Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-05 / 10. szám

4 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « 1905 február 5. szünetek beszámításával legfeljebb 10 órában állapíttassók meg. b) Az írásbeli szerződés kötelezettségét az uj ipartörvénybe felvenni nem tartjuk célravezetőnek, mert a szerződés munkaadó és alkalmazottak közt utóbbiakra nézve hátrányos feltételekhez kötheti a felvételt. a) A zárás idejére vonatkozólag a törvényhozás részéről utasítandók az egyes községek kereskedői és iparosai, hogy minden szakma saerint külön-külön, a viszonyoknak megfelelően zárórát állapítsanak meg. d) A statisztikai adatgyűjtés elrendelését a munkaidő szabályozásának kérdésével kapcsolatban nem célszerű kérelmezni. Mert az késedelmes munka is nagyon alkalmas a munkaidő kérdésének elodázására. Az uj választás titkos szavazással történt, a melynek eredménye a következő: Tisztikar: Elnök: Schulhot Ákos, alelnök: Kertész Lajos, titkár: Hochfluss Soma, II. titkár : Ágh Ede, pénztáros: Marosi Gusztáv, szövetségi tudósító: Gáspár Béla. Választmányi tagok: jCihrenstein Jakab, Fekete József, Fischer Arthur, Gábor Ernő, Gürtler Ferenc, Havas Arthur, Halics Lipót, HamburgéiZsigmond, Kleinfeld Ignác, Knortzer György, Krausz Albert, Kálmán Leó, László Vilmos, Lányi László, Lendvai Samu, Münz Jenő, Mágics Ferenc, Neufeld Jakab, Nagy Samu, Rosenberg Salamon, Révész Lajos, Spitzer Gyűli, Szoboszlay István, Tripammer Gyula, Villányi Henrik dr. A vidéki posta. A közlekedési eszközöknek mai fejlődöttsége mellett, mikor ahhoz vagyunk szokva, hogy néhány óra alatt a fővárosba juthassuk; mikor az ugyanazon napi hírlapokat olvassuk ós a több száz kilométernyi távolságban lakó ismerőseinkkel csakúgy beszélgetünk, mintha szemtől-szembe állnánk velük — szánakozva gondolunk azokra, kik a haladó kor vívmányai által nyújtott eme kedvezményektől meg vannak fosztva. Értjük azokat,kik a póstahivataloktól távol eső kisközségekben laknak. Ezek bizony nehézkesen érintkeznek a külvilággal, mert az érvényben levő postai szabályok értelmében a postahivatal saját közegeivel csak a postahivatal székhelyén lakó felek postaküldeményeit köteles kózbesittetni, — ellenben a postai székhelyen kivül lakó címzettek leveleiknek és egyébb postaküldeményeiknek a postáról való elhozatala iránt maguk tartoznak gondoskodni. Az egyenlő teherviselés elvénél fogva ezt az állapotot nem tartjuk teljesen igazságosnak és méltányosnak. Nem látjuk be annak helyességét, hogy akkor, a mikor a postahivatallal biró község lakósa naponkint — esetleg többször is küldhet és kaphat levelet s a postahivatni közegeinek a közvetitésével saját lakásán, minden díj nélkül a vidéken lakó saját maga gondoskodjék erről. Hol van itt az osztó igazság? Az a szegény földmives, kinek minden idejét kis gazdaságának a megművelése veszi igénybe, hol találjon időt arra, hogy a távol eső postahivatalhoz menjen el, ha levelezését közvetíteni akarja? A kiskereskedő, az iparos üzletétől vonjon el munkást, hogy postaküldeményeit feladhassa s érkezett leveleit, csomagjait átvehesse. A kormány ezen az anomálián is segíteni óhajt a 29913. számú körrendeletében közrebocsátott intézkedésével, mely szerint azon cél elérése végett, hogy a postai intézmény nyújtotta előnyökben a postahivatallal nem biró községek lakosai is részesüljenek, az ilyen községekben a magánlevelek s egyéb magánküldemények közvetítését maguk a községek eszközöljék. Ebbeli kötelezettségüknek a községek minden nagyobb megterheltetés nélkül megfelelhetnek már azért is, mivel saját hivatalos leveleiknek és értékküldeményeiknek a póstahivataltól való elhozatalára és odavitelóre küldöncöket alkalmazni már különben is kötelezve vannak. A községek részéről alkalmazott ezen küldöncök a posta forgalmi körébe tartozó községek lakosai számára érkezett, vagy azok által feladni szándékolt közönséges és ajánlott leveleket, levelező lapokat, hírlapokat, áruminta- és nyomtatvány küldeményeket, továbbá a kör,;, veit küldeményekről szóló értesítőket ós nyugtákat, valamint feladó vevényeket, a mennyiben azok átvételéről, vagy feladásáról az illetők önmaguk külön nem gondoskodnak, hetenk

;nt legalább háromszor kötelesek a póstahivataltól, illetőleg ehez elszállítani. A küldönc az értékküldeményeket, csomagokat, pénzes leveleket, utalvány utánvételi- ós megbízási pénzösszegeket is tartozik közvetíteni, ha ezzel őt a magánfelek, saját veszélyükre, megbizzák. A postai küldöncöknek alkalmazása a fent idézett ministeri körrendelettel elrendeltetvén, jogos az a kérdés: mi az oka annak, hogy a községek ebbeli kötelezettségüknek mindenütt nem felelnek meg? Miért legyen az, ki a postahivatal székhelyétől távolabb esik, ezen kultúrintézmény nyújtotta kedvezménytől megfosztva? Az az ellenvetés, hogy a községek megterheltetésével jár a postaküldöncöknek alkalmazása, helyt nem foghat; mert a szóban forgó miniszteri rendelet 19. §-a minden kétséget kizáró módon egyenesen kimondja, hogy a községeknek e téren felmerült költségei a költségelőirányzatnak az 1886. évi XXII. t.-c. 130. §. második bekezdésében érintett kiadási csoportja terhére veendők fel. Már most ha a postaküldönc alkalmazásával felmerült költség a község évi költségelőirányzatába felvehető — a mint hogy felvehető — s a község összes adózó polgárai annak viseléséhez hozzá járulnak, hogyan nehezednék ez nagy teherként a községekre? Hiszen a küldöncök díjazása nem tesz olyan összeget, hogy az nevezetesnek volna mondható. A rendeletnek ilyetén intézkedése megadja annak a lehetőségét, hogy a községek a lakosságnak e téren felmerülő szükségletét kielégíthetik ; miért késlekeduek tehát egyes községek a ministeri rendeletnek végrehajtásával? Évek hosszú során merültek fel ily irányú panaszok s csak sajnálni lahetett, hogy nem volt mód azoknak szanálására. Most megvan a gyógyszer, alkalmazzák! És amit föltenni sem akarunk, ha valamely község elöljárósága nem tenne ebbeli kötelezettségének eleget; ha a postai közlekedés valahol még mindig fennakad, tegyen a lakosság jelentést az illetékes hatóságnál. Megvagyunk eleve győződve arról, hogy a politikai hatóság megfelelő módon szorítani fogja a mulasztó községeket ebbeli kötelmük teljesítésére. De elegendő az illető postahivatalnál a dolgot felemlíteni, hogy orvoslást nyerjen. A miniszteri intézkedésnek nyomban meglesz a kellő foganata. Kell is, hogy legyen! Miért ne ólvesze minden polgára a hazának azokat az előnyöket, a miket a különböző iustituoiók nyujtannk? Hiszen a közteherviselés alkalmazásánál nem tesz kiilömbséget az állam, hanem belevon abba mindenkit egyaránt. H i r e k. Áthelyezés. Kneppó Sándor dr. debreczeni kir. pénzügyigazgatósági fogalmazó gyakornok a helybeli kir. pénzügy igazgatósághoz s. fogalmazói minőségben áthelyeztetett. Pénzügyi kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Tuboly Béla zalaegerszegi díjtalan számgyakornokot a veszprémi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez díjas gyakornoká nevezte ki. Az ügyvédi kamara közgyűlése. A zalaegerszegi ügyvédi kamara rendes évi és választó közgyűlését 1905 évi március hó 25-ik napján délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen a kamara hivatalos helyiségében tartja. A közgyűlés tárgyai: 1. A választmány és tisztikar megválas/lása. 2. Az 1904. évi közgyűléséről felvett jegyzőkönyv felolvasása. 3. A kamarának az 1904 évi működésé ről, 4. a kamarai pénztár állapotáról jelentés. 5. Az 1904. évre vonatkozó pénztárnoki számadások felülvizsgálása. 6. Az 1905-ik évre vonatkozó költségvetésnek megállapítása s a szükséglet födözés^nek meghatározása. 7. Az ügyvédek és ügyvédjelöltek névjegyzékének felolvasása. 8. Miután a bírságpénzek összege a 10.000 koronát meghaladta, bizottság kiküldése, hogy ezen összeg kamatainak segélyképpen leendő felhasználására nézve szabályzatot alkosson. 9 Indítvány az iránt, hogy a 10.000 korona bírságpénz ügyvédi ház építésére fordittassék. Vár03i képviselőválasztás. Nagykanizsa város j képviselőtestületében 34 tagnak a mandátuma ! járt le. Ezek helyére kedden ejtették meg a választást a város hót kerületében. Ezek a választások, egy-két kerület kivételével, nagyon békés lefolyásúak voltak. Éles küzdelen csak az I. és II. kerületekben merült fel, hol nemcsak egy-egy személy bejutása, vagy kimaradásáért korteskedtek, hanem a dolog valósággal osztályharccá fajult, bár aki mélyére látott a küzdelemnek, az meggyőződhetett róla, hogy az osztályok eme versengése csak külszín volt, melybe egyéni ambíciók és érdekek takaróztak. Mint mondtuk, az I. és II. kerületekben miniatűr terézvárosi korteskedósek folytak, végeredményében azonban nagy többségben megint a régiek kerültek be. Érdekes eredménye van a VI. és VII kerületek választásának. Itt három régi ember kivételével csupa uj nevek kerültek ki győztesen — mert hát kiakanizsai polgártársaink szeretik a változatosságot. Kimaradt ifj. Hegedűs László, aki erős szószólója volt a kiakanizsai érdekeknek. A kiskanizsaiak eddigi büszkeségüket és fiskálisukat: Faics Lajos ügyvédet megbuktatták. — A választások eredménye a következő: I. kerület választott 8 képviselőt, leadott 218 szavazatot. Meg választattak : dr. Bród Tivadar 166, Fischl Lajos 136, Szalay Sándor 120, Stolzer Gusztáv 109, Szépe Boldizsár (uj) 106, dr. Fried Ödön 101, Keller Mátyás 98, Helicz Lajos (uj) 95. Első póttag: Turek Géza. II. kerület választott 11 képviselőt. Leadtak 199 szavazatot. Megválasztattak: Geizl Viktor (uj) 171, Bartos Géza 167, Tóth László 160, dr. Rotschild Samu 158, Rauschenberger Adolf (uj) 149, Schirz Riohard (uj) 133, dr. Fábián Zsigmond 127, Schavel Lajos (uj) 115, Weiszberger Kálmán (uj) 112, Reinitz József (uj) 92, Baj György 94. Élső póttag: Köhler Antal. III. kerület választott 2 képviselőt. Leadtak 114 szavazatot. Megválasztattak: Viola József 114, Kranitz József 112. Első póttag: Horváth Majdák József. IV. kerület választott 4 képviselőt. Leadtak 146 szavazatot. Megválasztattak: ifj. Samu József 132, Saller Lajos 126, Schmidt Frigyes 112, Csóka Ferdinánd (uj) 85. Első póttag: Darvas János. V. Jceriilet választott 7 képviselőt. Leadtak 197 szavazatot. Megválasztattak: Nith Nforbert 197, dr. Szigethy Károly 197, Remete Géza 197, Knausz László 197, Gáspár Ferenc L7, Németh György (uj) 197, Czápáry Ádám 197. Első póttag : Benedek Antal. VI. kerület választott 8 képviselőt. Leadtak 69 szavazatot. Megválasztattak: Bolf József (uj) 69, Dolmányos István (uj) 69, Karlovics József (uj) 66, Mátés József (uj) 66, Mihalecz József Krénusz 65, Nováth István (uj) 60. Első póttag: Dolmányos László. VII. kerület választott 9 képviselőt. Leadtak 206 szavazatot. Megválasztattak: Anek László 181, Plander György (uj) 174, ifj. Steszlin Ferenc 168, ifj. Anek László (uj) 168, Bagonyai György (uj) 167, Polay László gyuric (uj) 166, Anek József (uj) 165, Bunczum Ferenc (uj) 164, Győry László (uj) 152. Első póttag: Mátés György. A zalaegerszegi ipartestület február hó 26-án tartotta nendes évi közgyűlését, miután a 19-ére hirdetett közgyűlést — a tagok kellő számban mag nem jelenvén — megtartani nem lehetett. — Kováos László elnök a közgyűlés megnyitása után az évi jelentést olvastatta fel, amely tudomásul vétetett. Az előjáróság által megállapított 1905 évi költségvetést a közgyűlés szintén elfogadta. Ezután megejtették az elöljáróság tagjainak megválasztását, amelynek eredménye a következő: Számvizsgáló bizottsági tag lett: Wapper Ignác. Elöljárósági tagok: Domokos Ignác, Heincz János, Lakatos Istváu, Lsndvay Pál, Nagyfy József, Szakály István, Schwarcz Mór sütő, Simonics Mihály. Képviselőtestületi Ülés. Csáktornya nagyközség képviselőtestülete mult hó 25 én tartotta tavaszi rendes közgyűlését Nuzsy Mátyás községi biró elnöklésóvel. A közgyűlésnek első tárgyát az 1904. évi községi számadások felülvizsgálása képezte. A számadásokat a képviselőtestület elfogadta. A közgyűlés Morandini Bálint takarékpénztári igazgatónak azért, hogy a község szegényei számára ez évben is 100 métermázsa szenet adományozott, jegyzőkönyvi köszönetet mond. A közutak felügyeletére rnegválasztattak : Nu/.sy Mátyás községi biró ós Nóvák Ferenc h. biró. Az állami elemi iskolaépítésének felügyeletére kiküldött bizottság jelentése alapján a képviselő-