Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-05 / 10. szám

1905 február 12. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 7 csőszök egy akasztott embert találtak. A halott fején lőtt seb van, s a földön egy kis üveget találtak, melyben méreg 'volt. A rendőrség meg­állapította, hogy a háromszoros öngyilkos Grosz Miksa ötvenhat éves tapolozai kereskodő, a ki a Glück-féle szanatóriumból szökött meg, a hol rokonai minap helyezték el. L0pá80k. Lenger Mátyás belicai lakos Zserjáv János ugyanottani lakostól két métermázsa ten­gerit lopott. — Fodor János paphegyi lakos kerekhegyi erdejéből 42 drb különféle élőfát Jursics István iskolahegyi lakos a folyó év kü­lönböző napjain éjjelenkint lefűrészelt és ellopott. Eladó állatok. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézetnél a következő állatok eladók: 1 db 2 éves bonyhádi siemmentháli keresztezett tenyészbika 600 K + 2°/ 0 tenyészdij, 2 darab 2 1/ l éves merino préooce tenyészkos á 300 K -f- 2°/ 0 tenyészdij, 12 db 1 éves másodosztályú kos a 150 K + 2°/ 0 tenyészdij és 11 db 1 l/ t éves harmadosztályú kos á 120 K -)- 2°/ 0 tenyész­dij. Termények: 0.25 q keszthelyi murok répa­mag a 200 K, 800 kg sveici sajt a 1 K 40 f. rozsa. (2) Romában azon vasárnapon, melyet rózsavasár­napnak neveznek, az összes templomokban rózsa­szentelést tartanak. Az aranyrózsa szente'ésének szokása & pápaság által a 12. században hono­síttatott meg. Ezen, a böjt 4 vasárnapján végbe­menő szentelés nagy ünnepséggel van egybekötve s a szentelt rózsát a pápa különös kegyeként fejedelmeknek ajándékozzák. Szent Jágóban (Czilli mellett) minden idegent, a ki vendégképpen jön a házba, a család minden tagja rózsával ajándékozza meg. Állítólag Genlis asszonyt illeti meg azon dicső­ség, hogy a rózsát Franciaországba vitte és ott először tenyésztette. Skóciában található a legtövisesebb rózsa; ha csak e nyelves feleséggel megáldott férjek nem vindikálják maguknak az elsőbbséget, a mit el­bírálni nem tudok. A rózsák közt is van nemesség; mert a tör­ténelem majdnem minden hőse s hősnője után neveznek rózsákat. A görögöknél sokáig hasz­náltak árpát, myrtust és rózsát a részegség ellen­szeréül. A Kapri szigetén rózsát használnak gyomorfájás ellen. Hoffmann tanár, a „Hoffmann"-féle gyomor­cseppek hires feltalálója, mellhártya gyulladás elleni óvszerül használta a rózsát. Azt is állít­ják, hogy mézzel keverve meghosszabbítja az életet. Orvosi tekintélyek azt állítják, hogy rózsa­levelek használata megóv a víziszonytól. Ez persze borivóknak nem szól. Rózsából készített szeszt szíverősítőül használ­tak. Nálunk a bor és pálinka helyettesíti ezt; miből, azt tartják némelyek, minél több annál jobb, főképp ha régi. Nagy Károly a csatábau szenvedett nagy vór­vesztesség következtében beállni szokott ájulás ellen használta a rózsát. Sokáig használtak sebekre rózsaborogatásokat. Én azt tartom, ha a szíve sebes valakinek, sokkal hathatósabb a kedves csókja. És minél sűrűbben alkalmazzák, annál gyorsabb a gyógyulás. Azt tartják, hogy a cukorba főtt rózsa sorva­dás és torokfájás ellen jó. A mai Belch s a régi Baksza mellett Macsav közelében Ali sírjánál látta Yámbéry a csoda­tévő rózsákat. Erről a piros rózsafajról, melyet ott >Güii curohe-nak neveznek, azt turtja ott az Izlam híveinek mondája, hogy nem tenyészik másutt, csak Ali sirján; a miért is elhonositásá­val nem is próbálkoztak meg. Középázeia rózsái közt nagyon hires Perzsiá­ban a százlevelü, melyet még 1322-ben vittek Angliába, hol ma fél ezer változatát művelik. Szíriából hozták a szentföldön járt keresztes vitézek 1100 körül a damaskusi rózsát, melyből a keletiek a kedvelt „sörbet" italt készítik. Nálunk ennek a rózsának „hónapos" a neve. Horebhegyi csipkebokor, a mely égett, ismei-e­tes a bibliából. Európában a rózsa szabad ég alatt talán eehol sem tenyészik szebben, illatosabban s nagyobb számban, mint a Balkánhegység déli vidékén. A Sipkaszoros, mely a legutóbbi orosz-török háború­ban oly sok emlegetés tárgya volt, hogy a török győzelmek örömére Magyarország^ is ünnepelt, nevét a rózsacsipüétől nyerte. Már a hasonnevű falunál, a Balkán szoros déli torkában kezdőd­nek a rózsaligetek, kellemes illatot árasztva mindenfelé, és, mint Délspanyolországban az olajfa, nájunk a szőlőtő, nagy táblákban terül el a rózsaültetvóny eg^sz Kazanlik városig, sőt azon tul, ugy hogy be nem látja a szem a begy­oldalakon, lejtőkön, völgyeken végig boruló rózsa­szőnyeg végét, melyet csak itt-ott szakít meg lombos erdő, madárdaltói zengő liget s a fák alól fehéren kikandikáló falu kertjeivel, róteivel. A többi mind csupa rózsa, mog rózsa, a vakító fehértő. a haragos vérpirosig, tarkázva sárgával s a rózszinnek száz meg száz árnyalatával. Az örökké nyiló tráciai rózsát a déli domb­lejtőkön ugy tenyésztik, hogy szabályos sorokba ültetve karókhoz kötözik; már kora tavasszal gondosan megmetszik s ápolják juniusig, mikor a rózsaszüret kezdődik. Az ószakamerikai Egyesült-Államokban Texas déli részén Hourtonban karácsonykor virágoznak a rózsák. Onnét hozták hozzánk hittérítők a csipkerózsát. Kaliforniában teremnek a világ legékesebb rózsái. Különösen San-Gabriel és Panama kör­nyékén annyi a rózsatő s oly bő a rózsatermés, hogy a falusi házak ós gazdasági épületek el­vesznek a rózsa-rengetegben ug/, hogy az egyes falvakat a kéményekből kavargó füst árulja csak el. E nélkül szinte észrevétlenül toppanna az utas elé a határ rózsatői közül a község. Angolországban egy uj, Japánból importált s Európában eddig ismeretlen rózsafaj örvend nagy kedveltségnek. A „Crisnson Rambler" mint az uj rózsát elnevezték, valószinüleg már évszázadok óta tenyész Keletázsiában, de hozzánk csak 1890-ben hozták be az angolok. Gyönyörű skarlátvörös rózsákat hajt, melyek pompásan válnak ki a sötétzöld lombozatú háttérből. Hasonló sötétvörös rózsákat Európában eddig nem is­mertek. (Folyt köv.) Kardos Sámuel. Közgazdaság. Börze és pénzpiac. A „Hermes" Magyar Általános Váltóüzlet Részvénytársaság, Budapest, heti jelentése a tőzsdeforgalomról és pénzpiacról. A belpolitikai viszonyokban még egyre fenn­álló bizonytalanság dacára is a tőzsdének utolsó jelentésünkben emiitett szilárduló irányzata e héten is fokozódott. E körülmény első sorban arra vezetendő vissza, hogy a világ valamennyi számottevő pénzpiacán a pénzbőség folyton nagyobb mérveket ölt, aminek folylán a takarókpénztári és bankbetétek kamattételei annyira lesiilyednek, hogy a közönség szükségesnek látja, hogy tőkéjé­nek kedvezőbb kamatoztatását másutt, tehát mint legközelebb fekvőt, szolid értékpapírok beszer­zése által keresse. A befektetési értékek mellett a részvények legnagyobb része is árfolyamemelkedést tüntet fel, mivel a legtöbb vállalatnak az elmúlt évi eredményt kimutató mérlegei a kereskedelemnek és iparnak oly kedvező alakulásáról tesznek bizonyságot, hogy a közönségnek e papírokba helyezett bizalma hosszú idő után kezd ismét visszatérni. Részvények közül a budapesti közúti vaspálya részvények, továbbá rimamurányi részvények, első magyar általános biztosító társasági részvé­nyek részesültek fokozott figyelemben, ós ezen­kívül magyar cukoripar és brassói cellulose gyár részvények is még mindig élénk kereslet tárgyát képezik. E papírok tüntetik fel a leg­jelentékenyebb árfolyamfelemelkedéseket, de része volt ily árjavulásban egyéb részvényeknek is. A nevezetesebb értékpapírok árfolyamváltozásai a lefolyt héten következőképen alakultak: február 23. 4°/ 0 magyar koronajáradék 98.45 Magyar hitelrészvény 789.25 Rimamurányi vasmű részvény 529.50 Első magyar általános bizto­sitó társaság részvény 8550. Magyar oukor részvény. 1925. március 2. 98.40 792.75 540.25 8850. 1955. ; Nyers selyem J^^ÍSSE ' egy teljes ruhához szükséges szövet. Bérmentve és már elvámolva, házhoz szállítva. Gazdag mintagyfíjtemény postafordultával. Henneberg selyemgyára Zürichben. Kenyér specialitás. GRANER IZIDOR helybeli pékmester „ANANÁSZ" kenyér név alatt olyan zamatos, étvágy­gerjesztő, tetszetős és könnyen emészt­hető kenyeret hoz forgalomba, mely után városszerte szokatlanul nagy a kereslet. Alig van ház, a melyből ez a kitűnőnek bizonyult, izletességéért és tetszetős voltáért kedvelt kenyér hiányzanék. Ajánl­juk t. olvasóink figyelmébe. Piaczi iraiDi a legutolsó hetiiasá/on 50 feilográimiicaiiD ; búza rozs árpa zab tengeri burgonya lóher minőség fczei'irtí Kor.-(-51 9.75 7.50 7-10 6 70 7-80 Ror.-ie 9-80 7-60 7-20 7-85 Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő ós kiadó: Udvardy Ignác. § Fényképészeti cikkek! f Van szerencsém a n. é. közönség ^ szíves tudomására hozni, hogy Zala- ^ egerszegen (Kazinczy-tér dr Keresz­tury-féle házban) már több év óta ^ fenálló varrógép és kerékpár üzle- 3 temet ujabban a legkiválóbb fény- ^ képező (köztük a világhirű »Kodak«) ^ készülékekkel is felszereltem. 3 E készülékek segélyével bárki minden előképzettség nélkül kényei- £2 mesen a legsikerültebb fényképeket ^ készítheti s kevés befektetéssel szép ^ és hasznos szórakozást szerezhet 2 magának. ^ Tökéletes felvételi készülékek 3 teljes felszereléssel 4 koronától 3 kezdve minden árban kényelmes ^ részletfizetésre is kaphatók. 3 Ezzel kapcsolatban raktáron tar­rr tok minden e szakmába vágó cik- ^ ^ ket is, miáltal lehetővé kívánom ^ tz tenni, hogy a fényképezéssel fug- ^ lttlkozó közönség minden kelléket a szükséghez képest nálam bár­^ mikur kényelmesen beszerezhessen. 3 A n. é. közönség szíves párt­^ fogását kérve vagyok ^ teljes tisztelettel 3 g VIDOR LIPÓT. 3 fmiimmmmmmmiiiM I^bíbIEIEIEIEIEISEIEIBIEIBISIe]^! ÍŐ3 nn Kiadó üzlethelyiség és lakás, gj rg [uj pj A Dr Isoó Jánosné tulajdonát gj |j=j kéi-ező Vármegyeház-téri 1 ' L jő] kiadó egy IÖ1 IS fel fel fel fel házban E* m ei El EJ birt. — Ugyanannak tulajdonát Sj Kis-utcában levő házban L J üzlethelyiség. amelyet ezideig a Ragendorfer-cég képező a jvis-uicauau levu UUZUCUJ j-y g^p kiadó "IWi | ÍÍD egy négy (szobából és a szükséges EJ lel mellékhelyiségekből álló lakás. EJ föl EJ

Next

/
Thumbnails
Contents