Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-02-26 / 9. szám

1905 február 19» Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap® 3 hogy elöljáróik által kellőleg képeztessenek, gondolni sem lehet. Országosan szervezett tanfolyam pedig ninos. A rendőrség elmaradottsága és megbízhatatlansága azután leszállította annak tekintélyét is. Már maga az a körülmény, hogy a rendőrség gyakran kétes existenoiák ós dologkerülő napszámosok utolsó menedékhelye; a durva tapintatlanság és faragatlan modor, másrészről az erélytelenség elég arra, hogy a rendőr egyenruha tekintélyét teljesen lerombolja. Magyarország több vidéki városa a közrendészeti szolgálatot a m. kir. csendőrségre bizta. Szerződést kötött a kormánnyal, amely a felmerülő kiadások egy részének a város által való fedezése esetén szivesen ad csendőrséget a városoknak. A polgármester beszerezte Munkács városának ide vonatkozó szerződését, amelyből következtetve valószínűnek látszik, hogy a csendőrség behozatala nem csak többe nem kerül, hanem a városnak jelentékeny megtakarítást is eredményezhet. A polgármester ez irányban személyesen is szerzett információkat a belügyminisztériumban, ahol oda nyilatkoztak, hogy a terv kivitelének érdemleges akadálya nincs, sőt az a kormány óhajával is találkozik, mert a rendőrség államosítása egyébként, is tervbe van neve. Zalaegerszeg tehát megelőzné az általános reformot. A terv a képviselőtestület általános helyeslésével találkozott, csak dr Kele Antal szólalt fel ellene, aki szegénységi bizonyítványnak tartja, ha a város elismeri magáról, hogy a közrendészetet ellátni nem képes. A közrendészet szervezése a városnak autonóm joga s ha azt szervezni nem tudja, fejlődjék vissza nagyközséggé; akkor minden ráfizetés nélkül kap csendőrséget. Gondoskodjék azonban a város arról, hogy a csendőrlegénység alaposan ki képeztessék s megbízható emberekkel kiegészíttessék. A megindult vitában részt vettek : dr Obersohn Mór, dr Berger Béla, B.ily Béla, dr Csák lvárolv, akik az előterjesztés elfogadását pártolták s a csendőrség behozatalától a közbiztonsági viszonyok javulását várják. Dr Obersohn Mór utalt arra, hogy különösen a kültelkeken a közbiztonsági állapotok botrányosak, mert a rendőrség n város belterületén kívül még praeventív szolgálatot sem teljesít. Dr Berger Béla a városi rendőrséget a pandúrokkal hasonlította össze. Amint annak idején n pandúrok nem képezték a vár mogye autonómiájának lényeges részét és dekórumát s mindenki örült, mikor a csendőrség megszüntette a botrányos közbiztonsági állapotokat; ópugy nem érinti a városnak 3em önkormányzati jogát, sem dekórumát, hi a rosz rendőrség helyét a kitűnőnek ismert csendőrség foglalja el. A képviselőtestület a polgármester előterjesztése értelmében kimondta, hogy felir a kormányhoz az iránt, hogy a tárgyalások megindítása végett szakközegét küldje ki. A polgármester bejelentette a képviselőtestületnek, hogy Csentericz Béla megszökött rendőrkapitány 1559 K 59 fillért sikkasztott el az állami bírságpénzekből s 429 K 32 fillért a várost illető alapokból. Ezenkívül vannak olyan bírságtételek, amelyekről a felek art állítják, hogy nzokat befizették, de a kapitány a bevételeket el nem naplózta. Miután a felek a fizetést igazolni nem tudják, az elnapiózás néikül felvett péüzek összegét megállapítani nem lehet. Indítvány tétetett, hogy a felelősség kérdése tárgyaltassék, vajon nem terheli o a felügyeletre hivatott tisztviselőket felelősség. A polgármester jelentette, hogy a várost illető pénzek kezelése havonként, ellenőriztetett s a december havi pénztárvizsgálat elől szökött meg Csentericz Béla kapitány. A bírságpénzeket a pénzügy igazgatóság mellé rendelt számvevőség van hívatva évenként legalább egyszer ellenőrizni. Ezekre a városi hatóságok ellenőrzési joga ki nem terjed. H/tcyébként Csentericz Béla ellen a vármegyei alispán f. gyelmi vizsgálatot indított, amelynek folyamán a felelősség kérdése is tisztáztatni fog. A jelentést a képviselőtestület ily értelemben tudomásul vette. A városkapitányi állás betöltésére vonatkozólag kimondta a képviselőteh: ii.>• v, hogy a főispánt küldöttségileg kéri meg arra, liogy az állás betöltésénél vegye figyelembe a város óhaját, s lehetőleg olyan pályázót nevezzen ki, aki a képviselőtestület bizalmát bírja. A város cimerére és színeire vonatkozó miniszteri leirat tudomásul vétetett. A földművelési miniszter a várostól haszonbérben bírt szőlőtelepet tovább fenntartani nem j akarván, azt a város rendelkezése alá bocsátotta. A kir. tanfelügyelő átirt, hogy a város engedje | át a telepet földműves iskolai célokra. Ezt a j megkeresést azonban a képviselőtestület nem telI jesítette,hanem elhatározta, hogy a telepet haszonbérbe adja. A haszonbérbeadás feltételei megállapíttattak. Eladásra kijelöltetett néhány kisebb ingatlan, amelyek nyilvános árverésen fognak értékesíttetni. Ozv. Császár Józsefné kérelmére a fehérképi korcsma bérlete Bodoncz József ós neje hegyaljai lakosokra átruháztatott. Fendrik József számvevő a városi tanácstól három havi fizetésének megfelelő előleget kért, j amit a tanács megtagadott. A számvevő a tanács ! határozatát megfellebbezte s az előlegügy a kép| visölőtestület elé került, amely — hosszabb vita I után — a tanács határozatát helyben hagyta. Hartl István volt városi szállásmester segély iránti kérelmét a képviselőtestület elutasította; egyszersmind felhatalmazta a tanácsot, hogy ha nevezett kérelmét még egyszer megismétli, azt saját hatáskörében visszautasíthassa. Tárgyalta a képviselőtestület Grünwald Miksa, Fridi Ilona, Buudschuch József ós Varga Juli illotősógi ügyét s az illetőség elfogadását megtagadta. Bogár Sándor és Fülöp István által vásárolt házhelyekre vonatkozó szerződések jóváhagyattak. : Zalaegerszeg város címere és színei. Zalaegerszeg valaha meg -rősített hely, vár volt. I A vár a török hódoltság alatt pusztult el, amely! nek helyén jelentéktelen jobbágyközség keletke| zett. A várat valaha a veszprémi püspök birta. I. I Ferdinánd fiz egri püspöknek adományozta, akitől azonban újra visszakerült a veszprémi püspök birtokába, míg 1777-ben a szombathelyi püspökségtrez ném osatoltatott. Zalaegerszeg apró kis mezővároskává fejlődött a vár lerombolása után. A veszprémi püspök némi kiváltságokat adott neki s ezen a réven jutott címerhez is Nem valószínűtlen azonban az sem, hogy cimere még abból az időből származik, amikor még megerősített hely volt. A legrégibb pecsétlenyomat 1640-ből származik. Bizonyos, hogy a város védszentje MáriaMagdolna volt s ennek alakja szerepel a régi pecséteken és címereken is. Énnek a címernek alakja azonban időnként annyira változott, hogy nem lehetett teljes határozottsággal megállapítani, melyik alak tulajdonképpen a helyes. Ugy látszik, hogy teljesen önkényes változtatásokat eszközöltek rajta, amelyek a címert eredeti alakjából teljesen kiforgatták s nem felelnek meg a heraldikai fejlődésnek. A legutóbb használt pecséteken Mária-Magdolna alakja teljesen szokatlan alakban látható. Jobb kezében koszorút tart egy vár fölött, baljában keresztet. A város felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, hogy a cimer alakját véglegesen állapítsa meg s határozza meg a város szineit is, amelyek eddig kék és zöld voltak. Egy teljesen abszurd ós Ízléstelen összetétel. A város egyszersmind azt is kérte, hogy cimerül a zalaegerszegi kath. templom főoltárának Szent Mária-Magdolnát ábrázoló képét használhassa. | A kérdésben a szakértők véglegesen döntöttek ! s most már rendezve van teljesen a cimer ós I színek ügye. A város szinei kék és fehér s a város pecsétje: i Szent Mária-Magdolna álló alakja két rózsatővel. Az oltárkép címerül nem fogadtatott el, mert igaz ugyan, hogy a város cimerét a legrégibb | időtől elkezdve állandóan Szent Mária Magdolna 1 képezi, csakhogy az oltárkép Szt Mária Magdolnát ! olyan alakításban tünteti fel, ahogyan azt a városj nak összes eddig ismert pecsétei közül egyetlen j egy sem ábrázolja. Zalaegerszeg városnak leg! helyesebbnek talált 1640 évi pecsétje Szent Mária ' Magdolnát a történelmi fejlődésnek megfelelőbb | alakításban tünteti fel. A zalaegerszegi oltárkép, amelyet Biró Márton veszprémi püspök i 745—1761 között készíttetett, maga bizonyítja, hogy az azon korbeli barokk styl szerint készült, mert festési modora, Szent Mária Magdolnának póza, hajviselete, környezete ! stb. mind a barokk korra, sőt több részlet egyeI nesen Mária Terézia korára utalnak és egyetlen j vonás sincs benn, amely a középkorba vagy ! még inkább az Árpád korba volna visszavezethető. De nem is lehet, mert épen a keresztény ikonografia tanítja, hogy Szent Mária Magdolnának ilyetén festőibb (s épen azért címernek kevésbé is alkalmas) ábrázolását a reneszanszkorabeli festők hozták először divatba s azóta is (most is) ugy van használatban. Ellenben Szt Mária Magdolnát az 1640-iki pecséten kenőcsös szelenoévei való ábrázolása amannál sokkalta régibb módon inkább szobrászatilag (tehát cimernoK is alkalmasabb módon) tünteti fel, ahogyan t. i. őt a csúcsíves styl korában, azaz a XIII—XV. században volt szokás ábrázolni. Az 1610 iki pecsét tehát nyilván Zalaegerszeg legrégibb középkori pecsétjének kópét tartotta fen i az utó kor számára ós már csak azért is, mint a városnak egyik legrégibb történelmi emléke, méltán kegyeletet érdemel, de mivel egyúttal a város leghelyesebb pecsétjét i-< az képezi és az összes többi pecsétek is csak azt torzították el, az uj pecsét alapjául is csak az szolgálhat. A város cimere tehát Mária Magdolnának két virágzó rózsatő között áiió alakja, jobb kezében kenőcsös szelencével. A glória aranyszínű, a fejet fehér kendő fedi ugy, hogy az a vállakra ér. A nyak alatti kurta és szabályos félkör alakú fehér gallérra egy kis vörös kereszt van hímezve, a gallér alól pedig egy nagyobb kereszt lóg a mellre. A ruha kék, a szelence aranyszínű. A cimerpaizs alapja ezüst. A város eddigi szinei: a kék és zöld a cimer alakjának ruhája s a talaj zöld szine után lettek megállapítva, tehát azok a cirn rben gyökerezték. Minthogy azonban az oly városoknál, amelyeknek cimere nem királyi cimadomány levélen alapszik, a színek megállapításának alapját csak analógiák képezik, nem lehet akadálya andak, hogy a város címerében levő színek bármelyike s akármilyen összeállításban használtassák. Legelsőnek veendő a paizs színe, vagyis a fehér (ezüst), azután a főalak szine (kék), tehát a város szineit kék fehérben állapíthatja meg. Az ügy most kerül végleges döntés alá a belügyminisztériumban s ezzel a város cimere és szinei véglegesen meg lesznek állapítva az 1640 évig visszanyúló emlékek alapján. Az irodalmi és művészeti kör hangversenye. A zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör hangversenye az idei farsang leglátogatottabb és legkedélyesebb mulatsága volt. A közönség a legnagyobb jóindulattal pártolja a kör törekvéseit. A jegyeket már a hangverseny előtt néhány nappal mind lefoglalták; miután azonban a rendezőség azon volt, hogy lehetőleg minden érdeklődő kapjon helyet, a termet teljesen telerakták székekkel. Még így is sokan állóhelyre szorultak s a falak mellett szorongtak. A karzatokat a tanuló ifjúság tartotta megszállva. A pénztári statisztika szerint a hangversenyt közel 800 ember hallgatta végig, ami Zalaegerszegen hallatlan nagy szám. A hangverseny sikere ellen nem lehet alapos kifogást emelni. Ha itt-ott akadt is némi elnézni való, a közönség szíveson betudta annak, hogy a kör még mindig a kezdet nehézségeivel küzd s olyan dilettánsoknak, akik zeuével már éveken keresztül nem foglalkoztak, nagy feladat a klassikus énekművészet nehézségeivel megküzdeni.

; Hossza gyakorlat és kitartó türelem azonban m ijd tökéletesítik az énekkart is. A zenekar már művészi nívón áll. Minden száma, de különösön a Teli nyitány nagy hatást keltett. A rendkivül nehéz darab minden részlete a leggondosabban volt kidolgozva. A programm azonban nem volt teljes; egyik, legérdekesebb szám elmaradt. Mihálovieh Alice kisasszony Wagner Richárd »Tűzvarázs* című darabját akarta előadói. Ennek a magas zene; alkotásnak érvényre emeléséhez feltétlenül erő.hangverseny zongora kell s a divatos apró hangszereken előadni alig lehet. Az I. É. M. K. a hangversenyre egy hangverseny zongorát rendalt, amely helyett egy Mignon zongorát kapott. Mihálovieh Alice kisasszony a meg nem felelő hangszeren a programmba felvett számot nem adta elő, amit a közönség sajnálattal vett tudomásul. A hangverseny a vegyes énekkar s a zenekar együttes számával kezdődött. Erkel Ferenc » Bánk Bán« operájából az imát adták elő. Ugy az