó­napjában 205.483 K 90 f; a bevétel tehát ezen címnél emelkedett egy hónap alatt 12 611 K 16 fillérrel. 1904 január-auguszlus hónapokban be­vettek 1,634.280 K 11 fillért, az idén 1,661.991 K 76 fillért; a bevétel tehát ezen időszak alatt 27.711 K 65 fillérrel emelkedett. Sójavedékben bevettek augusztusban 15.838 K 26 fillért, a mult év hasonló időszakában 16.740 K 79 fillért; a bevétel csökkent 902 K 53 fillérrel; míg az óv január-augusztusi időszaká­ban 52.135 K 67 fillérrel. Leirtak a mult hónapban egyenes adóban 27.388 K 99 fillért, hadmentességi díjban 62 fillért. Ideiglenes házadó mentesség 42 esetben adatott. Állategészségügy. A törvényhatósági kir. állat­orvos jelentése szerint a haszonállatok egészségi állapota az előző hónaphoz hasonlóan kedvezőtlen volt; egyedül az jelezhető szerencsés körülmény­nek, jjhogy a rag. száj- ós körömfájás helyhez kötése sikerült s ez idő szerint már csak egyetlen egy fertőzött község van a vármegye területén. Másfelől azonban a lépfene több helyen szokatlan hevességgel lépett fel s különösen Szabar köz­ségben oly arányokat öltött, hogy az egyik, u. n. zsellér-legelőre járó mintegy 150 db szarvas­marha közül rövid néhány nap alatt 33 darab hullott el és csak ezen nyilvánvalóan fertőzött legelő elzárásával sikerült a járvány továbbter­jedésének gátat vetni. A tenyószbénaság az eddigieken felül még 6 községben lett megálla­pítva ós előrelátható, hogy a földmívelésügyi kormány által az alispán ur javaslata folytán a fertőzés veszélyének kitett területekre nézve el­rendelt b a legközelebbi napokban már megkez­dendő általános lóvizsgálat ezen betegségnek további eseteit is ki fogja deríteni. A sertésorbánc és a sertésvéaz elterjedésében némi csökkenés történt, míg a többi betegségek tekintetében jelentékenyebb változás nem történt. Védőojtások történtek lépfene, sercegő üszök és sertésorbánc ellen összesen 2 községben ós 11 gazdaságban. E helyen, figyelemmel a tek. Közig. Bizottság egy korábbi ülésén elhangzott azon általános óhajra, miszerint a védőojtó anyagok termelésének és forgalomba hozatalának állami ellenőrzés alá helyezése égető szükséget képez, jelentette az állatorvos hogy a földmiv. minisz­tériumban erre vonatkozólag a rendelet-tervezet már elkészült és esetleges észrevételei megtehetése céljából Zalavármegye alispánjának is megkül­detett. A rendelet-tervezet egészben alkalmasnak látszik a kitűzött oól elérésére. Az állatvásárok és az állatrakodó állomások forgalma általában gyenge közepes volt; kivételt csupán a csáktornyai járás képezett, mint a mely­nek területén az állatvásárok élénk forgalommal zajlottak le. Zalavármegye közgazdasági állapota 1905 augusztus hóban. Az elmúlt augusztus hóban uralkodó időjárás jellege száraz ós forró volt. Kiadós esők csupán a mult hó 6-án ós 29-ón jelentkeztek, melyek igen jó hatással voltak. A többi csapadék lényeg­telen volt; mindössze mégis 6 esőa napon 76 m/m eső esett. Elemi csapás a hónap folyamán alig fordult elő, mégis megemlítendő a hó 6-án dühöngött rendkivül erős szélvész, mely épületek, kazalok­ban, fákban ós a még a mezőn levő gabonákban tetemes károkat okozott. A legsürgősebb gazdasági munkálatokra majd­nem állandóan kedvező idő járt és így a cséplés is elég gyorsan haladt. A oséplés a vármegye nagyobb részében ki­elégítette — legalább is mennyiségre nézve — a termelőt ós a cséplési átlagokból is kitűnt, hogy Zalavármegye az országos átlagtermést felül­multa ós a jobb vármegyék mellé sorakozik, jeléül annak, hogy éghajlati viszonyaink még a f. év­ben is kielégítők voltak. Kevésbé kielégítő a minőség a buza és zabnál, mely növényekre nézve a korán beállt hőség határozottan ártalmas volt. A tengeri és burgonya, a cukor ós takarmány­répa fejlődése a meleg augusztusban természet­szerűleg megakadt, de a hó vége felé beállt jó esőzések mégis érvényesíthették kedvező befolyá­sukat ezen növényeknél is. Tengeriben közép jó termést, burgonyában gyenge közép eredményt várhatunk; a répa félék jó középtermést Ígérnek. A bab és borsó is szenvedett ugyan a száraz­ságtól, de mégis kielégitő termést adott. A szárazság a mult hónapban nem volt ked­vező a szőlő és a gyümölcstermésnek, mindezek dacára kedvező őszi időt feltételezve, türhetős bortermést várhatunk, a gyenge almatermóst pedig a kiváló jó szilvatermós pótolja. Részben a julius havában szenvedett szárazság behatása alatt, de az augusztus havi hőség miatt is sokat szenvedett a lóher, lucerna és a vetett őszi takarmányok fejlődése is, ugy hogy számos gazdaságban rövid időszakokban a száraz takar­mányozáshoz is kellett nyúlni. Ehhez járult a legelők silány állapota is az elmúlt hóban. Az állatok takarmányozása tehát nehézségekkel küzdött a hónap végóig, a midőn a beállt hűvö­sebb idő ós a kiadós csapadékok a fűfélék és a mezei takarmányok fejlődésót újra felfrissítették. A mult hónapban végeztetett a sarjú szénának feltakarítása is. A száraz rótek már jórészt julius havában el­sültek és csak silány sarjutermóst adtak. A mélyebb fekvésű vagy tőzeges talajú rétek sarjú termése azonban mégis türhetős jónak nevezhető. A folyó évi takarmánytermés leg­nagyobb részben összehordva lévén, elmondhat­juk róla, hogy minő és mennyiségileg a tavalyi termést jóval is felülmúlja és állatállományunk átteleltetésénél lényegesen megkönnyebbíti az állattartó gondjait. Mert a több szálas takarmányon kivül több szalma és törek, több takarmányrépa, tengeri és másodrendű gabona is áll rendelkezésre, mint a nélkülözéssel küzdött mult óv hason szakában. Szerencsével sikerült a mult hóban a mag­lóhernek felgyüjtése is, mely ezidén vármegyénk­ben kiválóan sikerült és a gazdát egy ritka, de kellemes mellékjövedelemhez juttatja. Élénkebbé lett a vidéki marhavásárok for­galma is. Azon körülmény, hogy a hus iránti kereslet a bel- és külföldön emelkedőben van, meghozta a jobb árakat és a nagyobb forgalmat. Különösen magas ára van a vágó és tejelő marhának, de a jó jármas ökrök is szokatlan magas árakat érnek el. A bejelentésre köteles állati járványok elterje­dése a mult hónapi állapotokkal szemben lényeges változást nem szenvedett; a száj- ós körömfájás jobban nem terjedett; egyedül a mult hónapban hivatalosan megállapított tenyészbónaság, mely a perlaki járás 8 községének 46 udvarában lett megállapítva, képezi az állategészség ügyének terén a lényegesebben rosszabbra való fordulást. Az országban megállapított jó közóptermés, de a világtermelésben is mutatkozó kielégítő ered­mény, mely sürgős szükségletekkel ezidén nem találkozik, végeredményében a kenyéráruk árá­nak csökkenésével járt már a cséplés folyamán, mely különbözet a mult óvi árakkal szemben különösen a búzánál igen jelentékeny. A közgazdasági általános helyzet vármegyénk­ben azonban a jobb aratás, kielégítő takarmány­termés és az állattenyésztés termékeinek jobb értékesítése folytán a mult évivel szemben hatá­rozottan javult. A szegényebb néprétegek élel­mezésére nézve ezenfelül kedvező befolyást gya­korol a tengeri és burgonyatermés jobb kilátása, a bab ós borsónak jobb eredménye, a kerti vete­mények kielégítő hozama és a lisztnek olcsóbb ára, a melyhez még vidékenként a bortermés ki­látásai is járulnak és a mely tényezők köznépünk­nek a mindennapi megélhetést jobb körülmények közt biztosítani fogják, mint a mult évben. Kosztos diákok. Szeptember elején bevonulnak a városokba a kosztos diákok; a falusi fiuk, akik kénytelenek korán olhagyni a szülői házat, hogy tanulmányai­kat folytathassák. Minden városban, ahol magasabb iskolák van­vannak százakra megy a kosztos diákok száma s valóságos üzletté fejlődött a diáktartás, amely­ből sok család igyekszik gyarapítani sovány jövödelmót; sőt van akárhány olyan is, amelyik egyenesen erre alapítja existentiáját. De ezzel az üzlettel is ugy vagyunk, hogy sok az eszkimó és kevés a fóka. Sokan vállal­koznak kosztosok tartására ; sokkal többen, mint az elhelyezendő gyermekek s különösen a vagyo­nosabb szülők vannak. Nagy a konkurrencia ezen a téren is. Akiknek tehát existenciáüs érdekei fűződnek a kosztos diákokhoz, igyekeznek minden eszközzel diákot fogni. Nem elégesznek meg azzal, hogy jelentkeznek az intézetek igazgatóságánál, hogy protekciót

Next

/
Thumbnails
Contents