Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-17 / 38. szám

1905. augusztus 27. » Zalam egye, Zalavármegye Hírlap* 425 a fürdőtelep világításához szolgáltatja az áramot, teljesen zajtalanul működik, csak a turbinák moraja hallik, ami nálunk természetesen nem lesz. A technika haladása ma már mellőzte a zajos üzemet. A zalaegerszegi telepnek még kéménye sem lesz s teljesen füst és korommeutesen működik. A szomszédok tehát tudomást sem szerezhetnek arról, hogy a szomszédban villamos központ van; annál kevésbé, mert a tervek szerint maga a telep nom az utcára épül, hanem a telek hátulsó részére. Az utcaszinen csak lakóház fog állani, amely az utcát is emeli s annak teljes kiépítését előbbre viszi. Az izr. hitközségnek semmi oka sincs tehát attól tartani, hogy a telep zaja az isteni tiszteletet zavarja, vagy az égbe meredő kémény füstöt és kormot terjeszt, sőt feltétlen előnyére válik a templom szépségének, ha a környék teljesen kiépül s szemközt nem összetákolt léckerítés, pocsolya és feneketlen sár, hanem egy formás ház lesz. A szomszédok sem félhetnek a zajtól, vagy épületeik megrongálásától, sőt nekik is előnyükre válhat az utoa emelkedése, teljes kiépítése, mert ingatlanaik ezzel értékesebbekké lesznek. A tiltakozásnak, fellebbezésnek csak az az eredménye lehet, hogy a világítás berendezése néhány hónappal elhúzódik s az esetleg összehívandó műszaki biróság költségeit a tiltakozók viselik. Ha a telepengedély kiadása ollen a szom szódok, vagy bármeiy címen érdekeltek fellebbezést jelentenek be, a másik félnek jogában áll műszaki biróságot kérni s a költségeket a vesztes fél fizeti. Már pedig alig tehető fel, hogy a hatóságok a telepet a mondott telekre ne engedélyezzék. Ha megengedték más városokban az égbe nyúló, füstöt okádó kéményeket, bizonyosan megengedik nálunk a zajtalan és füst nélkül működő telep létesítését is. A további huza vona és aggodalmaskodás most már igazán felesleges. A viilamosvilágítás meglesz s legfeljebb a város és a tiltakozók károsodhatnak a további akadékoskodással. Mert az 'építtető cégnek nem sok érdeke fűződhetik ahoz, hogy két-három hónappal előbb épít e, vagy később; a saját érdekeink és városunk ellen pedig miért dolgozzunk? Ezekkel kapcsolatban megemlítjük, a vármegye közgyűlésnek a villamos világítás kérdésére vonatkozó tárgyalását. Az előadó az ügy ismertetése után a város határozatát jóváhagyásra ajánlotta. Udvardy Vincs és dr Kele Antal szólaltak fel a határozat jóváhagyása ellen, különösen azt hangoztatva, hogy a határozat formai okok miatt semmis; hogy a szerződés nem nyilvános pályázat utján jött létre s hogy Zalaegerszeg város anyagi ereje nem engedi meg a luxus kiadásokat. Dr Kele Antal utalt arra, hogy az iskolák építése immár elodázhatatlan, uj kaszárnyát is kell építeni, csatornázásra is szükség volna, amelyek mind sürgősebb szükségletek, mint a villamos világítás. A felszólni ásókkal szemben Árvay Lajos fő; jegyző azt f<>jteget(e, hogy a város határozata | formailag helyes, a törvény nem kivánja meg | feltétlenül a nyilvános árlejtést s a vármegye a város önkormányzati j igámik megsértése nélkül a határozatot meg nem semmisítheti. Ziegler Kálmán tvh. b. tag a villamos világítást nem fényűzésnek, hanem közegészségi s tűzbiztonsági tekintetben szükségesnek tartja.Utalt Csáktornya községre, amely ÍU.OOO koronát fizet évenként a villamos közvilágításért és szívesen megváltaná az 50 évre adott koncessiót, rnert az üzemből a városnak jövödelme volna. A vármegye székhelyének haladása, fejlődése elé akadályokat gördíteni alapos ok nélkül nem szabad. A szerződés előnyös, a vállalat uj terheket a városra nem ró, sőt abból idővel jövödelmi forrás lesz, tehát a város határozatát jóváhagyásra aj álja. A közgyűlés a határozatot — dr Kele Antal szavazata ellenében — jóváhagyta. A villamostelep elhelyezésére s berendezésére nézve cikkünk megirása után a következő szakszerű ismertetést kaptuk. A telop elhelyezése a Wlassics Gyula utcai Bakonyi-féle telken elég szerencsés megoldást nyer, amennyiben ezen hely a fogyasztó körzetnek annyira középpontjára esik, hogy a vezeték okozta áraruveszteségek az ide épített villamos központból a legcsekélyebbek. Az utca vonaltól 20 méternyire beépített gépház a zsidó templommal szimetrikus elhelyezést fog nyerni és a lakháznak az utcafelé fekvő diszes kiképzése, valamint a parkozott telep külső vasrácskerítése az utcát és környékét csak emelni fogja. A mi villamostelepünket szívó gázmotorok fogják hajtani, ezen gépek működése teljesen füstmentes s annyira biztos, hogy Budapesten több bérház pincéjében van üzemben mint hajtómotor. A szívógázmotor a technika ujabb vívmánya, mely a gőzüzemmel nagyobb erőközpontok létesítésénél is felveszi a versenyt. A pozsonyi közvilágítás szintén több száz lóerős szivógázmotorral tartatik üzemben s városunk lesz a második Magyarországban, mely a drágább gőzüzem mellőzésével ezen erőlorrásra rendezkedik be. A szívógázmotor áll egy gázfejlesztőből és gázmotorból; a gázfejlesztőben az égő koksz, vagy faszénből gáz fejiesztetik levegő beszivásával, a gáz azután megtisztítva a gázmotorba jut. A motor hajtja a dynamógópeket. Az elektromos telep elektromos generátorok (dynamók) által fejlesztett akkumnlator teleppel kapcsolt áramot fog szolgált atni és pedig annyit, hogy képes egy időben égő löOO lángot és a 250 izzó ós 8 ív' lámpából álló közvilágítást táplálni és remélhető, hogy néhány év múlva a telep egész teljesítő képessége igénybe lesz véve. Bizonyára befogják vezetni a világítást rövid időn belül a vasútállomás, közkórház, elmekórház (itt egyéb világítás biztonsági szempontból nem is képzelhető), csendőrlaktanya, rendőrség, pósta- és távirda, Arany Bárány szobái és pincéi, szellőztetői, városház, r. k. templom, törv. fogház, izr. templom, lov. laktanya. Nagyobb motorikus fogyasztásra eleinte nem lehet számítani; fogyasztók lehetnek nyomdák, lakatosok, asztalosok, bognárok. A Ganz gyár — ugy vélem — hajlandó lesz szövetkezett asztalosok részére közműhelyt berendezni, modern gyalu ós egyéb famegmunkáló gépekkel. Könnyen beállítható lesz a villamcrő a létesítendő vízvezeték vizemelésére, vagy a vízvezeték létesítéséig az utcák olcsóbb öntözésére. A villamfényt nem moidhatjuk drágának, ha fényerejéhez hozzáadjuk használatának biztonsági, kényelmi és egészségi értékét. A petróleum vagy acetylen láng a mellett, hogy fölösleges hőséget fejleszt, háromszor annyi oxigént fogyaszt el a levegőből, tehát egészségünk rovására megy. Ezért érezzük az acetylennel világított kávéházainkban a levegő hiányát, ezért világítanak a fővárosi kávéházak csupán villamos iv és izzó lámpákkal. Ma egy órai 16 gyertyafényii izzólámpa fény 3-5 fillérbe kerül közönséges izzólámpával, de az ujabb Nerst ós Tantal-féle lámpásokkal már 33—?>b°l

0~ot takaríthatunk és műszaki kapacitások szerint az égőtestek technikájában oly lejlődés várható, hogy nem sok idő múlva a villamfény ártekintetében mindenféle világítással versenyezhet. Hiszen az ívlámpa áramfogyasztása már oly csekély, hogy belőle egy 16 gyertyafény óránként 0'64 fillérbe kerül, holott az acetylenből l-23 fillér, petróleumból 135 fillér. És itt találjuk meg a villám világítás versenyképes jövőjét. A telep építése a közeli belekben teljes erővel fog megindulni, ugy hogy a telep ez év végére iizembo helyezhető és ez annál inkább szükséges, mert az üzem ezáltal erősebb fogyasztással indulhat meg. |fj. S. P. Zalavármagye közgyűlése. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága e hó ll-én tartotta őszi rendes közgyűlését. A közgyűlésen Csertán Károly alispán elnökölt, mert Hertelendy Ferenc főispán, aki állásáról még február 22-én lemondott, de lemondásának elfogadása felett a kormány még mindig nem döntött, Schvveizban időzik. A közgyűlés nagyon népes volt. A politikai mozgalmak s a belügyminiszternek a vármegyének a passív resistentiát kimondó határozatát megsemmisítő rendelete nagy érdeklődést keltettek az egész vármegyében. Lalkes haugulatban ült össze a közgyűlés, hogy újból egyhangúlag törvénytelennek nyilvánítsa a kormíay rendele teit s kijelentette, hogy az alkotmínyellene » Talán csodálkozni fogsz, hogy soraimmal újból leikereslek. Legutóbbi levelemet válaazolatlanul hagytad és látod én mégis irok neked, hogy — ha már elváltunk — mielőtt az idő elhomályosítaná emlékezetedben az én alakomat, mondjam el azt, a mit átéltem s irjam le azokat a szenvedéseket, melyeknek az árán jutottam el eddig. Hónapokkal ezelőtt még oly naiv voltam, szívem tele volt édes reménységgel, boldog ábrándokkal és optimista életfelfogással. Oly öntudatlan elfogultsággal néztem a világot, a melyből sok ember föl sem ébred sohase. Most megtört a hitem, meg a bizodalmam s a mi történik és történni fog velem, fatalis megnyugvással veszem tudásul. Az én sorsomat elrendezte anyám. Az az örökös lelki harc, melyet három esztendőn keresztül küzdöttünk egymással — megszűnt ma — ő paranosol és ón engedelmeskedem. Ne vedd rosz néven őszinteségemet s bocsáss meg, ha bánatot okozok, megirok mindent, amint van ! Anyám azt mondotta, »még egy ily házasság* s tönkre ment teljesen ! A kin fulánkja mardosta szívemet, — de meg kellett értenem — mit akar . . . És ez a gondolat sötét viharként vonult át lelkem világán, letarolt minden szint — minden virágot lelkemről — s osak itt-ott hagyott meg, elvétve egy-egy érzést, pár bús emléket . . . Hitemnek, illúzióimnak vége van, anyám paranosol, a mint neki azt a hétköznapi szürke élet diktálja s nekem követnem kell! Leírhatatlan lelki harcokat éltem át, sokáig haboztam, hogy mit tegyek; próbáltalak megvédeni téged, hivatkoztam arra, hogy nemsokára ügyvéd lész s megnyilik előtted a világ s szépnek Ígérkező pályádon megszerezed a mindennapi kenyeret. Hiába! . . . Az/.al feleltek, hogy gyönge, beteges ember vagy s az én érzelem ós gondolat világom nem nyerhetnek tápot, inspiratiot te tőled . . . Minden fegyvert kitéptek kezemből, rám ijjesztettek, hogy ki is tígadnak s én végre is tehetetlenül roskadtam a földre le s elszédülve ugy jártam mint az a gyönge kis pillangó, mely addig-addig kering, röpdös a fény körül, mig elfáradva martaléka lesz, lángjaiba hull. Befogod látni idővel édes öregem, nem tehettem másként s ugy fogsz majd szerelmünkre vissza gondolni, mint egy bűbájosán szép tavaszi álomra, mely neked édes lesz, nekem fájó, mert én a lelkemnek egész világát temettem el benne. Szeress tovább is, én is szeretlek, őrizd meg híven emlékezetem s majd egykor—ha elmossa is aroom vonásait az idő — mint rokont s jó barátodat keress íel, mindig szívesen fogadlak házamnál ! Én addig szerény otthonunkban — mikor a nap lemegy — elvonulok félre s imádkozom érted ! Legyen élted csendes s nyugalmadat ne zavarják a mult emlékei !" E. de. M. * * * Szemeim előtt összefutottak a sorok s gyenge beteges keblemből tompa, mély sóhajtás tört elő. * Aztán a kandallóban Halvány papírt ölelt a láng, Utolsó árulóját annak, Hogy boldogok valánk . . . Aztán a hamvadó parázsból Utólszor lobbant fel a láng. Megvillant még az a szó: „szeretlek" És bucsu fényét szórta ránk.