Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-08 / 2. szám

1905 január 15. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« 5 Arthurban temetetlenül, halomban feküsznek a hullák; a halál képe, az enyészet undorító pusztí- j tása körös körül. Stössel, a vitéz tábornok, a kemény katona j sírva nézte már az utolsó napok öldöklését b a j győzödelmes ellenség meghatva hajtja meg l zászlóját a hősök előtt. A japánok gazdagabbak lettek egy kikötővel, egy romhalmazzal; az oroszok elvesztettek egy várat; az emberiség szegényebb lelt 20.000 emberrel, ép, erős férfiú­val, de gazdagodott egy csomó nyomorénkal. Mikor a japánok nagy harcát nézzük, mintha a hőskor feltámadását látnók. És bár undorító, szánalmat keltő a vérfürdők hire, a lelkekben olyan érzés támadt, mintha a hadi szerencse az igazság szolgálatába szegődött volna. A szabad népeket nem hatja meg az abszolutizmus veszte­sége, az önkény fenevadjának ordítása. A sza­bad nép diadalkiáltása azonban viszhangot kelt. így még csuííá nem tettek kény urat, zsarnok­hatalmat. A nagy kancsukás orosz birodalom, amelyben intézmény a jogtiprás, a szolgaságba verés, az emberi szabadságnak, függetlenségnek, cinikus, kegyetlen tagadása, elkényszeredetten vonaglik a csapások alatt, melyeket eddig csak maga osztogatott. Az orosz medve, ha szabad ezt a már lehetetlenül banális hasonlatot használ­nunk, zeneszóra táncol. Az orrába karikát ver­tek és táncoltatják. A káröröm nem szép dolog s az igazság­érzésű ember nem szokott ujjongani a mások szerencsétlenségén. De mikor a szerencsétlenség — igazságszolgáltatás. A szent, az egyedülvaló, a világfenntartó erkölcsi igazság diadalmasko­dása az igazságtalanságon. Az a különös, bizar népfaj, amely sok ezer mértföldnyire tőlünk a maga csodaszerű harcát vívja, idegen nekünk. Senkink és semmink. Az erkölcsi életrendje, gondolkodása, szokásai, kultu­rája, mind-mind merőben idegenek nekünk. És mégis rokonszenvezünk vele mi, roükonszenvez vele a messze földkerekség, a zsarnoki hatalom kivételével. Mert itt nem a japán nép győzel­méről, nemzeti önállóságáról van csupán szó. Itt egy morális gondolat diadalmas szárnycsatto­gása hallik ki az ágyuk dörrenéséből, fegyverek ropogásából, aknák robbanásából. Éz a gondolat az emberi szabadság omnipotenciája, amelyen nem vehet diadalt a poklok ereje, a cár hatalma, szóval semmi ezen a kerek világon. Ez az erkölcsi tétel, amely az orosz, japán háború rohamos kilejlődésóből kijegecűl, örök­becsű tanulság, amelynek jó volt bekövetkeznie. Az emberek ugy is hamar elfelejtik a tanulsá­got. Hát figyelmezteti őket rá a sors, az élet. És ha eltekintünk a napkeleti háború ilyen­irányú erkölcsi vonatkozásaitól, van egy másik szempont is, amely fölmagasztosítja előttünk az orosz, japán harcot. Ez a szempont a japán nemzet felsőbbrendű hősiessége. Minden had­mozdulat, manőver és nyilt harc, amelyet eddig a japánok kezdtek, vagy folytattak, a romanti­kus hőskor csodálatos emlékeit elevenítik fel előttünk. A modern stratégia halomra omlik ez előtt a hősiesség előtt, a kolosszális erő agyag­szoborként dől össze. A csodatételek láncolata a harc. Togo, Kuroki és a névtelenek ezrei mint héroszok küzdenek, vissza nem rettenti őket sem lángok örvénye, robogó ágyuk fergetege. A koszakai gyávák, azok a férfiak, akiket egy régi japán közmondás gyávasággal bélyegez meg, beveszik a Nauszao­magaslatokat, a földkerekség legbehetetlenebb erődjét, amely előtt az egész modern hadi tudo­mány megszégyenülten vallott volna kudarcot. És igy megy ez folytonosan. A hőskor föl­támadt ós szemébe kacag a reális, uj, modern világnak, ahol pénz küzd a pénz ellen, szám a szám ellen. Keleten folyik a harc és ki tudja, meddig folyik még. Lehet hogy a japánokat leverik, de az abszolutizmus veresége akkor is nagyobb lesz, mert a győzelem ára nem csak vér és pénz, hanem az abszolutizmus eszméjének bukása. Hivatalos-rovat. Hirdetmény. Közhirré teszem, hogy az országos betegápolási pótadónak az 1904. évi XXI. t. cz. alapján 3°/ 0-ról 5°/ 0-ra történt felemelése folytán pótlólag kirovandó összegekre nézve el­készített pótkivetósi lajstrom a városi adóhivatal­nál 8 napon át, vagyis f. év január hó 2-től 9dg bezárólag közszemlére kitétetik, a hol is a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető. Zalaegerszeg, 1905. január hó 2-án. Várhidy Lajos polgármester. Hírek. Rendkívüli meyyei közgyűlés. Az 1905/910-iki országgyűlés egybehívásáról szóló királyi meg­hívó levél kihirdetésének eszközlése céljából /'. 1905 évi január hó 16-án délelőtt 9 lj 2 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében rendkivüli bizottsági közgyűlés lesz. Vármegyei igazoló választmány f. hó 6-án Hajik István elnök elnöklésével ülést tartott, amelyen tárgyalás alá vette azokat a megye­bizottsági választásokat, amelyekre november hó 15-én tartott üléséből a vizsgálatot elrendelte. A vizsgálatról felvett iratok felolvasása s a bennük foglaltak tüzetes megvitatása után a bizottság a letenyei, alsóbagodi, Csáktornyái, zala­lövői, perlaki és zalaegerszegi megyebizottsági tagválasztásokat igazolta; a pacsai választást teljesen megsemmisítette, mig a zalabaksai vá­lasztásnak Darányi Ferenc megválasztására vonat­kozórészét semmisítette meg; mivel köztudomásu, hogy Darányi Ferenc, mint pécsi ügyvéd, vár­megyénk területén állandó lakos nem volt s igy a törvény értelmében itt megyebizottsági tagnak meg sem választható. — Égyben a bizottság azzal a kéréssel fordul a vármegye alispánjához, szíveskedjék hatályosan intézkedni a tekintetben, hogy a megye bizottsági tagok választásánál minden egyes község szavazásánál a törvény rendelkezésének megfelelőleg az illelő község elöljárósága képviselve legyen s így ne fordul­hasson elő eset, hogy egyesek olyanok helyett adják le a szavazatot, a kik a választáson jelen sem voltak. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Ujváry Mihály nagykanizsai adótisztet adóhivatali segéddé nevezte ki. — A m. kir. igazságügyminiszter Szabó Lajos esztergomi járásbirósági díjnokot a zalaegerszegi kir. törvényszékhez Írnokká ne­vezte ki. Újévi üdvözlések. A szokásos újévi üdvözlések a vármegyeházán újév napján délelőtt 10 órakor folytak le. Hertelendy Ferenc főispán nem lóvén a székvárosban, őt a tisztikar sürgönyileg üdvö­zölte ; Csertán Károly alispánnál pedig Árvay Lajos főjegyző vezetése alatt testületileg tisztel­gett, kifejezve szerencse kiváuatait. Az alispán az egyetértésre, egymás szeretetére utalva köszönte meg a szerencsekivánatokat. Halálozás. Gaál Károly városunk volt rendőr­kapitánya f. hó 1-ón virradóra 59 éves korában, botfahegyi lakásán váratlanul elhunyt. Gaál Károly mintegy másfél évtizedig állt a helybeli rendőrség szolgálatában, melytől mult 1902 óv junius havában vált meg és a botfai hegyen lévő birtokára vonult, hol kis gazdaságának ós családjának ólt. Halála váratlanul következett be. Neje ós két kis leánya siratja. Nyugodjék bókében! Nyugdijazá8. Götz Ferenc kir. Ítélőtáblai bíró, keszthelyi kir. járásbiró harminc évi szolgálat után saját kérelmére nyugdíjaztatott. Szilveszter estély. A zalaegerszegi és megyei fiatalság több tagja által rendezett Szilveszter estély fényesen sikerült. Az »Arany Bárány « szálloda átadás alatt állván, az estólyt a »Korona« szűk helyiségeiben kellett megtartatni, ami azon­ban nem ártott sem a látogatottságnak, sem a mulatság kedélyességének. A mulatság reggel nyolc órakor ért véget. A legjobb hangulatban tárcolt az ifjúság. Táncosok­ban nem volt hiány; a vármegye minden részé­ből összesereglett fiatalság kitett magáért. Künt valóságosan rémes volt Szilveszter éjszakája. Süvöltött a dermesztő szél, jégcsapok fagytak a házak ereszére, a termekben pedig tavasz volt, tele virágillattal, jó kedvvel, tavaszi hangulattal. Ott voltak: Bogyay Elemérnó, özv. Farkas Imréné, Forster Eleknó, dr. Háry Istvánné, Hertelendy Józsefné, Hertelendy Gyuláné, Koller Istvánné, Lányi Kálmánné, Marton Lászlóné, Oltay Guidóné, báró Putheány Istvánné, özv. Rajky Lajosné, Rózler Koroélnó, Rohonczy Istvánné, özv. Skublios Jenőné, dr. Skublios Ödönné, Skublics Antika, Szűcs Dezsőnó, Udvardy Vincéné. — Leányok: Farkas Margit, Forster Mariska, Háry Klariss, Hertelendy Lala, Palika, Nelli, Koller Böske, Lányi Ilonka, Oltay Malvin, Rajky Irma, Skublics Gizella, Skublics Lenko, Skublics Marianne, Szűcs Rafi, Töreki Mariska, Udvardy Rafi. Az estély alkalmával felülfizettek: özv. Skublics Jenőné 10 K, Koller István 8 K, Horváth István 5 K, Szűcs Dezső 2 K. Belépti díjakból és rendező jelvényekből befolyt 405, az összes bevétel tehát 430 K, kiadás 215 K 40 f, marad tiszta jövedelem 214 K 60 f, amelyet az orsz. vöröskereszt egylet zalaegerszegi fiókjának péztára kapott. Eljegyzések. Hochberger Sándor zalaegerszegi iparos eljegyezte Breier Hermin kisasszonyt Grácban. — Hochberger László zalaegerszegi iparos eljegyezte Weisz Irma kisasszonyt Zala­egerszegen. — Jámbor Sándor városunk szülötte, a szombathelyi mezőgazdasági takarékpénztár tisztviselője, eljegyezte Auerbach Fridát Vas­várott. A zalaegerszegi rendőrkapitány ügye. Csentericz Béla zalaegerszegi rendőrkapitány december 24-én két napi szabadságot kárt Várhidy Lajos polgáx-­mestertől azon a címen, hogy Budapestre utazik egy beteg rokonát meglátogatni, akinek beteg ágyához sürgönyileg hivták. A polgármester a szabadságot meg is adta ; miután azonban 27-ikére pénztárvizsgálat és teljes tanácsülés volt tervbe véve, figyelmeztette a kapitányt, hogy 27-én reggel a hivatalos óra kezdetén hivatalában legyen. Csentericz Béla azonban nem utazott el 24-én, sem 25-én. A polgármester azt a kérését, hogy két napi szabadságát 26-án kerdhesse meg, meg­tagadta. A városkapitány 26-ikán mégis eluta­zott. Hivatalában azt mondta, hogy a [Zalaeger­szegen elfogott Szőke Antal pénzhamisító társait nyomozza. Budapestről sürgönyözött is az alkapi­tánynak, hogy nyomra akadt. Csentericz 27-én hivatalában nem jelentkezett. Elmaradása nem keltett gyanút, mert azt hitték, hogy a pénzhamisító banda után jár. A kapitány azonban egy hétig sem tért vissza. Mikor édes anyja, aki háztartását vezette, kétségbeesve kereste eltűnt fiát, a városi hatóság előtt gyanús lett a hosszú ideig tartó igazolatlan távollét. A wertheim szekrény kulcsait Csentericz magával vitte; a polgármester tehát a zalaegerszegi állampénztár­ban őrzött másodpéldányt kikérte s felayíttatta a pónzszekrényt. Megállapították, hogy abból nagyobb összegű hivatalos pénz hiányzik. A hiányt ma ösak megközelítőleg lehetett megálla­pítani, 2—3000 korona körül foroghat. Csentericz édes anyját ós két kis fiát minden támasz nélkül hagyta, ugy hogy a városnak kellett legégetőbb szükségleteik fedezésére segélyt adni. A rendőrkapitány még csak másfél éve volt Zalaegerszegen. Meglehetősen zajos életet foly­tatott, s dacára annak, hogy fizetését többrendbeli letiltás terhelte, bőven költött. Ez azonban nem volt feltűnő, mert tudták, hogy rövid idő alatt a zalaegerszegi pénzintézeteknél több ezer korona értékű váltót számítoltatott le s a város ellen­őrzése alatt álló pénzek minden hónapban meg­vizsgáltattak. A kihágási bírságpénzek azonban a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számve­vőség ellenőrzése alatt állanak, ez pedig csak évenként egyszer tartozik rovancsolni. Hogy ezekből a pénzekből mi hiányztk, még nem tudják. Többen azt hiszik, hogy Csentericz tényleg pénzhamisítók után nyomoz s a rendelkezése alatt állott pénzt a költségek fedezésére magával vitte. Várják, hogy visszatér s tisztázza magát. A Keszthelyvídéki Gazdakör december 31-én tartotta Bogyay Máté gazdaköri elnök elnökló­sével közgyűlését, amolyen a gazdakör titkárává Fáber Sándor keszthelyi gazdasági tanintézeti tanárt választották meg. Farkas Sebesiyón gazda­sági tanintézeti főkertésznek, aki az üresedésben volt titkári állást ideiglenesen töltötte be, a köz­gyűlés köszönétét fejezte ki. — Az 1904. évi számadás megvizsgáltatván, az helyesnek találta­tott s a közgyűlés Sparram Pál gazdaköri pénztá­rosnak a felmentvényt megadta. A zalaegerszegi karácsonyfa agylet hangver­senyét elhalasztották január hó 21-ikére. Amint már megírtuk, a „Babatündér" cimű balettet j adják elő, amelyet Mayersberg Frida tanít be. : A próbák már hetek óta folynak s készülnek a i pazarul fényes jelmezek, de ezek csillogása el­vész abban a tündéri látványban, amelyet a

Next

/
Thumbnails
Contents